Egészségügyi Dolgozó, 1976 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1976-01-06 / 1. szám
udósítóink írják : Egészségügyi szervezők Szegeden A társadalom-egészségtannal és egészségügyi szervezéssel foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek három évenként tartják országos kongresszusukat, ahol beszámolnak a fiatal tudomány kutatási, valamint a gyakorlatban elért eredményeiről. A mostanira az ország különböző részeiből 500 szakember érkezett s 50 külföldi kutató — zömmel a szocialista országokból — is részt vett a kongresszuson. A szocialista országokban nagy figyelmet fordítanak a társadalom-egészségtanra, az egészségügyi szervezésre. A kutatások központjában áll az egészségügyi ellátás irányítása, fejlesztése, a szakmai és gazdaságos tervezés. A kutatások tapasztalatait minden szocialista állam igyekszik minél jobban kamatoztatni. A szegedi kongresszus jelentőségét még az is aláhúzta, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján tartották meg. A magyar egészségügyben jelentős fejlődés tapasztalható, s a hat szekcióban tartott közel 300 előadás hű képet adott harminc szabad évünk eredményeiről Az egészségügyi szervezés eredményeként minimálisra sikerült szorítani a csecsemőhalálozást, szinte teljesen megszűntek az enterális fertőző betegségek, visszaszorult a trachoma, a nemi betegség, a tuberkulózis megszűnt népbetegség lenni. Az általános életszínvonal-emelkedés és a fejlett egészségügyi ellátás következtében jelentősen megnövekedett az átlagos életkor. A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt kiépült az egészségügyi alap- és szakellátás hálózata, megkétszereződött a kórházi ágyak száma, közel háromszorosára nőtt az orvosok, több mint négyszeresére a többi egészségügyi dolgozók száma. Az ellátás fejlődésében döntő jelentőségű az új egészségügyi és társadalombiztosítási törvény. A következő témakörökben hangzottak el előadások: A társadalom és az egészségügy; a család és az egészségügy; járó- és fekvőbetegek ellátása; közgazdasági feladatok az egészségügyben, az egészségügyi irányítás, vezetés és szervezés. A kongresszusi előadások a Szegedi Akadémiai Biológiai Kutatóintézetben hangzottak el nagy számú résztvevő előtt. Az egészségügyi szervezéstudománnyal foglalkozó filmeket is nagy érdeklődés kísérte. Sok nézője volt a 30 év egészségügyi fejlődését bemutató fotókiállításnak, sok látogatója volt a gyógyszergyárak kiállításának. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Társadalomegészségtani és Egészségügyi Szervezéstani Intézete mindent megtett, hogy a szakmai programon kívül is kellemes legyen a résztvevők szegedi tartózkodása. A Tisza Szállóban rendezett ismerkedési esten — ahol az orvosegyetem „Szocialista kultúráért” éremmel kitüntetett citerazenekara szolgáltatta a hangulatos zenét — a kutatók, a gyakorlati szakemberek nemcsak a tudományos gondolatokat cserélhették ki, hanem meleg emberi kapcsolatokat is teremthettek. Nagy sikere volt a városnézésnek, sok résztvevő élvezte a hódmezővásárhelyi, szentesi és pusztaszeri ásatásokat bemutató kirándulásokat is. Dr. Zalányi Sámuel egyetemi tanár A csend szakemberei Győrött alakult meg az első nem budapesti zajcsökkentési szakcsoport. Nem véletlenül: a városban a zaj már-már akkora, mint Pesten. