Egészségügyi Dolgozó, 1982 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

EZÜSTSERLEG Köztünk csak egy parányi asztal, a távolság két méter, mégis tudom, csak körvonalamat érzékeli foltokat látó sze­mével. A hangok teremtenek kapcsolatot közöttünk. Nem kell sokat kérdezni, szívesen beszél. Tasnádi Etelka idézi életének állomásait. 1914-ben született Szarvason, hétgyermekes családban. Talán a sok testvér, s a legidősebb lánynak a kisebbek iránti felelősségtudata, anyáskodó szeretete indította el egy pálya felé. Gyermekkertész leszek — mondta a kislány, s érezték szándékának komolyságát. Védőnőgyakornokként kezdte, ké­sőbb elvégezte a képesítő tanfolyamot. Reggel öttől este hé­tig megállás nélkül dolgozott a gyermekklinikán vezető ápoló­nőként. Akkor még nem volt nyolcórás műszak. Korlátlanul kellett bizonyítani a rátermettséget, a tudást, és kellett a vá­ratlan konfliktusokat késedelem nélkül megoldani. Dolgozott Kazáron, Salgótarjánban, Szentesen, majd 1954-től Szolnokon, megyei vezető védőnőként. A nehezén kezdte: ki kellett alakítani a hálózatot, s arra a helyes szem­léletre nevelte az anyákat, hogy a védőnőt segítőtársnak te­kintsék. Módszerei követőkre, ő maga sok barátra talált. A szakmai mellett jutott ideje a társadalmi munkára is: volt mb-tag, szakcsoportelnök, a nyugdíjasbizottság tagja. 1970-ben nyugdíjba ment. Egészsége megromlott, alig lát. Szakmai utódjának szeretete veszi körül. Ebédet hoz, bevá­sárol neki. De szellemét nem béklyózza le a betegség. Beje­lentette a megyei tanács egészségügyi osztályának, hogy a csecsemők anyatejes táplálásának érdekében négy évig éven­te ezer forintot adományoz annak a Szolnok megyei védőnő­nek, aki e területen a legeredményesebben dolgozik. Az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta felajánlását, és az el­ső érdemes nyertes, Urbán Antalné nagyiváni védőnő már át is vette a jutalmat. Még egy felajánlást tett Tasnádi Etelka: két ezüstserle­get és kétezer forintot ajánlott fel egy, a csecsemőgondozás­ban kiemelkedő teljesítményt nyújtó védőnőnek. Mi volt az indítéka? Lelki kényszer — mondja. Nyugdíja csekély, mindössze 2500 forint, de amit felajánlott, nélkülözni tudja azért, hogy annak örülhessen, hogy a gondozónők minél jobban végzik munkájukat. Példája pártfogókra és továbbfejlesztőkre talált. A me­gyei vezető bölcsőde igazgatósága közjegyzővel hitelesítette az alapítványt, és kiegészítette azzal, hogy Tasnádi Etelka védnökségével megyei gondozónői vetélkedőt szervezett, melynek célja a szakmai tudás növelése és a továbbképzés. Első ízben a múlt év december 12-én tartották meg a vetélke­dőt Szolnokon: 18 csapat nyolcvan gondozónővel nevezett be. A vetélkedőn részt vevők kiváló elméleti és gyakorlati felkészültségről tettek tanúságot. Számot adtak az újraélesz­tés helyes sorrendjéről, az analizátorokról, a kalóriaértékek­ről, a csecsemők fejlődési jellemzőiről, a fertőző betegségek­ről, az éntudat fejlődéséről, a gondozás-nevelésről, az étlap­­szerkesztésről, szervezésről és a szakirodalom ismeretéről. A gyakorlatban mutatták be az öltöztetést, a játéktervezet­­értékelést és beszámoltak a főzelékkészítés