Egészség, 1991 (103. évfolyam, 1-6. szám)

1991-02-01 / 1. szám

Nemzeti kutatási iányák várható robbanásszerű fejlődése lényegesen javítani fogja a társadalom testi és lelki egészségi állapotát, kedvezően fogja befo­lyásolni az emberek egymáshoz és környezetükhöz való viszonyát. 8. Az ipari társadalmak oly mértékben átalakították és el­szennyezték környezetünket, hogy folyamatosan érintkezünk me­gint csak idegrendszerünket, agyunkat károsító mérgekkel (pl. Par­­kinson-kór egyes, nem ritka esetei), azt terhelő hatásokkal. 9. A társadalom érdeke a szakmai érdekeket messze meghaladó mértékben pártolja az agytudomány támogatását. Az agy működé­sének mind alaposabb feltárása, a szerkezet és a funkció összefüggé­seinek alaposabb megismerése lehetővé teszi számos betegség ki­alakulásának megértését és hatékony gyógykezelését, megfelelő gyógyszerek kifejlesztését. Az orvosi tudományok sikereinek köszönhetően az emberi átlagos életkor az utolsó 50 évben 20 évvel emelkedett a legfejlettebb országok­ban (nálunk ez nincs egészen 10 év). Hosszabb ideig tudjuk biztosítani az egészséget egyes embereknek, de tovább életben tudjuk tartani a be­tegeket is. A tudománynak ezek az eredményei megkérdőjeleződnek, ha nem tudja hosszabb távon az életminőséget is javítani. Az orvostudomány egyik kulcsproblémája a hatékonyabb fájdalom­­csillapítás, amely az agy fájdalomérzékelő működésének gyógyszeres felfüggesztésével történik. Ennek kutatásával is az agytudomány foglal­kozik. Számos, tömegeket pusztító betegség hátterében az emberi ideg­­rendszer és psziché tartós túlterheltsége, csökkent adaptációs képes­sége áll. A fekélybetegség, a szívinfarktus, a tüdőasztma és még so­rolható, mind az idegrendszer működészavarának következtében alakulnak ki. A magyar népesség mentálhigiénés állapota közismer­ten rossz. A minden harmadik magyart elérő neurózis az idegrend­szer funkcionális zavara. A társadalmi és személyiségbeli okokra egyaránt visszavezethető szenvedélybetegségek (alkoholizmus, do­hányzás és kábítószerbetegség) során elsősorban az idegrendszer működését károsító anyagok kerülnek a beteg szervezetébe. Az időskori leépülés, a Parkinson-kór, az időskori depresszió és sze­mélyiségzavar, mind az agy elváltozásán alapulnak. Az Alzheimer-típu­­sú elbutulás például az USA-ban kétmillió embert érint. Ugyancsak el­­butuláshoz, dementiához vezet az AIDS fertőzés. Ez különösen kis­gyermekek esetén drámai, mivel minden tünetet megelőzve, a még tü­netmentes anya szeme láttára zajlik, ma még megállíthatatlanul. A társadalmat alkotó emberek idegi és elmeállapota visszatükrö­ződik a társadalom állapotában, teherbíró képességében. Az agytu­domány eredményei az emberiség legalapvetőbb problémáihoz kapcsolódva kínálnak új és új megoldásokat. Fontos azonban azt is figyelembe venni, hogy a tudomány adta valamennyi lehetőséggel nem élhetünk a katasztrófa veszélye nélkül. Ez az idegtudományok­ra is igaz. Ugyanakkor e tudományok felismerései nélkülözhetetle­nek ahhoz, hogy felismerjük és elhárítsuk a más diszciplínák ered­ményeiben rejlő veszélyeket. A „Decade of the Brain” globális programhoz való csatlakozás reális lehetőség arra, hogy az agykutatás területén felzárkózzunk a fejlett világhoz. (Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden tagországának ajánlja, hogy támogassa a fájdalomérzés mechanizmusának és befolyásolásának ku­tatását célzó nemzeti kutatási programokat.) A program szakmai koncepciója 1. Egyik legfontosabb célja a hazai agykutatással, az ehhez kapcso­lódó agykutatással és műszaki tudományokkal foglalkozó szakem­berek együttműködésének kialakítása és továbbfejlesztése, a komp­lex kutatások biztosítása (neuromorfológusok, neurobiokémiku­­sok, neurobiofiziológusok, neurofarmakológusok, az orvosi terüle­ten fizikusokkal, műszaki szakemberekkel dolgoznak együtt.) 2. Hazai és nemzetközi együttműködés szorosabbá tétele ezen a területen és csatlakozás az USA által meghirdetett „Az agy évtize­de” című programhoz. A nemzetközi együttműködés az ország szá­mára megnyitja az utat a tudományos és műszaki eredmények cse­réjéhez. 3. A magyar kutatók széles rétege felzárkózna a nemzetközi tudo­mányos élvonalhoz. Hasznosítani lehet a nemzetközi technológiá­kat, s ezek fejlesztéséhez is hozzá tudunk járulni. 4. A terület fejlesztése alapvetően igényli a tervszerű tehetséggon­dozást, „tudós iskolák” kialakítását és fejlesztését, ezen keresztül a nemzetközi tudományos életben való csereképes együttműködést, amely egyben csökkentheti a brain drain jelenlegi méretét. 5. Hatással kíván lenni ez az akció a hazai klinikai berendezések fejlesztésére, hogy ezen keresztül a magyar egészségügy jelenlegi ál­lapotát és a lakosság egészségügyi állapotát lényegesen megjavítsák. 6. Az elmúlt negyven évben nem volt ritka, hogy a legsikeresebb, világszínvonalú magyarországi kutatások eredményét éppen a ma­gyar nép nem ismerhette meg, ő élvezhette legkevésbé. Ezért prog­ramunk fokozott figyelmet fordít a megszületett eredmények továb­bi elméleti, gyakorlati, klinikai alkalmazására, közvéleménnyel, adófizetőkkel való megismertetésére. Miután az idegtudományok felfedezéseinek következményei gyakran jóval túlmutatnak a ter­mészettudományok illetékességi körén, a kutatási eredmények fel­­használásáért sem vállalhatja az agykutatók közössége egymagában a felelősséget. Ezért nagy horderejű felfedezések bevezetése (pl. agyi implantátumok alkalmazása, tudatalakító gyógyszerek adása) esetén a szakma társadalmi vitát kezdeményez. Amennyiben ezek megvalósulnak, akkor lehetővé válik a szakmai értékrendek alapján való kiválasztódás. Az agykutatás nemzeti programmá válásával megvalósulhatna a hazai agykutatás új, korszerű szervezeti integrációja. Jelenleg a ha­zai kutatócsoportok szétszórva, szervezetileg a hagyományos disz­ciplínákba sorolódva működnek. Ez ma már akadályozza a fejlődést. Célszerűnek látszik olyan „Neuroscience Center’’-­k kialakítása, az egyetemeken, kutatóintézeteken belül, ahol egymás közelében dol­gozik a neuromorfológus, a neurobiokémikus, a neurofiziológus, a neurofarmakológus és társaik. A program elfogadása esetén rendelkezésre álló pénzalapokat eb­ben az új integrációban tudná a hazai agytudomány igazán hatéko­nyan felhasználni. Amennyiben az előbb részletezett feltételek megvalósulnak, az agykutatás területén gyors fejlődés várható. Ennek során mind a tár­gyi, mind a személyi feltételek jelentősen megjavulnak, s velük pár­huzamosan, de még erőteljesebben nő a hatékonyság. Az agytudomány támogatása olyan korszerű műszerek és mód-­ ­ és fejlesztési program

Next