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület győri szakcsoportjának megalakulása alkalmából november 24-én tudományos ankétet rendeztek az MTESZ- székházban. Ezen az egészségügyi, műszaki, jogi, közgazdasági szakembereken kívül részt vettek a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, a Rába Vagon- és Gépgyár, a tervezőirodák, a mezőgazdasági főiskolák és egyetemek képviselői is. Szóba került: hátráltatja az eredményes munkát, hogy a zaj elleni védekezés több minisztériumhoz tartozik, és külön témaként kezelik az üzemi és környezeti zajártalmat Az egészségügy összehangolt munkájáról adott számot Sárváry László, a Győr-Sopron megyei KÖJÁL, zajvédelmi csoportjának vezető mérnöke, dr. Gabnai Margit, a győri üzemi audiológiai hálózat főorvosa és dr. Hochenburger Emil, a megyei kórház full-orr-gége főorvosa. Nyugat-Dunántúl 270 zajos üzemében 95 500 a zajártalomnak kitett dolgozó. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a könnyűiparban a halláskárosodás megelőzhető lenne a mai egyéni védőeszközökkel — Billesholm-vatta, füldugók, egyéni fülillesztékek, — de a dolgozók nagy többsége nem használja őket. Ennek következtében a textiliparban a dolgozók 53—57 százaléka halláskárosodott. Előadás hangzott el a Rába Vagon- és Gépgyárban elkészített s a zajvédelmi viszgálatok számítógépes feldolgozásához felhasználható adatlapról Ennek segítségével nemcsak a jogi, de a közgazdasági adatok is jól összegezhetők, és pontosan kimutatható, mennyivel tudnak hozzájárulni a dolgozók egészségének megóvásához a csend szakemberei. Az ankéten 12 hazai vállalat mutatta be a zajcsökkentéssel kapcsolatos termékeit, illetve a zaj elleni védekezésben felhasznált eszközeit. Nádor István SZERKESZTŐSÉGÜNK TÖBB levelet kapott, melyeknek írói a novemberi számban megjelent, dr. Jahn Ferencről szóló cikk időszerűségét méltatják, s egyidejűleg kérik, hogy a nagy orvos munkásságát összefoglaló tanulmányt és publicisztikai írásait összegyűjtve adják ki ismét, hogy a felnövő nemzedék megismerkedhessen vele. A DIÉTÁSNŐVÉR-SZAKCSOPORT december 17-én továbbképző nagygyűlést tartott a Weil-teremben, melyen Bereczky Lászlóné osztályvezető beszámolt a VII kongresszusról. A szakmai referátumok után Bencsik Klára ismertette a vezetőség beszámolóját, dr. Rigó János értékelte a beérkezett pályázatokat, és átadta a díjakat. BIZTOSÍTÁSI ORVOSTANI szekció alakult a Magyar Igazságügyi Orvosok Társaságában. Célja, hogy a személyi sérülések elbírálásának biztosítási és orvosi gyakorlatát egységessé tegye, a vitás kérdéseknek tudományos fórumot teremtsen. A KAPOSVÁRI KÓRHÁZ szakszervezeti bizottsága Télapó-ünnepséget rendezett, melyen közel kétszázan — gyermekek és szüleik — hallgatták végig az óvodások énekkarát és a KISZ-fiatalok műsorát. Az ajándékok átvétele után még tovább együtt játszottak a gyerekek. Jó példa November 20-án Szombathelyen a Markusovszky Kórház rekonstrukciója során ünnepélyesen átadták a III. számú belgyógyászat épületét. Ez alkalommal megjelent Rácz János, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Gonda György, a megyei tanács elnöke, dr. Mosolygó Dénes minisztériumi főosztályvezető, a megyei kórház főorvosai és sokan a nyugállományba vonultak közül A felszólalók dicsérték a példamutató összefogást, melynek eredményeként egy évvel a határidő előtt készült el az épület. 