Együtt, 1994 (4. évfolyam, 26-37. szám)
1994-01-01 / 26. szám
Az EGYÜTT-ÎMPREUNA művelődési és baráti román-magyar társaság november 29-én, hétfőn a bukaresti Nemzeti Színház Amfiteatru termében Románia nemzeti ünnepének szentelt kulturális-művészeti estet rendezett. A társaság szervezője, Hajdú Győző úr, az azonos nevű lap főszerkesztője a hazai színpad neves előadóművészeit (Nicolae Florei, Adela Mirculescu, Ádám Erzsébet, Alexandra Hasnaş, a Cununa Carpaţilor folklóregyüttest, népdalénekeseket) kérte fel közreműködésre a Doina Diana Radu színiakadémista által bekonferált műsor keretében. A Jelenlévők kellemes meglepetéssel fogadták ismert írók (Adrian Paunescu, Corneliu Vadim Tudor, Leonida Lari, Ion Gheorghe, Dinu Sázaru) színpadra lépését, akik saját verseik felolvasásával, illetve rövid beszéddel méltatták az Egyesülés évfordulójának jelentőségét . Totuşi lubirea-kör énekesei és zenészei évek óta a fiatalok kívánságlistáján szereplő énekszámokat adtak elő. A romániai politikai élet jeles személyiségei Jelenlétükkel tisztelegtek a nagy ünnep előtt Az előadáson jelen volt Oliu Gherman, Adrian Nastase, Petre Ninosu, Hie Verdet, Nagy Sándor (Hargita megye alprefektusa), Fúró Gyula és mások. A felszólalók beszédeikben rámutattak, hogy Románia polgárai csakis EGYÜTT, etnikai, vallási és nemi hovatartozástól függetlenül együttmunkálkodva képesek kivezetni az országot a jelenlegi gazdasági pangásból, csakis EGYÜTT hozhatjuk létre a gyermekeink boldog jövője szempontjából nélkülözhetetlen stabilitást. Mint rámutattak, a kölcsönös tiszteleten alapuló igazi politikai megbékélés nem valósítható meg egyik vagy másik kisebbségnek nyújtott kiváltságokkal, ami csak további feszültségforrást eredményezne. A 75 évvel ezelőtt Gyulafehérváron megvalósított Nagy Egyesülés nem csak területileg nevezhető teljesnek, hanem - mint a korabeli magyar lapok is tanúsíthatják - a gondolat és az érzelem tekintetében is. December elseje olyan napként marad fenn a történelemben, amikor Románia szellemileg is magára talált. (One GenovegMa, DIMINEAŢA, 1993. december 1) A bukaresti Nemzeti Színház Amfiteatru terme néhány órára a sovinizmus és az extrémizmus szennyeződéseitől mentes romániaiság igazi fórumává változott. Az Együtt Művelődési és Baráti Társaság meghívására románok, magyarok, külföldi vendégek lelkesedtek egybehangzóan a vers, a dal, illetve a színpadra lépők szavai hallatán. Az EGYÜTT-IMPREUNA Művelődési és Baráti Társaság elnöke, Hajdú Győző úr méltatta a Nagy Egyesülés beteljesülésének 75. évfordulóját, hangsúlyozva, hogy ez az ünnep egyaránt nagy fontosságú a románok és a magyar nemzetiség számára. Fúró Gyula nagyromániapárti képviselő beszédében kinyilvánította az együttélő nemzetiségek teljes csatlakozását a román eszmékhez és törekvésekhez. Többek között rámutatott: „Mindenkinek egyetlen hazája van, amelyben született, dolgozik és él, a többi csak ország számára“. Köszöntötte a jelenlévőket és rajtuk keresztül az egész román népet Nagy Sándor úr, Hargita megye alprefektusa és László Károly Erwin zilahi újságíró. A bukaresti Nemzeti Színház színészei közül Adela Marculescu és Alexandra Hasnaş mély művészi átéléssel Vasile Voiculescu és Zaharia Bârsan verseiből adott elő. Eminescu verseit ragyogóan adta elő Ádám Erzsébet színésznő, a Doina és az Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked