Egri Népújság, 1926. január-június (43. évfolyam, 1-144. szám)
1926-01-01 / 1. szám
*Ára 3000 korona. Eger, 1926 január 1. péntek, LXIII évf. 1 sz. W 0 w Előfizetési díj postai szállítással: agg hóra 40.000 K, neggedévre 120.000K. POLITIKAI NAPILAP. Főszerkesztő: Dr. Óriás Nándor. Szerkesztőség: Eger, Líceum. Kiadóhivatal: Líceumi nyomda. Telefonszám: 11. <»«*** ?,**#*>' Az új esztendő vajjon mit tartogat számunkra ? Ez a ki nem mondott kérdés izgatja mindnyájunkat. Miközben harsány hangon minden jót kívánunk egymásnak, a lelkünk mélyén ott lappang a kíváncsiság : hát velünk mi lesz? Várhatunk-e valami jót a hosszú esztendőtől, vagy nem leszen benne köszönet ? A közelmúlt évek sok megpróbáltatása után itt van-e már a megkönnyebbülés ideje, avagy még mindég hiába várjuk eljövetelét? Az új esztendő ma még elrejtett arculatáról bizony szeretnék a fátylat egy percre föllebbenteni. A jövőbe látás azonban nem adatott meg az embernek, jósolni hiába próbálnánk. Az eddig megtett útra ámde ha visszatekintünk s erőinket és a nnk váró feladatokat mérlegre tesszük, mégis csak módunk nyílik annak az elképzelésére, hogy rendkívüli körülmények ha nem fogják megzavarni számításunkat, valószínűleg milyen lesz életünk folyása a közel jövőben. Az új esztendőtől sok jót várnunk nem szabad. Helyzetünk lényeges javulásában bízni nem volna okos dolog s a vérmes reményekre aligha reá nem cáfolna az élet. Oktalanságszámba menne, ha magunkat hiú várakozásokkal áltatnők. A magyar ember bizony csak lépésrőllépésre haladhat előre jó ideig. A háború előtti kedvező viszonyok visszatérésére még nem lehet számítanunk. A kitartó munkának azonban nem marad el a gyümölcse. Az egészséges gazdasági helyzethez megint közelebb fogunk jutni egy lépéssel az új esztendőben is. Az őstermelő országra könnyen bekövetkezhető bajok persze most is meglátogathatnak. Az Alföldet itt-ott sújtó árvíz már súlyos csapás földművelésünkre, hiszen ezer és ezer holdon teszi tönkre az őszi vetést. Aratásig még sok más baj fenyegethet. Mindig éreznünk kell, hogy mint földművelő állam, egészen ki vagyunk szolgáltatva az elemek játékának, az időjárás szeszélyeinek. Mivel pedig mai területünkön, ipari nyersanyag meglehetős hiányában, az ipari fejlődésre módot találnunk alig lehetne, már ezért is ragaszkodnunk kell az elszakított területek visszaszerzésének gondolatához s ezt az eszmét az uj esztendőben sem szabad elaludni engednünk. Erre az esztendőre egyébiránt a gazdasági viszonyok valamelyes javulását nem ok nélkül reméljük s városunk erősebb iramú fejlődése (vízvezeték, fürdőváros, idegenforgalom stb.) hihetőleg megfelelő munkaalkalmat fog teremteni a dolgos kezek számára. Az országos politikában hogy mit tartogat számunkra az uj esztendő, e tekintetben bajos volna a számvetés. A nemzetgyűlésen, főleg az elvtársak fő-Eger, december 31. Okolicsányi Imre, Heves vármegye alispánja, az Egri Népújság munkatársának kérésére a következőkben nyilatkozott újévi programmjáról: — Ami a programmot illeti, azt rendkívül könnyű volna adnom. Bő programmot lehetne kidolgozni, mert bizony a gondjaimra bízott vármegye községeiben nagyon sok a tennivaló. Számolnom kell azonban a reánk szakadt nehéz időkkel és a rendelkezésre álló, valamint a remélhető anyagi erőkhöz vagyok kénytelen szabni a megye fejlesztésére irányuló terveimet, amelyeket ilyen rövid interjú keretében mégsem részletezhetek. A maga széles alapvonalaiban, részletek nélkül, tisztán csak a főbb irányelvek felsorolásával, tessék, ez az én újévi programmom. — Gazdasági, szociális és kulturális téren akarom fejleszteni Heves