Egészségügyi Dolgozó, 1987 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

4 EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓ 1987. JANUÁR Az optimális családtervezés V. rész Idáig a családtervező nő és férfi alkalmasságát biztosító biológiai feltételeket és orvosi vizsgálato­kat tekintettük át. Most rátérünk a fogamzásra, történő közvetlen felkészülésre. Ez általában három hónapos időszakot ölel fel. A három hónapos felkészülés Az élet a fogamzással kezdődik. A fogamzás az a csodálatos pilla­nat, amikor a különben pusztu­lásra ítélt két félsejt (az ivarsejtek kromoszómaállománya ugyanis csak fele a szokásosnak), a pete és az ondósejt egymásra talál, és ezzel kezdetét veszi egy addig még soha nem látott új élet fejlő­dése. A sportversenyek tapasztalatai szerint a versenyzők sikere gya­korta már a startnál eldől. Aki rosszul indul, és lesérül, valószí­nűleg végig sem tudja futni a pá­lyát. Akik bennragadnak, azok nehezen behozható hátrányba ke­rülnek a többiekkel szemben. De ami a legfontosabb: a versenyzők esélye általában már a start előtt tisztázódik. Ezt az adottságok és a felkészülés, a tréning erőssége és lelkiismeretessége határozza meg. Persze a pálya minőségétől és előkészítettségétől is sok függ, így van ez a fogamzással is. Az ivarsejtek milyensége, a fogam­zásra való felkészülés és az anyai szervezet állapota nemcsak a magzat fejlődése, de az utód egészsége szempontjából is meg­határozó. Igaz,­­ veleszületett adottságaink a fogamzás pillana­tában eldőlnek. Ezek azonban az emberi jellegek esetében nagyon tág lehetőségbirodalmat jelente­nek. Hogy ebből mi valósul meg, az a fogamzást követő külső felté­telektől, tehát jórészt tőlünk függ. ondósejttípusok érzékenysége el­térő. Az ártalmas külső hatások­kal szemben az éretlen ondósej­tek a legsérülékenyebbek. A be­tegségek, sugárzások, vegyi mér­gezések elsősorban tehát azokat az éretlen ondósejteket károsít­ják, amelyekből 3-8 hét múlva lesznek majd érett ondósejtek. A női szervezetbe ezek tehát csak 3-8 héttel a károsodást követően kerülhetnek be. Harmadrészt az ondósejtképződés alatti számos sejtosztódás szűrőként is felfog­ható, amelyeken a károsodott sej­tek fennakadnak, így a sérült sej­tek általában kiválogatódnak, és nem jutnak el a megtermékenyí­tés lehetőségéhez. Az ondósejt­képződés károsodása tehát első­sorban átmeneti meddőséget okoz. A petesejtek védelme A nőkben a petesejtképződés alapvetően eltér a férfi ivarsejt­­termelődésétől. A mintegy 2 mil­lió őspetesejtből a petesejtek már a szülés előtt, a méhen belüli élet­ben kialakulnak. Az újszülött kis­lányok petefészkében tehát már ott vannak a nemi érést követően megtermékenyítésre kerülő pete­sejtek, így ezek súlyosabb fokú pusztulása akár végleges meddő­séget is előidézhet. A szüléstől az utódok megfogamzásáig tartó hosszú időszak alatt a petesejtek eltérő érzékenységét még kevéssé ismerjük. A nőkben azonban bi­zonyosan a tüszőrepedést megelő­ző időszakban, órákban (patkány­ban ez 9 órára tehető) a legérzé­kenyebbek a peték a külső hatá­sokkal (például sugárzással és szeszesital-fogyasztással) szem­ben. Az eddigi tapasztalatok alapján tehát mind férfiakban, mind nők­ben a 3 hónapos időszak alatt a sérült ivarsejtek többsége kikü­szöbölődik. Ha tehát akár a férfi­ban, akár a nőben valamiféle ko­molyabb betegség, ártalom, mér­gezés zajlott le, akkor helyes há­rom hónapig várni a fogamzással. Ez idő alatt a sérült sejtgeneráci­ók