Egészség, 1991 (103. évfolyam, 1-6. szám)
1991-02-01 / 1. szám
Az agykutatás évtizede A program célja Korunkban az ember számára a legnagyobb kihívást önmagának, az „Én”-nek saját agya működésének a megértése jelenti. Amíg a XX. századot a fizika évszázadának tekintjük, a jövő évszázad a biológia és az orvostudomány évszázada lesz. Az elmúlt negyedszázadban a tudomány hatalmas léptekkel haladt előre az orvosbiológia területén is. A világ számos országában előtérbe kerültek az idegtudományi kutatások. Az agykutatás évtizede (Decade of the Brain) nevet viselő tudományos nemzeti program 1990. január elsején kezdődött meg az Amerikai Egyesült Államokban az USA Képviselőházának és Szenátusának határozata értelmében, amelyet Bush elnök 1989. július 25-én írt alá (az Amerikai Kongresszus 174. határozata). Az Európa Parlament is támogatja a program globálissá válását. Nyugat-Európa számos országában terveznek hasonló program meghirdetését, illetve a csatlakozást az amerikai kezdeményezéshez. „Az agykutatás évtizede” című nemzeti kutatási program célja, hogy a magyar idegtudomány, amely az egyik legsikeresebb hazai tudományterület, csatlakozzon ehhez a globálissá váló kezdeményezéshez. A magyar idegtudomány igen jó alapokkal rendelkezik. Nemzetközileg elismert iskolateremtő egyéniségei, kiterjedt kapcsolatai, a rangos tudományos fórumokon való állandó jelenléte és a fiatal szakemberek e tudomány iránt mutatott kiemelkedő érdeklődése, alkalmassá teszik annak a célnak elérésére, hogy tudományos „húzóágazattá” váljék. Az idegtudomány alapvető jellemzője, hogy az orvosi tudományok és a természettudományok úgyszólván valamennyi ágához kapcsolódik. Az agyműködés megismerésében a tudományos kutatás már ott tart, hogy további előrehaladása a technológiai horizontra került. A program célja, hogy 1. segítse az agykutatást, a vele kapcsolatos természet és műszaki tudományok fejlődését, valamint az agy működésének megismerését; 2. elősegítse az agytudományok eredményeinek széles körű hazai (ipari és társadalmi) hasznosítását. Az agyműködés kutatását az jellemzi, hogy szorosan kapcsolódik a társadalomtudományokhoz is. Fontos érdeklődési területe az agyi neuronhálózatok működésének anatómiai, neurokémiai, kórélettani, biofizikai, gyógyszeres befolyásolhatósági és egyéb szempontok szerinti megismerése mellett az emberi magatartás, a magatartási zavarok és a pszichoszociális kölcsönhatások vizsgálata és az elmebetegségek megismerése. De olyan kérdéseket is feltesz, mint a mesterséges intelligencia-kutatás és alkalmazása ipari méretekben. Az agy működési zavarai és betegségei emberek millióinak okoznak szenvedést és hatalmas anyagi terhet jelentenek a társadalomnak. Az agytudomány, amely ezek leküzdését tűzi ki célul, az ember és a társadalom alapvető érdekeit szolgálja. Ugyanakkor a természet és az azt tudatosan alakító ember harmonikus együttélésének módjait is kutatja. Ezért a program célul tűzi ki az agykutatás eredményeinek széles körű hazai megismerését és gyakorlati alkalmazásuk elősegítését az egyes emberek és a társadalom javára. A program indokoltsága Az elmúlt negyed évszázad alatt lezajlott fejlődés vezetett oda, hogy napjainkban az agyműködéssel kapcsolatosan paradigmaváltás tanúi vagyunk. Az „új agymodell” az agy reflexközpont jellegű működéséről az önszervező rendszer jellegre helyezi át a hangsúlyt. Egy tudományág életében az új paradigma kialakulása ritka, értékes pillanat, amely mindig új távlatok megnyílásához vezet. Az idegtudomány minden szempontból korszerű