vármegye községeit. Természetesen nem légvárak építésével, hanem a mai adott helyzetnek szem előtt tartásával. A gazdasági fejlesztésnél elsőrendűen fontosnak tartom a termelő szövetkezetek felállítását. A Szociális téren a falu társadalmi rétegeinek békés összhangba hozása egyik legközelebbi célom, mert csak egyetérvoltából, bizonyára bőségesen lesznek skandalumok megint, ennél nagyobb eredményeket azonban hiába remél a vörös szegfűé parlamenti komédiástrupp. A polgári rend bástyáit elszánt akarattal s ha kell, erős kézzel is, meg fogjuk védelmezni s ebben a tekintetben az ország lakosságának komoly elemei között az új esztendőben sem lesz ellentét. A vörös áradat ellen gátat emelni mindannyian szívesen kirukkolunk. És egymást megérteni igyekezve, türelemmel, fegyelmezetten, a jog- és tekintélytisztelet szellemében munkálkodva, iparkodunk magunknak és mieinknek megteremteni I a hőn óhajtott, boldog új eszj tendőt. tésben végezheti a falu azt a hazafias társadalmi munkát, amelyet szegény hazánk ma minden polgárától megkövetel. A szegénysorsú néprétegek ügyeit teljes erőmből felkarolni kívánom. Munkaalkalmakat óhajtok létesíteni a munkanélküliség csökkentésére, a mezőgazdasági munkásoknak kellő időben való elhelyezéséről pedig szintén gondoskodni kívánok a rendelkezésemre álló közigazgatási szervek útján. — A népművelés fontos ügyét éppúgy, mint a testnevelésnek nemzeti szempontból nagy horderejű kérdését minden erőmből támogatni és elősegíteni igyekszem, erre vonatkozóan részletes terveket is dolgoztatok ki szakközegeim által. A községek gyakorlati fejlesztése egyik legfőbb gondomat képezi. A fásítás, az utca-rendezés, a tűzvédelem fejlesztése, az egészségügyi intézkedések szigorú ellenőrzése, patakszabályozás stb. játszanak itt különösen nagy szerepet. Az utak javítása a költségvetés keretei között szintén közérdekű. Ezen a téren nagy eredményeket mutathat fel a vármegye eddig is. Én is szeretnék jobb utakat, de nincs pénz és az időző polgárokat nem lehet még jobban túlterhelni. A megye közigazgatásában engem továbbra is a régi alapelvek fognak vezetni: <Kinn lenni a nép között, közvetlen tapasztalatokat szerezni a bajokról.» Programmomba vettem ezzel kapcsolatban a közigazgatás fokozottabb és gyakoribb ellenőrzését s az ügyeknek lehetőleg a helyszínen való elintézését, illetve elintéztetését. — Ezek volnának az én főbb irányelveim, melyeknek ha csak egy részét is meg tudom az én készséges, derék munkatársaimmal valósítani, akkor nyugodtan mondhatom majd az 1926. év végén, hogy nem értem el kevés eredményt. Az alispán újévi programraja. Tisza-Bábolnánál a víz apad. Az áradást jégtorlaszok okozták. Egyelőre nem fenyegeti veszély Heves vármegyét. A Tisza áradásáról újabban megnyugtató táviratok érkeztek. December 30-ikán este 3/4 9 órakor két egymást követő távirat szerint Tokaj felett az áradás 832—740 cm. A jég áll. A Bodrogból éjjel 11 órakor a jég elment. — Tiszafüredről jelentik, hogy a jég megindult. Közvetlen veszély nincs. Egy ma érkezett távirat szerint az árvíz Tokaj felett 819 cm., Tímár felől reggel 74 órakor a jég megindult. A nagyfalusi kanyar alsó szárából a jég kiment. A kanyarodás felső végében Kis-Tokajig jég áll. A hevesi főszolgabíróság telefonon közölte az Egri Népújsággal, hogy Tisza-Bábolnánál jégtorlaszok miatt keletkezett az A jég megindult,áradás. Egyelőre veszély nincs. A víz apad. A legutóbb beérkezett jelentésekből az tűnik ki, hogy árvíztől nem kell tartanunk. MgBBOaBB^pBUaMHEBBBaaPHM «Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban; Hiszek Magyarország feltámadásában!«