Egri Népújság, 1928. január-június (45. évfolyam, 1-149. szám)
1928-01-01 / 1. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 filléregyes számára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Eger, Líceumi földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ KELEMEN ANDOR XLV. év. 1. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. január 1. Boldog újévet szokott kívánni a vezércikkírók hagyománya az újévi szám vezető cikkének hasábjain a hűségea olvasóknak. Boldog újévet, természetesen boldogabbat, nyugodtabbat, megelégedettebbet, mint az előző volt, melynek megvoltak ugyan a maga kisebb-nagyobb örömei, mely felrajzolta ugyan a magyar égre a reménységek szivárványos bidjfit, de nagyjában és egészében szürkén és meg nem siratva dól jeltelen sírjába. Vajjon mit is tudnánk tallózni az 1927. év elárvult mezején, ami örömet tudna okozni a jobb jövő reménységétől dobogó szívnek? A pengő bemutatkozása lenne talán az egyik esemény, melynek érces csörgése zsebünkben a békeidők arany valutás álmait hozta volna vissza, ha ezeket az álmokat mihamar le nem rontotta volna a pengő nyomában járó drágasághullám, a nyomornak felszökkenése s kiábrándító elkeseredés. A másik esemény, a Rothermere-akció álomszerűsége s szivárványszerűsége dacára talán még a pengőnél is értékesebb élménye a magyarság egyetemének. Sajnos, ezt az élményt sem a hivatalos kormányzat, sem a társadalom nem tudta egyelőre, oly elevenen lüktető valósággá átváltani, mint ahogy ezt nemzeti gondolkodásában egységesebb, propagandájában tevékenyebb más nemzet megtette volna. Ellenkezőleg, az 1927-es évtől elég szomorú tanulságokkal búcsúzhatunk el. Az az érzésünk, mintha nem is 1928 az imánk az új esztendő homlokára, hanem 1918-ra, az októberi forradalom gyászos idejére fordulna vissza az idő kereke. Ma újra itt ágálnak közöttünk a tíz év előtti idők nagytorkú csahosai, levitézlett politikai nagyságai, sajtóorgánumaikban épp oly szabadon és merészen lázítanak minden ellen, ami a magyarságnak szent ideál s népünk nagy tömegei épp oly öntudatlan maguk elfelejtkezéssel tántorognak az örvény felé, gyűlölködnek, a reménység üres szappanbuborékját fújják s várják, hogy az üres tervezgetésből azonnal eredmény fakadjon. Integer határok után vágyódunk, de integer magyar közvélemény, integer sajtó, a munkának és szeretetnek szervezett összefogása, integer erkölcsi érzület mily egyre jobban köddé váló fogalmak sorsunk horizontján. Könnyű szívvel búcsúzunk 1927 től, megnehezült lélekkel köszöntjük az 1928 at, bárcsak boldogabb új éve lenne a magyarnak ! Dr. Urbán Gusztáv. Ara 24 FILLÉR „Gyakori külvizsgálat, személyes tapasztalat és kevesebb irka-firka“ Ez az elv vezeti Okolicsányi Imre alispánt a vármegye közigazgatásában. — Heves megyének 1928-ra az útépítéseken és a telefon-felszereléseken kívül nincs beruházási programmja. — A belügyminiszter csaknem teljes egészében elfogadta és jóváhagyta a a vármegye költségvetését. Okolicsányi Imre alispánról mindenki tudja, hogy nem az aktáknak, hanem az életnek embere a közigazgatásban, mégis az aktáknak valóságos Gaurizankárja emelkedett íróasztalán, amikor fogadott, hogy megkérdezzem a vármegye közigazgatásának 1928. évi programmjáról. A máskor jókedvű alispán most nem mosolyog, sápadó arcára barázdákat rakott egy álmatlan éjszaka, Laci fia komoly beteg. Az aggódó apa egész éjjel a betegágy előtt virrasztott. De azért szeretettel nyilatkozik vármegyéjének ügyeiről. Minden szavából kiérzik, hogy meleg szívvel, egész lélekkel viseli gondját Heves megyének. Ezeket mondja: — Az újévi programra? Nem szeretek én programmot adni. Inkább megcsinálni azt, ami a programúiban van. Legfőbb programjunk, ha már erről van szó, az útépítés. Minden utat kiépíteni, ami még nincs kiépítve. Az útépítéssel kapcsolatban természetesen a nagy munkanélküliségen is akarunk segíteni. Azért kezdjük meg a munkát azonnal, mihelyt az időjárás engedi. — 1928-ban a vármegye minden egyes községében felszereljük a telefont, ahol még nincs. A villamosítás kérdését is bizonyára sikerül megoldanunk. A legszigorúbb takarékosság elve vezet bennünket az egész közigazgatásban. Az újévre