diszciplína, amely korunkig jórészt önállóan fejlődő tudományágak érintkezési területére esik. Az agykutatásban világszerte igen jelentős haladás észlelhető, mind az alapkutatás (élettan, biokémia, farmakológia, anatómia, molekuláris biológia, genetika, az idegrendszer fejlődésének és öregedésének megismerése, a regeneráció és a funkcionális plaszticitás kutatása, pszichológia), mind pedig az ideggyógyászat, az idegsebészet, a kózlélektan és a pszichiátria területein. Ennek az egészségügyi vetületeken kívül fontos vonzatai vannak a gyógyszeripar, a biotechnológia és a környezetbiológia vonatkozásában is. Az agykutatás évtizede (Decade to the Brain) nevet viselő kutatási program keretében az USA költségvetése minden korábbinál jobban támogatja az agytudományt a következő tíz évben. A Nemzetközi Agykutató Szervezet (IBRO) szorgalmazza, hogy a nemzetek kapcsolódjanak saját programjukkal a kezdeményezéshez. Kormányzati szintű agykutatási program kidolgozása folyik számos nyugat-európai országban, így Nagy-Britanniában, de a Szovjetunióban is. Mindez a magyar tudomány és egyben a magyar parlament csatlakozásának lehetőségét veti fel. Az „Agykutatás évtizede” kutatási és fejlesztési program meghirdetését és a magyar bekapcsolódást a nemzetközi programban a következők indokolják: 1. A hazai ideg- és elmegyógyászati, idegsebészeti és idegtudományi alapkutatás hagyományai igen gazdagok és jól képzett szakorvosi és kutatógárdával rendelkezik. A viszonylag jó személyi feltételek azt jelentik, hogy egy ilyen program indítása során nem múlna el jelentős idő a személyi feltételek megalapozására. 2. A műszerezettség és más tárgyi feltételek kialakításánál is, hazai szinten, elfogadható alapról lehetne indulni. A külföldi együttműködésekre eddig is nagymértékben támaszkodó magyar agykutatás részesedve a hazai program biztosította támogatásban, immár két pillérre támaszkodhatna, esetleg jelentős külföldi támogatást is kapna. Ez a külföldi magas technika gyors importját tenné lehetővé. A technikával - ígéretes feladatok és igazságosan hozzáférhető kutatási támogatás esetén - a kint kiválóan kiképzett magyar kutatógárda jelentős része is hazatérne. A nemzeti program nyújtotta lehetőségek alapján az eddigieknél előnyösebb nemzetközi együttműködési megállapodásokat lehetne kötni, így azok eredményei is fokozottabban hasznosulnának itthon. Társadalmunkat jelentősen megterhelő ideg- és elmebetegségek gyógyításában is eredményesebben dolgozhatnánk. 3. Az idegtudományok fejlődése közvetlenül befolyásolhatja a technológiai fejlődést is. 4. Eredményei kihívást jelentenek a mikroelektronika és az informatika számára. Az idegsejthálózatok alapján tervezett ún. „adaptív hálózatokra” épített adatfeldolgozó és ipari folyamatirányító rendszerek fejlesztése alatt állnak az USA-ban és Japánban. 1. A jövő feladata: a természetes és mesterséges intelligencia társadalmi méretű együttműködéséhez, ipari alkalmazhatóságához a feltételek kidolgozása. Ez az informatikai és az idegtudományok másik fontos közös területe. Itt máris jelentős a hátrányunk. 6. Gyógyszerkutatásunk számára az idegtudományi alap- és alkalmazott kutatási eredmények jelentős lehetőségeket teremtenének eredeti magyar, az idegrendszer működésére ható gyógyszermolekulák kifejlesztésére. 7. Az agy elméleti modellezése, a természetes és mesterséges intelligencia kutatása (neuron hálózatok modellezése, neuron hálózati elven alapuló számítógép kutatások, robotika, mesterséges intelligencia rendszerek stb.) Az alapvetően emberközpontú idetudo-