Egészségügyi Dolgozó, 1976 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1976-01-06 / 1. szám

udósítóink írják : Egészségügyi szervezők Szegeden A társadalom-egészségtannal és egészségügyi szervezés­sel foglalkozó kutatók és gyakorlati szakemberek három évenként tartják országos kongresszusukat­, ahol beszámol­nak a fiatal tudomány kutatási, valamint a gyakorlatban elért eredményeiről. A mostanira az ország különböző részei­ből 500 szakember érkezett s 50 külföldi kutató — zömmel a szocialista országokból — is részt vett a kongresszuson. A szocialista országokban nagy figyelmet fordítanak a tár­sadalom-egészségtanra, az egészségügyi szervezésre. A kuta­tások központjában áll az egészségügyi ellátás irányítása, fej­lesztése, a szakmai és gazdaságos tervezés. A kutatások ta­pasztalatait minden szocialista álla­m igyekszik minél jobban kamatoztatni. A szegedi kongresszus jelentőségét még az is aláhúzta, hogy hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján tartották meg. A magyar egészségügyben jelentős fejlődés tapasztalható, s a hat szekcióban tartott közel 300 előadás hű képet adott harminc szabad évünk eredményeiről Az egészségügyi szervezés eredményeként minimálisra sikerült szorítani a csecsemőhalálozást, szinte teljesen meg­szűntek az enterális fertőző betegségek, visszaszorult a tracho­ma, a nemi betegség, a tuberkulózis megszűnt népbetegség lenni. Az általános életszínvonal-emelkedés és a fejlett egész­ségügyi ellátás következtében jelentősen megnövekedett az átlagos életkor. A felszabadulás óta eltelt 30 év alatt kiépült az egészség­­ügyi alap- és szakellátás hálózata, megkétszereződött a kór­házi ágyak száma, közel háromszorosára nőtt az orvosok, több mint négyszeresére a többi egészségügyi dolgozók száma. Az ellátás fejlődésében döntő jelentőségű az új egészség­­ügyi és társadalombiztosítási törvény. A következő témakörökben hangzottak el előadások: A társadalom és az egészségügy; a család és az egészségügy; já­ró- és fekvőbetegek ellátása; közgazdasági feladatok az egész­ségügyben, az egészségügyi irányítás, vezetés és szervezés. A kongresszusi előadások a Szegedi Akadémiai Biológiai Kutatóintézetben hangzottak el nagy számú résztvevő előtt. Az egészségügyi szervezéstudománnyal foglalkozó filmeket is nagy érdeklődés kísérte. Sok nézője volt a 30 év egészségügyi fejlődését bemutató fotókiállításnak, sok látogatója volt a gyógyszergyárak kiállításának. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Társadalomegész­ségtani és Egészségügyi Szervezéstani Intézete mindent meg­tett, hogy a szakmai programon kívül is kellemes legyen a résztvevők szegedi tartózkodása. A Tisza Szállóban rendezett ismerkedési esten — ahol az orvosegyetem „Szocialista kultúráért” éremmel kitüntetett citerazenekara szolgáltatta a hangulatos zenét — a kutatók, a gyakorlati szakemberek nemcsak a tudományos gondolato­kat cserélhették ki, hanem meleg emberi kapcsolatokat is te­remthettek. Nagy sikere volt a városnézésnek, sok résztvevő élvezte a hódmezővásárhelyi, szentesi és pusztaszeri ásatásokat be­mutató kirándulásokat is. Dr. Zalányi Sámuel egyetemi tanár A csend szakemberei Győrött alakult meg az el­ső nem budapesti zajcsök­kentési szakcsoport. Nem vé­letlenül: a városban a zaj már-már akkora, mint Pes­ten. Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület győ­ri szakcsoportjának megala­kulása alkalmából novem­ber 24-én tudományos anké­tet rendeztek az MTESZ- székházban. Ezen az egész­ségügyi, műszaki, jogi, köz­­gazdasági szakembereken kí­vül részt vettek a Közleke­dési és Távközlési Műszaki Főiskola, a Rába Vagon- és Gépgyár, a tervezőirodák, a mezőgazdasági főiskolák és egyetemek képviselői is. Szóba került: hátráltatja az eredményes munkát, hogy a zaj elleni védekezés több minisztériumhoz tartozik, és külön témaként kezelik az üzemi és környezeti zajártal­mat Az egészségügy össze­hangolt munkájáról adott számot Sárváry László, a Győr-Sopron megyei KÖJÁL, zajvédelmi csoportjának ve­zető mérnöke, dr. Gabnai Margit, a győri üzemi audio­­lógiai hálózat főorvosa és dr. Hochenburger Emil, a me­gyei kórház full-orr-gége fő­orvosa. Nyugat-Dunántúl 270 zajos üzemében 95 500 a zajárta­lomnak kitett dolgozó. A vizsgálatok azt igazolják, hogy a könnyűiparban a hal­láskárosodás megelőzhető lenne a mai egyéni védőesz­közökkel — Billesholm-vat­­ta, füldugók, egyéni fülil­­lesztékek, — de a dolgozók nagy többsége nem használja őket. Ennek következtében a textiliparban a dolgozók 53—57 százaléka halláskáro­sodott. Előadás hangzott el a Rá­ba Vagon- és Gépgyárban elkészített s a zajvédelmi viszgálatok számítógépes fel­dolgozásához felhasználható adatlapról Ennek segítségé­vel nemcsak a jogi, de a közgazdasági adatok is jól összegezhetők, és pontosan kimutatható, mennyivel tud­nak hozzájárulni a dolgozók egészségének megóvásához a csend szakemberei. Az anké­ten 12 hazai vállalat mutat­ta be a zajcsökkentéssel kap­csolatos termékeit, illetve a zaj elleni védekezésben fel­használt eszközeit. Nádor István SZERKESZTŐSÉGÜNK TÖBB levelet kapott, me­lyeknek írói a novemberi számban megjelent, dr. Jahn Ferencről szóló cikk idősze­rűségét méltatják, s egyide­jűleg kérik, hogy a nagy or­vos munkásságát összefogla­ló tanulmányt és publicisz­tikai írásait összegyűjtve ad­ják ki ismét, hogy a felnövő nemzedék megismerkedhes­sen vele. A DIÉTÁSN­Ő­VÉR-SZ­AK­­CSOPORT december 17-én továbbképző nagygyűlést tartott a Weil-teremben, me­lyen Bereczky Lászlóné osz­tályvezető beszámolt a VII kongresszusról. A szakmai referátumok után Bencsik Klára ismertette a vezetőség beszámolóját, dr. Rigó János értékelte a beérkezett pályá­zatokat, és átadta a díjakat. BIZTOSÍTÁSI ORVOSTA­NI szekció alakult a Magyar Igazságügyi Orvosok Társa­ságában. Célja, hogy a sze­mélyi sérülések elbírálásá­nak biztosítási és orvosi gya­korlatát egységessé tegye, a vitás kérdéseknek tudomá­nyos fórumot teremtsen. A KAPOSVÁRI KÓRHÁZ szakszervezeti bizottsága Tél­apó-ünnepséget rendezett, melyen közel kétszázan — gyermekek és szüleik — hall­gatták végig az óvodások énekkarát és a KISZ-fiata­­lok műsorát. Az ajándékok átvétele után még tovább együtt játszottak a gyerekek. Jó példa November 20-án Szombat­helyen a Markusovszky Kór­ház rekonstrukciója során ünnepélyesen átadták a III. számú belgyógyászat épüle­tét. Ez alkalommal megje­lent Rácz János, az MSZMP megyei bizottságának titká­ra, dr. Gonda György, a me­gyei tanács elnöke, dr. Mo­solygó Dénes minisztériumi főosztályvezető, a megyei kórház főorvosai és sokan a nyugállományba vonultak közül A felszólalók dicsérték a példamutató összefogást, melynek eredményeként egy évvel a határidő előtt ké­szült el az épület. 