Egészségügyi Dolgozó, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

4 EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1987. JANUÁR Az optimális családtervezés V. rész Idáig a családtervező nő és férfi alkalmasságát biztosító biológiai feltételeket és orvosi vizsgálatokat tekintettük át. Most rátérünk a fogamzásra, történő közvetlen felkészülésre. Ez általában három hónapos időszakot ölel fel. A három hónapos felkészülés Az élet a fogamzással kezdődik. A fogamzás az a csodálatos pillanat, amikor a különben pusztulásra ítélt két félsejt (az ivarsejtek kromoszómaállománya ugyanis csak fele a szokásosnak), a pete és az ondósejt egymásra talál, és ezzel kezdetét veszi egy addig még soha nem látott új élet fejlődése. A sportversenyek tapasztalatai szerint a versenyzők sikere gyakorta már a startnál eldől. Aki rosszul indul, és lesérül, valószínűleg végig sem tudja futni a pályát. Akik bennragadnak, azok nehezen behozható hátrányba kerülnek a többiekkel szemben. De ami a legfontosabb: a versenyzők esélye általában már a start előtt tisztázódik. Ezt az adottságok és a felkészülés, a tréning erőssége és lelkiismeretessége határozza meg. Persze a pálya minőségétől és előkészítettségétől is sok függ, így van ez a fogamzással is. Az ivarsejtek milyensége, a fogamzásra való felkészülés és az anyai szervezet állapota nemcsak a magzat fejlődése, de az utód egészsége szempontjából is meghatározó. Igaz, veleszületett adottságaink a fogamzás pillanatában eldőlnek. Ezek azonban az emberi jellegek esetében nagyon tág lehetőségbirodalmat jelentenek. Hogy ebből mi valósul meg, az a fogamzást követő külső feltételektől, tehát jórészt tőlünk függ. ondósejttípusok érzékenysége eltérő. Az ártalmas külső hatásokkal szemben az éretlen ondósejtek a legsérülékenyebbek. A betegségek, sugárzások, vegyi mérgezések elsősorban tehát azokat az éretlen ondósejteket károsítják, amelyekből 3-8 hét múlva lesznek majd érett ondósejtek. A női szervezetbe ezek tehát csak 3-8 héttel a károsodást követően kerülhetnek be. Harmadrészt az ondósejtképződés alatti számos sejtosztódás szűrőként is felfogható, amelyeken a károsodott sejtek fennakadnak, így a sérült sejtek általában kiválogatódnak, és nem jutnak el a megtermékenyítés lehetőségéhez. Az ondósejtképződés károsodása tehát elsősorban átmeneti meddőséget okoz. A petesejtek védelme A nőkben a petesejtképződés alapvetően eltér a férfi ivarsejttermelődésétől. A mintegy 2 millió őspetesejtből a petesejtek már a szülés előtt, a méhen belüli életben kialakulnak. Az újszülött kislányok petefészkében tehát már ott vannak a nemi érést követően megtermékenyítésre kerülő petesejtek, így ezek súlyosabb fokú pusztulása akár végleges meddőséget is előidézhet. A szüléstől az utódok megfogamzásáig tartó hosszú időszak alatt a petesejtek eltérő érzékenységét még kevéssé ismerjük. A nőkben azonban bizonyosan a tüszőrepedést megelőző időszakban, órákban (patkányban ez 9 órára tehető) a legérzékenyebbek a peték a külső hatásokkal (például sugárzással és szeszesital-fogyasztással) szemben. Az eddigi tapasztalatok alapján tehát mind férfiakban, mind nőkben a 3 hónapos időszak alatt a sérült ivarsejtek többsége kiküszöbölődik. Ha tehát akár a férfiban, akár a nőben valamiféle komolyabb betegség, ártalom, mérgezés zajlott le, akkor helyes három hónapig várni a fogamzással. Ez idő alatt a sérült sejtgenerációk