Eger, 1871 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1871-05-04 / 18. szám
-137-IX. évi folyam. Előfizetési dij : Egész évre . . 5 ft kr. Félévre . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. 18- szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadóhivatal : a lyceumi nyomda- Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) Jentsch G. könyvkereskedése s minden k. postahivata Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak Mosse R. Bécsben. Megyei élet. Heves-Szolnokmegye május havi bizottmányi üléseiből. — A magyar kir. állandó államsorsjátéki bizottság, a belügyminisztériumnak f. é. jan. hó 14-én kelt leiratára vonatkozólag, a szükséges nyomtatványok kíséretében, eladás végett 500 darab sorsjegyet Május 4-én 1871. Hirdetésekért , minden halálozott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Egy szó az egri indóházról. A füzesabony-egri vasúti szárnyvonal kiépítése iránt a magyar-angol bankkal kötött szerződést — a „P. N.“ szerint — ő Felsége helybenhagyta, így tehát biztosan remélhetjük, hogy eme szárnyvonalnak már régen várt kiépítése nemsokára foganatba fog vétetni. Ez alkalommal megjegyzendő, hogy az egri indóház az érsekkerten túl, az ottani tétségen fog ugyan elhelyeztetni, de nem az eredeti tervezethez képest a patak mellett, hanem az érseki magtár felé, mely módosítás által a díszes érsekkertünkben tervezett szekérút elmarad. A leendő pályaudvarnak a várossali összeköttetésére nézve végleges megállapodás eddigelé nem történt, mert 3 irány van ezen út vezetésére, s csak ebbeli műszaki fölvételek alapján adható egyik vagy másik iránynak elsőbbség. A legrövidebb és legkényelmesebb ut az volna, mely az érsekkert falával párhuzamosan, az angolkisasszonyok kertjén keresztül a korona-utczába vezetne ; de mivel az utóbb nevezett utcza elegendő nyílt térséggel nem bir, másrészt ama kert átvágása nemcsak hogy talán nehézségekkel járna, hanem az érsekkertet is porfelhőkkel borítaná el : ennélfogva alkalmasint a második irány fog választatni, t. i. az érseki magtár alatt, a hatvani országutból függélyesen kiágazva, — mely esetben a gyalogosok részére egy gyalogút az érsekkert nyugati oldalán terveztetnék. Mi egriek igen jól tudjuk, hogy — különösen a téli vagy sáros időben — mily rész állapotban szoktak az országutak lenni; tudjuk, hogy a füzesabonyi vaspályaudvar előtt újonnan kiépült ut mily romlásnak indult rövid használata után , azért nem kívánhatunk egyebet, mint hogy az indóházzal való összeköttetési utunk minél rövidebb legyen. Hogy pedig a második irány a leghosszabb lenne, az bizonyos. Részünkről egy harmadik irány inditványoztatott, mely azonban a szükséglendett nagyobb, költséges földmunka miatt egyelőre nem fogadtatott el. De mivel az első irány nem létesülend, a második pedig nagyon hosszú, nem lesz talán fölösleges, itt az általunk tervezett irányt is megemlíteni. Annak kezdete lenne az érseki farakoda alsó részén, a vége pedig eme rakoda felső részén, az országútba beágazva. Ezen irány elfogadása esetében a fönemlített két diszkért érintetlen maradna, és a rakoda is még elegendő területtel bírna. Bárhol legyen azonban a pályaudvar, és bárhogyan is juthatunk hozzá, örülünk, hogy valahára mégis lesz vasutunk , mert mig ezzel nem bírunk, addig messze vagyunk a nagyvilágtól, addig messze vannak tőlünk a külföldi borvevők. Schier Ferencz oly megjegyzéssel küld, hogy a netalán el nem kelt sorsjegyek, ha legkésőbb a húzás napján postára nem adatnak, eladottaknak fognak tekintetni. A 86/rx 71. sz. a. kelt bizottmányi határozat folytán eddig beérkezett szolgabirói