Együtt, 1994 (4. évfolyam, 26-37. szám)

1994-01-01 / 26. szám

Az EGYÜTT-ÎMPREUNA művelő­dési és baráti román-magyar társaság november 29-én, hétfőn a bukaresti Nemzeti Színház Amfiteatru termé­ben Románia nemzeti ünnepének szentelt kulturális-művészeti estet rendezett. A társaság szervezője, Hajdú Győző úr, az azonos nevű lap főszerkesztője a hazai színpad neves előadóművészeit (Nicolae Florei, Adela Mirculescu, Ádám Erzsébet, Alexandra Hasnaş, a Cununa Carpaţi­­lor folklóregyüttest, népdalénekese­ket) kérte fel közreműködésre a Doi­na Diana Radu színiakadémista által bekonferált műsor keretében. A Jelen­lévők kellemes meglepetéssel fogad­ták ismert írók (Adrian Paunescu, Corneliu Vadim Tudor, Leonida Lari, Ion Gheorghe, Dinu Sázaru) színpadra lépését, akik saját verseik felolvasá­sával, illetve rövid beszéddel mél­tatták az Egyesülés évfordulójának jelentőségét . Totuşi lubirea-kör é­­nekesei és zenészei évek óta a fiata­lok kívánságlistáján szereplő ének­számokat adtak elő. A romániai politikai élet jeles sze­mélyiségei Jelenlétükkel tisztelegtek a nagy ünnep előtt Az előadáson jelen volt Oliu Gherman, Adrian Nastase, Petre Ninosu, Hie Verdet, Nagy Sándor (Hargita megye alprefektusa), Fúró Gyula és mások. A felszólalók be­szédeikben rámutattak, hogy Románia polgárai csakis EGYÜTT, etnikai, val­lási és nemi hovatartozástól függet­lenül együttmunkálkodva képesek kivezetni az országot a jelenlegi gaz­dasági pangásból, csakis EGYÜTT hozhatjuk létre a gyermekeink boldog jövője szempontjából nélkülözhetet­len stabilitást. Mint rámutattak, a köl­csönös tiszteleten alapuló igazi politi­kai megbékélés nem valósítható meg egyik vagy másik kisebbségnek nyúj­tott kiváltságokkal, ami csak további feszültségforrást eredményezne. A 75 évvel ezelőtt Gyulafehérváron megva­lósított Nagy Egyesülés nem csak területileg nevezhető teljesnek, hanem - mint a korabeli magyar lapok is tanú­síthatják - a gondolat és az érzelem tekintetében is. December elseje olyan napként marad fenn a történelemben, amikor Románia szellemileg is ma­gára talált. (One GenovegMa, DIMINEA­ŢA, 1993. december 1) A bukaresti Nemzeti Színház Am­fiteatru terme néhány órára a soviniz­mus és az extrémizmus szennyező­déseitől mentes romániaiság igazi fórumává változott. Az Együtt Művelő­dési és Baráti Társaság meghívására románok, magyarok, külföldi vendé­gek lelkesedtek egybehangzóan a vers, a dal, illetve a színpadra lépők szavai hallatán. Az EGYÜTT-IMPREUNA Művelődé­si és Baráti Társaság elnöke, Hajdú Győző úr méltatta a Nagy Egyesülés beteljesülésének 75. évfordulóját, hangsúlyozva, hogy ez az ünnep egy­aránt nagy fontosságú a románok és a magyar nemzetiség számára. Fúró Gyula nagyromániapárti kép­viselő beszédében kinyilvánította az együttélő nemzetiségek teljes csatla­kozását a román eszmékhez és tö­rekvésekhez. Többek között rámuta­tott: „Mindenkinek egyetlen hazája van, amelyben született, dolgozik és él, a többi csak ország számára“. Köszöntötte a jelenlévőket és raj­tuk keresztül az egész román népet Nagy Sándor úr, Hargita megye alpre­fektusa és László Károly Erwin zilahi újságíró. A bukaresti Nemzeti Színház szí­nészei közül Adela Marculescu és Alexandra Hasnaş mély művészi áté­léssel Vasile Voiculescu és Zaharia Bârsan verseiből adott elő. Eminescu verseit ragyogóan adta elő Ádám Erzsébet színésznő, a Doi­na és az Áldott hon, román hon, mit kívánjak néked című versek