1972-ben új I-es és II-es belgyógyá­szatot nyitottak meg, ehhez kapcsolódik az új épület, amelyben a III-as belgyó­gyászat, a bőrosztály, a he­matológiai osztály és az ideg­osztály kapott helyet. A fél évszázados megyei kórház rekonstrukcióját az MSZMP Vas megyei Bizott­sága és a megyei tanács a legmesszebbmenően támo­gatta. Nem kevésbé lelkesen végezték munkájukat a Me­gyei Tanács Építőipari Vál­lalatának és a beruházási vállalatnak a dolgozói. A III. számú belgyógyászat ápolónői sokat tettek azért, hogy társadalmi munkájuk nyomán már november má­sodik felétől megváltozott körülmények között, színvo­nalasabban gyógyíthassanak a 217 új ágyon. Az ünnepélyes átadáskor Vincze Csaba tervező, Máthé László művezető, Schermann Péter burkoló, Szommer Jó­zsef, az asztalosrészleg veze­tője, Király Miklós kőműves és Milisita Ferenc, a beru­házási vállalat műszaki el­lenőre megkapta „Az egész­ségügy kiváló dolgozója” ki­tüntetést. Kiss Antal Megköszönik Ezúton mondok köszönetet az Oroszlányi Szénbányák Vál­lalatának, mely hozzásegített bennünket ahhoz, hogy két kel­lemes napot tölthessünk el Sopronban. Kétnapos kirándulást szervezett az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet oroszlányi csoportja s lebonyolításához kedvezményes áron autóbuszt kaptunk a bányától. Móga Istvánné bizalmi, Oroszlány Köszönetet mondok a barcsi rendelőintézetnek, az ottani körzeti gyermekorvosoknak és a mentőszolgálatnak készséges segítségükért, melyet október 16-án délelőtt nyújtottak egy gyógyszerérzékeny betegek megmentése érdekében. Tevékenységük messze meghaladta a kötelező segítség­­nyújtást Dr. Kotvász Árpád körzeti orvos Egy nyugdíjas Minden nyugdíjas — magától értetődően — azt a munkát folytatja nyugdíjba vonulása után is, amit év­tizedeken keresztül végzett. A mi nyugdíjasunkat más fából faragták. Eredetileg gyógytornász volt, s az egyik vezető kórház fizikoterápiás osztályán elismert szakmai tudással végezte feladatát. Nyugdíjaztatása után, mivel nem volt rá mód, hogy továbbra is a fizikoterápián te­vékenykedjék, készséggel vállalt mindenféle munkát. Ha kellett, helyettesítette a portást éjszaka is, vagy beült a telefonközpontba, s nem ritkán 8—10—12 órázott. Sok­szor 24 órás megszakítás nélküli­­ ügyeletet vállal. Nemcsak a munkáért, hanem a kórházért, amelyhez tar­tozott és tartozik. Nálunk töltötte élete legjavát. Aktív korában is öröm­mel és lelkesen dolgozott, ma testi-lelki egyensúlya ér­dekében majdhogynem kötelességének érzi, hogy segít­sen. Pogány Boris, a Sportkórház nyugdíjas dolgozója nemrég múlt 75 éves. Gratulálunk, és köszönjük fárad­ságot alig ismerő, példás gyakorlatát és hűségét intéz­ményéhez. (1) Vetélkedő Sikeres fogápolási vetélke­dő volt a XIX. kerületiben, az általános iskolák verse­nyeztek december 2-án. Előkészítésül a rendelőin­tézet fogorvosai előadásokat tartottak a helyes táplálko­zásról, a fogápolásról a rá­gásról és az édesség veszé­lyeiről. A vetélkedőn tizen­egy öttagú csapat indult azokból a gyerekekből akik kitűntek biológiából és házi vetélkedőjükön. A feladatok között szerepeltek rajzos, szóbeli és tesztkérdések, s a helyes fogmosást, az alma- és sárgarépaevést mutatták be a gyerekek. A dél-pesti gyermekfogá­szat vezető főorvosa és egy fogorvosa alkotta a szakmai zsűrit. Munkájukat a kerület egészségnevelője, a szak­­szervezeti bizottság és a Vö­röskereszt képviselője segí­tette. A szoros küzdelemben ki­válóan szerepelt az Ady Endre úti Általános Iskola. Kár, hogy szurkolók nem voltak, nem fértek be az út­törőház nagytermébe. Sokat tanulhattak volna. Dr. Bertalan Imre Tervek Szegeden „Tegyük színessé, gazdaggá dolgozótársaink szakmai éle­tét!” — így fogalmazta meg intézetünk — a szegedi kórház­rendelőintézet — újonnan választott szakszervezeti bizottsá­gának szakmapolitikai