Egri Népujság, 1921. július-december (28. évfolyam, 146-297. szám)

1921-07-22 / 164. szám

Ära 2 korona. Eger, 1921. julius 22. péntek XXVill. évf. 164. sz. Előfizíítési díjak postai szállítással 5 Egész és félévi előBzetést nem fogadunk el. j Megyed évre 110 K. - Egy hóra 40 K. -POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Eladóh­ivatal» Líceumi nyomdau Telefon­szám 11. Rangkórság.­ ­ Eger, 1921. júl. 21. A keresztény­demokrácia korát éljük. A tehetség nagyatádi Szabó és Mayer pa­rasztgazdákból kegyelmes titulusú minisz­tereket csinált, kik a portájukon, ha kell, — úgy hisszük, — ma is megfogják a kapát, országos gondjaikban pihenőt tartva, kis kerti munkával­­ szórakozni. Ebben a demokratikus világban ol­vasom a hímen hírt: «X. Y. molnár és földbirtokos» vőlegény lett. Álljunk csak meg egy percre! Már igen sokszor olvas­tam : földbirtokos és országgyűlési képvi­selő. Nem ütődtem meg rajta, mert itt oly különleges közjogi foglalkozásról van szó, amit az önálló földbirtokosi foglalkozás mellett külön is érdemes kiemelni. Annál ki­rívóbb a molnár és földbirtokos megjelö­lés. Itt kirí a nagyzolás, a hivalkodás! Keveseljük a becsületes molnárt, földí­­szítjük a földbirtokos szóval! Mert a mol­nárt elhagyni nem merjük. Hisz meg szólna a világ, lenéznének molnár tár­saink ! Nem akarjuk tovább színezni az ily demokratikus és arisztokratikus ízű fog­lalkozásoknak nevetséges voltát. Azt se hangsúlyozzuk, hogy két úrnak egyszerre nem lehet szolgálni. Vagy molnár az il­lető, akinek mellesleg egy kis földje is van, de nem ez a főfoglalkozása, tehát nem földbirtokos; vagy földbirtokából élő úr s akkor nem kell molnárkodnia, sőt gazdasága nem is engedi. Ezt nem tekintve : a földbirtokos szó hazánkban egy külön­ értékes társadalmi osztályt jelentett. Ez osztály évszázadokon át tartotta a maga földjét­, — ősi családok éltek a megszentelt rögökön, amely csalá­dok a magyar hazának legbiztosabb táma­szai voltak. Ma is sok él még ezekből a családokból, kikről ma is tisztelettel mondja a vidék : földbirtokos ! A nagyobb birtokú kisgazdák is ér­zik ezt. Nem is vágyakoznak erre a törté­nelmi színezetű címre. Erre gondoljanak mindazok, akiknek kedvök lenne keveseb­b­ kenyérkereső, egy­szerűbb mesterségüket s «molnár-földbir­tokossá» akarnák magukat előléptetni. Ez is olyan szó­pár a fülre, mint a csizmadia és a kéjgáz. P. L. dr. Az ínség elleni küzdelem diktátora. Budapest. A M. T. I. jelenti. Moszkvai távirat szerint Trockijt az ínség elleni küzdelem diktátorává nevezték ki. Oroszország jövője attól függ, hogy sikerrel tölti-e be Trockij ezt a pozíciót, vagy nem. A határszéli államokat erősen foglalkoztatja az oroszországi éhínség katasztrófája, mert tudatára ébredtek annak a veszedelemnek, amely kelet felől rájuk leselkedik. Az éhség elől menekülő népvánorlás, kolera, tífusz és más epidemikus betegségek fenyegetik Nyugateurópa közegészségét. Amikor a cseh tisztelegve hallgatja a magyar imádságot. Budapest. A M. T. I. jelenti: Beregszászról közlik, hogy Bereg-Tiszahát legényei az ott posztoló cseh csendőrséget kényszerítették,­ hogy a magyar Himnuszt tisztelgő állásban hallgassák végig. A községek és városi beltelkek nem fizetnek vagyonváltsági adót. Budapestről jelenti a M. T. I. A pénzügyi bizottság letárgyalta az ingatlanok vagyonváltságának javaslatát, amelyet Hegedűs pénzügyminiszter