szere­peltek műsorában. A színésznő ezt követően csokolnyi verset tolmácsolt Leonida Lari, Grigora Vieru és Adrian Paunescu alkotásaiból. A rendezvényen lesen lévő Leonida Lari és Ion Gheorghe széles lírai és érzelmi skálát átfogó verseket sza­valt, akárcsak az utánuk színpadra lépő két szenátor, költő - Adrian Pau­nescu és Corneliu Vadim Tudor. Dinu Sárára író remekbe szabott szóképet Dr., un pogon de cer româ­nesc“) transzponált maradandó és jelképes példázattá a hazafiasság nemes eszméjéről. Tagadhatatlanul eredeti népdalo­kat adott elő a Tinerimea Románé folklóregyüttes Rodica Anghelescu szólista közreműködésével. A rendezvényt jelenlétével meg­tisztelte Oliviu Gherman úr, a Szená­tus elnöke, Adrian Nastase úr, a Kép­viselőház elnöke, a kormány több tagja, egyes politikai pártok vezetői, a kulturális és művészeti élet, a mass-média képviselői. (IX Ciobanu, NATIUNEA, 1993. december 10-19) (Folytatás az 1. oldalról) Okat Ha csak a magyar iroda­lom néhány jelenségére és né­hány klasszikus alakjára gondo­lunk, máris előttünk a bizony­ság: a család olyan gazdagság­gal ajándékozta meg a legna­gyobb alkotókat, amely minden ihletforrásnál többet jelentett számukra. Talán hivatkozzunk a XX századi magyar próza nagy mesterének, Móricz Zsigmond­­nak a családi fészekben és a családi viharokban kiérlelt cso­dálatos műveire? Vagy talán hi­vatkozzunk József Attila felejt­hetetlenül szép és felejthetetle­nül fájdalmas Mama-verseire? Vagy a modern magyar líra „pa­­csirtaálcás-sirályának” örök é­­desanya-fohászaira? A neveket és az alkotások címét oldalakon át lehetne sorolni, pedig csak, amint említettük, egy kis nép, a magyar nemzet Irodalmát hoz­tuk fel példának. 1994 - a Család Éve vala­mennyiünk számára az alkal­mak sokaságát nyújtja, hogy ne csak szavakban, hogy ne csak szépen hangzó szónoklatokban, hogy na csak ünnepi rendezvé­nyekkel tegyünk hitet a család szentsége és megtartó ereje mellett, hanem minden tettünk­kel, egész életünkkel azon mun­kálkodjunk, hogy a családi tűz­hely melegében minél több és minél szebb emberi érték szü­lessen, hogy ebben a pótolhatat­lan otthoni-családi melegben teljes értékű­vé váljék nehéz kor­szakunk emberének az élete. Lapunk, az EGYÜTT-IMPREU­­NA a maga szerény lehetőségei­hez mérten mindent megtesz, hogy 1994-ben, az ENSZ mélysé­gesen humanista felszólításá­nak eleget téve, a család meg­tartó erejét tovább növelje. Mindez számunkra agyat jelent azzal, hogy közleményeinkkel, lapunk egész tevékenységével igyekszünk elmélyíteni olva­sóink érzelmi kultúráját a szü­lőknek a jövendő nemzedék I­­ránti elkötelezettségét és áldo­zatkészségét, a gyermekeknek pedig a szülők iránti tiszteletét, megbecsülését, hűségét és tisz­ta háláját Azt szokták mondani, hogy ha egy társadalomról ítéle­tet akarsz alkotni, vedd számba, mit tesz a közösség, a szóban forgó társadalmi rend az örege­kért és a fiatalokért Az idős nemzedék méltó megbecsülése, méltó tisztelete és méltó jutal­mazása egy élet munkásságáért a család nélkül elképzelhetet­len. De ugyanígy elképzelhetet­len „a jövendő dalának”, a gyer­meknek az egészséges és tar­talmas felnevelése, igazi oltal­ma és szeretete a család nélkül. Az élet számtalan fordulata, konfliktusa, helyzete következ­tében sajnos sokan nem élvez­hették és nem élvezhetik a csa­ládi tűzhely humánumának meg­tartó erejét és szépségét A Csa­lád Éve arra kötelez bennünket, hogy figyelmünkkel, egyéni és