1972-ben új I-es és II-es belgyógyászatot nyitottak meg, ehhez kapcsolódik az új épület, amelyben a III-as belgyógyászat, a bőrosztály, a hematológiai osztály és az idegosztály kapott helyet. A fél évszázados megyei kórház rekonstrukcióját az MSZMP Vas megyei Bizottsága és a megyei tanács a legmesszebbmenően támogatta. Nem kevésbé lelkesen végezték munkájukat a Megyei Tanács Építőipari Vállalatának és a beruházási vállalatnak a dolgozói. A III. számú belgyógyászat ápolónői sokat tettek azért, hogy társadalmi munkájuk nyomán már november második felétől megváltozott körülmények között, színvonalasabban gyógyíthassanak a 217 új ágyon. Az ünnepélyes átadáskor Vincze Csaba tervező, Máthé László művezető, Schermann Péter burkoló, Szommer József, az asztalosrészleg vezetője, Király Miklós kőműves és Milisita Ferenc, a beruházási vállalat műszaki ellenőre megkapta „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetést. Kiss Antal Megköszönik Ezúton mondok köszönetet az Oroszlányi Szénbányák Vállalatának, mely hozzásegített bennünket ahhoz, hogy két kellemes napot tölthessünk el Sopronban. Kétnapos kirándulást szervezett az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet oroszlányi csoportja s lebonyolításához kedvezményes áron autóbuszt kaptunk a bányától. Móga Istvánné bizalmi, Oroszlány Köszönetet mondok a barcsi rendelőintézetnek, az ottani körzeti gyermekorvosoknak és a mentőszolgálatnak készséges segítségükért, melyet október 16-án délelőtt nyújtottak egy gyógyszerérzékeny betegek megmentése érdekében. Tevékenységük messze meghaladta a kötelező segítségnyújtást Dr. Kotvász Árpád körzeti orvos Egy nyugdíjas Minden nyugdíjas — magától értetődően — azt a munkát folytatja nyugdíjba vonulása után is, amit évtizedeken keresztül végzett. A mi nyugdíjasunkat más fából faragták. Eredetileg gyógytornász volt, s az egyik vezető kórház fizikoterápiás osztályán elismert szakmai tudással végezte feladatát. Nyugdíjaztatása után, mivel nem volt rá mód, hogy továbbra is a fizikoterápián tevékenykedjék, készséggel vállalt mindenféle munkát. Ha kellett, helyettesítette a portást éjszaka is, vagy beült a telefonközpontba, s nem ritkán 8—10—12 órázott. Sokszor 24 órás megszakítás nélküli ügyeletet vállal. Nemcsak a munkáért, hanem a kórházért, amelyhez tartozott és tartozik. Nálunk töltötte élete legjavát. Aktív korában is örömmel és lelkesen dolgozott, ma testi-lelki egyensúlya érdekében majdhogynem kötelességének érzi, hogy segítsen. Pogány Boris, a Sportkórház nyugdíjas dolgozója nemrég múlt 75 éves. Gratulálunk, és köszönjük fáradságot alig ismerő, példás gyakorlatát és hűségét intézményéhez. (1) Vetélkedő Sikeres fogápolási vetélkedő volt a XIX. kerületiben, az általános iskolák versenyeztek december 2-án. Előkészítésül a rendelőintézet fogorvosai előadásokat tartottak a helyes táplálkozásról, a fogápolásról a rágásról és az édesség veszélyeiről. A vetélkedőn tizenegy öttagú csapat indult azokból a gyerekekből akik kitűntek biológiából és házi vetélkedőjükön. A feladatok között szerepeltek rajzos, szóbeli és tesztkérdések, s a helyes fogmosást, az alma- és sárgarépaevést mutatták be a gyerekek. A dél-pesti gyermekfogászat vezető főorvosa és egy fogorvosa alkotta a szakmai zsűrit. Munkájukat a kerület egészségnevelője, a szakszervezeti bizottság és a Vöröskereszt képviselője segítette. A szoros küzdelemben kiválóan szerepelt az Ady Endre úti Általános Iskola. Kár, hogy szurkolók nem voltak, nem fértek be az úttörőház nagytermébe. Sokat tanulhattak volna. Dr. Bertalan Imre Tervek Szegeden „Tegyük színessé, gazdaggá dolgozótársaink szakmai életét!” — így fogalmazta meg intézetünk — a szegedi kórházrendelőintézet — újonnan választott szakszervezeti bizottságának