Északi Vártán, 1972 (47-51. szám)

1972-04-01 / 47. szám

o É.V.47 Bárczy Zoltánt Apám féltve őrzött értékei között tes­síti MAGYAR ÉNEKEK ,JV, viszonylag kisméretű köny­vet "Régi magyar énekek" címmel,melyet KOVA ÁRON GYŰJTEMÉNYÉBŐL Somogyi Antal tesz közzé 1873-ban Ara­don. A rövidre szabott előszóból kitű­nik,hogy a. 79 éneket tartalmazó Kova-gyűjtemény rovásírással ké­szült,melyet ő maga alakított latinbetűs szöveggé. Készen lévén külön bővebb értekezésem „Régi irataink­ra!a e füzetre nézve elegendőnek tartom a következő három megjegyzést: -----1. Bécsben harmadéve több más latin könyvvel együtt szereztem Cicerónak De officiis Lib. 3 etc. 1582. évi kiadását. E könyv nyomtatott levelei közé (a régen gyakori, s naptá­rokra nézve még ma is divatozó, szokás szerint) jegyzetekre való levelek kötvék, a papír minősége szerint ítélve, 16-ik századbeliek. Ezeknek részére van írva a jelen füzet tartalma — székely betűkkel, amelyek a Bél múlt századi munkáiban közlöttekhez hasonlók, csakhogy sok helyt öszvefolynak. Majd, néhány be nem írt levél után, a többi levélre latin jegyzetek írvák Cicero említett művéhez — a 16-ik század végén és 17-ikben használt betűsekéi. ... A székely írás első lapja ekép hangzik: Kova Áron könyve a hagy­an van Szegedi István uram írásában,­hogy kit az Pozsonybu­l Páliul hozott volt. Mégis más szép ének­ek a komáromi énekes könyvecskébül, kit is Baj­csi nunciua hagyott v­olt 583-ban akkortájt 9 an nexusunk­­­nál —17 nevejegye nélkül kit nem is­­tudok. Ebbül világos, hogy a Szegedi István Írásában foglaltak elejét (e füzet legnagyobb észét) Kova Áron gyűj­tötte. Amiért is ezen részt ily cím alatt közlöm: Halom *­­ nemzete, (nemzetségi!), Kova Áron gyűjteményének másolata. Halom nemz­e­tűnek nevezem Kovát, mert, a gyűjteménye végéhez csatolt r dián sor után, ■■ 'át Halom nemzetinek írja, talár- ■ . Módját in­­. hasonnevű, nemzetség!■ . .c k ... ^arsra/ríjTS, 40.(31* »'-leiarHAu ..'NTVŰIl

Next