bizottsága az egyik legfontosabb fel­adatát Az elhatározást hamarosan tettek követték: megszületett a legapróbb részletekig kidolgozott munkaterv. E terv java­részt még csak betű, de tudjuk, hogy a jól szervezett mun­kához, jó munkaterv kell. Néhány részlete: 1975—76-ra kidolgoztuk az intézeti munkaverseny új for­máját. Intézeti jubileumi évkönyv összeállítását tervezzük, amely dolgozóink pályamunkáiból merítené anyagát Támo­gatjuk a pályázatokon résztvevőket. A közelmúltban értékel­te szakszervezetünk megyebizottsága a szakcsoport által meg­hirdetett pályázat eredményét. Ennek során munkaszervezés­ből az első díjat dr. Varga Béláné röntgenasszisztens, a har­madik díjat közös munkával Hegedűs Istvánné, Tóth András­­né és Zöldy Mária, szintén intézetünk röntgenasszisztensei nyerték. Kezdeményezői kívánunk lenni a szakm­ai konzultációk­nak, a szakmapolitikai rendezvényeknek, ösztönözzük dolgo­zóinkat a folyamatos szakmai képzésre, önképzésre. Tájékoz­tatást tervezünk etikai, egészségnevelési, népesedéspolitikai és a munkahelyi demokráciával foglalkozó kérdésekről. E fel­adatok megvalósítása révén reméljük, hogy intézetünk dol­gozói munkahelyüket második otthonuknak fogják tekinteni. Addig azonban még sokat és jól kell terveznünk, s még töb­bet cselekednünk! Dr. Vicsay András A gyulai csecsemőotthonban Intézetünk 205 állami gondozott gyermeket nevel Nálunk is érezhető a munkaerőhiány, ezért fokozottan igyekszünk megtartani dolgozóinkat. 81 törzsgárdatagunk van. Sok mun­katársunk gyermekgondozási szabadságon van, s rendszeres kapcsolatot tartanak velük az osztályok és a szakszervezeti bizottság is. Fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülést élvez­nek dolgozóink: többen megyei főorvosi, megyei tanácselnöki, miniszteri dicséretet kaptak, ketten „Az egészségügy kiváló dolgozója” kitüntetést, tizenkét dolgozónk jutalomutazáson volt a Szovjetunióban. Szocialista brigádjaink a munkának még magasabb szintre emelését tűzték ki célul, hogy minél többet nyújtsunk az itt nevelkedő gyermekeknek. Tóth Ferencné : Névadó a kórházban A Pest megyei Semmelweis Kórházban a KISZ-szervezet rendezésében névadó ünnep­séget tartottak: öt gyermek — két orvos, két szakdolgo­zó, egy konyhai dolgozó gyermeke — nevét jegyezték be az anyakönyvbe decem­ber 10-én. Urbanizáció­s környezethigiénia A Magyar Higiénikusok Társaságának északkelet-ma­gyarországi tagozata tudományos ülést rendezett Miskolcon. 22 előadás hangzott el a környezethigiénia, a levegő-, víz-, zaj- és sugárszennyezettség, az iatrogénia problémaköréből az enterális fertőzőforrások felderítéséről és a labordiagnosz­tikai módszerekről. A beszámolókat négy, megyéből egybegyűlt hallgatóság kísérte érdeklődéssel nagy számú kérdéssel, hozzászólással Gyógyszerész-szimpozion Az Akadémia gyógyszer­­analitikai munkabizottsága 1974-ben rendezett először konferenciát a klinikai, kór­házi laboratóriumban műkö­dő orvosok, vegyészek, gyógyszerészek, biológusok számára. Az 1975. november 25—26-i a második volt, a MTA nagyelőadótermé­ben 250 szakember tanácskozóik Az idei egyik fő témakör: a radioimmunizálás ismerte­tése kerekasztal konferen­cián, emellett megvitattak több időszerű problémát. Dr. Pungor Ernő akadé­mikus bevezető előadásában az egészség és az analitika kapcsolatáról a mechanizá­­lás és automatizálás fejlődé­séiről, a műszerek megfelelő kihasználásáról beszélt. Ezt követően az alábbi elő­adások hangzottak el: Dr. Endrőczy Elemér: A radio­immun-analitika a