nincs is külön beruházási programmunk. Ezt a múlt évben teljesen befejeztük. — Én egyébként gyors, igazságos és példás közigazgatást akarok. Gyakori külvizsgálatokat fogok tartani a községekben. Magam is személyesen óhajtok meggyőződni mindenről. Ezt üdvösebbnek tartom, mint a sok irka-firkát. A mai kornak megfelelő modern közigazgatás követelményeinek csak így tudunk megfelelni. Ezeknél a szavaknál lép alispánja elé dr. Búzás Endre, Heves vármegye tb főjegyzője, a vármegye fiatal, de kitűnő pénzügyminisztere. És elmondja: — Most érkezett le a belügyminisztériumból a vármegye 1928. évi költségvetése. A miniszter teljesen akceptálta azokat az irányelveket, amelyek a vármegyét a költségvetés összeállításában vezették és csaknem teljes egészében érintetlenül és változatlanul jóváhagyta a költségvetést. Ebben csak az alispán úr által már említett telefon-bevezetés a beruházási programm. Az itt felmerülő költségnek is csak egynegyed része terheli a vármegyét, a többit ez állam és a postakincstár viseli. A vármegyei fontsterling kölcsön amortizációja is alig jelent valamelyes terhet. A jövő évben ez még kevesebb lesz mert a vármegye gyöngyösi ingatlanait eladja Gyöngyös városának 1700 millió koronáért, úgy, hogy ezt az összeget Gyöngyös város átvállalja a vármegye fontsteriing kölcsönéből. — A költségvetésben gondot fordítottunk a kulturális és szociális intézmények támogatására is. A belügyminiszter ezt is jóváhagyta. Megfelelő támogatásban részesítjük az egri jogakadémia menzáját, a budapesti Adalbertinum menzát és külföldi tanulmányi ösztöndíjat adunk az idén is egy főiskolai hallgatónak olyan összegben, amely elegendő lesz egy évi külföldi tanulmány költségeire. K. A. könyv első lapján megnevezett gyűjtők járhatnak házról-házra. A gyűjtés oly módon történik, hogy minden adományozó anyagi viszonyához, jó szívéhez , a nagy célhoz mérten megállapítja, hogy mennyit képes a koldulás leküzdése ■ megoldása végett havonkint a szegény gondozás céljaira fizetni, ezt személyesen beírja a névnek nyitandó külön lapra s minden hónap első napjában megjelenő gyűjtőnek év elején jelzett adományát lefizeti. A szegénygondozó Bizottság ezúton is felkéri Eger város polgárságát, hogy mindenki tehetségéhez mérten támogassa a kitűzött célt és felekezeti és társadalmi különbség nélkül tegye magáévá a Szegénygondozó Bizottság munkájának a nagy nyilvánosság előtt már többször lefektetett elveit. Mélységes szimbólumot látunk abban, hogy amikor új esztendőre fordul mindnyájunk élete s boldog új évet kívánunk egymásnak, a nyomorgók életében is egy boldogabb új év, sőt új élet ajtaját nyissuk meg áldozatos szeretettünkkel. Január másodikán megkezdődik a Szegénygondozó Bizottság gyűjtése. A Trak Gáza polgármester elnöklete alatt működő Szegénygondozó Bizottság 24 kerületre osztotta fel a várost s előre megállapított terv és mód szerint január 2-án fogják a felelős teljes nehéz munkára felkért gyűjtők a gyűjtést megkezdeni. A gyűjtőkönyvecskéket a rendőrkapitányság vezetője s a polgármester aláírásukkal » pecsétjükkel látták el ■ azokkal csak a I Eger város tanácsa köszönetet mondott a képviselőtestületnek az egész évben tanúsított támogatásért. Eger, december 31. Eger város képviselőtestülete december 30.-án délután 4 órakor Braun Károly városi főjegyző, polgármesterhelyettes elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlés elfogadta a városi virilisek 1928. évi névjegyzékét, felhívást bocsájtott ki a jogi személyekhez és özvegyekhez, hogy 15 napon belül nevezzék meg megbízottaikat, akik által jogaikat gyakorolni óhajtják a képviselőtestületben. Az elhúnyt Khem Gáspár helyébe Bárdos Dezső póttagot hívták a képviselőtestületbe. Braun Károly a rövid közgyűlés végén a következő szavakat intézte a képviselőtestülethez: — Mielőtt ezévi utolsó ülésünket bezárom, nem mulaszthatom el, hogy a városi tanács nevében köszönetünket ne tolmácsoljam a tekintetes képviselőtestületnek azért az odaadó támogatásáért, amelyben bennünket egész éven át részesített. Amidőn bezárom a közgyűlést, kívánom a jó Istentől, hogy az 1928. esztendő sokkal szebb legyen és több boldogságot hozzon városunkra.