Egyenlőség, 1922. január-június (41. évfolyam, 1-25. szám)

1922-01-14 / 2. szám

Кĺĺ2 Abend . A kurzus történetének margójára feljegyezzük Abendék esetét. Abendék miskolciak. Az öreg Abend , József, igaz, nem régen lakik Miskolcon. Mindössze huszonkilenc éve. A fia, Sándor, viszont már ott született. Abendékat a miskolci államrendőrség 1291—1921. számú rendeletével a zalaegerszegi gyűjtőtáborba internálta. Azért internálta, mert Ábendék ״ ahhoz a külföldi zsidófajhoz tartoznak, amelynek az országban való tartózkodása a nemzet létére káros és ártalmas Nézzük meg, milyen az a külföldi zsidófaj, amelynek az országban való tartózkodása a nemzet létére káros és ártalmas. Nézzük meg közelebbről Ábendéket. Már régóta szeretnék látni ilyen ártalmas fajú külföldieket, akik károsak a nemzet létére. Kitűnő alkalom a káros faj tanulmányozására az Ábend-család, Ábendék típusok, érdemes velük megismerkedni. Az öreg Abend Galíciában született ezelőtt 56 évvel. Harminc esztendő előtt került Magyarországra, huszonkilenc év előtt Miskolcra. Miskolcon letelepedett. Káros ténykedését már tizenhét év előtt megkezdte, mikor is ־ az adózók sorába lépett. Huszonkilenc évig az öreg Abend állandóan Miskolcon tartózkodott. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy egyszer — huzamosabb időre — mégis megszakította ottartózkodását. Ez akkor történt, amikor a nemzet létére káros elemeket behívtak a zászlók alá a király s a haza védelmére. Abend József, a miskolci temetkezési egylet alkalmazottja és piaci vegyesárus ötvenéves korában, amint az egy káros elemhez illik, kiment a frontra és ott tizennégy hónapig teljesített arcéli szolgálatot. Érdemes volt neki. Az alma nem esik messze a fájától. Az öreg Káros Elem fián , Sándoron, aki nős, gyermekes családapa, s foglalkozására nézve : bazári árus, a nemzet létére káros tulajdonságok már korán kiütköztek. Abend Sándor már tizenhatesztendős komiban bebizonyította, hogy az ártalmas külföldi zsidófajhoz tartozik, mert ahelyett, hogy várt volna még legalább két esztendeig, már ekkor, tizenhatesztendős korában jelentkezett, természetesen : önként, katonának s kérte kiküldését a frontra. Tolakodó viselkedése láttára a sorozó orvos könnybelobbadt szemmel kérdezte meg tőle, hogy ő is ama káros és ártalmas külföldi zsidófaj sarja-e, amely káros a nemzet létére és Abend Sándor igenlő válaszára fejcsóválások között minősítette „alkalmasnak“ az ártalmas fajú önkéntest. Káros vallásu barátunkból rövidesen a m. kir. 4. honvéd gyalogezredben szakaszvezető lett, a harctéren — nyilván ártalmas fajára való tekintettel — sok golyó, sőt gránátszilánk is vágódott a testébe, amely a nemzet létére káros vérét nem egyszer hullatta. Feljebbvalói, akik Abend Sándor káros és ártalmas mentalitását csakhamar szintén felismerték, a miskolci születésű külföldi fajú magyar honvédszakaszvezetőt rövidesen az első osztályú, nagy ezüst vitézségi éremmel bélyegezték meg. Abend Sándor a harctéren addig-addig károskodott és ártalmaskodott, míg végre rokkant lett és 50%-ra munkaképtelen. De még így is tud annyit dolgozni, hogy másra nem szorul. A miskolci rendőr-vezérezredes döntése előtt meg kell hajolni. Valóban : ki káros és ártalmas a nemzetre, ha nem ez a két, ötvenéves és tizenhatéves frontkatona, akik közül az egyik nagyezüst vitézségi érmes rokkant. És lehet-e vita tárgya, hogy e nagyezüstös külföldi fajú bottvédszakaszvezető kisgyereke is olyan káros a nemjetre, hogy ifjú édesanyjával