című versek szerepeltek műsorában. A színésznő ezt követően csokolnyi verset tolmácsolt Leonida Lari, Grigora Vieru és Adrian Paunescu alkotásaiból. A rendezvényen lesen lévő Leonida Lari és Ion Gheorghe széles lírai és érzelmi skálát átfogó verseket szavalt, akárcsak az utánuk színpadra lépő két szenátor, költő - Adrian Paunescu és Corneliu Vadim Tudor. Dinu Sárára író remekbe szabott szóképet Dr., un pogon de cer românesc“) transzponált maradandó és jelképes példázattá a hazafiasság nemes eszméjéről. Tagadhatatlanul eredeti népdalokat adott elő a Tinerimea Románé folklóregyüttes Rodica Anghelescu szólista közreműködésével. A rendezvényt jelenlétével megtisztelte Oliviu Gherman úr, a Szenátus elnöke, Adrian Nastase úr, a Képviselőház elnöke, a kormány több tagja, egyes politikai pártok vezetői, a kulturális és művészeti élet, a mass-média képviselői. (IX Ciobanu, NATIUNEA, 1993. december 10-19) (Folytatás az 1. oldalról) Okat Ha csak a magyar irodalom néhány jelenségére és néhány klasszikus alakjára gondolunk, máris előttünk a bizonyság: a család olyan gazdagsággal ajándékozta meg a legnagyobb alkotókat, amely minden ihletforrásnál többet jelentett számukra. Talán hivatkozzunk a XX századi magyar próza nagy mesterének, Móricz Zsigmondnak a családi fészekben és a családi viharokban kiérlelt csodálatos műveire? Vagy talán hivatkozzunk József Attila felejthetetlenül szép és felejthetetlenül fájdalmas Mama-verseire? Vagy a modern magyar líra „pacsirtaálcás-sirályának” örök édesanya-fohászaira? A neveket és az alkotások címét oldalakon át lehetne sorolni, pedig csak, amint említettük, egy kis nép, a magyar nemzet Irodalmát hoztuk fel példának. 1994 - a Család Éve valamennyiünk számára az alkalmak sokaságát nyújtja, hogy ne csak szavakban, hogy ne csak szépen hangzó szónoklatokban, hogy na csak ünnepi rendezvényekkel tegyünk hitet a család szentsége és megtartó ereje mellett, hanem minden tettünkkel, egész életünkkel azon munkálkodjunk, hogy a családi tűzhely melegében minél több és minél szebb emberi érték szülessen, hogy ebben a pótolhatatlan otthoni-családi melegben teljes értékűvé váljék nehéz korszakunk emberének az élete. Lapunk, az EGYÜTT-IMPREUNA a maga szerény lehetőségeihez mérten mindent megtesz, hogy 1994-ben, az ENSZ mélységesen humanista felszólításának eleget téve, a család megtartó erejét tovább növelje. Mindez számunkra agyat jelent azzal, hogy közleményeinkkel, lapunk egész tevékenységével igyekszünk elmélyíteni olvasóink érzelmi kultúráját a szülőknek a jövendő nemzedék Iránti elkötelezettségét és áldozatkészségét, a gyermekeknek pedig a szülők iránti tiszteletét, megbecsülését, hűségét és tiszta háláját Azt szokták mondani, hogy ha egy társadalomról ítéletet akarsz alkotni, vedd számba, mit tesz a közösség, a szóban forgó társadalmi rend az öregekért és a fiatalokért Az idős nemzedék méltó megbecsülése, méltó tisztelete és méltó jutalmazása egy élet munkásságáért a család nélkül elképzelhetetlen. De ugyanígy elképzelhetetlen „a jövendő dalának”, a gyermeknek az egészséges és tartalmas felnevelése, igazi oltalma és szeretete a család nélkül. Az élet számtalan fordulata, konfliktusa, helyzete következtében sajnos sokan nem élvezhették és nem élvezhetik a családi tűzhely humánumának megtartó erejét és szépségét A Család Éve arra kötelez bennünket, hogy figyelmünkkel, egyéni