elpusztulnak vagy kiürülnek, és a frissen termelődő új ivarsej­tek már mentesek lesznek a szü­lői szervezet korábban elszenve­dett ártalmaitól. A fogamzásra történő három hónapos felkészülés alatt már mind a családtervező nőnek, mind a családtervező férfinak ab­ba kell hagynia a cigarettázást és a szeszes italok fogyasztását , amennyiben ezzel korábban él­tek. Legújabb állatkísérletes vizs­gálatok és humán megfigyelések igazolták a fogamzás előtti sze­szesital-fogyasztás genetikai ár­­talmasságát. A szakemberek már régóta értetlenül álltak egy furcsa jelenséggel szemben. A különbö­ző állatfajok ivadékaiban észlelt számbeli, tehát legsúlyosabb kro­moszóma-rendellenességek ará­nya egy nagyságrenddel alacso­nyabb az emberi faj utódjaiban találtaknál. E feltűnő és szokatlan különbség okát régóta kutatták. Egészen 1984-ig hiába. Ekkor egy angol kutató, Kaufmann elgon­dolkodtató elmélettel állt elő. Sze­rinte az emberi faj és a többi faj közötti legfontosabb különbségek egyike az, hogy az élvezeti cik­kek, elsősorban a szeszes italok hatásának csak az emberek van­nak kitéve. Állatkísérletekben igazolta, hogy a fogamzás előtti időszakban, különösen nőkben a tüszőrepedést megelőzően, az ivarsejtek különösen érzékenyek az alkohol hatásával szemben. Már 10 százalékos alkoholos ol­dattal a számbeli kromoszóma­rendellenességek megtízszerező­­dését tudta elérni a petesejtek­ben. Az ő és mások emberi megfi­gyelései megerősíteni látszanak elméletét, így hangsúlyozottan fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a családtervezőknek, de kü­lönösen a nőknek már a fogam­zásra történő felkészülés során tartózkodniuk kell a szeszes ita­lok fogyasztásától. Újabban a na­pi 4, illetve ennél több csésze fe­ketekávé kromoszóma-rendelle­nességet okozó hatását is megfi­gyelték. A cigarettázás miatt is gyakoribbak nőkben a peteterme­lődés, így a megtermékenyítődés zavarai. A passzív dohányzás bi­zonyított ártalmassága és a ci­­garettázásnak az ondósejtképző­­désre gyakorolt kedvezőtlen ha­tása miatt, nem utolsósorban az apasághoz feltétlenül hozzátar­tozó helyes magatartás miatt, a férfiaknak is már ekkor bizonyí­tani kell áldozatkészségüket. Ilyenkor beszélünk arról is, hogy a korábbi rendszeres gyógy­szerszedések közül melyek a szükségesek, és melyek a szük­ségtelenek. Az utóbbiak elhagyá­sát természetesen javasoljuk. Né­hány asszony esetében — az üzemorvos révén — már ilyenkor sor kerül a veszélyes munkahelyi hatások korlátozására. A cél az, hogy a fogamzásra történő három hónapos felkészü­lés során a majdan megterméke­nyítésben résztvevő ivarsejtek optimális állapotban legyenek. Dr. Czeizel Endre Az ivarsejtek fokozott óvása A férfiak ondósejtképződése so­rán az ősondósejtekből több ge­neráció sejtjein (éretlen ondósej­tek és előondósejtek) keresztül alakulnak ki az érett ondósejtek. Az egyes generációváltások sejt­­osztódások eredményei: ilyenkor a szólósejtekből általában két utódsejt lesz. Gyakorlati szem­pontból három fontos felismerés érdemel figyelmet. Egyrészt az ősondósejtekből tíz hét alatt lesz megtermékenyítésre alkalmas érett ondósejt. Másrészt az egyes A gyémántdiplomás patikus Nyolcvanhárom esztendő A múlt év végén a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen ün­nepi tanácsülést rendeztek, ame­lyen arany-, gyémánt, vas- és rubindiplomás orvosokat és gyógyszerészeket köszöntöttek. A családias hangulatú ünnepség a „Gaudeamus igitur, iuvenes dum