Krónika, 1987 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

ki. Féktelen oligarcha volt, aki az ország szétdara­­bolására, a feudális anarchia állandósítására törekedett. A vár 200 méter magas hegyen áll. Trencsén várát egy oklevél már 1069-ben említi. A Bécsi Képes Krónika is megemlíti. Erős várrá IV. Béla király építtette ki a tatárjárás után. A várnak és tizenhárom vármegyének gőgös ura művelt oligarcha volt, akinek várpalotája fényben és pompában vetekedett az Anjouk visegrádi ud­varával. Halála után, — Fiúörököse nem lévén — birtokai visszaszálltak a királyra, Károly Róbert­re. A vár pompás termei királyi eljegyzések és esküvők színhelye volt. Luxemburgi Zsigmond itt jegyezte el Nagy Lajos király leányát, Máriát, és szerezte meg ezzel a magyar trónt. Zsigmond később második feleségének, Cilléi Borbálának ajándékozta Trencsént. Itt jegyezte el Hunyadi Mátyás király Podjebrád Katalint, a cseh király lányát, s itt esküdött meg Zápolya István is Jagelló Zsigmond lengyel király leányával. A Vág mentén Zsolnáig festői úton menve Ilava, Vágbeszterce, Vágváralja, Hricsóváralja, régi székely települések (Vágvölgyi székelyek). Az Illésházyak, Balassák, Podmaniczkiak ősi birtokai fekszenek erre. Itt született Baross Gábor (1848- 1892), a vasútépítő vasminiszter. A bicsei várkastély hajdan avarkori vízivár volt. Új várat a Thurzók építettek. A bicsei várkastély a Felvidék egyik leg­szebb reneszánsz műemléke. Zsolna már az Árpádok korában a nyitrai püs­pökséghez tartozott. A reformáció idején erőssége volt a protestantizmusnak. 1610-ben az itteni plébániatemplomban megtartott „zsolnai zsinat” mondta ki az evangélikusok végleges elszakadását a katolikus egyháztól. A XVII. században a jezsuiták híres Akadémiája és nyomdája kisugárzó szellemi központ volt. Ugyanekkor vált híressé a „zsolnai posztó”, 150 takács műhelyében készítették. Irodalmi nevezetessége is volt. Itt játszódott le az a jelenet, amelyet Mikszáth Kálmán „Beszterce ostroma” című regényében ír le. Itt beszélte le a hóbortos Pongrácz István grófot rokona, Pongrácz Károly ezredes, Besztercebánya fel­égetésér­ől. A XIII. században, az 1200-as évek elején épült Szent István-templom, a román stílusú építkezés legrégibb magyar építészeti műemléke. Freskói első szent királyunk élettörténetét ábrázolják. (Folytatjuk.) Üzenet a Dunakanyarból A falakon túl lassan fölénk nőnek Homlokukkal a pilisi hegyek. Nagy sírkövei a halott időnek, A holnapon már nem töprengenek. A szürke fegyház keskeny kőszemével A tág Dunába füröszti magát, Mely századoknak tisztult közönyével Az árnyakon is békén folyik át. A hátán súlyos harcok, szenvedések Emlékét hordja láthatatlanul, Míg mellén táplált késő gyermekének Mostoha sorsa éjszakába fúl. Folyóknak szépe, kis népeknek anyja, Te drága völgy, mely ezer éven át Hazám vagy itt és Európa partja, Légy ölelő kar, ne tépő határ. Hol mesterséges darabokra osztja Az egészet, mint rács az ablakot A gyűlölet. — Mi egymást tartjuk fogva Két óriás közt őrlődő rabok. Nézem a folyót... Nyugatról Keletre Hordja a fényt, túl látszik a kanyar. Hirtelen fordul arcát délnek vetve. Tovább Keletre lépni nem akar. Partján pusztuló „félnemzetecskék”-nek így ad példát az öreg bölcs folyó. Rajtunk fordul meg átkos ezerévnek Útja, é­s a közös sors feloldozó. A Teremtőnek terveit betöltve Önmagát nyújtsa minden nemzet itt. Csak így vihetsz a vajúdó időbe Megváltó igét, újat, emberit. Mert nincs más út, a futó folyóinkat Ha nem a Duna vize fogja fel, Kelet, vagy Nyugat tengere csábítgat? Vigyázz, e völgyön kívül elveszel! Ezt üzenjük a Nagy Kanyarból néktek: Fogadjátok a baráti kezet. A közös sorsnak, közös szenvedésnek Ma győzni kell a gyűlölet felett! Jörtek felénk! A magános Dunának Folyói mind e völgybe tartanak. Hivó szavunk nem gyöngeség, alázat, Csak együtt leszünk egyenkint szabad! (Vác, 1955) Tollas Tibor 1987. JANUÁR KRÓNIKA 11

Next