Eger, 1944 (55. évfolyam, 1-169. szám)
1944-01-03 / 1. szám
Eger, LV. évfolyam, 1. szám ELŐFIZETÉSI DÍJj egy hónapra 2 pengő, V. évre 6 P 60 fillér. — Egyes szám árai hétköznap 12 fillér, vasárnap 16 fillér. film 12 FILLÉR Hétfő Trianon 25,1944. január 3. SZERKESZTŐSÉG: Líceum, fsz. 3. Teli 11. KIADÓHIVATAL: Egyhm. Szent János Nyomda. Telefon 176. Csekkszámla 54.S5& Czapik Gyula őr érsek mondotta a szentbeszédet a szilveszteri hálaadáson Eger népe megilletődött lélekkel vett búcsút az elmúlt évtől. A búcsú első szava a hálaadásé volt, az Istenhez szóló köszöneté. A templomok zsúfolásig megteltek a hívek ezreivel. A főszékesegyházban megtartott hálaadás keretében maga dr. Czapik Gyula m. kir. titkos tanácsos, érsek mondott szentbeszédet, értékes gondolatokat adván utravalóul az új esztendőre székvárosa híveinek. Eger közönsége vidáman bucsúzott az esztendőtől A szilveszteri hangulat a háború ötödik esztendeje ellenére is vidám volt. Egerben minden nyilvános szórakozóhely [megtelt közönséggel, a Koronában, a Kaszinóban talp alattnyi hely sem volt. Mindenütt kellemesen szórakozó társaságok foglaltak asztalokat s éjfélkor még malac is akadt, kéményseprő is, önfeledten lehetett hódolni az ártatlan babonáknak. A magánházaknál is igen sok helyen k roncságot, az egyesületek pedig igénybe vették a tánctilalom alóli kivételezés kedvezményét és néhány egyesületi helyiségben rögtönzött táncot rendeztek a tagok számára. Általában, mégis, mintha valamivel csendesebb lett volna a hangulat, mint az elmúlt esztendőkben. Nemcsak azok a nehéz idők mérsékelték a jókedvet, amelyek elmúltak, hanem azok is, amelyeket még rejthet az elkövetkező év sok komoly napja. feliért jó és hasznos a búzakötvény A pénzügyminiszter karácsonyi vezércikkében fontos figyelmeztetést intézett a gazdákhoz. Ez a figyelmeztetés talán nem új, hiszen az utóbbi időben a földmívelésügyi miniszter és sok más felelős gazdasági vezető is felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülnünk a háború utáni viszonyokra s ezért ma, amikor a gazdának több pénze van, mint volt néhány esztendővel ezelőtt ,valami módon meg kell őriznie ezt a fölös vásárlóerőnek nevezett tőkét, amelyre később még igen nagy szüksége lesz. Ha nem is új a figyelmeztetés, de időszerű marad és napról-napra égetőbbé válik, hiszen a háború után teljesen új gazdasági helyzettel, új nehézségekkel állunk majd szemben. Számolni lehet és kell mindenekelőtt azzal, hogy a világverseny ismét meg fog indulni, tehát a termények árát a kormányzat nem tudja majd olyan mértékben szabályozni és tartani, mint ma, amikor az országok közötti szállítás egy-két kivételtől eltekintve, úgyszólván teljesen megszűnt, és minden ország, így Magyarország is, főleg a maga határain belül gazdálkodik. Számolni kell tehát azzal, hogy létkérdés és megmaradás kérdése lesz a gazda szempontjából annak, hogy a háborús áru- és anyaghiány miatt elmaradt befektetéseket pótolja, felszerelését kiegészítse, szóval termelését kedvezőtlenebb viszonyok között is jövedelmezővé tegye. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha elsősorban is most fizetjük vissza a mezőgazdaságot terhelő különféle adósságokat és ugyanakkor a ma meglévő — és a háborús áruhiány miatt sokszor fölösen meglévő — megtakarított tőkét biztonságos és értékállandó módon eltesszük a várható befektetések idejére. Éppen ezért minden előrelátó és haladó magyar gazda számára időszerű életkérdés az, hogy ez miképpen lehetséges. Mit vásároljon, mibe fektesse pénzét, hogy annakidején majd legyen elegendő tőkéje ? Bizonyos, hogy ez a kérdés igen sok előrelátó és józan gazdának komoly gondokat okoz. Ha a ma felhajtott áru is megdrágított értékekben, ékszerben, vagy más holt vagyonban helyezi a pénzét, súlyos veszteségeket szenvedhet később, hiszen