Egészségügyi Dolgozó, 1964 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1964-01-01 / 1. szám
1. Napirenden a kórházhigiéne A Fejér megyei KÖJÁL és az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének Fejér megyei bizottsága kórházhigiénés tapasztalatcserét rendezett a csákvári tüdőgyógyintézetben. Ennek keretében megvitatták a gümőkór epidemiológiájának kérdéseit is. A megjelent szakembereket dr. Majzik Gábor kórházigazgató főorvos fogadta. A vendégek megtekintették az intézetet és egyöntetűen elismeréssel nyilatkoztak a látottakról. Az értekezletet dr. Lehrner Lórántnak, a Fejér megyei KÖJÁL igazgatójának előadása nyitotta meg. Ismertette a kórházhigiénés vizsgálatok módszereit és azok konkrét megvalósítását a csákvári gyógyintézetben. Az ellenőrzés kiterjedt a település , az élelmezés, a sugárhigiénés és munkaegészségügyi problémákra, emellett az epidemiológus is rendszeres ellenőrzést gyakorolt. Dr. Lehrner elmondotta, hogy a vizsgálat meghatározott rendszerben történik. Először a távolabbi, majd a közelebbi környezet, végül maga az intézet vizsgálata kerül sorra. Nagy figyelmet fordítanak például a kórházi szennyvíz elvezetésére. A kórház belső hygiénés helyzetével kapcsolatban megállapította az előadó: ..A betegek gyógyítása szempontjából fontos a kórház jó hygiénés helyzete, de legalább ugyanolyan jelentőségű az ott dolgozó egészségügyi személyzet szempontjából is, mert ők — ellentétben a betegekkel — egy életet töltenek el ezen a helyen.” Ennek a gondolatnak a jegyében végezték----- a betegek hygiénés vizsgálata mellett — az egyes helyiségek (például műtő, kórtermek) bakteorológiai viszonyainak elemzését, valamint a személyzet ellenőrzését. A kielégítő helyzetet igazolja: az intézet dolgozói közül évek óta senki sem betegedett meg gümőkórban. Fontos terület a betegek élelmezésének élelemegészségügyi és laboratóriumi vizsgálata. Dr. Kozák Bmros állami közegészségügyi felügyelő az étkeztetés minőségével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mind a normál, mind a diétás étkeztetésben a betegek többféle étel közül választhatnak. Megállapította, hogy ugyanaz az étel havonta legfeljebb kétszer szerepel az étrendben, s a változatosság mellett a szükséges kalóriamennyiség is biztosított. A számítások során kapott értékek minden esetben meghaladják a betegek napi élettani szükségleteit, az élelmezés naponta több mint 4 ezer kalóriát biztosít és megfelelő a kiegészítő és védő tápanyagok mennyisége is. A gümőkór epidemiológiájának Fejér megyei helyzetéről dr. Dinda László megyei epidemiológus tartott igen értékes, előremutató beszámolót. A gümőkór járványtanának ismertetése után áttért a közegészségügyi hálózat feladataira. Különösen a folyamatos fertőtlenítés , a zárófertőtlenítés és a fertőző gócban élők hygiénés életmódra nevelése az a terület, ahol a KÖJÁL-ok segítségére és szakszerű útmutatásaira szükség van — mondotta. — A gócrendezés nemcsak az emberi eredetű fertőzések kiküszöbölésében elengedhetetlen feladat, hanem ugyanolyan jelentőségű az állati eredetű fertőzések esetében, a bovintuberkulózis felszámolásában is. Ezután ismertette a főorvos a megbetegedések alakulását a megyében, külön hangsúlyozva a gyermekkorban előforduló gümőkóros megbetegedések nagyarányú csökkenését. Ez az eredmény a csaknem maradéktalanul