Egri Ujság, 1916. január-április (23. évfolyam, 1-120. szám)

1916-01-01 / 1. szám

■XXIII. évfolyam. 7 'Hxttési iraki Vidéken Helyben és postán kezd­ve egéss. fm 18 korona, — fél évre 9 korona, — Sispeá évre 4 kor. 50 fil­., — egy hóra S Sár. 50 f. — Egyes szám áré vssSr­­t$ ünnepnap is 4 ?. — Szerkesztőség­i?* kiadóinvitai: Jókai Mór­ utca 6. szám fitagyst és helyközi telefon szám: 1.06. 1916 január 1., szombat, /• 6/JL 1, %'fém. POLITIKAI NAPILAP főszerkesztő : Dr. SETÉT SÁNDOR Felelős szerkesztő: KÁLLAY MIKLÓS Kiadótulajdonost DOBÓ ISTVÁN­ NYOMDA RÉSZVÉNY­TÁRS­ASÁG. □ cm­ként nyiltér! közlemények, birórság ítéletek 20, hatóságok, hivatalok árverést hirdetni. 8, magánváll. hirdetmi. 5 fillér. Éljen­­ések, egybekelések, gyászj.,köszö­netig.­v. stb. 1—5 sorig. K.Egyesületek, bárbizottságok értesítései, köszönetnyil­­vánitásai,felülfiz. nyugtázása 20 sorigSK Hirdetési árak: fizuj év haji­alán fordulju­nk lelkiismeretünkhöz. Az Egri Újság számára elmondja: Keglevich Gyula gróf, Heves vármegye főispánja. Eger, december 31. A világháború második évének fordulóján még mindig ott tartunk, h­ogy a háború okozói nem eléged­tek meg a háború borzalmaival és pusztításaival, amik már elsöpörték éppen az ellenséges nemzetek­­ ja­vakorát. Hiszen ezek a nemzetek már elvesztették egész ifjúságukat. Ná­lunk is küzd már ifjú nemzedékeink javarésze s most jönnek az apák, hogy fiaikkal vállvetve teljesítsék hazafias kötelességüket. Az újév első napján első gondolatunk azon fiaink iránti kegyelet legyen, kik hősi háláit hívtak s kiknek hantjai előtt időtlen időkig fog leborulni az utókor nem­zedéke s fogja áldani emléküket. Azután azonban forduljon minden ember lelkiismeretéhez. Vizsgáljuk meg, hogy mi, kiket korunk, vagy polgári feladataink itthon tartottak, teljesítjük e kötelességünket oly mér­tékben, mint azok, akik ágyú és puskatűzben állanak már tizenhét hónap óta ? Bátran mondhatjuk erre, hogy a hadseregünk mellett a köz­­­­hivatalok és közintézmények szintén emberfeletti munkát végeznek s meg­­­­fogyott erőikkel helyt állva a leg­­­­nagyobb odaadással bonyolítják le a háborúnak polgári feladatait. De számolniok kell a maguk lel­­­kiismeretével legfőbbként azoknak, akik nagy felelősség mellett irányít­­j­ják az ország politikai életét. Tudjuk­­ jól, hogy mi a világháborúba bele­­­­sodortattunk, azt soha nem keres­­t­tük s egyedül nemzeti létünk vé­­­delme vitt bele. Hogy pedig önálló­­ nemzeti létünkre hivatottak és jogo­sítottak vagyunk, legfényesebben azzal bizonyítottuk be, hogy a nagy ellenséges túlerőkkel szemben em­berfeletti harci teljesítményekre vol­tunk képesek s egyben fényesen megálltuk helyünket a világháború anyagi nehézségeink leküzdésében is. E tekintetben óriási nehéz fel­adat hárult a kormányra. De Isten­nek hála, oly férfiak kezei között van az ország vezetése letéve, kik nagy tudásukkal, erős akaratukkal, minden nehézséggel megküzdöttek s az ország tekintélyét, mint a nagy­hatalmak egyik jelentékeny tényező­jét magas nívóra emelték s ezen a nívón tartják a háború kezdete óta állandóan. Csak természetes, hogy a világtörténelemben példátlanul­­ álló világháború olyan ismeretlen felada­tokat szült, amelyeknek megoldásá­nál hiányok és tévedések elkerülhe­tetlenek voltak. Hiszen az emberi számításon felül álló nagy­ esemé­­nyek, a háború nem vért hosszú időre terjedése olyan meglepetések voltak, amelyekre előkészülni alig lehetett. A pártpolitika, amely a világhá­ború kitörése előtt a szenvedélyes­­ségek tetőpontján állott, a háború kitörése óta teljesen szünetel. Az ellenzék szép példáját mutatta an­nak, hogy amikor az ellenség fenye­geti az országot, akkor lehullnak a pártkeretek s