ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 5. KÖTET (1961)

5. kötet / 1-2. sz. - KUBINSZKY MIHÁLY: A vasutak építészete Európában

lett a svájci vasúti építészet magas kvalitású alkotása a korszak végén épített kis Flüelen állomásépület (1944 — 45), a Gotthard-vonalon (36. ábra). Franciaországban a Gare de Vest átalakítása Párizs egyik legnagyobb­forgalmú pályaudvarának funkcióit javította meg. Genfhez hasonlóan itt is építettek az előtéren át vezető aluljárókat. Jelentős alkotás Versailles Chantiers (1931 — 33, A. Ventre terve), mely teljes architektonikus egységbe kovácsolja a felvételi épületet, a sziget peronok felett húzódó felüljáró hídszerű építményét és az ennek a végén toronyszerűen elhelyezett váltóállító központot. Az így kialakult főtengelyt a pályaudvarra vezető út és a szimmetrikus zsákrendszerű állomáselőtér még jobban kihangsúlyozza. Formailag az épület nem éri el az elrendezésnél mutatkozó színvonalat; íves záródású nyílásai Caen (1936, Pacon terve) épületét is befolyásolták. A hajó—vonat forgalom új kulcspontjai Brest és Le Havre kikötőpályaudvarai, különleges funkcionális követelményekkel (V. Cassan tervei). Érdekes, hogy Le Havre—Maritime, csakúgy mint Reims Gare Centrale (1930 — 34, M. Lemarec terve), vasbetonszerkezetű vonat­fogadócsarnokkal épültek, amelyek ugyan méretükben nem vetekszenek a 19. század végének nagy alkotásaival, de a perontetők korszakában különleges megoldást képviselnek. A harmincas években szinte egyöntetűen állnak a modern építészet mellé az Olasz Államvasutak. Itt már a kisebb épületek is korán az új szellemben fogantak. Angiolo Mazzoni három jeles épülete iránymutatónak számít. Reggio Emilia (1936) épületénél az elnyújtott tömegből az előcsarnok sima kockaként lép elő. A helyiségek kapcsolatának, magassági és megvilágítási igényeinek megfelelő alaprajzi csoportosítás még pregnánsabban mutatkozik 36. ábra. Flüelen 1944/45. Fun­kcionalista felvételi épület középállomáson

Next