egyetemben ő is sürgősen internálandó a zalaegerszegi gyűlölettenyésztő barakktáborba . Azt hisszük, vita tárgya ez sem lehet ott, ahol Vitéz Frunda-Kiss, Vitéz Balogh Ferenc, Försterilajos és Eunsbow Atilla , nemzeti fers ég egész férfi, ott Abead József ötvenéves frontkatona és Kreesth Sándor miskolci születésű,külföldi zsidófalu nagyezüstös rokkantérea• védszakaszvezető feleségestül, gyerekestül, unokástul • együtt nem lehet más minősítésű, mint : káros, ártalmas és internálandó. Illő, hogy végtére különbség tétessék a hasznos és ártalmatlan, valamint a káros és ártalmas emberek között. A , m Istállóban és ״ szabadhatalon ־ KórodiKatona János nevű nemzetgyűlési képviselő a legutóbbi üléseken példátlan módon gyalázta a magyar zsidóságot. Mint most velünk Bajáról íszlik, ott 1921. okt. 21-én dr. Szaulich Antal, a keresztény nemzeti párt hivatalos lapjának szerkesztője, a nyilvánosság előtt megállapította, hogy Kórodi Katona János, mint képviselő-jelölt zendülésbe akarta vinni a földéhes parasztságot, Kórodi a következőket mondotta a parasztoknak: Ti bevetitek a földet, ami az uraké. Ti vetítelek ezt a földet, ami a másé. Ti kapáljátok, ti művelitek. Ez nem igazság ! Kórodi ezenkívül a Jánda-majort, a Városmajort és Podmaniczky-birtokot fel is osztotta papíron a parasztok közt és megígérte, hogy ha megválasztják, keresztülviszi a földosztást. Hogy megnyerje a parasztságot, éjjel velük aludt az istállóban és a szalmakazlakon. Az odavaló hatóságok, Balázspiri Kálmán és Mamusics főügyész ,kijelentették, hogy ha tovább folytatja garázdálkodásait, le fogják tartóztatni izgatás miatt, vagy legjobb esetben eltoloncolják, mert nem nézhetik tétlenül, hogy zendülésbe viszi az ingerlékeny hangulatú népet.‘‘ . . ' Ks ez az ember merte kinyitni a száját a magyar zsidóság ellen ! A miskolci hős zsidó diákok Mint ismeretes, a kultuszminiszter hét zsidó diákot kizárt a miskolczi kir. kath. főgimnáziumból, közülük kettőt úgy, ♦hogy teljesen kitiltotta az összes magyar középiskolákból. Az antiszemita verekedők közül az igazságos ítélet csak egyet zárt ki, de azt is úgy, hogy mint magántanuló júliusban már levizsgázhat. A hét miskolci zsidó diák neve — kiknek minden bűne az, hogy visszaütöttek, mikor őket bántották, — aranybetükkel marad beírva a magyar zsidóság szívébe és emlékezetébe. Ifjú mártírjaink ők, kikről megfeledkezni nem szabad soha ! A miskolci hős zsidó diákok szenvedésének története mutatja, mennyi bántalmat kellett kiállaniok, míg végre ők is megunták és megmutatták az öklüket. Ez a történet minden részletében igényt tarthat a közérdeklődésre. íme, itt következik: A miskolci kir. kath. főgimnáziumban a diákok között a testvéri összetartás már az 1920—1921. tanévben megbomlott. Azok, akik a rendet zavarták, a diákoknak mindig ugyanazon kis csoportja volt, mégpedig a tavalyi VI. osztályú tanulók közül egy pár diák, név szerint: Filla, Heinrich, Joan, Oroszlányi, Sztankó és még néhányan, egy Végh névfi.fia vezetése alatt. Ezek minden alkalmat felhasználtak, hogy a két felsőbb, a VII. és VIII. osztálybeli zsidó tanulókat szóval és tettei állandóan inzultálják. Ezen VIII. oszt. megsértett zsidó tanulók közül egy pár fiú, Reiner László vezetése alatt, mindnyájuk nevében panaszukat jelentettek az osztályfőnöknél, majd az igazgatónál, kiket az utóbbi azzal utasított el, hogy ,״ diákcsinyekkel nem foglalkozom״, holott a tízperces szünetekben gyakori pofozzkodásokat diákcsínyéknek nevezni nem lehet.