alapelveiről. A csapatverseny eredménye: 1. díj (5000 forint és ezüst­serleg): Szolnok, Vöröshadsereg úti bölcsőde; 2. díj: (könyv­­jutalom): Kunmadaras, II. sz. bölcsőde; 3. díj: (könyvjuta­lom): Szolnok, Jósika úti bölcsőde III. csapata. Egyéniben: 1. díj (2000 Ft és serleg): Nagy Mária, Jászberény, II. sz. böl­csőde; 2. díj (1500 Ft): Faragó Gyuláné, Alattyán; 3. díj (1000 Ft): Molnár Béláné, Szolnok, Móra Ferenc úti bölcsőde. A díjakat a szolnoki bölcsődeigazgatóság adományozta. A vándorserleget az a csapat nyeri el végleg, amely három egymást követő évben első helyezést ér el a vetélkedőn. A dr. Koncz József igazgató főorvos értékelte vetélke­dőn Tasnádi Etelka nyújtotta át a díjakat. Minden résztve­vő elismerő oklevelet kapott. , , Hamar Jenőne NYUGDÍJASOK TALÁLKOZÓJA Az Egészségügyi Minisztérium szakszervezeti bi­zottsága 1976-ban alakította meg önálló nyugdíjas­­alapszervezetét, mely a tagság kulturális és szociális segítését tekinti legfőbb feladatának. Jól sikerült ki­rándulásokat, nőnapokat, egyéb rendezvényeket tarta­nak, a vezetőség évente ünnepélyes, uzsonnával, mű­sorral egybekötött taggyűlésen számol be működésé­ről. A csoport elsősorban az egyedülálló, beteg, csekély nyugdíjú tagok támogatását szorgalmazza, de gondol azokra is, akik 50 éve vagy még régebben csatlakoztak a szakszervezeti mozgalomhoz. Alpár Mihályné Az ajkai egészségügyi nyugdíjasok hagyományos találkozóján Ráfi Lászlóné SZB-titkár köszöntője után Kelemen István igazgatóhelyettes beszélt az intézmény­­rendszer fejlődéséről. Ezután a nemrég alakult népi ze­nekar (tagjai: Bojáki Zoltán, Kelemen István, Csáky István, Kovács Ferenc és Rózsás József) népdalokkal, versekkel, magyar nótákkal szórakoztatta a résztve­vőket. A hatvan nyugdíjas terített asztalnál órákig be­szélgetett a közösen eltöltött évekről és az ajkai egész­ségügyiek mai életéről. Vass Pál NÖVEKVŐ PÉLDÁNYSZÁM Az idei évben a Táncsics Könyvkiadónál megjelenő közel másfél száz kiadvány feleannyi, mint az öt évvel korábban megjelentetett könyvek száma. Ezzel szem­ben növekszik a kiadványok példányszáma, s mind több köztük az olyan, amely a bi­zalmiak rendszeres tájékoz­tatását szolgálja. Az MSZMP szakszervezeti politikájának reprezentatív bemutatását szolgálja a „Ká­dár János a szakszervezetek­ről” című válogatás közre­adása. A gazdasági munkát a ki­adó a hatodik ötéves tervhez kapcsolódó szakszervezeti ki­adványokkal támogatja. Pél­dául 1982-től rendszeresen megjelenik az Újítási maga­zin (hasznosítható újítások és találmányok). Olyan, munkaeszköznek számító mű is megjelenik, mint a „Kézikönyv a kollek­tív szerződések és vállalati szabályzatok készítéséhez" című. Gazdag lesz a szociál­politikai kínálat, hasznos összefoglaló a „Szociálpoliti­kai jogszabályok gyűjtemé­nye”. A kiadó a szépirodal­mi és rokonfajú műveknek a korábbinál színvonalasabb és szélesebb körű megjelenteté­sét tervezi. A munkavédelmi kiadványokat ezúttal is kü­lön katalógus tartalmazza majd. A szakszervezeti munka életkörelben című kötet Vi­­riznay Gyulának, a SZOT tit­kárának 1975 és 1980 között közreadott írásaiból és be­szédeiből áld válogatást. Növekvő feladatok a na­gyobb