Hadak Útján, 1960 (12. évfolyam, 128-139. szám)

1960-01-01 / 128-129. szám

Gergely „Riadó“-jának előadása érdemelte ki a közönség elismerését.­­ A megemlékezés mű­sorvezetője Gábor Béla bajtársunk volt, a szín­pad díszítését Farkas József bajtársunk vé­gezte. • Waukesha-i csoportunk a Szt. Lukács Ev. Ref. Egyház dísztermében rendezett megemlé­kezésén Eiler András csop. vez. bajtársunk be­vezetője után Dr. Dúró Emma mondott ünnepi beszédet. Buncsik József bajtársunk, Eiler Már­ta és Schlecht Petra zongoraszámokkal, Thall­­mayer Vilmos bajtársunk pedig szavalatokkal járult hozzá az aradi vértanúk és a három év előtti szabadságharc hősei és vértanúi emléké­nek szentelt bensőséges ünnepély sikeréhez. Műsorvezető Jentsel Gusztáv bajtársunk volt. • Rochester magyarsága a Magyar Emlékbi­zottság rendezésében a War Memorial Hősök­­termében megtartott és külsőségeiben is feleme­lő ünepélyen emlékezett meg a szabadságharc­ról. A nagyszámú közönség soraiban ott volt a város több amerikai vezető személyisége és a társemigrációk küldöttségei is. A bevezető mél­tatást Lőte Lajos bajtársunk mondta, majd­­. Farho K. polgármester tolmácsolta a város üd­vözleteit és együttérzését, felkérve az Emlék­­bizottságot, hogy a jövőben is tartsa meg ezt az ünnepélyt, amely immár hozzátartozik a vá­ros életéhez.­­ Az angol nyelvű ünnepi beszé­det Leo T. Minton törvényszéki bíró mondta, magyarul Bayerle Gusztáv szabadságharcos fő­iskolai hallgató emlékezett meg a szabadság­­harc világraszóló jelentőségéről és a magyarság hősi áldozatáról. Az Amerikai Légió nevében Bennett Daly méltatta szabadságharcunkat. — Miss Susan Bellanca a Szózatot szavalta ango­lul, Helesfay Istvánné Tollas Tibor egy versét, Borbás István bajtársunk pedig Ábrányi Emil egy költeményét szavalta. — Az ünnepély köz­ben a szabadságharc hősi halottaira való emlé­kezésül ünnepélyes aktus keretében koszorúkat helyeztek el a hősi emlékművön. A bevezető imát Msgr. Arthur E. Ratigan, a kath. Karitász körzeti igazgatója, a záróimát Rev. Dr. Hugh C. Burr, az Egyházak Szövetségének ügyv. tit­kára mondta.­­ Műsorvezető Magyar Lóránd volt. Helyi csoportunk tagjai, Helesfay István csop. vezető bajtársunkkal az élen igen tevé­kenyen vettek részt a mély benyomást keltett emlékünnepély előkészítésében és rendezésé­ben. • Mexicóban a főváros magyar kolóniája a szabadságharc harmadik évfordulóján a Sagra­­do Corazón templomban (amely régen az otta­ni m. kir. követség hivatalos temploma is volt) istentiszteleten vett részt, amelyen a magyar­ság számos barátja is megjelent. Az ünnepi szentmisét Meyer József jezsuita atya, egy­ ta­nár mondotta és hosszabb beszédben méltatta a szabadságharc jelentőségét. A Szent László Emlékbizottságot Szent-Györgyi Széli Sándor bajtársunk képviselte. • Madridban okt. 23-án Justh István, 8 évi kommunista rabságból szabadult prépost tar­tott gyászistentiszteletet az elesett szabadság­hősökért, amelyen a magyar kolónia tagjain kí­vül a vasfüggöny mögötti országok emigráns diplomatái és a kormány képviselői is részt vet­­tek.­­ November 4-én, a szovjet támadás év­fordulóján, Marosi Ferenc követ a madridi rá­dió magyar adásában tolmácsolta az emigráció üzenetét az otthoni magyarságnak. Ugyanekkor a spanyol televízió és rádió külön adásokban elevenítették fel a magyar szabadságharc drá­mai emlékeit.­­ Kölnben október 23-án Josef Frings bíboros­érsek mondott szentmisét a dómban Magyaror­szágért és a magyar hősi halottakért. Szentbe­szédében méltatta az ifjúság szerepét az októ­beri eseményekben és kiemelte, hogy a hősiesség értéke önmagában van és nem függ az elért sikertől. A hősiesség, még ha az ügy elbukott­­­nak is látszik, történelmet formál és évszáza­doknak szolgál útmutatásul. A misén részt vet­­tek a Magyar Diákszövetség nemzetközi kong­resszusának delegátusai is. Bonnban az emlékünnepély német szónoka a kancellár és a kormány nevében Dr. Peter Nahm államtitkár volt, a magyar ünnepi be­szédet Csaszkóczy Emil bajtársunk, a német­­országi diákszövetség elnöke mondotta. — A MHBK képviseletében Szilágyi Lajos alez., fő­­csoprtvezető bajtársunk vett részt mindkét megemlékezésen. Münchenben a németországi szabadságharcos szövetség által rendezett ünnepélyen Dr. Fritz Priller min. titkár mondott igen hatásos beszé­det. A magyar szónok Dr. Benkő Zoltán volt. Párizsban a szabadságharc évfordulóján a magyar szervezetek és egyesületek zászlós esti felvonulást rendeztek és megkoszorúzták az Ismeretlen Katona emlékművét.­­ A francia­­országi MHBK-nak a Maison de la Mutualité dísztermében tartott nagygyűlésén kb. 600 fős közönség jelent meg, köztük számos francia vendég és a társemigrációk zászlós küldöttsé­gei. Az ünnepi beszédet magyarul Pongrácz Gergely szabadságharcos egy­ hallgató, a Kor­­vin-köz ismert nevű parancsnoka mondta, meg­emlékezve a harcokról és a magyarság áldoza­tairól.­­ A francia nyelvű megemlékezést Do­minique Paolo, Páris helyettes főpolgármestere tartotta, aki mint újságíró a szabadságharc alatt Budapesten tartózkodott, majd két év múlva ismét felkereste hazánkat. A szemtanú meggyőző erejével drámai módon emlékezett meg a magyarság hősiességéről és történelme

Next