hivatalos jelentések szerint: Hellebronth János főszolgabíró 176, — Kaszap Bertalan föszbiró 10, — Ivády Miklós íöszbiró 5 — Nagyfejeö Mátyás szolgabiró 66, — Csernyus Kálmán szbiró 36, — Szalay Pál szolgabiró 25, — Benyiczky Pál szolgabiró 20, — Isaák István szbiró 5 darab sorsjegy elárusitására ajánlkoznak. Tekintve a nemes és hazafias czélt, mi ezen sorsjegyek jövedelméből az 1848/g-ki honvédek segélyezése által eléretni szándékoltatik, a nemesi pénztár tőkéinek kamataiból, a nemesi pénztár javára, 100 darab sorsjegy megvétetni rendeltetik, s ezek árának elnöklőlsö alispán kezébe leendő kifizetésére Okolicsányi József főpénztárnok utasittatik. A megnevezett szolgabirák által kívánt összesen 343 db. sorsjegy nevezetteknek azon kijelentéssel küldetik meg, hogy ha netán még több sorsjegy eladását is eszközölhetik, forduljanak e tekintetben az l-ö alispánhoz. Azon szolgabirák, kik e tárgyban még jelentésüket be nem terjesztették, sürgetőleg utasittatnak, hogy azt haladéktalanul mutassák be, hogy az l-sö alispán a fölmerülő igényekhez képest a szükséges újabb sorsjegyeket mihamarább megrendelhesse. A még megmaradt 57 sorsjegy, főleg a központi tisztviselők közti eladás eszközlése végett, elnöklő l-sö alispán kezei közé tétetik le, ki egyszersmind oda utasíttatik, hogy a beérkezendő jelentések szerint még szükséglendő sorsjegyeket rendelje meg, és ossza szét, s az összes eladott sorsjegyekért befolyandó összeget annak idejében rendeltetése helyére juttassa. — Halasy Béla küldöttségi elnök, bizottmányi határozat értelmében a Tárna vize és az apáthai, úgy sz.-andrási határokon összegyűlt víz lefolyása tárgyában kiküldött bizottságnak a Jászkerület érdekében kiküldött bizottsággal egyetértőleg vezetett tanácskozmányi jegyzőkönyvét bemutatja. Egyszersmind annak alapján a Tárna vize szabályozása, úgy további kiöntései meggátlása érdekében tervezett vizsgálat megtételére a bizottság további megbízatása, vagy új bizottság kiküldése iránti intézkedést kér, mely bizottság egyszersmind a pélyjászkiséri árvíz tárgyában is eljárna. Egyúttal, amennyiben a mondott ügyben újólag e küldöttség bízatnék meg, a már előbbi időből a Tárna vize szabályozására vonatkozó, s a megyei levéltárban létező okmányok kiadatását kéri. — A jászkiséri tisz aszabályozási magánegylet, a kérvényében megnevezett idegen vizeknek az egyleti mentett terekre való, mesterséges uton is előidézett lefolyását tárgyazó panaszának megvizsgálására, a már hason tárgyban Halasy Béla elnöklete alatt kiküldött megyei bizottságot utasittatni kéri. A megyei levéltárnok utasittatik, hogy a Tárna régebben tervezett szabályozására vonatkozó összes iratokat haladéktalanul kikeresvén, azokat ezen iratokhoz leendő csatolás végett a megyei kiadónak azonnal adja át. Az ekkop kiegészített iratok a jászkiséri tiszaszabályozási magánegylet kérvényével együtt, visszavárólag Plalasy Béla küldöttségi elnöknek, az egész küldöttség részére szóló azon utasítással adatnak ki, hogy a küldöttség jelentésében, s a jelentéshez csatolt jegyzőkönyvben körülirt összes teendőkben eljárván, egyszersmind pedig működését a jászkiséri tiszaszabályozási magánegylet panaszának megvizsgálására is kiterjesztvén, eljárása és vizsgálata eredményéről teendő kimerítő hivatalos jelentését hova hamarébb bemutatni igyekezzék. Ezen intézkedésről a Jászkun-kerületek közönsége átiratilag tudósittatni rendeltetett. — A m. kir. belügyminiszter f. évi 7409. számú rendeletében értesit, hogy miután a megye által alkotott cselédrendszabály azönálló perrendtartás szabványaival öszhangzásba hozatott, az a folyó