sumus” régi latin diákdallal kezdődött, hogy tudniillik „ Vi­gadjunk hát, amíg fiatalok va­gyunk . . Nos, az alma mater­hez visszatért egykori diákok kö­zött nem egy akadt, aki­ a múlt század szülötte volt, ám a szép emlékű ifjúságra, a vidám diák­életre fakó hajjal, mélyen baráz­dált arccal, botra támaszkodva is szívesen emlékeztek. Az egyetem díszterme pedig zsúfolásig megtelt. Rég nem lá­tott kollégák, barátok, orvosok, patikusok találkoztak egymással és ölelkeztek össze, ráztak kezet ezen az órán. Nemcsak a főváros­ból, hanem vidékről, sőt, külföld­ről is eljöttek az öreg diákok a diploma átvételére. A nyolcvanhárom esztendős Pesti József gyógyszerész Mező­kövesdről jött, hogy átvegye a gyémántdiplomáját. Jó fizikai erőnlétnek, teljes szellemi frisses­ségnek örvend. Igaz, ma is dolgo­zik, naponta négy órát Mezőkö­vesden, a patikában. Hogy attól van-e ilyen kitűnő kondícióban, vagy pedig azért dolgozhat, nyolcvanhárom évesen is, mert az erőnléte ezt lehetővé teszi? Ki tudja? Végtére is a lényeg a fon­tos, a munka, amit ma is ellát. A jászberényi születésű Pesti József hírességek között élhetett. Gimnáziumi osztálytársa volt Székely Mihály operaénekes, és olyan tanítómesterei voltak az egyetemen, mint Winkler Lajos, a kémikus és Tuzson János botani­kus professzorok. Az első kilenc év a gyógyszeré­szeti pályán még Jászberényben telt el, de már ötvenegy éve, hogy Mezőkövesden él. Mint patikus, ő volt az első a családban, azután még heten követték a pályán. Mindkét fia és mindkét lánya az apjuk nyomdokán haladva vá­lasztotta ezt a hivatást. De pati­kus Pesti József öccse, veje és unokaöccse is. S amire még igen büszke, hogy valamennyien nála gyakornokoskodtak annak idején a gyógyszertárban. — A gyémántdiplomás gyógyszerész boldog ember­nek tartja magát? — Igen. Boldog vagyok, mert nyolcvanhárom éves koromban megmaradhatott a fizikai és szel­lemi adottságom. Van hat uno­kám és két dédunokám. Boldog vagyok a családommal. Egyéb­ként tizennyolcan vagyunk össze­sen. Itt vannak mindannyian, el­jöttek az ünnepségre. Boldogság az is, hogy segíthetek az embere­ken. Mert segítség az, ha kiadom a betegeknek az orvosságot. — Ön 1926-ban, hatvan évvel ezelőtt vette át gyógyszerész diplomáját. Mivel telt el a hat­van esztendő? — Munkával telt el, két gyógy­szertárban, a jászberényiben és a mezőkövesdiben. Még a két na­gyobbik gyerekünket is majdnem a patikában szülte meg a felesé­gem, aki gyógyszerész asszisz­tens, olyannyira állandóan a gyógyszerek között múltak el az évek. Vagyis úgy történt, hogy délelőtt még dolgozott, délután pedig már szült. — És hogyan telnek ma a na­pok? — Reggel fél 7-kor kelek, az­után nyolcra bemegyek a patiká­ba, ahonnan háromnegyed tizen­kettőkor indulok hazafelé. Szóval a délelőttöm most is ugyanúgy te­lik el, mint hajdanán, amikor még aktív gyógyszerész voltam. Elvi­leg déli tizenkét órára haza kelle­ne érnem, mert a feleségem vár az ebéddel, de útközben mindig találkozom valakivel, mert én Me­zőkövesden szinte mindenkit is­merek, s azután ahogy ez lenni szokott, elbeszélgetünk. Kérdez­getik a mezőkövesdiek, melyik gyógyszert hogyan kell szedni? Én egyébként soha nem adok ki gyógyszert anélkül, hogy egy-két szót ne váltanék a beteggel, illet­ve a hozzátartozójával. Ez hoz­zátartozik a dologhoz. Naponta legalább 600 orvosság megy át a kezemen, ez körülbelül kétszáz embert jelent. — Amikor hazaérek, ebéde­lünk, majd a rádió mellett alszom vagy