kollektív gondoskodásunkkal még határozottabban azok felé is forduljunk, akik akár tévedé­sük vagy éppenséggel elkövetett bűnük révén, akár pedig aka­ratlanul és ártatlanul kiszorultak e családi élet égboltja alól. Vala­mennyien felelősek vagyunk a­­zért, hogy e családon kívül re­kedtek élete ne zsákutcába tor­koljon, és külön-külön ne váljék egy-egy golgotává. A kétnyelvű lapunkat kiadó EGYÜTT-IMPREUNA Művelő­dési és Baráti Társaságunk a Család Évének keretében meg szeretné rendezni a vegyes há­zasságokban élők országos találkozóját abból az elgondo­lásból kiindulva, hogy - nem vállalván sem a vegyes házas­ságok melletti, sem a vegyes házasságok elleni propagandát • olyan fórumot, szervezett ke­retet biztosítsunk a vegyes há­zasságokban élők számára, a­­mely e társas­ családi viszonyok által naponta felvetődő sajátos kérdések nyílt megtárgyalására széleskörű lehetőséget teremt Kérjük olvasóinkat, az érdekel­teket, mondják el véleményüket Művelődési és Baráti Társasá­gunk javaslatáról, minden ked­ves olvasónknak és barátunk­nak a levelét, észrevételét ér­deklődéssel várjuk. Tegyünk meg mindent, hogy mind szűkebb családi körünk­ben, mind pedig tágabb, ország­­nyi méretű családi körünkben a kölcsönös tisztelet, az igazi em­berség és a testvéri szeretet u­­ralkodjék. Tegyünk meg mindent azért, hogy kis és nagy családi körünkben az Életet fenntartó és oltalmazó harmónia tartsa össze az emberi szíveket MEGTARTÓ ERŐ E­GYÜTT-ÎMPREUNĂ, az azonos nevű művelődési és baráti társaság kétnyelvű lapja a 25. számához ér­kezett Élete nem volt könnyű, mert kiadói másképpen látják a többségi román lakosság és a magyar kisebbség közötti kapcsolatokat, mint az RMDSZ szárnya alatt összesereglett politikusok, illetve egyes külföldi magyar körök. A létét kísérő mindenféle támadások és vádas­kodások ellenére a lap halad előre a maga választotta úton, s - mint egyik vezércikkében is leszögezi - meggyőződéssel vallja: "Az Idő nem azoknak dolgozik, akik a gyűlöletet, az Irigységet, a féltékenységet, az uszítást képviselik. Az Idő - bármennyire nincs egyesek ínyére - annak a gondolatnak, annak az ügynek kedvez, amelynek szolgálatában mi, az EGYÜTT-ÎMPREUNĂ szerkesztői és munkatársai Petőfi és Balcescu, Ady és Arghezi, Enescu és Bartók szellemében a Románia összes fiai közötti testvéri megértést és a baráti együttműködést szolgáljuk (...) Csak az igazi emberség, az igazi barátság és testvériség alapjára épülő összefogás, az egymás emberi és nemzeti jogainak őszinte tiszteletére és megbecsülésére alapozó együvétartozás nyújthat megnyugtató és biztató távlatokat életünknek". Ebben a szellemben kívánunk a lapnak hosszú életet. (S.P.A., ADEVĂRUL, 1994. január 5.) P g wmB i/Frf» SLJIM MMf+t tt ':" M. "WB M LELKES HANGULA­TÚ ELŐADÁS Az EGYÜTT-ÎMPREUNA Művelődési és Baráti Társaság 1993. november 29- én a fővárosi Nemzeti Színház Amfi­teatru termében lelkes hangulatú ren­dezvénnyel köszöntötte az 1913. de­cember elsejei Nagy Egyesülés évfor­dulóját Az előadás magas rangú hiva­talos személyek és nagy számú kö­zönség jelenlétében zajlott le. Az Ün­nepért esemény jelentőségét Hajdú Győző író és a kulturális élet más sze­mélyiségei méltatták. A műsor kere­tében fellépett Ádám Erzsébet, szí­nésznő, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar társulatának tagja is, aki Eminescu-verseket adott elő nagy átéléssel (OPINIA NAŢIONALĂ, 39-37. szám, 1993. december 27).

Next