Eger, 1871 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1871-05-04 / 18. szám

-137-IX. évi folyam. Előfizetési dij : Egész évre . . 5 ft­­ kr. Félévre . 2 ft 50 kr. Negyedévre . . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . — 45 kr. Egyes szám . — 12 kr. 18- szám. EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kiadó­hivatal : a lyceumi nyomda- Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) J­en­t­s­c­h G. könyvkereskedése s minden k. postahivata Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő , egyszeri közzétételért 1 írt. 30 kr. Vidéki hirdetéseket elfogadnak Mosse R. Bécsben. Megyei élet. Heves-Szolnokmegye május havi bizottmányi üléseiből. — A magyar kir. állandó államsorsjátéki bizottság, a belügy­minisztériumnak f. é. jan. hó 14-én kelt leiratára vonatkozólag, a szük­séges nyomtatványok kíséretében, eladás végett 500 darab sorsjegyet Má­j­us 4-én 1871. Hirdetésekért , minden halálozott petit sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 10 kr fizettetik. Egy szó az egri ind­óházról. A füzes­abony-egri vasúti szárnyvonal kiépítése­ iránt a ma­gyar-angol bankkal kötött szerződést — a „P. N.“ szerint — ő Fel­sége helybenhagyta, így tehát biztosan remélhetjük, hogy eme szárnyvonalnak már régen várt kiépítése nemsokára foganatba fog vétetni. Ez alkalommal megjegyzendő, hogy az egri indóház az érsek­kerten túl, az ottani tétségen fog ugyan elhelyeztetni, de nem az eredeti tervezethez képest a patak mellett, hanem az érseki magtár felé, mely módosítás által a díszes érsekkertünkben tervezett sze­kérút elmarad. A leendő pályaudvarnak a várossali összeköttetésére nézve végleges megállapodás eddigelé nem történt, mert 3 irány van ezen út vezetésére, s csak ebbeli műszaki fölvételek alapján adható egyik vagy másik iránynak elsőbbség. A legrövidebb és legkényelmesebb ut az volna, mely az érsek­kert falával párhuzamosan, az angolkisasszonyok kertjén keresztül a korona-utczába vezetne ; de mivel az utóbb nevezett utcza elegendő nyílt térséggel nem bir, másrészt ama kert átvágása nemcsak hogy talán nehézségekkel járna, hanem az érsekkertet is porfelhőkkel borítaná el : ennélfogva alkalmasint a második irány fog választatni, t. i. az érseki magtár alatt, a hatvani országutból függélyesen kiá­gazva, — mely esetben a gyalogosok részére egy gyalogút az érsek­kert nyugati oldalán terveztetnék. Mi egriek igen jól tudjuk, hogy — különösen a téli vagy sáros időben — mily rész állapotban szoktak az országutak lenni; tudjuk, hogy a füzes­abonyi vaspályaudvar előtt újonnan kiépült ut mily romlásnak indult rövid használata után , azért nem kívánhatunk egyebet, mint hogy az indóházzal való összeköttetési utunk minél rövidebb legyen. Hogy pedig a második irány a leghosszabb lenne, az bizonyos. Részünkről egy harmadik irány inditványoztatott, mely azon­ban a szükséglendett nagyobb, költséges földmunka miatt egyelőre nem fogadtatott el. De mivel az első irány nem létesülend, a máso­dik pedig nagyon hosszú, nem lesz talán fölösleges, itt az általunk tervezett irányt is megemlíteni. Annak kezdete lenne az érseki fara­­koda alsó részén, a vége pedig eme rakoda felső részén, az országútba beágazva. Ezen irány elfogadása esetében a fönemlített két diszkért érintetlen maradna, és a rakoda is még elegendő területtel bírna. Bárhol legyen azonban a pályaudvar, és bár­hogyan is jutha­tunk hozzá, örülünk, hogy valahára mégis lesz vasutunk , mert mig ezzel nem bírunk, addig messze vagyunk a nagy­világtól, addig messze vannak tőlünk a külföldi borvevők. Schier Ferencz­ oly megjegyzéssel küld, hogy a netalán el nem kelt sorsjegyek, ha legkésőbb a húzás napján postára nem adatnak, eladottaknak fognak tekintetni. A 