felelősség című cikké­ben a szerző rámutat: „A tagság mind nagyobb igénye­ket támaszt a szakszerveze­tek munkájával szemben. El­várja, hogy azok még többet tegyenek a szocialista de­mokratizmus fejlesztéséért, az eleven szakszervezeti éle­tért, még jobban támaszkod­janak a tömegekre, gyorsan reagáljanak az új lehetősé­gekre, fejlesszék a szakszer­vezeti demokráciát.” Az igénytámasztás és ennek sokoldalú kielégítése a könyv legfőbb mondanivalója, an­nak a tendenciának megmu­tatásával, hogy csak az élet­közeli szakszervezeti munka lehet hatásos. Virizlay Gyula kötetét el­sősorban a szakszervezeti nevelőmunkával foglalkozó aktivistáknak ajánljuk. Tudósítóink írják... KI MINEK MESTERE? Az Egészségügyi Miniszté­rium, a KISZ KIB és szak­­szervezetünk szakmai-politi­kai vetélkedőt hirdetett 35 éven aluli szakdolgozóknak és mentőápolóknak. A körzeti ápolónők vetél­kedőjére november 11—12-én Debrecenben került sor. Eredmények: 1. Horváth Margit, Budapest; 2. Meny­hárt Éva, Mohács; 3. Hamari Imréné, Leninváros; 4. Ko­vács József­né, Nagykanizsa; 5. Omelka József­né, Szolnok; 6. Móricz Józsefné, Szent­­gotthárd. A mentőápolók versenyét Budapesten, az O­MSZ Markó utcai székházában tartották november 18—1 19-én. Eredmények: 1. Aranyi László, Salgótarján; 2. Tol­nai András, Budapest; 3. Horváth Róbert, Szeged; 4. Horváth Sándor, Szombat­hely; 5. Felker Ferenc, Bu­dapest; 6. Losonczi Mihály, Törökszentmiklós. A KV ELNÖKSÉGE HAJDÚSZOBOSZLÓN A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 32 tanszék, 1800 speciális kórházi ágy szolgálja a gyógyítást. Az oktatási­­gyógyító intézmény ellátási területe — különösen a speciális gyógyászati módszerek tekintetében — több megyére terjed ki. 1981 áprilisától a DOTE — az új betegellátási rendszer szellemében — végzi Debrecen fekvőbetegellátását. A meg­változott rendszer eddigi tapasztalatai kedvezőek a hajdú­sági megyeszékhelyen — állapította meg többek között szak­­szervezetünk elnöksége 1981. december 2-i hajdúszoboszlói ülésén. A tanácskozáson részt vett Magyar József, a megyei párt­bizottság titkára, Szendi Sándor, a szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára, Borbély Miklós, a Debrecen vá­rosi Tanács elnökhelyettese; ott voltak a megyei egészség­­ügyi intézmények, valamint az Egészségügyi Minisztérium képviselői. Az elnökség — amely a szakszervezet történetében elő­ször nem a fővárosban tartotta összejövetelét — fő napi­rendi pontként dr. Karmazsin Lászlónak, a Debreceni Orvos­­tudományi Egyetem rektorának Az egyetem feladata és fe­lelőssége a területi betegellátásban című előterjesztését vi­tatta meg. Elsősorban azokat a tapasztalatokat tekintették át, amelyeket az új betegbeutalási rendszer során szereztek. 