Egri Népújság, 1924. július-december (41. évfolyam, 150-300. szám)
1924-07-01 / 150. szám
Előfizetési di) postai szállítással Egy hóra. . 25.000 К Egész és félévi előfizetést Negyedévre 73.000 К I . nem fogadunk el. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő: BREZNffY IMRE. Szerkesztőség: Eger, Liceum Kiadóhivatal: Líceumi nyomda Telefonszám П. Horthy Miklósné a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének debreceni gyűlésén. Debrecen, MTI. A Mansz debreczeni , meg a Mansz debreceni csoportja az csapatának közreműködése alkalmából , Aranybika nagytermében szokásos évi Horthy Miklósné, a kormányzó felesége 11 közgyűlését, mely alkalommal a közönség vasárnap reggel Debreczenbe érkezett. zsúfolásig megtöltötte a termet. Uray Sán kíséretében voltak Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter, Soós Károly altábornagy, Tormay Cecil, a Mansz elnöknője, Felicidesz Román miniszteri tanácsos, gróf Ráday Gedeonná, Raffay Sándorné, Szemere Béláné és a Mansz budapesti csoportjának számos vezető egyénisége. A főméltóságú asszony fogadtatása reggel 7,9 órakor történt meg a debreceni pályaudvaron, ahol az üdvözlő beszédek és a kormányzóné I válasza után a főméltóságú asszony a város ötös fogatán hosszú kocsisorban a vármegye házára hajtatott ahol Hadházy Zsigmond főispán üdvözölte. 10 órakor különböző küldöttségeket fogadott a kormányzóné, majd az építkezéseket tekintette meg. Délben 200 terítékes bankett volt a Aranybika szálloda termében, ahol Oltinger László köszöntötte a kormányzónét és a vendégeket. Délután 5 órakor tartotta : тлт —— mmm >mоме »и »» « dor református lelkész elimádkozta a Magyar Hiszekegyet, majd Práter Erzsébet mondotta el megnyitó beszédét, melynek során a közönség tomboló lelkesedéssel éljenezte a főméltóságú asszonyt. A taps percekig tartott. Az adminisztratív ügyek elintézése után Tormay Cecil mondott ünnepi beszédet. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd és Papp-Váry Elemérnéról való megemlékezés után Práter Erzsébet alelnökné indítványára, a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját, táviratban üdvözlik. A közgyűlés a Himnusz eléneklésével ért véget. Ezután a kormányzóné kíséretével Hadházi Zsigmond főispán lakására ment ahol szűkkörű vacsora volt, melynek végeztével e magasrangú vendégek 10 órakor utaztak vissza a fővárosba. I»— Ф99 [UNK] SMS С»»» НПО» »«et vum „Becsületemet és életemet kötöm le, hogy e zászlót mocsok nem éri...“ Eger, 1924. június 30. Nagy János dr. ngy. képviselőnek és a cserkész nagy-tanács tagjának mély gyásza miatt, Ficzel Antal főreáliskolai hittanár szentelte meg a ciszterciek templomában vasárnap reggel 8 órakor a Dobó István cserkész csapat zászlóját. Az oltár lépcsőjéről hatásos szavakkal mutatott rá a zászló ékességére, a kettős keresztre. A nagymise alatt az intézet énekkara énekelt az orgona mellett. A templomban nagy közönség volt jelen. A mise végeztével az intézet udvarára vonult a közönség, ahol az érsek, főispán, ezred stb. képviselői helyezkedtek el a székeken. A cserkészek az udvar nemzeti színekkel bevont szögletében az emelvénytől balra alkottak szakaszt. A Bornemissza cserkészek jobbra állottak. A többi cserkész csapat nem képviseltette magát. A vegyeskar Himnusza után Vucskits Jenő tartott hatalmas beszédet. A zászló kettős keresztjének jelentőségét úgy magyarázza, hogy az egyik kereszt a trianoni megalázást, a másik azt a végzetet jelenti, amely a magyarság bűnösségében rejlik, amivel Trianonhoz kellett jutnia. Nagy költőkből idéz okozatosan összefüggő intéseket. Nagy emberek voltak, akik látták ezt a végzetet, mégsem kerültük el azt. Idézi a Paraenézist, melyet, mintha csak cserkészeknek írt volna Kölcsey. »Szeresd az Istent, a Hazát, az emberiséget!