két órát délután. Azután ol­vasok, kanasztázunk a feleségem­mel, és vendégeket is fogadunk. Nyáron pedig kertészkedem a konyhakertben a ház körül. Hát így élek, így élünk. — Tudna-e valamilyen re­cepttel szolgálni az ifjúságnak arra, hogy hogyan őrizzük meg egészségünket, munka­kedvünket? — Soha nem ittam, soha nem dohányoztam, viszont világéle­temben mindig dolgoztam. Hát ha ez követendő példa, akkor íme. Annak idején, 1926-ban 120-an végeztünk az évfolyamból az egyetemen. A 40 éves találko­zón 85-en voltunk, az ötven éves évfordulóra már csak 25-en men­tünk el. A mostani 60 éves gyé­mántdiploma osztásánál 7-en je­lentünk meg, de hetünk közül már csak én dolgozom. — Mi a véleménye, valóban több gyógyszert szednek az emberek manapság, mint amennyit a betegségük indo­kolna? — Nagyon sok gyógyszert fo­gyasztanak az emberek. Túlzott a gyógyszerfogyasztás. Fáj nekem, amikor egy egész zacskó orvos­sággal térnek ki a patikából. Alta­tók, nyugtatok kilószámra. Mon­dom is mindig, nem altatót vagy nyugtatót kell bevenni esténként, hanem korán kell vacsorázni, és lefekvés előtt járni egyet a friss levegőn. Ez minden nyugtatónál jobb hatású. B. Lengyel Anna KAZINCBARCIKA Tudomány és gyógyító munka — Jó néhány szakdolgozat, pályamunka jelzi, hogy a vidéki kórházban végzett munka nem feltétlenül jár együtt a tudomá­nyos életből történő kivonulás­sal, az elzártsággal — kezdi a be­szélgetést, nem kis büszkeséggel, a Kazincbarcikai Városi Kórház és Rendelőintézet főorvosa, dr. Balogh Ernő. A hamarosan nyug­állományba vonuló igazgató nyomban sorolja is a bizonyságo­kat.­­ Orvosaink évente rendsze­rint tíz-tizenöt dolgozattal vesz­nek részt a regionális és az orszá­gos kongresszusokon. Előadásaik témaköre gyakorta visszaköszön a szakmai folyóiratokban. Hason­ló a helyzet a szakdolgozók köré­ben is, akik közül ugyancsak so­kan állandó pályázóik lettek. Szá­mos díjat hoztak magukkal, szin­te valamennyi szakmában. Mindez azt feltételezi, hogy a tudományos kutatómunkát, a szakmai előrelépést jelentő tevé­kenységet ebben az intézmény­ben messzemenően támogatják. Ezt példázza az a széles körű el­ismerést kivívott kísérlet is, ame­lyet a fájdalommentes szülés te­rületén végeztek, amiről mi is be­számoltunk már lapunk olvasói­nak.­­ Ez lesz a témája a jövő tava­szi Országos Aneszteziológus Vándorgyűlésnek, amelyet az or­szágos intézettel április körül Ka­zincbarcikán rendezünk meg — mondja az igazgató. Majd így folytatja: — Kezdeményezéseink egyébként valamennyi szakterü­leten vann­ak. A gyermekgyógyá­szatban az újszülött-ellátással foglalkozunk, amelyet már a szü­lőszobában megkezdünk.­­ Kórházunkban már a szüle­tés pillanatában megjelenik a gyermekorvos. Szeretek szólni az úgynevezett Lactobact Vakcina módszerről, a tejsav káros hatása­inak kiküszöbölése érdekében szorgalmazott eljárás bevezetésé­ről. A kísérletek lényege az, hogy a tejsavas erjedést megszüntes­sük. Alkalmazásával nálunk je­lentősen javult a meddőségi arány, csökkent a koraszülések száma, a halandóság, és gyarapo­dott az újszülöttek átlagsúlya. A tapasztalatok alapján gyermek­­gyógyász szakcsoportunk a ná­lunk már meghonosodott mód­szer országos bevezetését javasol­ja.