Egyetértés, 1922. január-április (4. évfolyam, 1-98. szám)
1922-01-15 / 12. szám
A Korona 0a8212 Budapest, január 14. Magánforgalom. A valutapiacon igen nagy élénkség volt dollárban. A külpolitikai hitek hatása alatt a márka is felfelé tendált. A szokor, amelyet reggel alig kerestek, a déli órákban színtén megszilárdult és igen sok tételt vásároltak belőle. A többi valuták nagyobbára elhanyagolták, a lejben volt még kisebb üzlet. A déli órákban a forgalom igen megélénkült és a zürichi zárlat hatása alatt a márka 370-ig szökött fel. Kötések : dollár 632—8—7, márka 350—71—63, szokol 1005—18, osztrák ezres 9 és háromnegyed, 10 ezres 9 és egynegyed, dinár 875—55, Svájcz 123, lira 27 és egynegyed— 27 és fél. Zürichi zárlat: Berlin 285, Holland 189 és háromnegyed, Newyork 515, London 2177, Páris 4220, Milánó 2247, Prága 855, Budapest 0 82 és fél, Zágráb 165, Varsó 17, Bécs 17, osztrák bélyegzett 9. A búza ára. Az utóbbi napok nyomasztó hatása ma annyiban jelentkezett a tőzsdén, hogy noha a hangulat valamivel barátságosabb, a helyzet megítélése valamivel kedvezőbb volt, jelentősebb forgalom nem tudott kialakulni. Az árak nagyjában tartottak. Egy-két cikkben néhány ponton áremelkedés is fordult elő. Tengeri forgalom nélkül 25 fillérrel megszilárdult. Az árpa piaca kissé élénkebb volt. Takarmány- és sörárpából mintegy 10—15 vagon cserélt gazdát. A zab irányzata javult. A búza forgalma is nagyobb arányokat öltött, de ez a körülmény árfolyamára szilárdítólag hatni nem tudott. Hivatalos árak : Búza tiszavidéki 2175—2200, egyéb 2165 -90, rozs 1380—1400, takarmányárpa 1725—75, sörárrpa 17751—850, — zab 1500—525, tengeri 2025—50, repce 26—28, korpa 1100—1120. A liszt és őrlemények piacán a helyzet rendkívül kedvezőtlen, amennyiben az alacsony árakon sincsenk vevők. Névleges árak : 0-ás liszt vidéki 37 ab állomás, 8-as számú takarmányliszt 12 és és fél—13 ab állomás. Bethlen tárgyalásai a választójogról. Budapest, január 14. Bethlen István gróf miniszterelnök ma délután magához kérette nagyatádi Szabó Istvánt és Gaál Gasztont a miniszterelnökségre. A miniszterelnökségen Klebelsberg Kunó gróf belügyminiszter és a két agrárpárti vezér tanácskozott a miniszterelnökkel a választójog kérdéséről. POLIKA! NAP/LAP DEBRECZEN, 1922. IV. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM. VASÁRNAP. JANUÁR 15. Előfizetési ár helyben és vidéken: 1 EGYES SZÁM ÁRA 3 KORONA. Egy hónapra 60*—K Félévre. .340*— K fi Kapható az összes dohánytőzsdékben Negyedévre 170*—K Egész évre 660-- K I ., és az utcai árusítóknál. ..I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kossuth utca 2-ik szám alatt, város: háza épület. :: Budapest, jan. 14. Ma délután 5 órakor a Friedrich-párt a Wenckheim-palotában értekezletet tartott. Friedrich István elnök bejelentette, hogy a párt elnökségéhez Hornyánszky Zoltán indítványt nyújtott be arról, hogy a párt a következőkép változtassa meg a nevét: „Keresztény nemzeti polgári és földmives-párt". A párt egyhangúlag elfogadta az indítványt. Ezután Weiss Konrád bejelentette, hogy az új pártba a következő tagok léptek be : Rakovszky István, Sigray Antal gróf, Ferdinándy Gyula, Lingauer Albin, Somogyi István, Windischgraetz Lajos herceg, Homonnay Tivadar, Huszár Elemér és Beniczky Ödön. A bejelentést a párt nagy örömmel vette tudomásul s ezzel az értekezlet véget ért. A kereszténypártban élénken tárgyalták az uj alakulást és ebben magvát látják annak a pártnak, amely a Pósch-féle vendéglőben bontotta ki zászlaját. Az Andrássy-csoportnak a Friedrich párttal való egyesülése elhatározott dolog volt és csak a forma keltett nagy meglepetést, amivel Rakovszkyék végleg kersztülhúzták az Ernst—Huszár-féle agrárius alakulás számításait. A kisgazdapártban vállvonogatással fogadták a nap szenzációját. Gaál Gaszton kijelentette, - hogy kimondhatatlan megelégedésére szolgál, hogy most, amikor a parlament feloszlatásához közeledünk, Sándor Pál kivételével mindenki agrárius lesz. Tomcsányi a párbaj miatt lemondott állásáról. Andrássy Gyula gróf a királykérdésről. — Az Egyetértés tudósítójától. — Budapest, jan. 14. Gaál Gaszton elnök a nemzetgyűlés ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg. Az ülés elején a nemzetgyűlés megszavazta az indemnitási vita tartamára a 8 órás üléseket, amelyek hétfőn kezdődnek. A gazdasági bizottság előadója beterjesztette a bizottság jelentését a képviselői