1981. nagyobb részében Debrecen felnőtt és gyermeklakos­ságának fekvőbetegellátását egységesen már az egyetem végzi. A megyeszékhelyen négy szakterületen — belgyógyá­szat, gyermekgyógyászat, szülészet és fogászat — szakosított körzeti rendelés folyik, így megvalósulóban van a klinikai alapellátási forma új, integrált rendszere. A beszámoló — az eddigi tapasztalatokra alapozva — megállapította, hogy az 1981-ben kialakított szervezeti és funkcionális integráció ered­ményeként a városi lakosság egészségügyi ellátási színvona­la megfelelő. Helyes és követendő példa, ha egy egyetem a város egészségügyi ellátásából nagyobb részt vállal. Borbély Miklós, a helyi párt és tanács véleményét tolmácsolta, ami­kor elmondta, hogy a DOTE ellátási szerepének növekedése Debrecen egészségügyi ellátásában azért is jelentős, mert a megyeszékhelyen nincs városi kórház. Az egyetem és a me­gye jó kapcsolatát ismerte el dr. Teslér Katalin, a megyei tanács egészségügyi osztályvezetője. A vita során megfogal­mazták azokat a feladatokat is, amelyek a közeljövőben — különösen az ötnapos munkahét során — a Debreceni Orvos­­tudományi Egyetemre várnak. Az ülésen adta át dr. Füzi István főtitkár az egészség­­ügyi miniszter és a szakszervezet elnöksége által adományo­zott oklevelet dr. Karmazsin Lászlónak és az egyetem tömeg­szervezeti vezetőinek a kongresszusi munkaversenyben elért kiváló szakmai munkájukért. Az ülés előtti napon az elnökség tagjai meglátogatták a Debreceni Orvostudományi Egyetemet, megtekintették az MTA debreceni székházát, a Bolyai úti központi orvosi ren­delőt és az új lakótelep átadás előtti modern gyógyszertárát. Végezetül rövid ismertetést hallgattak meg a református kollégium történelmi eseményeket megért falai között. A december 2-i ülést követően pedig megnézték azt a több mint 10 ezer négyzetméteres tel­ket, ahová a VII. ötéves tervben a szakszervezet újabb, télen-nyáron üzemelő csalá­dos üdülőjét építik fel Hajdúszoboszlón. NEMZETKÖZI ÁPOLÓNŐ-KONGRESSZUS Az Ápolónők Nemzetközi Tanácsa (ICN) a múlt év­ben tartotta XVII. kongresszusát, Los Angelesben. Ezen a tagországokból 6175 ápoló vett részt. A nyitó ünnepsé­gen iktatták­­be azokat a szervezeteket — közöttük a Magyar Kórházszövetség ápolástani szakbizottságát is —, amelyek a két kongresszus között kerültek a tagok sorába. Az első két napon az Országos Képviselők Ta­nácsa (CNR) zárt ülésen vitatta meg a két kongresz­­szus közötti eseményekről szóló jelentéseket, megvá­lasztotta az igazgatótanácsot, majd eldöntötte, hogy a következő tanácskozást 1983-ban Brazíliában, az ICN XVIII. kongresszusát pedig 1985-ben rendezik meg Iz­raelben. A CNR üléseit szakmai programok követték. A plená­ris ülések az alábbi témákat tárgyalták: ápolás az új században; az ápolónők mint a jövő egészségügyi el­látásának partnerei; a jövő a kezükben van; az ápoló­nők elfogadják a kihívást. A szekcióüléseken az előadások foglalkoztak az ápo­lási elmélet és gyakorlat, az ápolásvezetés, az ápolás­oktatás új megközelítésével és jövőbeni formáival, az ápolás etikai vonatkozásaival, az ápolók szociális és gazdasági helyzetével. Az ICN új elnöke Eunice Muringo Kieremni, a Ke­nyai Egészségügyi Minisztérium főnővére lett. Dr. Marosi Józsefné Sövényi Ferencné PAPOLCZY-DÍJ, 1981 Átadták a dr. Papolczy Ferenc emlékére hirdetett pá­lyázat 1981. évi díjait. A szemészeti tárgyú pályamunkák díjait a Magyar Szemészorvosok Társasága 1981. november 27-­i, az onkológiai témakörben benyújtott pályaműveket az Onkológiai Intézet Szakmai Kollégiumának december 18-i ülésén adta át dr. Szendrényi János, a