elpusztulnak vagy kiürülnek, és a frissen termelődő új ivarsejtek már mentesek lesznek a szülői szervezet korábban elszenvedett ártalmaitól. A fogamzásra történő három hónapos felkészülés alatt már mind a családtervező nőnek, mind a családtervező férfinak abba kell hagynia a cigarettázást és a szeszes italok fogyasztását , amennyiben ezzel korábban éltek. Legújabb állatkísérletes vizsgálatok és humán megfigyelések igazolták a fogamzás előtti szeszesital-fogyasztás genetikai ártalmasságát. A szakemberek már régóta értetlenül álltak egy furcsa jelenséggel szemben. A különböző állatfajok ivadékaiban észlelt számbeli, tehát legsúlyosabb kromoszóma-rendellenességek aránya egy nagyságrenddel alacsonyabb az emberi faj utódjaiban találtaknál. E feltűnő és szokatlan különbség okát régóta kutatták. Egészen 1984-ig hiába. Ekkor egy angol kutató, Kaufmann elgondolkodtató elmélettel állt elő. Szerinte az emberi faj és a többi faj közötti legfontosabb különbségek egyike az, hogy az élvezeti cikkek, elsősorban a szeszes italok hatásának csak az emberek vannak kitéve. Állatkísérletekben igazolta, hogy a fogamzás előtti időszakban, különösen nőkben a tüszőrepedést megelőzően, az ivarsejtek különösen érzékenyek az alkohol hatásával szemben. Már 10 százalékos alkoholos oldattal a számbeli kromoszómarendellenességek megtízszereződését tudta elérni a petesejtekben. Az ő és mások emberi megfigyelései megerősíteni látszanak elméletét, így hangsúlyozottan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a családtervezőknek, de különösen a nőknek már a fogamzásra történő felkészülés során tartózkodniuk kell a szeszes italok fogyasztásától. Újabban a napi 4, illetve ennél több csésze feketekávé kromoszóma-rendellenességet okozó hatását is megfigyelték. A cigarettázás miatt is gyakoribbak nőkben a petetermelődés, így a megtermékenyítődés zavarai. A passzív dohányzás bizonyított ártalmassága és a cigarettázásnak az ondósejtképződésre gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt, nem utolsósorban az apasághoz feltétlenül hozzátartozó helyes magatartás miatt, a férfiaknak is már ekkor bizonyítani kell áldozatkészségüket. Ilyenkor beszélünk arról is, hogy a korábbi rendszeres gyógyszerszedések közül melyek a szükségesek, és melyek a szükségtelenek. Az utóbbiak elhagyását természetesen javasoljuk. Néhány asszony esetében — az üzemorvos révén — már ilyenkor sor kerül a veszélyes munkahelyi hatások korlátozására. A cél az, hogy a fogamzásra történő három hónapos felkészülés során a majdan megtermékenyítésben résztvevő ivarsejtek optimális állapotban legyenek. Dr. Czeizel Endre Az ivarsejtek fokozott óvása A férfiak ondósejtképződése során az ősondósejtekből több generáció sejtjein (éretlen ondósejtek és előondósejtek) keresztül alakulnak ki az érett ondósejtek. Az egyes generációváltások sejtosztódások eredményei: ilyenkor a szólósejtekből általában két utódsejt lesz. Gyakorlati szempontból három fontos felismerés érdemel figyelmet. Egyrészt az ősondósejtekből tíz hét alatt lesz megtermékenyítésre alkalmas érett ondósejt. Másrészt az egyes A gyémántdiplomás patikus Nyolcvanhárom esztendő A múlt év végén a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen ünnepi tanácsülést rendeztek, amelyen arany-, gyémánt, vas- és rubindiplomás orvosokat és gyógyszerészeket köszöntöttek. A családias hangulatú ünnepség a „Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus” régi latin diákdallal kezdődött, hogy tudniillik „ Vigadjunk hát, amíg fiatalok vagyunk . . Nos, az alma materhez visszatért egykori diákok között nem egy akadt, aki a múlt század szülötte volt, ám a szép emlékű ifjúságra, a vidám diákéletre fakó hajjal, mélyen barázdált arccal, botra támaszkodva is szívesen emlékeztek. Az egyetem díszterme pedig zsúfolásig megtelt. Rég nem látott kollégák, barátok, orvosok, patikusok találkoztak egymással és ölelkeztek össze, ráztak kezet ezen az órán. Nemcsak a fővárosból, hanem vidékről, sőt, külföldről is eljöttek az öreg diákok a diploma átvételére. A nyolcvanhárom esztendős Pesti József gyógyszerész Mezőkövesdről jött, hogy átvegye a gyémántdiplomáját. Jó fizikai erőnlétnek, teljes szellemi frissességnek örvend. Igaz, ma is dolgozik, naponta négy órát Mezőkövesden, a patikában. Hogy attól van-e ilyen kitűnő kondícióban, vagy pedig azért dolgozhat, nyolcvanhárom évesen is, mert az erőnléte ezt lehetővé teszi? Ki tudja? Végtére is a lényeg a fontos, a munka, amit ma is ellát. A jászberényi születésű Pesti József hírességek között élhetett. Gimnáziumi osztálytársa volt Székely Mihály operaénekes, és olyan tanítómesterei voltak az egyetemen, mint Winkler Lajos, a kémikus és Tuzson János botanikus professzorok. Az első kilenc év a gyógyszerészeti pályán még Jászberényben telt el, de már ötvenegy éve, hogy Mezőkövesden él. Mint patikus, ő volt az első a családban, azután még heten követték a pályán. Mindkét fia és mindkét lánya az apjuk nyomdokán haladva választotta ezt a hivatást. De patikus Pesti József öccse, veje és unokaöccse is. S amire még igen büszke, hogy valamennyien nála gyakornokoskodtak annak idején a gyógyszertárban. — A gyémántdiplomás gyógyszerész boldog embernek tartja magát? — Igen. Boldog vagyok, mert nyolcvanhárom éves koromban megmaradhatott a fizikai és szellemi adottságom. Van hat unokám és két dédunokám. Boldog vagyok a családommal. Egyébként tizennyolcan vagyunk összesen. Itt vannak mindannyian, eljöttek az ünnepségre. Boldogság az is, hogy segíthetek az embereken. Mert segítség az, ha kiadom a betegeknek az orvosságot. — Ön 1926-ban, hatvan évvel ezelőtt vette át gyógyszerész diplomáját. Mivel telt el a hatvan esztendő? — Munkával telt el, két gyógyszertárban, a jászberényiben és a mezőkövesdiben. Még a két nagyobbik gyerekünket is majdnem a patikában szülte meg a feleségem, aki gyógyszerész asszisztens, olyannyira állandóan a gyógyszerek között múltak el az évek. Vagyis úgy történt, hogy délelőtt még dolgozott, délután pedig már szült. — És hogyan telnek ma a napok? — Reggel fél 7-kor kelek, azután nyolcra bemegyek a patikába, ahonnan háromnegyed tizenkettőkor indulok hazafelé. Szóval a délelőttöm most is ugyanúgy telik el, mint hajdanán, amikor még aktív gyógyszerész voltam. Elvileg déli tizenkét órára haza kellene érnem, mert a feleségem vár az ebéddel, de útközben mindig találkozom valakivel, mert én Mezőkövesden szinte mindenkit ismerek, s azután ahogy ez lenni szokott, elbeszélgetünk. Kérdezgetik a mezőkövesdiek, melyik gyógyszert hogyan kell szedni? Én egyébként soha nem adok ki gyógyszert anélkül, hogy egy-két szót ne váltanék a beteggel, illetve a hozzátartozójával. Ez hozzátartozik a dologhoz. Naponta legalább 600 orvosság megy át a kezemen, ez körülbelül kétszáz embert jelent. — Amikor hazaérek, ebédelünk, majd