­­ Mondhatok más példát is: a laboratóriumi osztály dolgozói régóta vizsgálják a Klamidis-ví­­rust, amely úgy tűnik szoros kap­csolatban van a félelmetes AIDS- szel. A nemi betegséget okozó ví­rus alapos tanulmányozásához azonban speciális mikroszkópra lenne szükségünk, amellyel saj­nos nem rendelkezünk. A kutató­munka szerencsére egy „kölcsön­ző­ vállalat” jóvoltából — akik rendelkezésükre bocsátották a szükséges műszert — nem állt le. A kazincbarcikai kórházban ebben az esztendőben hét fiatal orvos és harminckilenc szakdol­gozó állt munkába. — Korábban feszítő gondjaink voltak a szakemberellátásban. Ezzel a létszámbővítéssel — a röntgen­labor kivételével — vala­mennyi orvosi állásunkat betöl­töttük, szakdolgozói ellátásunk pedig száz százalékos. Öröm szá­munkra, hogy igen jó híre van in­tézményünknek az egyetemeken. Nem vagyunk ugyan oktatókór­ház, de aki nálunk tölti gyakorlati idejét, az általában itt is marad. Szerintem a kis kórházak előnye, hogy többet tudnak foglalkozni a kezdő orvosokkal. Már az első esztendőben „bedobjuk” őket a mély vízbe. A hotelszerű kórház, mint amilyen a miénk, pedig le­hetőséget ad arra, hogy nem csu­pán egyetlen osztályon szerezze­nek kellő ismeretet, tapasztalatot, hanem valamennyi szakmában jártasak legyenek. A szakmai lehetőségek csábító­ak. Tudnak-e még emellé mást is nyújtani az újonnan érkezők­nek? — Lakást. Az orvosházaspá­roknak egy éven belül, az egye­dülállóknak négy-öt éven belül. A helyi tanáccsal jó a kapcsola­tunk. Segítenek gondjaink megol­dásában, hiszen jól tudják, a vá­rosban szükség van orvosokra. A lakáshoz jutásban átmenetet je­lent a szállónk, amelyet a régi kórházból alakítottunk ki. A bére havi százhetven forint, így amíg a lakáskiutalás megtörténik, jelen­tős összeget gyűjthetnek össze a fiatalok. — Sajnos, a bérekről már ko­rántsem beszélhetünk ilyen opti­mista hangvételben. Legfrissebb adataink szerint orvosaink átla­gos bére hatezerkétszáz forint, beleértve a főorvosi és az igazga­tói fizetéseket. Tudomásom sze­rint a megye másik kórházában, Szikszón nyolcezerhétszáz az or­vosok átlagkeresete. Ezen a téren tehát nem vagyunk elkényeztet­ve.­­ A kezdőknek négyezer fo­rintot adhatunk, amely a szak­vizsgáig évente százötven forint­tal emelkedik. Sikeres vizsga után pedig háromszáz forintot kapnak a dolgozók. Az ügyeleti díjak természetesen javítanak valamennyit e téren. Egy-egy or­vosra havonta hat-nyolc ügyelet jut. E díjak kifizetése differenci­ált, függ az orvosok képzettségé­től, korától, attól, hogy milyen osztályon dolgoznak. Anyagilag tehát ezáltal kedvezőbb helyzetbe kerülnek, ám a leterheltség igen nagy. Az eredményes gyógyítómun­kában nélkülözhetetlen szerepük van a szakdolgozóknak. — Kétségtelenül. Hosszú ideig kedvező helyzetben voltunk, va­lamennyi állásunkat szakképzett dolgozók töltötték be. Hozzájárult ehhez, hogy városunkban a het­venes évek elejétől egészségügyi szakközépiskola működik, amely­ben évente három osztály nyolc­­van-kilencven tanulója szerez szakképesítést. A nyolcvanas éve­kig nem volt különösebb gon­dunk. Azóta viszont egyre többen mennek el a városból. Az idén fel­vettek közül soknak már nincs meg a szakképesítése.­­ Nagyon alacsonyak a bé­rek, és ezeket az ágy­ melletti pót­lék sem emeli meg számottevően. A megyeszékhely kórházaiban a kezdők bére nemritkán ezer fo­rinttal is magasabb. Ma még Ka­zincbarcikán a női munkaerőből túlkínálat van. Az ezredforduló után azonban, számításaink sze­rint, égető gondjaink lesznek, ha nem tesszük vonzóbbá ezt a pá­lyát. A kórházban az eltelt tizenöt év alatt több mint száz orvos szerzett szakképesítést. Sokan a gyakorlati idő letöltése után is önöknél maradnak.