Tárogató, 1985 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1985-01-01 / 1. szám
______________________________ TÁROGATÓ : HUNGARIAN MONTHLY PERIODICAL Published by: Robert Horvath president of the Hungarian Cultural Society of Greater Vancouver 2nd class mail registration number: 6526 January 1985. issue A VANCOUVERI MAGYAR KULTURÁLIS EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA 728 Kingsway Vancouver, B.C. V5V 301 Tel:876-4720 876-1123 Hivatalos órák: kedden és csütörtökön este 8-10-ig * * * Megjelenik minden hónap első felében Felelős kiadó: Horváth Róbert elnök Főszerkesztő: Tamási Miklós, szerkeszti a szerkesztő bizottság * * *• Beküldött kéziratokat, fényképeket nem érzünk meg és nem küldünk vissza. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosak a szerkesztő véleményével, azokért mindenkor a szerző felelős. * * * A tagsági díjban a lap ára benne van. Nem tagoknak az évi előfizetési díj 25 dollár nyugdíjasoknak 14 dollár A csekket kérjük a Vancouveri Magyar Kulturális Egyesület névre kiállítva "TÁROGATÓ" megjelöléssel a fenti címre küldeni. /------------------------------------------------------------------------------N MAGYARI SZIVÁRVÁNY Van-e még nyelv, mely annyi szépséget tudna kifejezni egyetlen szóval, mint a mienk? Szivárvány mondjuk erre a színes, fantáziagyújtó, légköri tüneményre és mi minden bujkál mögötte! / / / ! Nemcsak a két színes ezernyi árnyalat mindig jókedvre hangoló vibrálása, de egy egész nyelv. Benne van a "szív" szavunk. Egyrészt egész életünk központja és mozgatója, a szív, mely mindig hazahív, bármerre járunk is. Örök emlékeztető. Anyaföldünk dobban vele. Másrészt anyánkra emlékeztet a szó másik értelmezése is. Szív - mint csecsemő a tejet, gyermek a szülői szeretetet, ifjú elme a tudomány rejtélyeit. Az emberiséget fenntartó táplálkozás igéje ez. Ám ezek csak az első képek, hiszen benne van az "ír" szavunk is, az egész jelenség fejünk fölé diadalmaskodó jele. Behorpadhatatlan, csodálatos tökéletesség, a megszakíthatatlan kapcsolat szimbóluma, egymástól távolélőd szövetségének pecsétje. ( Felcsillan "szivárog" szavunk töve. Azok hisznek ebben a szóban, akiknek bizodalma és birodalma az Időben van, a nagy l-betűs folytonosságban, Isten erejében az emberi felett. Ha szivárványt látsz, nem érzed-e az ő hatalmát lelkedbe szivárogni? Lám nekünk meg a nyelvünk is vallásos! Csodálatos, hogy benne van a "vár" szavunk is. Ismét két jelentéssel. A vár ered, a biztonság érzete, mely nemcsak térben, de időben is az. Mikor várunk valamire vagy valakire, akkor a hit karámain belül , a farkasfogú történelemmel szembeszállva is érezzük, hogy el fog jönni. Evangéliumi diadal. Erős várunk nekünk, ugye? Ott rejtőz a szivárványban az "ár" szavunk is. Az áradat mindent elsöprő ereje és az ar szerszámunk szorgalma, a teremtő emberi munka aprópénz-becsülete. . Végül is elenkbe bukkan Európába szakadt népünk legjellemzőbb jelzője: "árva". Nem hiszem, hogy lenne még nép, akiknek feje fölött ennyi mindent mondana a Végtelen Akarat hétszínű kedve. Milyen különös, hogy mindez csak azért bugygyant eszembe, mert a szivárvány minden színével gazdag újesztendőt kívánok nektek, kedves magyar testvéreim. Egyszer majd átfutunk alatta és megtaláljuk a mindnyájunknál kijáró boldogságot, hiszen "megbűnhődte már e nép a múltat s jövendöl." / Tamási Miklós