« óv a szóhazafiságtól és hangsúlyozza, hogy minden erény önfeláldozással jár. — Itt van egy magyar intézmény, mely szereti a Teremtő alkotta természetet, mely lelkesedik a hazáért és amely azért a világgal is tart kívánatos szövetséget — ez a cserkészet. Ki kell göngyölni ezt a zászlót, hadd lengjen, mi pedig mondjuk el alatta a >mea culpát« a múltak bűneiért és bizalmát a jövőért, mely visszahozza elvesztett hazánkat. Ezután a 4 díszszögnek és a testületek szögeinek beverése következett. A százakra menő szögből a magánosokét el kellett halasztani. Majd Zalán Antalné zászlóanya helyettese, Gaály Ernőné beverte az első két zászlószöget. Utána Ribárcsik Imre prelátus kanonok Szmrecsányi Lajos dr. érsek nevében, Hevesi Gusztáv V. Bobory György főispán nevében, Zsupán László cserkész kerületi ellenőrző megbízott Mázy Engelbert cserkész kerületi elnök nevében, Balázs Győző a miskolczi cserkészek Bükkcsapata nevében, Milassin Kornél őrnagy a 14. honvéd gy. ezred tisztikara nevében, Bárdos József dr. tanár az egri Szt Bernát főgimnázium nevében verték be az első zászló szögeket a testületekéből. Lelkes kijelentések kíséretében kopogott az aranyozott kalapács. A zászló kelméje és munkája a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége egri tagjainak műve. Több lelkes honleány kezei között Bárány Gézáné fáradt vele legtöbbet. A zászló rúdját és szögeit a Dobó cserkészek alkották meg, az utolsó napon. És ez a szép, hogy az észrevehető sok akadályon keresztül is megteremtették. A 20. szög beverése után Gaály Ernőné a zászlóanya szalagjával fordult a cserkészekhez. — Mikor ezt a zászlót átadom, néhány szót intézek hozzátok. Talán már öreg emberek lesztek, mikor célnál leszünk és régi határainkon leng a zászló. Azonban az az »Előre«, amely e szallag felirata, nemcsak a csaták jelszava. Biztató szó ez a békés munkálkodásban is, óv a közöny ellen. Lelkesedésre tüzel. Törekvéseitekben a hatalom támogatása mellett ne találjátok méltatlannak a Mansz. segítségét sem, ha arra sor kerül. Haladjatok tehát előre és váltsátok valóra ezt a szót Nagy Magyarország felépítésében. Király István dr. cserkész parancsnok ezután a zászlóanya helyettesétől így vette át a gyönyörű zászlót: — Becsületemet és életemet kötöm le, hogy e zászlót mocsok nem éri! Majd lelkes beszédet intézett a cserkészekhez, közben azokkal imát mondott. Az ünnepély a már ismert tárgysor szerint fejeződött be. Francia hidegség a Ruhr-kérdésben. Páris, M. T. I. A Journal Officiale jelentése szerint a Ruhr-hitel megszavazása alkalmából a szocialisták kamarai csoportjának 64 tagja tartózkodott a szavazástól. Painlevé kamarai elnök nem adta le szavazatát, mert nem elnökölt, így összesen 65 képviselő nem szavazott. Less Lajos ny. plébános Füzesabony díszpolgára. Eger, 1924. június 30. Füzesabony község képviselőtestülete f. hó 24.-én, — a község búcsúnapján — tartott gyűlésén díszpolgárrá választotta Less Lajos szentszéki ülnök, plébánost, aki szembaja miatt, nyugdíjaztatását kérte az érsekfőpásztortól. Az erről szóló szép kiállítású jegyzőkönyvet ugyancsak 24-én nyújtotta át a ny. plébánosnak]*Magnin Alfréd főjegyző. Ez alkalommal búcsúzott a képviselőtestület, a Hangya szövetkezet, a tanítótestület és a hitközség.