és kollektív gondoskodásunkkal még határozottabban azok felé is forduljunk, akik akár tévedésük vagy éppenséggel elkövetett bűnük révén, akár pedig akaratlanul és ártatlanul kiszorultak e családi élet égboltja alól. Valamennyien felelősek vagyunk azért, hogy e családon kívül rekedtek élete ne zsákutcába torkoljon, és külön-külön ne váljék egy-egy golgotává. A kétnyelvű lapunkat kiadó EGYÜTT-IMPREUNA Művelődési és Baráti Társaságunk a Család Évének keretében meg szeretné rendezni a vegyes házasságokban élők országos találkozóját abból az elgondolásból kiindulva, hogy - nem vállalván sem a vegyes házasságok melletti, sem a vegyes házasságok elleni propagandát • olyan fórumot, szervezett keretet biztosítsunk a vegyes házasságokban élők számára, amely e társas családi viszonyok által naponta felvetődő sajátos kérdések nyílt megtárgyalására széleskörű lehetőséget teremt Kérjük olvasóinkat, az érdekelteket, mondják el véleményüket Művelődési és Baráti Társaságunk javaslatáról, minden kedves olvasónknak és barátunknak a levelét, észrevételét érdeklődéssel várjuk. Tegyünk meg mindent, hogy mind szűkebb családi körünkben, mind pedig tágabb, országnyi méretű családi körünkben a kölcsönös tisztelet, az igazi emberség és a testvéri szeretet uralkodjék. Tegyünk meg mindent azért, hogy kis és nagy családi körünkben az Életet fenntartó és oltalmazó harmónia tartsa össze az emberi szíveket MEGTARTÓ ERŐ EGYÜTT-ÎMPREUNĂ, az azonos nevű művelődési és baráti társaság kétnyelvű lapja a 25. számához érkezett Élete nem volt könnyű, mert kiadói másképpen látják a többségi román lakosság és a magyar kisebbség közötti kapcsolatokat, mint az RMDSZ szárnya alatt összesereglett politikusok, illetve egyes külföldi magyar körök. A létét kísérő mindenféle támadások és vádaskodások ellenére a lap halad előre a maga választotta úton, s - mint egyik vezércikkében is leszögezi - meggyőződéssel vallja: "Az Idő nem azoknak dolgozik, akik a gyűlöletet, az Irigységet, a féltékenységet, az uszítást képviselik. Az Idő - bármennyire nincs egyesek ínyére - annak a gondolatnak, annak az ügynek kedvez, amelynek szolgálatában mi, az EGYÜTT-ÎMPREUNĂ szerkesztői és munkatársai Petőfi és Balcescu, Ady és Arghezi, Enescu és Bartók szellemében a Románia összes fiai közötti testvéri megértést és a baráti együttműködést szolgáljuk (...) Csak az igazi emberség, az igazi barátság és testvériség alapjára épülő összefogás, az egymás emberi és nemzeti jogainak őszinte tiszteletére és megbecsülésére alapozó együvétartozás nyújthat megnyugtató és biztató távlatokat életünknek". Ebben a szellemben kívánunk a lapnak hosszú életet. (S.P.A., ADEVĂRUL, 1994. január 5.) P g wmB i/Frf» SLJIM MMf+t tt ':" M. "WB M LELKES HANGULATÚ ELŐADÁS Az EGYÜTT-ÎMPREUNA Művelődési és Baráti Társaság 1993. november 29- én a fővárosi Nemzeti Színház Amfiteatru termében lelkes hangulatú rendezvénnyel köszöntötte az 1913. december elsejei Nagy Egyesülés évfordulóját Az előadás magas rangú hivatalos személyek és nagy számú közönség jelenlétében zajlott le. Az Ünnepért esemény jelentőségét Hajdú Győző író és a kulturális élet más személyiségei méltatták. A műsor keretében fellépett Ádám Erzsébet, színésznő, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának tagja is, aki Eminescu-verseket adott elő nagy átéléssel (OPINIA NAŢIONALĂ, 39-37. szám, 1993. december 27).