végrehajtott BCG- oltásoknak köszönhető. A csákvári kórház higiénés rendje példás. Kevésbé foglalkozott azonban a vizsgálat a kórházon belüli fertőzés lehetőségeivel. — mondotta dr. Kneffel Pál szombathelyi KÖJÁL-igazgató. — Olyan vizsgálati rendszer bevezetését javasolta, amely a kórházhygiénés ellenőrzésekkel egyidejűleg megfelelő súllyal tárja fel az egészségügyi intézmények belső fertőzési problémáit is. Dr. Petrilla Aladár Pest megyei epidemiológus „Hygiénés feladatok a tbc leküzdése terén” című előadásában a gyakorlati..szakember szemszögéből szólott azokról a feladatokról, amelyekkel a területen dolgozó hygiénikusoknak a gümőkór elleni küzdelemben foglalkozniuk kell. Kitért a járványügyi szakemberek jelenlegi nehéz helyzetére. A sok probléma meg- s oldására kevés egy-egy megyei epidemiológus. A közle- s kedési nehézségek is gátolják őket abban, hogy munkájukat megfelelően végezhessék. Az Egészségügyi Minisztérium képviseletében dr. Mosolygó Dénes értékelte azt a fejlődést, amely az epidemiológusok és a tüdőgyógyászok kapcsolatában mutatkozik. A helyes együttműködés feltételei a jövőben is biztosítottak és ettől komoly eredmény várható. Dr. Bándy Andor az együttműködés elveivel és gyakorlatával kapcsolatos javaslatot tett. Vadász Rudolfné A takarítónők egészségügyi oktatása a törökbálinti tüdőgyógyintézetben A törökbálinti tüdőkórházban mér harmadszor szerveztek egészségügyi tanfolyamot — különös tekintettel a környezetés személyi higiénére — az intézet takarítónői számára. Az első tanfolyam tematikáját az Egészségügyi Minisztérium kiadásában megjelent „Az egészségügyi intézmény kisegítő dolgozóinak kézikönyve” szolgáltatta. A tanfolyam előadója, az intézet főorvosa, helyi vonatkozású kérdésekkel egészítette ki a kézikönyv tartalmát. Atüdőkórház takarítónői a tanfolyam mellett részt vesznek az előírt, évenkénti munkavédelmi oktatásban is. A legutóbbi tanfolyam — amely múlt év novemberétől ez év május végéig tart — érdekessége, hogy az oktatást kisfilmekkel végzik. Kijelölt napokon, havonta, egyszer másfél órás filmvetítést tartanak: az egészségügyi filmeket az Egészségügyi Minisztérium Felvilágosítási Központja, és a Pest megyei KÖJÁL bocsátja rendelkezésükre. A tanfolyam valamennyi takarítónő számára kötelező. Néhány, az oktatás programjában szereplő egészségügyi kisfilm: A Fogadás a környezet higiénéjéről szól, az Ismeretlen ismerős az áramütésről, A sötétség határán az időszakos szűrések fontosságát, az őszintén a rákról a rákszűrést, a Rajtunk is múlik a fogszuvasodás megelőzését, a Modern kuruzslók a helytelen gyógyszerhalmozást mutatja be. A vetítések után a kórház főorvosának vezetése mellett értékelik, megbeszélik a látottakat, és a következő előadás bevezetőjeként a „hallgatók” szemináriumszerűen beszámolnak: hogyan gazdagodtak egészségügyi ismereteik. Az újszerű tanfolyam befejezésekor értékelni folják a módszer eredményeit, tapasztalatait, és megjutalmazzák azokat, akik ezt az oktatásban való részvételük, előrehaladásuk alapján megérdemlik. Egészségügyi akadémia Zalaegerszegen Közel százhúsz egészségügyi dolgozó hallgatta nagy érdeklődéssel a zalaegerszegi egészségügyi dolgozók szabad akadémiájának „Barátság, szerelem, házasság” címmel tartott első előadását. Az előadás után filmet mutattak be, a jelenlevők észrevétele szerint azonban