szakszervezet titkára. I. díjat (15—15 ezer forintot) nyert dr. Salacz György egyetemi tanársegéd A fluoreszcens­ angiográfia jelentősége a szemfenéki tumor-diagnosztikában című pályaműve, és dr. Sugár János—dr. Horák Erzsébet „Histogenezis és kemo­terápia I.” angol nyelvű pályamunkája. III. díjat (5 ezer forintot) a „Histogenezis és kemoterá­pia II.” munka nyerte, szerzői: dr. Sugár János, dr. Csonka Orsolya, dr. Pályi István és dr. Oláh Edit. ★ TUDÓSÍTÓK ÉRTEKEZLETE A magyar sajtó napja al­kalmából az Egészségügyi Dolgozó szerkesztő bizottsá­ga kibővített ülésen vendé­gül látta közel 40 társadal­mi tudósítóját és a lap íróit. Dr. Füzi István főszerkesztő az 1982. év feladatairól és az elért eredményekről szá­molt be. Nagy József felelős szerkesztő a szakszervezeti sajtó és a tájékoztatás idő­szerű kérdéseit vázolta, majd dr. Szabó Ernő — Magyaro­san, stílusosan címmel — a tudósítások érdemi megfo­galmazásáról­­beszélt. A szer­kesztő bizottság állásfoglalá­sa eredményeként dr. Füzi István nívódíjat adott át Molnár Sándornak — A re­konstrukciók nyomában — című cikksorozatáért; Láng Évának — Az élet egésze­n más című vitaindítója, kul­­turális­ írásai, valamint az újság tervezéséért és­­törde­léséért. Búcsúzunk Ködmön Fe­renctől, lapunk Heves me­gyei tudósítójától. Éveken át jelentős hírekkel számolt be pátriájának egészségügyi eseményeiről. Emlékét ke­gyelettel megőrizzük. EREDMÉNYHIRDETÉS A Miskolci Megyei Kórház év végi nagygyűlésén kihirdették a szakdolgozók Borsod megyei pályázatá­nak eredményét, majd felolvasták a díjazott előadá­sokat. Szakmai feladataim és problémáim az alkoholiz­mus elleni küzdelemben” címmel első helyezést ért el Popovics Lászlóné, a kazincbarcikai kórház-rendelőin­tézet asszisztense. A rehabilitációval kapcsolatos téma­körben első díjas lett Porubjánszky Jolán, a megyei tü­dőkórház ápolónője, második a megyei gyermekegész­ségügyi központ öttagú kollektívája. A mozgásszervi betegek házi kezeléséről egy érté­kelhetetlen dolgozat érkezett. „Szakmai feladataim, módszereim és javaslataim a táppénzes fegyelem megszilárdításában” című munká­jáért első helyezést ért el Hamari Imréné leninvárosi körzeti ápolónő. Megválasztották a megyei szakcsoport új vezetősé­gét. Az elnök Peres Anna, a miskolci Vasgyári Kórház intézetvezető főnővére lett. Szalmási Jánosnénak, a volt elnöknek — nyugdíjba vonulása alkalmából, há­rom évtizedes munkájáért —­­az egészségügyi minisz­ter a Kiváló Munkáért kitüntetést adományozta. Dr. Erdei Sándor IFJÚSÁGI PARLAMENT PÉCSETT A Pécsi Orvostudományi Egyetemen tíz alapszintű par­lamentet rendeztek: négyet a dolgozóknak, hatot a hallgatók­nak. Az egyetemi szintű parlamentb­e 200 küldöttet választot­tak. A tanácskozásom a küldöttek meghallgatták dr. Barta Ottó oktatási rektorhelyettes beszámolóját, aki részletesen beszélt az ifjúsági törvény egyetemi végrehajtásáról és az előző parlament óta eltelt idő eseményeiről. Kovács Erzsébet KISZ-titkár mondta el az első korrefe­rátumot. Az intézkedési tervbe a következő javaslatok kerültek be: a kiscsoportos oktatás bevezetése; a fiatal oktatók peda­gógiai felkészítésének javítása; a diákszociális