szakmapolitikai bizottsága az egyik legfontosabb feladatát Az elhatározást hamarosan tettek követték: megszületett a legapróbb részletekig kidolgozott munkaterv. E terv javarészt még csak betű, de tudjuk, hogy a jól szervezett munkához, jó munkaterv kell. Néhány részlete: 1975—76-ra kidolgoztuk az intézeti munkaverseny új formáját. Intézeti jubileumi évkönyv összeállítását tervezzük, amely dolgozóink pályamunkáiból merítené anyagát Támogatjuk a pályázatokon résztvevőket. A közelmúltban értékelte szakszervezetünk megyebizottsága a szakcsoport által meghirdetett pályázat eredményét. Ennek során munkaszervezésből az első díjat dr. Varga Béláné röntgenasszisztens, a harmadik díjat közös munkával Hegedűs Istvánné, Tóth Andrásné és Zöldy Mária, szintén intézetünk röntgenasszisztensei nyerték. Kezdeményezői kívánunk lenni a szakmai konzultációknak, a szakmapolitikai rendezvényeknek, ösztönözzük dolgozóinkat a folyamatos szakmai képzésre, önképzésre. Tájékoztatást tervezünk etikai, egészségnevelési, népesedéspolitikai és a munkahelyi demokráciával foglalkozó kérdésekről. E feladatok megvalósítása révén reméljük, hogy intézetünk dolgozói munkahelyüket második otthonuknak fogják tekinteni. Addig azonban még sokat és jól kell terveznünk, s még többet cselekednünk! Dr. Vicsay András A gyulai csecsemőotthonban Intézetünk 205 állami gondozott gyermeket nevel Nálunk is érezhető a munkaerőhiány, ezért fokozottan igyekszünk megtartani dolgozóinkat. 81 törzsgárdatagunk van. Sok munkatársunk gyermekgondozási szabadságon van, s rendszeres kapcsolatot tartanak velük az osztályok és a szakszervezeti bizottság is. Fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülést élveznek dolgozóink: többen megyei főorvosi, megyei tanácselnöki, miniszteri dicséretet kaptak, ketten „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetést, tizenkét dolgozónk jutalomutazáson volt a Szovjetunióban. Szocialista brigádjaink a munkának még magasabb szintre emelését tűzték ki célul, hogy minél többet nyújtsunk az itt nevelkedő gyermekeknek. Tóth Ferencné : Névadó a kórházban A Pest megyei Semmelweis Kórházban a KISZ-szervezet rendezésében névadó ünnepséget tartottak: öt gyermek — két orvos, két szakdolgozó, egy konyhai dolgozó gyermeke — nevét jegyezték be az anyakönyvbe december 10-én. Urbanizációs környezethigiénia A Magyar Higiénikusok Társaságának északkelet-magyarországi tagozata tudományos ülést rendezett Miskolcon. 22 előadás hangzott el a környezethigiénia, a levegő-, víz-, zaj- és sugárszennyezettség, az iatrogénia problémaköréből az enterális fertőzőforrások felderítéséről és a labordiagnosztikai módszerekről. A beszámolókat négy, megyéből egybegyűlt hallgatóság kísérte érdeklődéssel nagy számú kérdéssel, hozzászólással Gyógyszerész-szimpozion Az Akadémia gyógyszeranalitikai munkabizottsága 1974-ben rendezett először konferenciát a klinikai, kórházi laboratóriumban működő orvosok, vegyészek, gyógyszerészek, biológusok számára. Az 1975. november 25—26-i a második volt, a MTA nagyelőadótermében 250 szakember tanácskozóik Az idei egyik fő témakör: a radioimmunizálás ismertetése kerekasztal konferencián, emellett megvitattak több időszerű problémát. Dr. Pungor Ernő akadémikus bevezető előadásában az egészség és az analitika kapcsolatáról a mechanizálás és automatizálás fejlődéséiről, a műszerek megfelelő kihasználásáról beszélt. Ezt követően az alábbi előadások hangzottak el: Dr. Endrőczy Elemér: A radioimmun-analitika