Egri Népújság, 1923. július-december (40. évfolyam, 146-295. szám)
1923-07-01 / 146. szám
Ára 40 korona, Előfizetési díjak postai szállítással Egy hóra . . 900 K ! Egész és félévi előfizetést Negyed évre 2600 K ! --- nem fogadunk el. Hirdetések □cm. 15 K. Kishirdetések szavanként 15 K. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNAY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám 11. A pápa levele. Eger, 923. június 30. A pápa Qaspari bíbornok, államtitkárhoz levelet idézek, amelyben sajnálatát fejezi ki azon, hogy trónra lépte óta a nemzetközi viszonyok nem javultak, sőt rosszabbodtak. Mialatt az érdekelt hatalmak előkészítik a tárgyalásokat, hogy megtalálják a középeurópai kérdések barátságos megoldásának módját, a pápa fölemeli pártatlan szavát és eszre kéri őket, hogy a kérdéseket, nevezetesen a jóvátételek kérdését vizsgálják meg keresztény szellemben és pártatlanul ítéljék meg az adósok fizetőképességének határait. Mi, akik már hosszú esztendők óta nyögünk a jóvátétel ördögének lidércnyomása alatt; mi akiknek minden szenvedését — kivéve azt, ami az ország földarabolásából származott — a jóvátétel rémének tulajdoníthatjuk : meleg, keresztényi szívvel köszönjük meg a pápának messzehallatszó, jóságos szavait. Hogy azonban lesz-e eredménye az apostoli szózatnak, — ez olyan kérdés, amelyre kielégítő feleletet alig remélhetünk. Mutatkozik ugyan a velünk ellenséges népeknél irányunkban valamelyes részvét, de a józan valóság arra int, hogy ezt a csöppnyi jóakaratot ne becsüljük túl annál, amennyit ér. Az antant nem ura önmagának. Apró csahosai még ott lógnak a nyakán s idő kell hozzá, hogy lerázza őket magáról. Nehéz munka, de reméljük, hogy még ennek az ideje is eljön. Másrészt az antant tagjai — igen nagy tisztelet a nagyon csekély kivételnek — még mindig a »győzelem« mámorának hatása alatt a »legyőzőttek« munkájából akarnak megélni. Kevés munka mellett kényelmes, nyugalmas életet akarnak — más nemzetek bőrén. A jog és erkölcs mannapság már keveset számít. Ez ugyan vissza nem tartja őket a legyőzőttek megnyúzásától! Ez a nagyméretű erkölcsi züllés lesz az oka annak, hogy esetleg a pápa levelének nem lesz meg az a hatása, amelyet tőle várnak a keresztényi szellemben élő népek. Akármi is lesz azonban az apostoli szózat sorsa: jól esik megállapítanunk, hogy a világ rettentő poklában ismét a pápa az első, aki a békesség olajágát kínálja a bűnös Európa elbizakodott nemzeteinek. -ai^r^r^r^i^raiCTgfarsrarai tarcaKSSSa A székesfőváros adománya Gárdonyi mauzóleumára. Eger, 1923. június 30. A főváros pénzügyi bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott Eger város felhívásával a Gárdonyi-mauzóleum ügyében. A pénzügyi bizottság a Gárdonyi-síremlékre kettőszázötvenezer koronát szavazott meg. Eger, 1923. július 1vasárnap, XL évf. 146. sz (fezt. piárszövetség egri Osztályánál. HözgynUse. Eger, 1923. június 30. Tegnap, a főgimnáziumi évzáró után, öreg diákok gyülekeztek a tornateremben. Voltak vagy nyolcvanan. Sokan vidékről s a fővárosból s valamennyien meleg érdeklődést, szeretetet hoztak a n mes ügy iránt. Babocsay Sándor elnök, aki most 60 éve érettségizett, mint eximir maturus, kedves közvetlenséggel emlékezett meg megnyitójában az alma materről, az iskolatársak szeretőjéről s a Szövetség nemes céljairól; kifejtette, hogy ő az élet minden küzdelmei mellett is boldog ember s ezt a boldogságot annak a harmonikus értelmi és érzelmi nevelésnek, annak a vallásos és hazafias irányításnak köszöni, amelyet az egri főgimnáziumban nyert. Breznay Imre titkári jelentése részletesen beszámolt a tisztikar és választmány munkájáról. A központi választmányhoz beadott s részben el is fogadott javaslatok ismertetése után vázolta a taggyűjtésre vonatkozó eddigi munkálatokat s a jövő terveket. Bejelentette, hogy az egri osztály javaslatára megváltoztatták az alapszabályok 5. §-át s most már nemcsak az érdekelt törvényhatóságok, hanem minden «természetes és jogi személy,» (vállalat, részvénytársaság, pénzintézet, testület, stb.) lehetnek alapító vagy örökítő tagok. Bejelentette