intézkedések felülvizsgálata; helyi ösztöndíj-politikai irányelvek kidolgo­zása; a kezdő orvosok lakáshelyzetének javítása; a többlép­csős képzés kidolgozása az egészségügyi felsőoktatásiban és a más tudományokkal kapcsolódó területeken. Az őszi mezőgazdasági munkáknál a gazdaságok nem teljesítették a szerződésekben vállaltakat. Ezért a fiatalok kérik, hogy a jövőben az egyetem az évfolyamvezetőségek­kel egyetértésben kössön szerződést. A hozzászólások leglényegesebb megállapításait a követ­kezőkben összegezhetjük: a lakásgondok enyhítésének legjobb módja a társasházakció; a szakdolgozók visszatérő igénye; minősítsék őket fizikai dolgozóvá; a fogászati asszisztensek veszélyességi pótlékot kérnek. Dr. Tigyi András professzor részletesen­­beszélt az ok­tató-hallgató viszonyról. A múlt tavasszal kérdőíves felmérést végeztek körükben. Az összegzésből mindkét fél megismer­heti a jó kapcsolatok kialakítását. ,A dolgozók az ifjúsági parlamenten foglalkoztak a ká­derutánpótlás kérdéseivel és kérték: az egészségügyi főiskolai jelentkezések tervszerűbben­ történjenek. A szakszervezeti bizottság titkára szociális problémákkal foglalkozott, s örömmel jelentette be, hogy minden egyetemi dolgozó el tudja helyezni gyermekét az egyetem óvodájában, bölcsődéjében. Minden esztendőben rendeznek nyári napközis tábort is. A nővérotthon megnyitása jelentős eredmény volt, de ebbe más egészségügyi dolgozó is szeretne bekerülni. A bővítés után mások is felvételt nyerhetnének — mondta. Az ötnapos munkahét megnöveli a szabad időt, helyes el­töltésének megszervezésével (sportolás,­­üdülés, kulturális események) a szakszervezetnek jelentős feladatai lesznek. Dr. Hajnal József, az egyetem főtitkára és dr. Barta Ot­tó oktatási nektárhelyettes válaszolt a felmerült problémák­ra, melyeknek egy részét továbbítják az illetékesekhez, így például az­­Egészségügyi Minisztériumba, ahol a szakdolgozók besorolásával ismét foglalkozni kell. Javasolni fogják, hogy ne csak az egészségügy, hanem a művelődésügy is szorgal­mazza a ráképzés kérdését. Werling Klára A KÖZPONTI KLUB JANUÁRI MŰSORA 13-ÁN, szerdán 17.30-kor a zenebarátok klubjában. A Faust-téma Berlioznál és Lisztnél. Bemutatja Meixner Mihály, a Magyar Rádió osztályvezetője. 20-ÁN, szerdán 16.00-kor a könyvtárosok fórumán Darvas Iván színművész önálló estje. 22-ÉN, pénteken 10.00-kor a szakszervezeti titkárok fórumán. Permanens nevelés, az ezredforduló iskolája, az empátia szerepe az egészségügyi vezetésiben címmel dr. Salamon Zoltán docens és dr. András Vera pszicho­­­­lógus előadása. 25-ÉN, hétfőn 17.00 órakor a képzőművézeti sorozat a­ következő előadása: A XIX. század művészete a rea­­­­lizmus diadala. Geskó Judit művészettörténész. 27-ÉN, szerdán 13.30-kor a védőnők klubnapja: Né­pesedési helyzetünk, feldataink. Dr. Őry Imre főosz­tályvezető (EtüM) előadása. Szerdán 17.30-kor a zenebarátok klubnapján: Liszt zongoramuzsikája (I.) Ismerteti: Meixner Mihály. 20-ÁN, csütörtökön 10.30-kor az intézetvezető főnővé­rek­­klubnapján dr. Kerkovits Gyula főorvos az in­farktusról, dr. Deák Sándorné pszichológus a világné­zetről, a magatartásról és az életmódról tart előadást.

Next