a rádió mellett alszom vagy két órát délután. Azután olvasok, kanasztázunk a feleségemmel, és vendégeket is fogadunk. Nyáron pedig kertészkedem a konyhakertben a ház körül. Hát így élek, így élünk. — Tudna-e valamilyen recepttel szolgálni az ifjúságnak arra, hogy hogyan őrizzük meg egészségünket, munkakedvünket? — Soha nem ittam, soha nem dohányoztam, viszont világéletemben mindig dolgoztam. Hát ha ez követendő példa, akkor íme. Annak idején, 1926-ban 120-an végeztünk az évfolyamból az egyetemen. A 40 éves találkozón 85-en voltunk, az ötven éves évfordulóra már csak 25-en mentünk el. A mostani 60 éves gyémántdiploma osztásánál 7-en jelentünk meg, de hetünk közül már csak én dolgozom. — Mi a véleménye, valóban több gyógyszert szednek az emberek manapság, mint amennyit a betegségük indokolna? — Nagyon sok gyógyszert fogyasztanak az emberek. Túlzott a gyógyszerfogyasztás. Fáj nekem, amikor egy egész zacskó orvossággal térnek ki a patikából. Altatók, nyugtatok kilószámra. Mondom is mindig, nem altatót vagy nyugtatót kell bevenni esténként, hanem korán kell vacsorázni, és lefekvés előtt járni egyet a friss levegőn. Ez minden nyugtatónál jobb hatású. B. Lengyel Anna KAZINCBARCIKA Tudomány és gyógyító munka — Jó néhány szakdolgozat, pályamunka jelzi, hogy a vidéki kórházban végzett munka nem feltétlenül jár együtt a tudományos életből történő kivonulással, az elzártsággal — kezdi a beszélgetést, nem kis büszkeséggel, a Kazincbarcikai Városi Kórház és Rendelőintézet főorvosa, dr. Balogh Ernő. A hamarosan nyugállományba vonuló igazgató nyomban sorolja is a bizonyságokat. Orvosaink évente rendszerint tíz-tizenöt dolgozattal vesznek részt a regionális és az országos kongresszusokon. Előadásaik témaköre gyakorta visszaköszön a szakmai folyóiratokban. Hasonló a helyzet a szakdolgozók körében is, akik közül ugyancsak sokan állandó pályázóik lettek. Számos díjat hoztak magukkal, szinte valamennyi szakmában. Mindez azt feltételezi, hogy a tudományos kutatómunkát, a szakmai előrelépést jelentő tevékenységet ebben az intézményben messzemenően támogatják. Ezt példázza az a széles körű elismerést kivívott kísérlet is, amelyet a fájdalommentes szülés területén végeztek, amiről mi is beszámoltunk már lapunk olvasóinak. Ez lesz a témája a jövő tavaszi Országos Aneszteziológus Vándorgyűlésnek, amelyet az országos intézettel április körül Kazincbarcikán rendezünk meg — mondja az igazgató. Majd így folytatja: — Kezdeményezéseink egyébként valamennyi szakterületen vannak. A gyermekgyógyászatban az újszülött-ellátással foglalkozunk, amelyet már a szülőszobában megkezdünk. Kórházunkban már a születés pillanatában megjelenik a gyermekorvos. Szeretek szólni az úgynevezett Lactobact Vakcina módszerről, a tejsav káros hatásainak kiküszöbölése érdekében szorgalmazott eljárás bevezetéséről. A kísérletek lényege az, hogy a tejsavas erjedést megszüntessük. Alkalmazásával nálunk jelentősen javult a meddőségi arány, csökkent a koraszülések száma, a halandóság, és gyarapodott az újszülöttek átlagsúlya. A tapasztalatok alapján gyermekgyógyász szakcsoportunk a nálunk már meghonosodott módszer országos bevezetését javasolja. Mondhatok más példát is: a laboratóriumi osztály dolgozói régóta vizsgálják a Klamidis-vírust, amely úgy tűnik szoros kapcsolatban van a félelmetes AIDS- szel. A nemi betegséget okozó vírus alapos tanulmányozásához azonban speciális