eggyé lesz a magyar, a haza védelmében. Sajnos az utóbbi napokban, mintha csak a harc­mezőn való győzelmes előrehaladásunk el­­bizakodottá tenné az ellenzéket, egy jelentéktelen incidensből bomlás fe­nyegeti ezt a szép egyetértést. Mintha elfeledné az ellenzék, hogy a veszély ugyan momentán meg­szűnt, de a végső győzelem még távol van és most jönnek még a nagy feladatok, amikhez a legnagyobb összetartás, kölcsönös bizalom és vállvetett munkára van szükség. A hadsereg igazi erejét a lelki és a testi erők adják meg. A lelki erőt a hazai földről vitte s ezt megtartani csak úgy tudja, ha tudatában van annak, hogy itthon egy akaratban egy gondolatban van összeforrva minden és mindenki s ez egy aka­­akarat az, hogy a haza minden előtt. „Ezt az egy akaratot végzetes hiba volna most megbontani. Pedig saj­nos, az ellenzéknek az a nyilatkoza­ta, amellyel a kormány ellen most élet-halál harcot hirdet egy szüksé­ges közgazdasági kérdésben, ezt e­­redményezhetné. A nemzetbe most bizalmatlanságot és csüggedést ejte­ni nagy veszélyt jelentene. Hogy, az ellenzék bizalmatlan a kormány iránt ez az ellenzékiséggel jár, de jól vizsgálják meg lelkiismeretüket azok, akik a veszély pillanatában felforga­tó jelszókat adnak ki. A kormány mögött ma a nemzet óriási többsé­ge áll a legnagyobb bizalommal és elismeréssel. Munkáját eddig az el­lenzék sem zavarta. Ha most örvényt akar nyitni a biztosan evező csolnak útjába, tornajátékot űz a veszélyben Orosz képviselők kívánják a külön­békét. * (Saját tudósítónk telefonjelentése.) 37.­ Fehérvár, dtC. 31. A Rjecs jelenti, hogy a jobbparti duma-képviselők nyilatkozatot adtak ki a Németországgal és Ausztria- Magyarországgal kötendő külön­béke érdekében. E nyilatkozatukban azt han­­goztatják, hogy Oroszország nem hozhat további haszon­talan áldozatot. A háború­nak mindenáron való tovább folytatása politikai hiba volna, amelybe a létfentar­­tás okából belemenni nem szabad. Az entente csapatok elosztása a Balkánon. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Páris, dec. 31. Az ententi csapatoknak a balkáni harctéren való el­osztása a következő lesz: a balszárny a Vardar-folyóra támaszkodik, a centrum Doi­­rannál áll szemközt, a jobb­szárny pedig Kalkidike fél­szigetét védi. A párisi lapok szerint a központi hatalmak pedig hatszázezer emberrel indul­nak Szaloniki ellen, s ezzel csak a győzelmet hátráltatja. Mert ez a támadás nem fogja lelke­síteni a nemzetet, de lelkesíteni fogja az ellenségeinket, s itthon feldúlja sokaknak nyugalmát. Holott pedig nem szükséges uj sebeket ütni a nemzet testén, mert van ami fáj a nemzetnek, van elég kit sirathat, s nem nehezedik sírban nyugvó hősre oly súllyal a föld, mint amilyen nagy súllyal nehezedik a gyász a fájdalom s a gond a nemzetre. Az uj év hajnalán forduljon min­denki lelkiismeretéhez, s a jövő év munkájára azzal az érzéssel indul­jon, hogy a haza minden előtti ára 4 fillér. Az entente kiüríti Szalonikit (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Konstantinápoly, cV*c SÍ. A Frankfurter Zeitung közli: A mutatkozó jelek szerint az entente csapatok Szaloniki esetleges kiürítésével számol­nak és erre már most elő­készületeket tesznek. A szerb államkincseket Franciaországba vitték. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Marseilles, dec. 31. A Havas-ügynökség jelenti, hogy a szerb államkincseket szállító cirkáló Marseillesbe érkezett. Ugyanezen hajón jöttek a szerbiai orosz követ­ség tagjai is. Forradalom készül Kínában. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Csangtau, dec. 31. A Reuter-ügynökség szerint számos jel arra vall, hogy Kína nyugati részében nagy­arányú felkelés van készü­lőben.

Next