tiszteletdíjak felemeléséről. A bizottság nem javasolja a tiszteletdíjak felemelését, de javasolja, hogy adjanak egyszer és mindenkorra 10 ezer korona drágasági pótlékot a képviselőknek. Ezt a képviselők közül azonban csak azok vegyék fel, akik arra valóban rá vannak szorulva. Ugrán Gábor hozzájárul a javaslathoz, de ellenzi a hozzáfűzött feltételt, mert a képviselők között nem lehet vagyoni viszony szerint különbséget tenni. Kovács J. István kívánatosnak tartaná, hogy ha még a mostani nemzetgyűlés megállapítaná a jövő nemzetgyűlés tagjainak tiszteletdíját és ilyen értelemben határozati javaslatot nyújt be. Vass József kultuszminiszter csatlakozik az Ugrán módosításához, valamint Kovács J. István határozati javaslatához. A nemzetgyűlés az előadó javaslatát Ugron Gábor módosításával fogadta el, egyben elfogadta KovácsJ. István határozati javaslatát. Csizmadia Sándor a Ház határozatához képest ünnepélyesen megköveti a nemzetgyűlést. Czeglédy Andor a kormány gazdasági programmjába is csak az adórendszer kiépítését látja megvalósítva. A kormány gazdasági politikájával kapcsolatosan hosszasan indokolja a kormányt támogató pártból való kilépését. A kormány iránt bizalmatlan, az indemnitási javaslatot nem fogadja el. „ Mándy Samu emelkedik szólásra. A pénzügyminiszter programjával foglalkozik s az ingatlan váltsággal. Felhívja a képviselők figyelmét arra, hogy hassanak oda, hogy kerületeikben helyreálljon az adó morál. Foglalkozik a vagyonadóval, amelyre nézve a törvény kimondotta, hogy a békeárakat kell alapul venni. A föld haszonbérlettel foglalkozik. Kéri a pénzügyminisztert, hogy a meghozandó új rendeletekben kifejezetten mondják ki, hogy a föld haszonbérlet emelésénél a béreket a búza árának megfelelően állapítsák meg. Kéri a külügyminisztert, vigye dűlőre a határátlépések ügyét. A nemzetgyűlés megérett a feloszlatásra. A javaslatot 6 hónapra elfogadja. Andrássy Gyula gróf: Tegnap egyik képviselőtársa megvádolta őt beszédében azzal, hogy ő akadályozta meg a földbirtokreformot. Ez a vád alaptalan. A régi kormányelnökök kötelességüknek tartották, hogy itt legyenek a Házban és vezessék a Házat. Bürökből és titkos parancsokkal nem lehet a nemzetgyűlést vezetni. Ezután Bethlen István gróf miniszterelnöknek a kisgazdapárti vacsorán tartott beszédével foglalkozik és kifogásolja azt a hangot, amit a miniszterelnök használt. A miniszterelnök nagy hibát követett el 1918-ban. Akkoriban Őfelsége tisztán fejedelmi bölcsességből kötelességének tartotta, hogy akikre a háborúban támaszkodott, azoknak jogokat is adjon és pedig az általános választójog alapján. Ez az álláspontja a fiatal királynak nagy népszerűséget szerzett országszerte. Választójogi kompromisszum jött létre, amely tönkretette őfelsége népszerűségét, ami alkalmat adott olyan beszédekre, hogy az általános választójog megadása csak taktikázás volt a király részéről, aki nem akarta komolyan a nép széles rétegeit választójoghoz juttatni. Akkor azután, amikor jött a külpolitikai katasztrófa, jött a felfordulás, amelynek eredménye az lett, hogy Magyarország koronás királya elvesztette állását. Közte és Tisza István között nem volt személyes ellentét. Ami a közelmúlt eseményeit illeti folytatta Andrássy — nekem Tiszával csak bizonyos kérdésekben volt ellentétes álláspontom, de ez nem volt személyi ellentét, és aki csak ilyet lát, abban hiányzik a történelmi meglátás és csak kicsinyes szempontokból ítéli meg a köztünk levő viszonyt. Kovács J. István szerint most készülőben van egy második párviadal. Talán az a párviadal, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök lövetett a királyra és én — modotta Andrássy — a király mellett maradtam ? Gaál Gaszton: A törvény a fő ! Erre nagy zaj tört ki. Andrássy Gyula gróf: Mikor érezte, hogy villamos feszültséggel van telitve a közélet, ő minden erejét megfeszítette, hogy őfelsége visszatérését megakadályozza. — Már augusztus óta sokat tárgyalt a kormányzó úrral és a miniszterelnökkel. A lényeges elvekben egyetértettünk, mindhárman legitimisták voltunk és megegyeztünk abban, hogy sürgős szükség van arra, hogy ez az elvi álláspontunk kidomboríttassék és ezáltal őfelsége rábírható legyen arra, hogy ne jöjjön vissza, őfelsége abban a meggyőződésben volt, hogy amikor Gömbös és Eckhardt szellemében folyik itt a politika, őt esetleg fait accompli elé állítaná és ezért nem tartotta célszerűnek, hogy vissza-