Egyenlőség, 1933. január-június (53. évfolyam, 13-35. szám)
1933-01-07 / 13. szám
EGYENLŐSÉG SIMS Január 7. •HW ChamHa tingok a fogház asztalai Hagy Andor elöljáró elmondta, milyen megkapó istentiszteletet rendezett a DitRozsdg a Mlarkó utcai fogházban Nagy Andor tőzsdetanácsos, a Pesti Szr. Hitközség népszerű pénzügyi elöljárója, azt a felkérést kapta a hitközség elöljáróságétól, hogy a Markós utcai fogházban rendezett dhanukai istentiszteleten vegyen részt az elöljáróság képviseletében. Nagy Andor dr. Hirschler Ignác, a fogház rabbijának kíséretében meg is jelent december 23-án az ügyészségnél, amely külön engedélyt , adott Nagy Andornak, hogy az istentiszte־ letén résztvegyen. Nagy Andor a következő megkapó leírást adta az Egyenlőség számára a Markó-utcai fogház istentiszteletérül: — A Markó-utcai fogházban levő izraeliták lelki gondozását a Pesti Izr. • Hitközség megbízásából dr. Hirschler ־ vallástanár, rabbi, látja el. A Chanuka előestéjén, december 23-án megtartott istentisztelethez a rabbi urat ügyészi engedéllyel kisértem el és résztvettem az ־ istentiszteleten. A lelkész úrral Gersich fogházgondnoknál jelentkezvén, a gondnok a legnagyobb előzékenységgel fogadott és velünk a letartóztatottak lelki állapotáról elbeszélgetve, megjegyezte, hogy a fogházban csak az istentisztelettél van felekezeti és vallási osztályozás, de máskülönben mindenkivel szemben egyaránt érvényesül az igazságszolgáltatásnak emberi érzésből fakadó méltányos elbánása. — Az istentisztelethez a letartóztatottak fegyveres őrök kísérete mellett sorakoztak és egy nagy helyiségben, mely laktanyaszerűleg van berendezve, az asztalok mellett foglaltak helyet. — Egy kis asztalkára helyezték el a canuka-ünnepi gyertyatartókat és mielőtt a rabbi a gyertyagyújtás ünnepi ceremóniájába belekezdett volna, két fogoly azon kéréssel fordult a rabbihoz, hogy adjon nekik apró gyertyákat, mert ők gyászolók lévén, elhalt szeretteik emlékére mécsest óhajtanának gyújtani és kegyeletüket kifejezni . . . — Megható volt, amikor az egyik rab belekezdett a péntek esti imába és mint előimádkozó funkcionált A rabbi gyönyörű alkalmi szónoklatot tartott, amely alatt szem nem maradt szárazott és folyton felhangzott a zokogás. A rabbi kiemelte szónoklatában, hogy a hit és vallás kapcsolata a legkeservesebb helyzetben sem szűnik meg és gyönyörűségesen megható volt imaszerű fohásza, amelyben a Mindenhatóhoz könyörgött, hogy vegye már le a büntetést a szenderdőkről és puhítsa meg a földi bírák szívét, hogy irgalmas ítéletet hozzanak és a vezeklők visszatérhessenek családjukhoz és a társadalomhoz. Kiemelte az hitközség könyörüzetességét a letartóztató ftak iránt, amely abban nyilvánul meg, hogy a foglyok családjának a jelenlevő elöljáró által akar segítségükre lenni. , , A letartóztatottak síró gyerekek módjára vették körül a rabbit és engem és zokogva, de bizonyos megnyugvással távoztak el az istentisztelet színhelyéről.. A 75 éves Székely Ferencnél január 9-én tölti be, testi, lelki és szellemi frissességben, munkereje teljességében, 75-ik születésnapját Székely Ferenc, a magyar zsidóság nagytehetségű, nagyérdemű, melegszívű és nobilis vezéregyénisége. Mikor felkeressük, hogy a magyar zsidóság szerencsekívánatait kifejezzük, mosolyogva mondja: — Hetvenötéves leszek, ennyi az egész... De aztán, felkérésünkre, mégis elmond egyet-mást gazdag és szép életéből. — Alapon születtem — kezdi el a viszszaemlékezést —, apám, bócher volt, morémi meráv és örökös rasekol... Székely Ferenc arca felragyog, mikor acímek és rangoknak ezt a halmozását — régi, zsidó ádáshalmozást — felsorolja. Schlesinger Simon, az édesapja, aki egyébként kereskedő volt, egyforma tekintélyt élvezett ur, paraszt és zsidó előtt ő volt a faluban az egyetlen, akinek nem volt gúnyneve. ״ Schlesinger bácsi“ és ״ öreg úr“, így ismerték. Viszonyaihoz és korához képest műveit volt. Becher létére a Pester Lloyd-ot olvasta. Politikai meggyőződésére Deák törhetetlen hive volt, noha Alap község 1832 óta, nyolcvan éven át az ellenzéki Madarász Józsefet küldte fel követnek az országgyűlésbe. — Az anyám — Székely Ferenc hangján gyengéd meghatottság remeg — földreszállt angyal volt. Schlesinger néni gyógyította kamillateával és Hoffmann-cseppekkel az egész falut. Kilenc élő gyermeke volt, akik mellett mindenkor legalább még egy rokongyermeket nevelt, a szombati átutazó idegenek, a cecei rokonság is mindig az ő asztaluknál étkeztek. A cecsi rabbi, aki- hez Alap tartozott, el is panaszolta, hogy * kénytelen más híveknél rosszabb ebédet v enni, mert a Schlesingerék asztala körül nincs már hely. Schlesinger bácsi egyszer hazaérkezik a vásárról. A felesége megkérdezi: milyen volt az üzlet? — Ma jó boltot csináltam — dicsekszik az öreg —,• először ezzel, majd a másik és a harmadik rokonnal találkoztam és összesen ennyit osztogattam széjjel. • A távollétedben én is jó üzletet csináltam — dicsekszik a felesége. — öt ingedet osztottam szét a koldusok közt... Ilyenek voltak a Székely Ferenc szülei. — Gyerekkoromban falusi parasztgyermekekkel játszottam — mondja aztán önmagáról. — Együtt öntöttük az ürgét a mezőn. Egyik bátyjának nagy könyvtára volt, főleg a német klasszikusok munkái — és ő egy-egy könyvvel az üzlethez tartozó üres hordókba rejtőzött, néha naphosszat hiába keresték. Tízéves korában Székesfehérvárra adták a kereskedelmi iskolába, mely akkor két évfolyamból állt. Tizennégyéves korában, hét évre, gyakornoknak kerül a Posner Károly Lajos céghez. A boszniai okkupáció idején, mint tartalékos hadnagy, mozgósítva volt... 1882-ben, éppen ötven év előtt, kezdte el a bankpályát a Magyar Országos Bankban, mely Bontoux alapítása volt, kiről Zola ״ A pénz“ regényét irta. Innen a Creditanstalt trieszti fiókjába került igazigatósági titkárnak, innen küldte be pályázatát a valuták rendezéséről a Magyar Tudományos Akadémiának, mely Kautz Gyula és Kornfeld indítványára a munkát jutalmazta. Triesztből cégvezetőnek elkerül a Kereskedelmi Bankba, majd két év múlva, az akkor alapított Belvárosi Takarékpénztár élére kerül, melynek elnöki szobájában ma is naphosszat dolgozik. A közgazdasági életben, mint a Pesti Lloydl Társaság egyik elnöke is vezetőszerepet visz. Székely Ferenc azonban nemcsak bani karja, de politikai vezére is a Belvárosnak. Elnöke a Belvárosi Polgári Körnek és ebben a minőségében ő volt az elnöke a belvárosi szabadelvű, majd a munkapártnak is. A Belváros, melyet sokáig Podmaniczky־ Frigyes képviselt, évtizedekig miniszterelnöki kerület volt és a Timosal יהעי Belemen snail ifiül? mail