Tárogató, 1982 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
$ TAROGATO A VANCOUVERI MAGYAR KULTURÁLIS EGYESÜLET hIVATALOS LAPJA: 728 Kingsway Vancouver, B.C. V5V 301 Te;876-4720, 876-1123 Hivatalos órák: Kedden és Csütörtökön este 8-tól 10-ig Megjelenik minden hónap elején. Felelős kiadó a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület elnöke: TAMÁSI MIKLÓS. Szerkeszti a SZERKESZTŐ -BIZOTTSÁG. Beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az alulírott cikkek nem feltétlenül azonosak a kiadó, illetve a szerkesztőség véleményével, azokért mindenkor a cikk írója felelős. * * * TAROGATO - Hungarian monthly periodical. Edited and published by the Hungarian Cultural Society of Greater Vancouver, * * * Lapunk tagjainknak ingyenes. Nem tagoknak az évi előfizetési díj 20, nyugdíjasoknak 10, dollár. A csekket küldték a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület névre kiállítva a fenti címre "Tarogato" megjelöléssel. 2 \ Harangszó / / t : / A karászi kastélynak két nevezetessége volt. Az egyik az, hogy tornya volt es ebben a toronyban miért, miért nemharang is állt. A másik az, hogy a kastély egyik szárnyában I ( f ( ■) ) lakott az erdesz családjával es azon belül ejyszem fiával, Micukaval. Nos, ez a Micuka es a harang határozott vonzati / t / , -matereztek egymás iránt. A kisfiú az első levelet az öreg Bim-bamhoz írta. Azóta se irt sok levelet. A harang is / r mosolyra virult minden alkalommal, ha kis barátja fenn tenfergett a toronyban a denevérek nyomában. Majdnem megszólalt.. Azt is csak azért nem tette, mert az erdesz ur szigorú parancsa az volt, hogy a harang csak szilveszterkor profetálhat, így is volt ez. Lajos bácsi, a kocsis feladata volt, ( • 4. r 1 // hog)/ eletet ontson az ercbe es zengjen-bongjon a karászi erdők felett az újévi remenykedes harangszavu imája. ' i ' •I i iii i A nyulak, fácánok es őzek, de meg a rókák es a menyetek is ! f ff! felfigyeltek rá. A fényes fehér éjszakában egy pillanatra egymáshoz bujt minden elő, az Isten minden teremtménye. Micsoda élmény volt megvárni az éjfélt mar hat-het evesen is -hiszen en voltam az a Micuka- beleteve kis kacsom ) 1 f , I .4 Lajos bácsi lapat-tenyerebe felevakodni a nyikorgó öreg * h ' ,, II V I I lépcsődön, a meteres falak kozott, melyekből évszázadok tanulságtetele aradt. Olyan volt Lajos bácsi keze-biztonsága mintha a nép ölelt volna^ at. Nem feltem el olyankor a sötéttől. Mintha angyal járt volna előttem, nem tévesztettem lépest.^ Milyen jfi lenne ma is ilyen biztos, szilveszteri lesekkel járni! , / i ' / / Persze egész utón felfele azon rimánkodtam, hogy en is já rt Ifff közreműködhessek. Aranyszive volt a gyamolomnak, mert egy^ sor harangszo után kezembe adta a kötelet, es csak a szemevel intett, hogy mostmar férfinak számítok, mert kötelessec^em van. ^ Rántok egyet, rántok kettőt, ^es kondul a harang, en meg lódulok mint sárkány a nyári ^sz^lben es lebegek fold es eg kozott mint a szegenyember imadsaga. I n * ' Lajos bácsi erős kezei,hoztak vissza a földre, vagy l I I i ) legalább is a padló biztonsagába. A harancs ekkor mar hallgatott, csak a tenyerem egett, es ahol a kötél kihorzsolta, meg a ver is kiserkent. f . . -Sebaj, ifjul- kopott tenyerebe mesterem, es úgy regcsenditette az újévi áldást, hogy meg az öreg fák is táncra perdültek. Aztán újra fezembe nyomta a kötelet: f No, próbálja meg megegyszer - aztan mikor keteskedesemet látta^ hozzátette- a harangot akkor is húzni kell, mikor kiehezj ) If Atnyalabolt, odaszorított magahoz, es a harangszo úgy hullt rank mint az Isten szerete te. Mikor je sorokat írom^ úgy erzem, most is harangozom. Horzsolt lesekkel,^ de hívó bizakodással. Adjon Isten csengo-bongo derűs újévét minden magyarnak! i . Tamasi Miklós