helyes lett volna ha az kiegészítője az előadás témájának. Előzetes véleménykutatás alapján ebben a hónapban a „Családtervezés”, februárban a „Drága kincsünk a gyermek”, márciusban a „Városunk múltja”, áprilisban a „Göcsej néprajza”, májusban a „Göcseji múzeum története” című előadás szerepel az akadémia műsorán. EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZAt Nagy sikerű ankét Kecskeméten az egészségügyi felvilágosításról Szakszervezetünk Bács-Kiskun megyei bizottságának kezdeményezésére a megyei pártbizottság, a megyei KÖJÁL és a Vöröskereszt, valamint a TIT megyei szervezetének közös rendezésében nagy jelentőségű tanácskozást tartottak az egészségügyi felvilágosításról Kecskeméten. Sólyom Ferenc, az MSZMP megyei titkársága nevében üdvözölte a megjelenteket, majd dr. Szabó Géza higiénikus orvos tartott vitaindító előadást. Az eredmények mellett főleg a hibákat, a problémákat vázolta, mondván, hogy ezek feltárása ösztönzően hat majd a további munkára. Az ankéton érdekes, tanulságos és hasznos hozzászólások hangzottak el. A Vöröskereszt képviselője ismertette az önkéntes véradás eddigi eredményeit, további feladatait A nőtanács megbízottja színes hozzászólásban arról adott számot, hogyan végeznek egészségügyi felvilágosítást a nőtanács megbízottai a falu asszonyai között. Dr. Mándoki Antal főorvos részletesen vázolta a szakszervezetek szerepét és feladatait az egészségügyi felvilágosításban. Tényekkel bizonyította, hogy azokban az üzemekben, amelyekben a bizalmiak felkészülten és rendszeresen végeznek ilyen irányú tevékenységet, kevesebb a baleset, a foglalkozási ártalomból származó megbetegedés. A szakszervezetek a társadalombiztosítási tanácsok mellett egészségügyi albizottságokat szerveznek, amelyek feladatkörébe tartozik majd az egészségügyi ismeretterjesztés, a tanácsadás, valamint a rehabilitáció elősegítése. Noé Gábor az egészségügyi felvilágosítás szerepét emelte ki a balesetek megelőzésében. Dr. Gábris László — egyebek mellett — arról szólott, hogy igen nagy jelentőségű a mezőgazdasági dolgozók egészségügyi ismereteinek növelése ma, amikor mérgező hatású növényvédő szerekkel és egyre több géppel dolgoznak a mezőgazdaságban. Dr. Réthy Aladár elmondotta, hogy a megyei kórházban rendszeresen végeznek egészségügyi felvilágosítást a betegek között. A terhes asszonyok, a kismamák például részletes tanácsokat kapnak, amikor eltávoznak a kórházból, hogyan éljenek, hogyan táplálkozzanak, hogyan gondozzák csecsemőjüket. Zimay László megyei főgyógyszerész nagy rokonszenvvel fogadott felszólalásában bejelentette, hogy a gyógyszerészek ezután nemcsak egyénileg, hanem szervezetten is részt vesznek az egészségügyi felvilágosító munkában. Dr. Gál Imre, az Egészségügy Felvilágosító Központ képviseletében vázolta a munka általános irányelveit, végezetül dr. Kántor László megyei főorvos megköszönte az ankét részvevőinek aktív hozzászólásait, előremutató javaslatait. Az ankét eredménye — a részvevők egyöntetű véleménye szerint — az, hogy az egészségügyi felvilágosítás ezután koordináltan, összehangoltan történik majd a megyében. Eddig ugyanis a különböző társadalmi szervek, amelyek az egészségügyi felvilágosítással foglalkoztak, egymástó függetlenül, sőt olykor még egymás tevékenységét is keresztezve, dolgoztak. Lóránd Nándor Br. Strófon Gyula