Eger, 1867 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1867-01-03 / 1. szám
Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft - kr, Félévre . 2, 50,. Negyedévre . • 1 „ »0 „ Egy hónapra . 44 . 1. szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmi hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó hivatal: a lyCGlimi nyomda, uláfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jent* ek G. könyvkereskedése s minden cs. kir. postahivatal. V. évfolyam. előfizetési fölhívás AZ CZIMÜ POLITIKAI S VEGYES TARTALMÚ HETILAPRA. Előfizetési föltételek. Egész évre ...............................................^ ft Félévre ..................................................... ft 50 kr. Negyedévit...............................................1 ft 30 kr. Egy hónapra...............................................*" 44 kr. T. gyűjtőinknek hat előfizető után egy tiszteletpéldánnyal szolgálunk. Az előfizetési pénzek az aluíirt kiadó-hivatalhoz, vagy a szerkesztőséghez (Széchenyi-utcza 26. sz.) bérmentesen küldendők. Az „Eger“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Január 3-án 1867. Eger, 1867. jan. 2. A közelebb lefolyt szent ünnepek miatt a politikai világban is némi szünet állt be; a külföldi lapok hasábjain alig találunk valami újat s följegyzésre méltót. Kétségkívül legfontosabb s napról napra égetőbbé s érdekesebbé válik a keleti kérdés, melynek hosszabb ideig leendő elnapolhatása, a dolgok jelen állását tekintve , alig bír valószínűséggel; a legújabb tudósítások Keletről azt gyaníthatják, hogy a görög-török háború kitörése közel áll, Oroszország mesterkedései meghiúsítják a nyugati hatalmak abbeli törekvését, hogy Görögországot Candiában minden beavatkozástól visszatartsák. Legújabb tudósítások szerint, Thessaliába görög szabadcsapatok törtek be, s ezeket az albániai csapatok üldözőbe vették. E tényt körülbelül a háború kezdetének tekinthetjük. A görög kormány ujjhúzása a nyugati hatalmakkal azt bizonyítja, hogy háta mögött Oroszország áll. És csakugyan oly hírek keringnek, hogy Dél-Oroszországban erősen mozognak a csapatok Kiew, Odessa és Bessarabia felé. Úgy látszik, Napóleon császár is valószínűnek tartja, hogy a keleti kérdés nemsokára egész óriási nagyságában előtérbe lép, mert mint franczia lapok írják, visszavonta a hadsereg újjászervezésére vonatkozó javaslatát, s e tényt a császár azon aggodalmával hozzák összeköttetésbe, hogy a válság Keleten előbb bekövetkezhetik, mintsem a hadsereg-újjászervezési terv foganatosíttathatnék. Talán nem csalódunk, midőn azon véleményünket, fejezzük ki, hogy a keleti háború közel kitörésének lehetősége képezi egyikét azon indokoknak, melyek az osztrák kormányt a hadsereg újjászervezésének gyors foganatbavételére ösztönzők. Ugyanis a „Wiener Ztt.“ múlt hétfői száma közli, hogy császár ő Felsége a hadügyminiszterhez intézett kéziratában helyesli a fölterjesztett katonáskodási törvényjavaslatot, fentartván azonban annak alkotmányszerű megvitatását. Azon esetre, ha a birodalom haderejének szaporítása szükséggé vált, megerősittetik az 1858. okt. 29-iki rendelet, mely a hadkiegészítési törvények változtatásáról szól, azok végrehajtására vonatkozólag. — Az uj katonáskodási törvényjavaslat leglényegesebb pontjai a bécsi hivatalos újság szerint következők: A hadseregbe belépési kötelesség 3 évre szállíttatok le. A három korosztálybeli katonaköteles és alkalmas egyének föltétlenül mind besorozandók a hadseregbe. A hadseregi szolgálat 6 évi sorkatonáskodásra és 6 évi, két osztálybeli tartalék-szolgálatra változik. Az önkéntesen beálló tanulók béke idején egy évig tartoznak zászló alatt szolgálni. A váltságdíjak fizetése általi fölmentés nem engedtetik meg. A hadseregkiegészitési ügy végleges szabályozása, mint szintén az ország védelmére való honvédelmi fölkelés rendezése föntartatik. — Mit fog mondani ehhez országgyűlésünk, látván, hogy ily roppant fontosságú reform épen most, midőn az alkotmányos küzdelem válságos napjai folynak, egyszerű kormányi intézkedés által döntetik el? E tény bizonyára nem alkalmas a kiegyenlítés útjának egyengetésére. Magyarország, mint az országgyűlés kimondotta, újoncz megszavazási jogáról lemondani nem akar; ha pedig, mint a „Wiener Ztt.“ fönnebbi közleményéből kitűnik, a hadseregkiegészítési rendelkezésekkel együtt az is ki lesz mondva, hogy a három korosztálybeli katonakötelesek és alkalmas egyének föltétlenül besorozandók, úgy a magyar országgyűlés legszebb s legfontosabb joga meg lesz semmisítve. Vajha a nagyfontosságu ügyet Bécsben el ne hamarkodnák! Horvátországi ügyek. Zágrábból írják : Tartománygyűlésünk többségét épen nem elégité ki 0 Felségének a felirati küldöttséghez decz. 23-án intézezett legm. válasza. Azt várták, hogy 0 Felsége a felirat átvételekor a conditio sine qua non-ként felállított integritási kérdést (a katonai határőrvidék feloszlatását és Dalmátia bekebleztetését) illetőleg határozottabb, kedvezőbb feleletet méltóztatik adni. A remény, hogy a feliratban foglalt kérelmek teljesülni fognak, a legmagabb felelet s b. Beust miniszternek pesti útja óta, melynek ittt különös jelentőséget tulajdonítanak, nagyon megrendült, s máris azon gondolattal kezdenek foglalkozni, hogy az említett kérelmek legf. helyütt nem fognak meghallgattatni. Ennek folytán a tartománygyűlési többség, az úgynevezett „Pozor“-párt, programmot állapított meg, mely nagyon hasonlít a bécsi kormányhoz intézett formális lemondó levélhez. E programra a ..Pozor“ szerint következőleg hangzik: Azon esetben, hogyha a kormány a feliratban foglalt követelményeket nem teljesiti, az orsz. képviselet csak következetesen s az általános várakozásnak megfelelőleg fog eljárni,