86/rx 71. sz. a. kelt bizottmányi határozat folytán eddig beér­kezett szolgabirói hivatalos jelentések szerint: Hellebronth János fő­szolgabíró 176, — Kaszap Bertalan föszbiró 10, — Ivády Miklós íöszbiró 5 — Nagyfejeö Mátyás szolgabiró 66, — Csernyus Kálmán szbiró 36, — Szalay Pál szolgabiró 25, — Benyiczky Pál szolgabiró 20, — Isaák István szbiró 5 darab sorsjegy elárusitására ajánlkoznak. Tekintve a nemes és hazafias czélt, mi ezen sorsjegyek jöve­delméből az 1848/g-ki honvédek segélyezése által eléretni szándékol­­tatik, a nemesi pénztár tőkéinek kamataiból, a nemesi pénztár javára, 100 darab sorsjegy megvétetni rendeltetik, s ezek árának elnöklő­l­sö alispán kezébe leendő kifizetésére Okolicsányi József főpénztár­­­nok utasittatik. A megnevezett szolgabirák által kívánt összesen 343 db. sorsjegy nevezetteknek azon kijelentéssel küldetik meg, hogy ha netán még több sorsjegy eladását is eszközölhetik, forduljanak e te­kintetben az l-ö alispánhoz. Azon szolgabirák, kik e tárgyban még jelentésüket be nem terjesztették, sürgetőleg utasittatnak, hogy azt haladéktalanul mutassák be, hogy az l-sö alispán a fölmerülő igé­nyekhez képest a szükséges újabb sorsjegyeket mihamarább meg­rendelhesse. A még megmaradt 57 sorsjegy, főleg a központi tisztvi­selők közti eladás eszközlése végett, elnöklő l-sö alispán kezei közé tétetik le, ki egyszersmind oda utasíttatik, hogy a beérkezendő jelen­tések szerint még szükséglendő sorsjegyeket rendelje meg, és os­sza szét, s az összes eladott sorsjegyekért befolyandó összeget annak idejében rendeltetése helyére juttassa. — Halasy Béla küldöttségi elnök, bizottmányi határozat értel­mében a Tárna vize és az apáthai, úgy sz.-andrási határokon összegyűlt víz lefolyása tárgyában kiküldött bizottságnak a Jászkerület érdeké­ben kiküldött bizottsággal egyetértőleg vezetett tanácskozmányi jegy­zőkönyvét bemutatja. Egyszersmind annak alapján a Tárna vize sza­bályozása, úgy további kiöntései meggátlása érdekében tervezett vizs­gálat megtételére a bizottság további megbízatása, vagy új bizottság kiküldése iránti intézkedést kér, mely bizottság egyszersmind a pély­­jászkiséri árvíz tárgyában is eljárna. Egyúttal, a­mennyiben a mon­dott ügyben újólag e küldöttség bízatnék meg, a már előbbi időből a Tárna vize szabályozására vonatkozó, s a megyei levéltárban létező okmányok kiadatását kéri. — A jászkiséri tisz aszabályozási magánegy­let, a kérvényében megnevezett idegen vizeknek az egyleti mentett terekre való, mesterséges uton is előidézett lefolyását tárgyazó pana­szának megvizsgálására, a már hason tárgyban Halasy Béla elnöklete alatt kiküldött megyei bizottságot utasittatni kéri. A megyei levéltárnok utasittatik, hogy a Tárna régebben ter­vezett szabályozására vonatkozó összes iratokat haladéktalanul kike­resvén, azokat ezen iratokhoz leendő csatolás végett a megyei kiadó­nak azonnal adja át. Az ekkop kiegészített iratok a jászkiséri tisza­­szabályozási magánegylet kérvényével együtt, visszavárólag Plalasy Béla küldöttségi elnöknek, az egész küldöttség részére szóló azon uta­sítással adatnak ki, hogy a küldöttség jelentésében, s a jelentéshez csatolt jegyzőkönyvben körülirt összes teendőkben eljárván, egy­szersmind pedig működését a jászkiséri tiszaszabályozási magánegy­let panaszának megvizsgálására is kiterjesztvén, eljárása és vizsgálata eredményéről teendő kimerítő hivatalos jelentését hova hamarébb be­mutatni igyekezzék. Ezen intézkedésről a Jászkun-kerületek közön­sége átiratilag tudósittatni rendeltetett. — A m. kir. belügyminiszter f. évi 7409. számú rendeletében értesit, hogy miután a megye által alkotott cselédrendszabály a­zön­­álló perrendtartás szabványaival öszhangzásba hozatott, az a folyó

Next