miniszterhelyettes Pécsett A Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat Baranya megyei egészségügyi szakosztálya felkérte dr. Vilmon Gyula miniszterhelyettest, hogy Baranya megye és Pécs orvosai előtt tartson előadást az aktuális egészségügyi problémákról, a társadalmi és tömegszervezetek szerepéről, feladatairól a szocialista egészségügyben. A Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában megtartott ankéton — amelyen az egészségügyi miniszter helyettese előadásával szinte,a baráti beszélgetés légkörét teremtette meg — közel kétszáz vidéki és pécsi orvos vett részt. Sokan jelen voltak az egyetem oktatói, hallgatói közül is. Hírek a higiénikus középkáder szakcsoport továbbképzési munkájáról Iskolaegészségügyi továbbképzés Tudósítónktól: Szakszervezetünk északmagyarországi higiénikus középkáder szakcsoportja iskolaegészségügyi továbbképző napot rendezett Egerben. A továbbképzésen 80 középkáder vett részt, de megjelentek azon a helybeli és miskolci iskolaorvosok is. Dr. Miskolczy Magdolna higiénikus iskolaorvos iskolaegészségügyi tapasztalatairól szóló előadását két iskola ellenőrzésének eredményeivel egészítette fl. Dr. Ettre István vezető iskolaorvos ismertette és értékelte az egri iskolában végzett vérképző-rendszer vizsgálatok módszerét és eredményeit. A vizsgálat eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy mennyire lényeges az iskolások teljes vérképét elkészíteni és haemoglobin vizsgálatát elvégezni. Lucskai Klára közegészségügyi ellenőr Eger város általános iskoláinak és napközi otthonainak közegészségügyi helyzetével foglalkozott, jól felkészült előadásában szólott mind a hiányosságokról, mind a fejlődésről. Detre Júlia, a szakcsoport elnökhelyettese Ankét Zalaegerszegen Tudósítónktól: A nyugatdunántúli higiénikus középkáder szakcsoport — évi munkatervének megfelelően — a magyar higiénikusok nyugatdunántúli szakcsoportjával közösen tartotta meg negyedik negyedévi továbbképző ankétjét Zalaegerszegen. Az ankét a hepatitis epidemica járványügyi helyzetével, problémáival és tüneteivel foglalkozott. A járványügyi kérdéseket dr. Folt Katalin, az OKI tudományos főmunkatársának mindenre kiterjedő, részletes és értékes előadása nyomán vitatták meg. A gyógykezelés kérdéseivel dr. Ruch Ottó, a Zala megyei kórház fertőző osztályának főorvosa foglalkozott igen jól felépített előadásában. Az elhangzott előadások és az azokat követő tartalmas hozzászólások eredményesen gyarapították az ankét 138 résztvevőjének szakmai ismereteit. Az ankét befejezése után a résztvevők csoportosan megtekintették a göcseji múzeum állandó kiállítási anyagát, amelyről dr. Szentmihályi Imre, a múzeum igazgatója adott ismertetést. A szakmai és kulturális feladatokat teljesíteni hivatott ankét eredményesen zárta be a szakcsoport ezévi továbbképzési programját. Barta József 1964 JANUÁR 1. Tudósítások Salgótarjánból Önkéntes véradás a salgótarjáni kórházban A salgótarjáni kórház szakszervezeti bizottságának nyilvántartásában a kórháznak és a csatolt kisebb részlegeknek összesen 513 szervezett dolgozója szerepel, ami közel százszázalékos szervezettséget jelent. Közülük 220-an jelentkeztek 1963. november 25-én önkéntes véradásra: állami és tömegszervezeti vezetők, főorvosok, szakiskolai hallgatók, fiatal orvosok, ápolónők, konyhai, mosodai dolgozók, mentők