az áruhiány miatt valódi értéken felül fizeti meg azokat. Ha olyan befektetést eszközöl, amely nem kamatozik, megint csak veszteség éri, hiszen kénytelen lemondani az elég tekintélyes kamatjövedelemről. Mindezeken felül pedig az sem valószínű, hogy a mai magas árak örökké megmaradjanak s akkor a sebtiben eszközölt béfek tetés megint csak kárt és bosszúságot okoz. Mindent egybevetve tehát szüksége van a gazdának olyan befektetési lehetőségre, amely vásárlóerejét megőrzi, mégpedig úgy, hogy az későbbi időben rendelkezésre álljon. Ezért bocsátotta ki a kormány az úgynevezett búzakötvényeket. Ezek a kötvények bizonyos mennyiségű búzaértékre szólnak, a búza mai 40 pengős ára mellett. Ez más szóval annyit jelent, hogy később, amikor majd a búza ára a világverseny miatt megint csökkenni fog, a gazda búzakötvényeiért mázsánként nem kaphat kevesebbet mint 40 pengőt, mert ez alá az állam kezessége folytán a kötvény értéke ema eshet le. Ezzel szemben a búzakötvény kamatozik, mégpedig évi 3%-kal és mind a kamatokat, mind a törlesztésre kisorsolt részvények ellenértékét napi búzaáron váltják be, tehát a búza esetleges drágulásából is részesedik a gazda. Az új kötvények kiadása közvetlenül karácsony előtt kezdődött meg, az érdeklődés azonban máris ritkán látott arányokat ért el, ami azt bizonyítja, hogy a búzakötvényben az előrelátó gazda megtalálhatja és meg is találta azt a befektetési lehetőséget, amely biztosítékot jelent számára az elkövetkező idők gondjaival szemben. A németek feltartóztatták Zsitomirnál a hatalmas szovjetrohamokat A bolsevista támadó tevékenység súlypontja továbbra is Zsitomir harci terében volt, ahol a szovjet makacsul folytatta támadását, 30— 35 lövészhadosztály és többszáz páncélos harcbavetésével. A német elhárítás rugalmas harci érintkezéssel pénteken is felfogta az erős szovjet támadásokat, miközben csupán Berdicsev térségében 55 harckocsit semmisítettek meg a 300 támadó harckocsi közül A német csapatok többórás váltakozó küzdelem után feladták Zsitomir városának romjait. A keleti arcvonal déli szárnyán a szovjet csapatok ismét támadásra indultak a nikopoli hídfő ellen. A német védelem már felkészült a támadásra s teljes elhárító sikert ért el a támadásban résztvevő hat lövészhadosztály és egy páncélos hidosztály ellen, bár a bolsevistákat erős tüzérségi előkészítés után még többszáz csatarepülőgép is támogatta. Kirovográdtól északra a német páncélos kötelékek felmorzsoltak egy bekerített szovjet harci csoportot. E harcokban ismét igen sok foglyot ejtettek. Vitebszk környékén a bolsevisták a várostól délkeletre és északnyugatra ismét több friss köteléket vetettek bele a csatába, amely már jóideje felőrlő csata jellegű a szovjet erők számára. Ismét meghiúsult valamennyi áttörési kísérlet a német védelmi erők szívós ellenállásán, amelyek többizban merész ellentámadással szereztek vissza átmenetileg elvesztett területeket. Decemberben 541 szovjet gépet lőttek le a németek A német légierő 1943 december havában a keleti arcvonalon 541 ellenséges repülőgépet semmisített meg, közülük 399-et légiharcban, 139-et a légvédelmi tüzérség tüzével, a többit pedig földön. Ugyanezen idő alatt 57 német repülőgép veszett el. A német haditengerészet a múlt évben 607 ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztett el 3 millió hétszázezer tonna tartalommal Berlinből jelentik . A német haditengerészet az elmúlt esztendőben 607 ellenséges kereskedelmi hajót süllyesztett el 3.784,500 tonna tartalommal. Ebből 593 hajót a búvárok pusztítottak el. Súlyosan megsérült 105 ellenséges kereskedelmi hajó, pusztulásukkal számolni lehet. Az ellenséges haditengerészet vesztesége 164 romboló, 18 repülőgép anyahajó, búvárhajó, 3 korvett és 58 gyorsnaszád. Súlyosan megsérült 5 cirkáló, 10 romboló és 60 gyorsnaszád.