mikroszkópra lenne szükségünk, amellyel sajnos nem rendelkezünk. A kutatómunka szerencsére egy „kölcsönző vállalat” jóvoltából — akik rendelkezésükre bocsátották a szükséges műszert — nem állt le. A kazincbarcikai kórházban ebben az esztendőben hét fiatal orvos és harminckilenc szakdolgozó állt munkába. — Korábban feszítő gondjaink voltak a szakemberellátásban. Ezzel a létszámbővítéssel — a röntgenlabor kivételével — valamennyi orvosi állásunkat betöltöttük, szakdolgozói ellátásunk pedig száz százalékos. Öröm számunkra, hogy igen jó híre van intézményünknek az egyetemeken. Nem vagyunk ugyan oktatókórház, de aki nálunk tölti gyakorlati idejét, az általában itt is marad. Szerintem a kis kórházak előnye, hogy többet tudnak foglalkozni a kezdő orvosokkal. Már az első esztendőben „bedobjuk” őket a mély vízbe. A hotelszerű kórház, mint amilyen a miénk, pedig lehetőséget ad arra, hogy nem csupán egyetlen osztályon szerezzenek kellő ismeretet, tapasztalatot, hanem valamennyi szakmában jártasak legyenek. A szakmai lehetőségek csábítóak. Tudnak-e még emellé mást is nyújtani az újonnan érkezőknek? — Lakást. Az orvosházaspároknak egy éven belül, az egyedülállóknak négy-öt éven belül. A helyi tanáccsal jó a kapcsolatunk. Segítenek gondjaink megoldásában, hiszen jól tudják, a városban szükség van orvosokra. A lakáshoz jutásban átmenetet jelent a szállónk, amelyet a régi kórházból alakítottunk ki. A bére havi százhetven forint, így amíg a lakáskiutalás megtörténik, jelentős összeget gyűjthetnek össze a fiatalok. — Sajnos, a bérekről már korántsem beszélhetünk ilyen optimista hangvételben. Legfrissebb adataink szerint orvosaink átlagos bére hatezerkétszáz forint, beleértve a főorvosi és az igazgatói fizetéseket. Tudomásom szerint a megye másik kórházában, Szikszón nyolcezerhétszáz az orvosok átlagkeresete. Ezen a téren tehát nem vagyunk elkényeztetve. A kezdőknek négyezer forintot adhatunk, amely a szakvizsgáig évente százötven forinttal emelkedik. Sikeres vizsga után pedig háromszáz forintot kapnak a dolgozók. Az ügyeleti díjak természetesen javítanak valamennyit e téren. Egy-egy orvosra havonta hat-nyolc ügyelet jut. E díjak kifizetése differenciált, függ az orvosok képzettségétől, korától, attól, hogy milyen osztályon dolgoznak. Anyagilag tehát ezáltal kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ám a leterheltség igen nagy. Az eredményes gyógyítómunkában nélkülözhetetlen szerepük van a szakdolgozóknak. — Kétségtelenül. Hosszú ideig kedvező helyzetben voltunk, valamennyi állásunkat szakképzett dolgozók töltötték be. Hozzájárult ehhez, hogy városunkban a hetvenes évek elejétől egészségügyi szakközépiskola működik, amelyben évente három osztály nyolcvan-kilencven tanulója szerez szakképesítést. A nyolcvanas évekig nem volt különösebb gondunk. Azóta viszont egyre többen mennek el a városból. Az idén felvettek közül soknak már nincs meg a szakképesítése. Nagyon alacsonyak a bérek, és ezeket az ágy melletti pótlék sem emeli meg számottevően. A megyeszékhely kórházaiban a kezdők bére nemritkán ezer forinttal is magasabb. Ma még Kazincbarcikán a női munkaerőből túlkínálat van. Az ezredforduló után azonban, számításaink szerint, égető gondjaink lesznek, ha nem tesszük vonzóbbá ezt a pályát. A kórházban az eltelt tizenöt év alatt több mint száz orvos szerzett szakképesítést. Sokan a gyakorlati idő letöltése után is önöknél