és gépkocsivezetők. Valamennyi szervezett dolgozó már csak azért sem jelentkezhetett, mert sokan közülük még nem töltötték be a 18 évet, mások már hatvanon felüliek. De nem jelentkezhettek a röntgen- és a hepatitis osztály dolgozói sem, valamint a betegállományban, vagy szülési szabadságon levők. Az eredmény így 15 dicsérendő, az önkéntes jelentkezők közül 159-en, öszszesen 45 liter térítésmentes vért adtak a betegek számára. Fiatal orvosok találkozója Az Egészségügyi Dolgozó hasábjain egy évvel ezelőtt már írtunk arról, hogy a „félelmetes Nógrád” egyre inkább elveszti kevéssé díszítő jelzőjét. Ezt példázza az is, hogy az őszszel tizenkét olyan fiatal orvos érkezett hozzánk, akik maguk kérték az elosztó bizottságot: helyezze őket a salgótarjáni kórházba. Ennek a tizenkét fiatal orvosnak problémáira, kérdéseire válaszoltak kötetlen beszélgetés formájában egy számukra rendezett értekezleten az egészségügyi osztály képviselői, a kórház igazgatója, a párt és tömegszervezetek vezetői, valamint Géczi János, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. A fiatal orvosok alig három hónapja dolgoznak a kórházban. Máris meggyőződtek arról, hogy szakmai fejlődésüket biztosítja a kórház változatos beteganyaga. Többen arról is beszéltek közülük, hogy elégedettek elhelyezkedésükkel, látják a város rohamos fejlődését, az építkezések nagy ütemét és tudják azt is, hogy rövidesen Salgótarján új kórházában dolgozhatnak. Előremutatónak tartják azt a tájékoztatást is, amely szerint a jelenlegi és az új kórház szakorvosainak utánpótlását közülük kívánják biztosítani, így itt-tartózkodásukat nemcsak a kötelező kétéves szakmai gyakorlat idejére, hanem hosszú évekre szólóan tervezhetik. Az értekezleten szó esett arról is, mikor juthatnak a fiatalok főbérleti lakáshoz, hiszen ez természetes igényük. örvendetes azonban az a türelmes, megértő hang, ahogy erről beszéltek. Nem kívánjuk elhallgatni a gondokat, problémákat sem általában alacsonynak tartják a kezdő orvosok fizetését. Voltak, akik arról beszéltek: több fürdőszoba kellene, gyakrabban meleg víz, olyan kifogások is hallatszottak, hogy időnként, kevés a kenyér vacsorájukhoz, egyesek pedig azt mondották, hogy az orvosi munka más szakágában szerettek volna elhelyezkedni. Egy fiatal orvosnő ezzel kapcsolatban említette, hogy tulajdonképpen ő sem maga választotta szakágazatban dolgozik, mégis — kezdi már megszeretni ezt. A fiatalok — akikben bízunk, mert tele vannak lelkesedéssel, kezdeményező készséggel, igyekezettel — az értekezlet végén köszönetet mondtak, hogy az egészségügyi ellátás vezetői segítik őket elképzeléseik megvalósításában. Induló életük megalapozásához igyekezzünk, tőlünk telhetőleg biztosítani a tárgyi feltételeket is. Habonyi Zoltán Felhívás olvasóinkhoz! Az új esztendő beköszöntével felkérjük kedves olvasóinkat, előfizetőinket, hogy időben újítsák meg előfizetésüket lapterjesztőnknél, a Népszava Lapkiadó Vállalatnál (Bp. Rákóczi út 54., csekkszámla száma: 75.915.001), illetve fizessék be az előfizetési díjakat (fél évre 4.20, egész évre 8.40) az intézményben megbízott szakszervezeti aktivistáknak, bizalmiaknak, sajtófelelősöknek, szakszervezeti bizottságoknak. Mindazoknak, akik lapunk terjesztésében eredményesen részt vettek, ezúton is köszönetet mondunk. Az Egészségügyi Dolgozó szerkesztősége