továbbá, hogy Bőhm János dr. prépost kanonok már 300 ezer koronát adott szegény főiskolai tanulók fölsegítésére s most újabb 300 ezer koronát adományoz az egri Osztálynak e célra. Végül rámutatott arra, hogy az öreg diákoknak részt kell kérniök az alma maternek nemcsak öröméből és bánatából, hanem munkájából is, oly módon, hogy minden tag életének példájával legyen nevelője a mai ifjúságnak s élénk részt vegyen az intézet életének minden megnyilvánulásában, tehát ne csak ünnepélyein jelenjék meg. Pölöskey Kornél pénztárosi jelentéséből megtudtuk, hogy az egri osztálynak 10 örökítő, 165 alapító és 205 rendes tagja van. Vagyona 576,781 korona. Werner Adolf dr. indítványozta a titkári jelentéssel kapcsolatban, hogy a találkozókat ne a nagyszünidőban tartsák, hanem júniusban, hogy az együttlévő tanulóifjúság tanúja lehessen az ilyen iskolai eseményeknek. Az elnök zárószavai után a tagjelentkezéseket vette át az Osztály pénztárosa, majd igen sokan Lipcsey Péter dr. alelnök lakására mentek, hogy neve napja alkalmából üdvözöljék. «mmr 20 éVKal emelte fel a Képviselőtistület a helypénzdíjtételeket. Bevételi forrásokról kell gondoskodnia a városnak, hogy lépést tarthasson a drágasággal. Eger, 1923. június 30. Eger város képviselőtestülete ma, szombaton délelőtt 10 órakor tartotta rendes havi közgyűlését a Városháza nagy üléstermében, Trak Gézső polgármester elnöklete mellett. Rudassy János főkántor segédtartási díját a közgyűlés 2000 koronára emelte föl. Az előadói jelentés szerint, az érseki főpásztorral folytatott tárgyalásokon be igazolódott, hogy a főkántort a képviselő- testület a róni.kai iskolaszékkel együttesen választja s a választást az érsekfőpásztor erősíti meg Kánitz Gyula dr. indítványához, amely arra irányul, hogy a tárgysorozat megkezdése előtt szokásos interpellációkat a közgyűlés végére terjesszék elő, a képviselőtestület hozzájárult. A községi iparos- és kereskedőtanonc j iskolák felügyelő bizottságának előterjesztését tárgyalta a közgyűlés a tandíjak és óradíjak megállapítása iránt. A felügyelő bizottság a tandíjat a kereskedőtanoncoknál 15 000, az iparostanoncoknál 6000 koronára, a tandíjemeléssel kapcsolatban pedig az óradíjakat 18.000 koronára kérte fölemelni. Nagy János dr. nemzetgyűlési képviselő a kérdés tárgyalásakor javasolta, tegyék lehetővé, hogy a szegényebb tanulók tandíjmentességben részesülhessenek. Több fölszólalás után a testület a tandíjemelést megszavazta s az állandó választmány 15,000 korona évi óradíj javaslatával szemben a kárt 18,000 koronát megadta. A szemétkihordási szabályrendelet módosításának és a díjtételek megállapításának ügye került ezután a képviselőtestület elé. 1 vagy 2 szobás lakás után 1600, 3 szobás lakás után 2400, 4 szobás lakás után 8200, kis üzletek után 2400, nagy üzletek után pedig 3200 koronában állapította meg a közgyűlési szemétkidobási díjat; a szabályrendeletet pedig akként módosította, hogy senkit sem kötelez a hatósági fogatok igénybevételére, ellenben arra igen, hogy a szemét elszállításáról gondoskodjék. A vágóhídi díjtételek megvitatásánál a testület magáévá tette Nagy János dr. nemzetgy. képviselő propozícióját, aki egy — az árak alakulásához igazodó — kulcs megállapítását javasolt , nehogy mind a hónapban képviselőtestület elé hozzák a vágóhidi díjtéeleket. A h. főjegyző Nagy János dr. javaslata értelmében a vágómarha és növendő marha után 3 kilo hús, borjú után 1 kilo, sertés után 1 kilo, süldő után 1 kilo, malac, bárány, kecske, juh, gödölye után Va kilo hús árát javasolta vágatási díjul A képviselőtestület hozzájárult. Nagyobb vita övezte a helypénzdíjtételek fölemelésének kérdését. Nagy János dr. nemzetgy. képviselő Malom utcai Nagy János, Láng Nándor, Ringelhann Béla, Kálnoky Viktor dr. Jacso Mihály, Kakuk Ignácz, Somory István városi képviselők vettek részt a vitában pro 4« kontra, végül mégiscsak elfogadták a 200 °- os helypénzdíjemelést. A tanács avval indokolta kérelmét, hogy a növekvő drágasággal lépést kell tartania és bevételi forrásokat teremtenie, hogy háztartásának költségeit fedezni tudja.