­­ Az eredményes, gyógyító munka elképzelhetetlen jó mun­kahelyi légkör nélkül. Úgy gon­dolom, nálunk e téren nincs külö­nösebb gond. Monos Márta Fiatal orvosok tudományos fóruma — Az elmúlt években többször hangzott el, hogy a pályakezdő orvosok tudományos eredményei­nek bemutatására kevés a lehető­ség. Magas szintű orvosi feladat pedig aligha képzelhető el tudo­mányos munka nélkül, s ezért minden eszközzel támogatni kell a fiatalok ilyen irányú tevékeny­ségét — ezekkel a szavakkal nyi­totta meg dr. Tényi Jenő profesz­­szor a Fiatal Orvosok Tudomá­nyos Fórumát, melyet az EDSZ Baranya megyei Ifjúsági Retegbi­zottsága szervezett a közelmúlt­ban a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Tizenkilenc előadás hangzott el az orvostudomány legkülönbö­zőbb területeiről. Szó volt a sejtbi­ológiai kutatásokról, a diabéte­szes betegek üvegtesti vérzésé­nek műtéti megoldásáról ugyan­úgy, mint egy neurogén gyomor­­tumorról. Nagy érdeklődés kísér­te a klinikai és kórbonctani diag­nózisok eltéréséről szóló előadást, a legújabb képalkotó módszerek eredményeinek bemutatását, a C-reaktív protein szerepét a kora­szülésekben. Az érdekes, színvonalas előadá­sok hűen tükrözték a fiatalok fel­­készültségét. Az előadásokat kö­vető olyan kérdések is napirendre kerültek, mint a társadalmi össze­fogás szerepe az egészséges élet­módra nevelésben, s ezáltal a be­tegségek megelőzésében. Dr. Werling Klára Komplex szűrés — egész Budapesten 1987-től kezdődően, folyamato­san, Budapest valamennyi kerü­letében megszervezik a lakosság komplex szűrését — jelentette be dr. Varró János, a Fővárosi Ta­nács V. B. Egészségügyi Főosztá­lyának vezetője azon a tájékozta­tón, melyen a feladatokról és a szükséges feltételek megteremté­séről számoltak be a főváros egészségügyi vezetői. A III., VIII., X., XL, XVII. és XXII. kerületben 1986-ban vég­zett előkészítő munka tapasztala­tai alapján — figyelembe véve a pécsi és a dunaújvárosi szűrővizs­gálatok eredményeit is — igye­keztek egységes elveket és mód­szereket ktalakítani. A tüdőszűrés egyúttal szívszű­rés is lesz, mivel a felvételeken a szív kóros elváltozásai is kimu­tathatók. Ezt követi a keringési rendszer állapotára utaló vér­­nyomásmérés, valamint a táp­­láltsági fokot jelző testsúly- és testmagasságmérés. A program előírja az emlő és a pajzsmirigy tapintását is daganat vagy más elváltozás kiderítésére, és vize­letvizsgálattal fejeződik be­­ a cukorbetegség korai felismerésé­re. A komplex szűrővizsgálatok az évtizedek óta jól működő tüdőszű­rő és gondozóállomásokon történ­nek, s a tüdőszűrés után mintegy 5-10 perces vizsgálatot jelente­nek. A szűrővizsgálat eredményét az illetékes körzeti orvos kapja meg, aki kóros vagy veszélyezte­tett esetben intézkedik. A megbetegedési és halálozási adatok ismeretében a főváros egészségügyi vezetői úgy döntöt­tek, hogy a leginkább veszélyez­tetett 30—60 év közötti lakosságot szűrik, ez mintegy 800 ezer em­bert érint. Számítások szerint 4 év alatt várható a jelzett népesség átvizsgálása. A komplex szűrést számítógépes program segíti. A vizsgálatok a szűrőállomások dolgozóinak többletmunkát jelen­tenek. Az Egészségügyi Miniszté­riumtól kapott mintegy 7 millió forintos támogatással kívánják előteremteni a szükséges tárgyi és személyi feltételeket, ami töb­bek között azt jelenti, hogy a bér­tömeg-gazdálkodás adta lehető­ségek szerint vagy létszámnöve­lésre vagy a bértételek módosítá­sára kerülhet sor a szűrőállomá­sokon.

Next