klinikai gyakorlatban; dr. Kocsár László: Fehérjetermészetű hormonok RIA-meghatáro­­zása; dr. Fanedin Imre: A szteroid hormonok radio­­immun-amalitikai meghatá­rozása; dr. Morvay József: Gyógyszerek radioimmun­­analitikai meghatározása; L. dr. Reviczky Alice: Egyes pajzsmirigyműködést vizs­gáló módszerek kritikai elemzése. Ezt követően vitára került sor a RIA-módszerek alkal­mazásának tárgykörében dr. Gráz Edit dr. Julesz János, dr. Péntek Lászlóné és dr. Antal Jánosné részvételével A második napon dr. Go­­reczky­­ László tartott vita­indítót, Standardizálási tö­rekvések a klinikai kémia területén címmel, melyhez dr. Németh Csóka Mihály, dr. Kolos Ede és dr. Kovách Anna adott kiegészítést. E fontos törekvés, mely össz­hangban a Magyar Gyógy­szerkönyvvel mint szabvány­nyal illetve az Országos Gyógyszerészeti Intézet tö­rekvéseivel szintén nagyon időszerű kérdés volt. Végül a klinikai kémia helyzetéről, az Országos La­boratóriumi Diagnosztikai Intézet munkájáról, a labo­ratóriumok fejlesztéséről és a laboratóriumi dolgozók munkakörülményeiről szóló kerekasztal beszélgetésre ke­rült sor. Ezt dr. Endrőczy Elemér vezette, a felkért hozzászólók: dr. Jobst Káz­­mér, dr. Láng Edit és dr. Morvay József voltak. A szimpozion visszhangja azt tükrözte, hogy a klinikai, kórházi laboratóriumokban dolgozó szakemberek ered­ményesnek találták ezt a fó­­rumot és szívesen látják a jövőben is az analitikai és szervezési problémákkal is foglalkozó konferenciákat így közelebb kerülnek egymáshoz az egy helyen dolgozó szakemberek, s ez a diagnosztikai tevékenység javítását szolgálja.­ A budapesti klub januári műsora JANUÁR 10-ÉN délután 4-kor Pernye András zenetör­ténész Mendelssohnról tart előadást. 13- ÁN délután fél 6-or a „Barangolás” keretében dr. Horváth Magda útibeszámolója a Francia Alpokról 14- éN reggel 8-kor Fischer Sándor egyetemi tanár be­szédgyakorlata. Délután 2-kor a bölcsődevezetők előtt Flamm Zsuzsanna a nevelő magatartás nevelő hatásáról beszél. Dél­után fél 4-kor a nyugdíjasok klubja (II., Mártírok útja 9.) filmvetítést tart. 15- éN 11 órakor az intézetvezető asszisztenseknek dr. Varga Péter tudományos főmunkatárs tart előadást a kar­­­­iopulmonális újraélesztésről, délután 2-kor angliai rende­lőintézeti tapasztalatairól számol be dr. Nemes György tu­dományos munkatárs. Délután fél 6-kor a filmklubban NSZK-filmet vetítenek. (Első szerelem.) 17-ÉN délután 4-kor Pernye András Brahmsról tart elő­adást, közreműködik Rubin Márta zongoraművész. 20- ÁN reggel 9-kor a személyzeti főelőadók továbbképző klubjában a szervezet és társadalomról dr. Kozma Éva indít vitát. 21- ÉN délután fél 3-kor továbbképző?: a védőnőknek Tardos Anna pszichológus A kisgyermek otthon címmel tart előadást. 22- ÉN délelőtt 11-kor Intézeti főnővérek továbbképzése: A betegekkel való pszichés foglalkozás, előadó dr. Kovács Gergelyné szakiskolai igazgató; délután 2-kor dr. Nemes György tudományos munkatárs angliai műtőkben, rendelők­ben látott tapasztalatairól beszél, színes diavetítéssel. 27- éN reggel 9-kor a személyzeti főelőadók II. csoport­jának dr. Salamon Zoltán tanszékvezető egyetemi docens az életkori fejlettségi szintről szól. Délután fél 6-kor „Barango­lás”: dr. Horváth Magda útibeszámolója hangzik el a Genfi­­tóról. 28- áN reggel 8-kor lesz Fischer Sándor beszédgyakorla­ta. Délután a pályakezdő gondozónőknek Kálló Éva pedagó­gus A csecsemő mozgásfejlődése címmel tart tovább­képzést. 31-éN délután 4-kor Pernye András Brahmsról beszél

Next