maradnak. Az eredményes, gyógyító munka elképzelhetetlen jó munkahelyi légkör nélkül. Úgy gondolom, nálunk e téren nincs különösebb gond. Monos Márta Fiatal orvosok tudományos fóruma — Az elmúlt években többször hangzott el, hogy a pályakezdő orvosok tudományos eredményeinek bemutatására kevés a lehetőség. Magas szintű orvosi feladat pedig aligha képzelhető el tudományos munka nélkül, s ezért minden eszközzel támogatni kell a fiatalok ilyen irányú tevékenységét — ezekkel a szavakkal nyitotta meg dr. Tényi Jenő profeszszor a Fiatal Orvosok Tudományos Fórumát, melyet az EDSZ Baranya megyei Ifjúsági Retegbizottsága szervezett a közelmúltban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Tizenkilenc előadás hangzott el az orvostudomány legkülönbözőbb területeiről. Szó volt a sejtbiológiai kutatásokról, a diabéteszes betegek üvegtesti vérzésének műtéti megoldásáról ugyanúgy, mint egy neurogén gyomortumorról. Nagy érdeklődés kísérte a klinikai és kórbonctani diagnózisok eltéréséről szóló előadást, a legújabb képalkotó módszerek eredményeinek bemutatását, a C-reaktív protein szerepét a koraszülésekben. Az érdekes, színvonalas előadások hűen tükrözték a fiatalok felkészültségét. Az előadásokat követő olyan kérdések is napirendre kerültek, mint a társadalmi összefogás szerepe az egészséges életmódra nevelésben, s ezáltal a betegségek megelőzésében. Dr. Werling Klára Komplex szűrés — egész Budapesten 1987-től kezdődően, folyamatosan, Budapest valamennyi kerületében megszervezik a lakosság komplex szűrését — jelentette be dr. Varró János, a Fővárosi Tanács V. B. Egészségügyi Főosztályának vezetője azon a tájékoztatón, melyen a feladatokról és a szükséges feltételek megteremtéséről számoltak be a főváros egészségügyi vezetői. A III., VIII., X., XL, XVII. és XXII. kerületben 1986-ban végzett előkészítő munka tapasztalatai alapján — figyelembe véve a pécsi és a dunaújvárosi szűrővizsgálatok eredményeit is — igyekeztek egységes elveket és módszereket ktalakítani. A tüdőszűrés egyúttal szívszűrés is lesz, mivel a felvételeken a szív kóros elváltozásai is kimutathatók. Ezt követi a keringési rendszer állapotára utaló vérnyomásmérés, valamint a tápláltsági fokot jelző testsúly- és testmagasságmérés. A program előírja az emlő és a pajzsmirigy tapintását is daganat vagy más elváltozás kiderítésére, és vizeletvizsgálattal fejeződik be a cukorbetegség korai felismerésére. A komplex szűrővizsgálatok az évtizedek óta jól működő tüdőszűrő és gondozóállomásokon történnek, s a tüdőszűrés után mintegy 5-10 perces vizsgálatot jelentenek. A szűrővizsgálat eredményét az illetékes körzeti orvos kapja meg, aki kóros vagy veszélyeztetett esetben intézkedik. A megbetegedési és halálozási adatok ismeretében a főváros egészségügyi vezetői úgy döntöttek, hogy a leginkább veszélyeztetett 30—60 év közötti lakosságot szűrik, ez mintegy 800 ezer embert érint. Számítások szerint 4 év alatt várható a jelzett népesség átvizsgálása. A komplex szűrést számítógépes program segíti. A vizsgálatok a szűrőállomások dolgozóinak többletmunkát jelentenek. Az Egészségügyi Minisztériumtól kapott mintegy 7 millió forintos támogatással kívánják előteremteni a szükséges tárgyi és személyi feltételeket, ami többek között azt jelenti, hogy a bértömeg-gazdálkodás adta lehetőségek szerint vagy létszámnövelésre vagy a bértételek módosítására kerülhet sor a szűrőállomásokon.