a klinikai gyakorlatban; dr. Kocsár László: Fehérjetermészetű hormonok RIA-meghatározása; dr. Fanedin Imre: A szteroid hormonok radioimmun-amalitikai meghatározása; dr. Morvay József: Gyógyszerek radioimmunanalitikai meghatározása; L. dr. Reviczky Alice: Egyes pajzsmirigyműködést vizsgáló módszerek kritikai elemzése. Ezt követően vitára került sor a RIA-módszerek alkalmazásának tárgykörében dr. Gráz Edit dr. Julesz János, dr. Péntek Lászlóné és dr. Antal Jánosné részvételével A második napon dr. Goreczky László tartott vitaindítót, Standardizálási törekvések a klinikai kémia területén címmel, melyhez dr. Németh Csóka Mihály, dr. Kolos Ede és dr. Kovách Anna adott kiegészítést. E fontos törekvés, mely összhangban a Magyar Gyógyszerkönyvvel mint szabványnyal illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet törekvéseivel szintén nagyon időszerű kérdés volt. Végül a klinikai kémia helyzetéről, az Országos Laboratóriumi Diagnosztikai Intézet munkájáról, a laboratóriumok fejlesztéséről és a laboratóriumi dolgozók munkakörülményeiről szóló kerekasztal beszélgetésre került sor. Ezt dr. Endrőczy Elemér vezette, a felkért hozzászólók: dr. Jobst Kázmér, dr. Láng Edit és dr. Morvay József voltak. A szimpozion visszhangja azt tükrözte, hogy a klinikai, kórházi laboratóriumokban dolgozó szakemberek eredményesnek találták ezt a fórumot és szívesen látják a jövőben is az analitikai és szervezési problémákkal is foglalkozó konferenciákat így közelebb kerülnek egymáshoz az egy helyen dolgozó szakemberek, s ez a diagnosztikai tevékenység javítását szolgálja. A budapesti klub januári műsora JANUÁR 10-ÉN délután 4-kor Pernye András zenetörténész Mendelssohnról tart előadást. 13- ÁN délután fél 6-or a „Barangolás” keretében dr. Horváth Magda útibeszámolója a Francia Alpokról 14- éN reggel 8-kor Fischer Sándor egyetemi tanár beszédgyakorlata. Délután 2-kor a bölcsődevezetők előtt Flamm Zsuzsanna a nevelő magatartás nevelő hatásáról beszél. Délután fél 4-kor a nyugdíjasok klubja (II., Mártírok útja 9.) filmvetítést tart. 15- éN 11 órakor az intézetvezető asszisztenseknek dr. Varga Péter tudományos főmunkatárs tart előadást a kariopulmonális újraélesztésről, délután 2-kor angliai rendelőintézeti tapasztalatairól számol be dr. Nemes György tudományos munkatárs. Délután fél 6-kor a filmklubban NSZK-filmet vetítenek. (Első szerelem.) 17-ÉN délután 4-kor Pernye András Brahmsról tart előadást, közreműködik Rubin Márta zongoraművész. 20- ÁN reggel 9-kor a személyzeti főelőadók továbbképző klubjában a szervezet és társadalomról dr. Kozma Éva indít vitát. 21- ÉN délután fél 3-kor továbbképző?: a védőnőknek Tardos Anna pszichológus A kisgyermek otthon címmel tart előadást. 22- ÉN délelőtt 11-kor Intézeti főnővérek továbbképzése: A betegekkel való pszichés foglalkozás, előadó dr. Kovács Gergelyné szakiskolai igazgató; délután 2-kor dr. Nemes György tudományos munkatárs angliai műtőkben, rendelőkben látott tapasztalatairól beszél, színes diavetítéssel. 27- éN reggel 9-kor a személyzeti főelőadók II. csoportjának dr. Salamon Zoltán tanszékvezető egyetemi docens az életkori fejlettségi szintről szól. Délután fél 6-kor „Barangolás”: dr. Horváth Magda útibeszámolója hangzik el a Genfitóról. 28- áN reggel 8-kor lesz Fischer Sándor beszédgyakorlata. Délután a pályakezdő gondozónőknek Kálló Éva pedagógus A csecsemő mozgásfejlődése címmel tart továbbképzést. 31-éN délután 4-kor Pernye András Brahmsról beszél