Eger, 1875 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1875-04-22 / 16. szám

XIV. év­folyam. Előfizetési dij : Egész évre . Félévre Negyed évre . Egy hónapra Egyes szám 16. szám. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. filmló-hivatal : a Iyconuni nyomda. Előfizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Széchenyi­ utca 84. sz.) és Szolcsányi Gy. könyvkereskedése (Alapít­ványi uj ház a lyceum átellenében) s minden k. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt. 30 kr. , 5 ft — kr. , 2 ft S0 kr. , 1 ft 30 kr. . — 45 kr.­­ 12 kr. 1875. április 22-én. Hirdetésekért: minden 3 halálozott pet­­t sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit sorhelyért lő ki fizettetik. Megyei élet, Heves és K.-Szolnok t. e. vármegyék 1875. márt. 15-én, Kubinyi Rudolf főispán elnöklete alatt tartott rendes bizottsági gyűlésén kö­vetkező ügyek tárgyaltattak : Olvastatott a földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi ministe­­rium 2009. sz. körrendelete, melyben a 1347—874. sz. minisz. leirat tüzetesebben magyaráztatik és a költségek fedezésére nézve az rendeltetik, hogy mivel a belügyministerium a m­értékhitelesitési hivatalok felállítása és szervezésébe, valamint egyébb nemt­ ügyeibe befolyni nem kiván, és minden e tárgyra vonatkozó intézkedések a földm. ipar és keresk. ministerium hatásköréhez tartoznak, mely e célra póthitellel láttatott el, annál fogva, minden felterjesztés, mely a hit. hivatalokra vonatkozólag történik egyenesen a földmivelés, ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz lesz intézendő. Ezen leiratban a költségek két osztályba soroztatnak. Az első osztályba tartozóknak azok mondatnak, melyek a hitelesítő eszkö­zök beszerzését érdeklik, s ezekre a földmivelés, ipar és kereske­delmi ministerium késznek nyilatkozik, azon feltétel mellett utalvá­nyozni előleget, hogy az 1876. év végéig a hitelesítésből bejött pén­zekből a megye által visszatérittessék; a 2-ik osztályba a helyiség esetleges bérlete, felszerelése és kezelő személyzete fizetése soroz­tatok, s ezekről a megye önmaga tartozik gondoskodni. Mindezen költségek fedezetéül a hitelesítő hivatal jövedelme jelöltetik ki szin­tén, és a megyei pénztár előlegezésére utasíttatik. Végre közölte­­tik a hivatalnokok alkalmazására vonatkozó szabályzat, hivatko­zással azoknak qualificatiojára nézve, legközelebb kibocsájtandó körrendeletre. Ennek kapjában olvastatott a mértékhitelesités kö­rül követendő eljárás részleteit magyarázó szabály­rendelet és a f. e. 329. sz. leirat mellett leküldött a mértékhitelesítő hivatalra pályá­zók vizsgálatáról szóló szabályrendelet. Olvastatott a gazd. és pénz­ügyi szakosztály vél. előterjesztése, mely szerint a megye bizottsá­gainak a következő pontokra nézve szükséges intézkedni : 1­ ör. Hivatalos helyiségek felállításáról. 2- or. Annak megállapításáról, hogy a megye területén hány és miféle hivatal és hol állítandó fel. 3- or. Arra nézve, hogy a hitelesítéshez szükséges eszközök,­­ és a forgalomba hozott mértékek közrendészeti szempontból leendő ellenőrzésére szükséges mintamértékek a megyének megküldessenek. 4- er. Köztudomássá tételéről annak, hogy azok, kik mértékhite­lesítő hivatali állást elnyerni óhajtanak, s ennélfogva vizsgát tenni kötelesek, hol tekinthetik meg azon utasításokat, melyek a vizsga­tételre vonatkoznak. 5- ör. Arra nézve, hogy hány hivatalnok és hány szolga és mily díjazással fog alkalmaztatni. 6 or. A pályázat kihirdetése és az ez iránti záros határidő ki­tűzése végett 7- er. A hitelesítő díjak megállapítása érdekében. 