előter­jesztésében módosítás nélkül elfogadott. A vagyonváltsági kulcsot külön bizottság állapítja meg. Hegedűs kijelentette, hogy a községek és a városi beltelkek nem fizetnek vagyon­váltsági adót. A Hatvani-Kapu. — Egerváros múltjából. — Egernek leghíresebb kapuja kétség­telenül a Hatvani-Kapu volt, — körülbelül azon a helyen, ahol a mai Deák Ferenc-út északi vége (a mai plébániai épület nyu­gati homlokzata előtt) a Káptalan-utca felé kanyarodik. Régi írások Szent János- kapunak is emlegetik, mivel az olajbafőtt Szent János tiszteletére emelt székesegy­ház közelében volt. (NB. A mai Hatvani I. és II. negyednek is Szent János-negyed volt a neve még a XIX. század első felé­ben is ugyanebből az okból.) A Hatvani-kaputól csinált rőzse-út vitt végig a mélyen fekvő Barátok utcáján*­ föl a vár kapujáig. Mikor Eger csatorna­hálózata készült 1903—4. táján,­ 2—2­5 m. mélységben több helyütt meg lehetett látni a félig-meddig megkövesedett szál­fákat, melyek a rőzse-út alapjai voltak. Pest felől ezen a kapun át bonyoló­dott le a kereskedelmi forgalom s ez volt a szokott hadi-út is. Ennél a kapunál sebesült meg Ko­*) Ezt még 1828-ban is Hatvani utcának belső részeként említi Gorove László (243. lap), sőt a múlt század 60-as éveiből is láttam egy térképet, amelyen a «Hatvani belső utca» néven szerepel a a mai Káptalan-utca. háry István gróf a poéta-hadvezér, mikor Egert 1687-ben ostromolták. Hónapokig állottak Eger alatt az ostromló császári és magyar csapatok, még­sem bírták kiéheztetni a bitorló törököt. Koháry 2000 magyar vitézzel a mai Szép­­asszonyvölgyben táborozott. Ezt a völgyet a XIX. század huszas éveiben még Koháry völgyének s az ott levő kutat Koháry kútjának hívták. • Már ősz felé hajlott az idő, mikor a törökök egy kirohanását visszaverte a magyar hadi nép. Egész a Hatvani-kapuig üldözték a pogányt nagy mészárlások kö­zött. Koháry mindenütt elül járt s igy találta jobb karján egy «golyóbis, mely a bástyáról reá vala irányozva s mely őtet az öldökléstől való megszűnésre kénszerí­­tette.» Hetekig kuruzsolták a vezér sebeit. Mind­hiába; nem gyógyult, nem javult s hogy tétlenségének unalmát űzze, verseit tollba mondotta. (Címük: Időmúlatás köz­ben szerzett versek.) Csak mellékesen jegyzem itt meg, hogy Koháry István karját Bécsben sem tudták meggyógyítani. Sőt mivel elvágták egyik inát, jobb karja egész életére béna maradt. Mikor később országbírónak vá­lasztották, az 1715. évi XXIX. t. c. meg­­­engedte neki, hogy nevét ezüst pecsét­nyomóra metszve, az oklevelek alá nyom­tathassa, ami annyit érjen, mint ha tulaj­don kezével íródott volna. A Hatvani-Kaput 1758-ban újonnan építtette Barkótzy Ferenc gróf, aki 1745-től 1761-ig volt egri püspök s aki a mai vár­­megyeházát is építtette. Éppen ezért a Hatvani Kapu külső falán mindvégig megvolt ez a felírás: D. O. M. A. Securitati Publicae Franciscus Episcopus Agriensis Comes Barkótzi posuit­­ Anno 1758. Vagyis: A közösség védelmére he­lyezte ide Barkótzy Ferenc gróf, egri püs­pök 1758. évben. Kár, hogy annyi sok más ereklyével együtt ez a tábla is elkallódott. Egy térkép, melyet, Vincentius Neu­­wirth egri jogász 1800-ban rajzolt, föltün­teti a «Hatvaner-Thor«-t.*) De hogy meg­volt a Hatvani-kapu 1815 ben is, Déryné bizonyítja. Ugyanő ad felvilágosítást arról is, hogy milyen lehetett. *) A térkép a városházért pár évvel ezelőtt még megvolt.

Next