8- or. Az intézkedés, hogy az előlegezett összegek alapjául szol­gáló hitelesítési díjak hová és mikor szolgáltassanak be. 9- et. A szükséges költségek kiutalványozása iránt. 10 er. Kijelölni azon határidőt, midőn a mértékhitelesítő hiva­tal működését megkezdi. A szakosztály véleményes előterjesztése elfogadtatik, s a pon­­tozatonkint felsorolt teendőkre nézve a következő intézkedés té­tetik : Az 1-ső pontra nézve a félszerek tőszomszédságában fekvő ezelőtt hetesek által használt istálló alakíttassék át hitelesítési he­lyiségül, és a m. főmérnök utasittatik a tervezetet és költségvetést mielőbb elkészíteni és a m. alispánjának bemutatni. A 2-ik pontra nézve, azon oknál fogva, mert a 20091—874 sz. minist. leirat szerint városoknak is megengedtetik mérték-hitelesitő hivatalokat állitani fel, — és úgy Gyöngyös valamint Szolnok vá­rosa kiterjedt forgalmuk által kényszerítve lesznek mértékhitelesítő hivatalokat felállítani, ezek felállítása pedig a városok által előnyö­sebben eszközölhető azért, mert a városok ezen hivatalt fogyasztási hivatalukkal köthetik össze — a városi m. hitelesítő hivatalok fel­állítása pedig a megyeit feleslegessé teszi, ennélfogva csak Egerben mint a megye központjában állitatik fel — a ministeri 13417—874. sz. leiratban a. b. c. d. e. f. alatt felsorolt eszközökkel felszerelt hitelesítési hivatal. A 3-ik pontra nézve a hitelesítésre szükséges eszközök, és a forgalomba hozott mértékek közrendészeti ellenőrzésére szolgáló mintamértékek megküldése végett felterjesztés intéztetni határoz­tati­k. A 4-ik pontra nézve a szolgabirák és polgármesterek útján közzé tétetni rendeltetik, hogy azok, kik a mérték-hitelesitő hivatalnál állást nyerni óhajtanak, minthogy csak az esetben alkalmaztathat­nak, ha előre vizsgát tesznek — a vizsga letételére vonatkozó utasí­tásokat a m. központi irodában megtekinthetik, a vizsga­ letétel en­gedélyezés iránti folyamodványokat pedig a m. hatósághoz akként terjes­szék be, hogy a pályázatra kitűzött határidőig a vizsgát lete­­hessék. Az 5-ik pontra nézve két hivatalnok évi 600 írttal alkalmaz­­tatik, s a megye négy fizetéses szolgája közül egy kizárólagosan a mértékhitelesítő hivatalhoz rendeltetik. A 6-ik pontra nézve határoztatik, hogy azon oknál fogva, mi­ként a pályázat lehetőleg tágabb körben köztudomásra jusson, a pályázati hirdetés közhírré tétel végett az összes szolgabirák és polgármestereknek kiadassék, és az „Eger" és „Gyöngyös" cimü hirlapok hirdetési rovatába igtattassék. Régészeti buvárlatok. VI. A népvándorlási idők intő csillaga saját népcsaládunkat, ma­gyar őseinket is e honba vezérelvén, a hazai tudomány érdekében azon helyiségek is felmutatandók, melyeken az ő törzstöredékeik ez ős szigeti tér kebelében magukat elszállásolták, vagy melyek utódaik megsokasodása által idővel telephelyekké fejlődtek. Ilyenek azok, melyek jelenleg a valóságban léteznek, vagy olyanok, melyek a hagyomány szerint már csak név szerint élnek. Ezek is, mint régiségi lakhelyek, legnagyobbrészt ismeretesek már e lapok olvasói előtt, de azért úgy a jelen, mint az őskorral egy­bekötött történelmi érdekében e vidéknek, — mely ismét majd egy ezredév óta (a magyarok bejövetele hiteles források egybevetése után, mond Szabó Károlyunk, 889-re tétetik) szolgál már honfiúi véráldozattal is megszentelt tűzhelyül a rajta megtelepedetteknek, — azokat újra, habár töredékes vázolatban a későbbi korból is ecse­telés alá kell vennem őskori rajztöredékeik kiegészítésével egye­temben. 1.) Nagy-Ivány. Jelenlegi telepitvénye ujabbkori, 1712 ben nyolc család ké­pezte annak törzsmagvát, úgymint Tóth Gáspár, Tengely István,

Next