Együtt, 1995 (5. évfolyam, 38-49. szám)
1995-01-01 / 38. szám
1995. V. évfolyam, 1. (38.) szám AZ ÁLLAMOK SZUVERÉN EGYENJOGÚSÁGA AZ EURÓPAI ÉPÍTMÉNY ALAPKÖVE ION ILIESCU ÚR, ROMÁNIA ELNÖKE BESZÉDE AZ EBEÉ BUDAPESTI CSÚCSÉRTEKEZLETÉN ■ Elnök úr! Kérem engedje meg, hogy kinyilvánítsam afölötti megelégedésünket, hogy részt veszünk e nagy jelentőségű rendezvényen, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében negyedízben megrendezésre kerülő magas szintű tanácskozáson. Szeretném megköszönni a magyar szervezőknek és házigazdáinknak az összejövetelünk lebonyolításához nyújtott kitűnő feltételeket. Elnök úr! Európa azon részén, ahol Románia is elterül továbbra is nyugtalanítóak a politikai fejlemények. Az övezetben kirobbant konfliktusok, főként pedig az egykori Jugoszlávia térségében zajló események nagyon is foglalkoztatják országunk felelősséggel felruházott politikai erőit. Amint még a volt Jugoszláviában kirobbant válság kezdetekor következetesen leszögeztük, nem létezik „katonai megoldás” e konfliktusra, kötelességünk tehát megkönnyíteni a kommunikációt és a tárgyalóasztalnál létrehozandó megértést a konfliktusban álló felek között, kötelességünk továbbá bátorítani minden olyan akciót, amely megnyitja a békés rendezés útját. A Bosznia-Hercegovinában az utóbbi napokban beállt feszültségnövekedés méginkább szükségessé teszi azt, hogy maximális politikai felelősségről tegyünk tanúbizonyságot és elkerüljünk minden elhamarkodott vagy érzelmi alapon foggant akciót, amely a katonai konfliktus kiszélesítéséhez vezethet. A közvetlen szomszédságban lévő országként Románia minden erőfeszítést megtesz a mielőbbi békés rendezés érdekében. Fenti álláspontunk fenntartásában kiindulunk abból a jelentős veszteségből és nehézségekből is, amelyeket az embargó-intézkedések és általában a jugoszláv válság váltott ki. Következésképpen: Románia közvetlenül érdekelt a béke mielőbbi helyreállításában és a helyzet normalizálásában a volt Jugoszlávia térségében és támogatni fogja a konfliktus megoldását célzó EBEÉ-akciókat. Egyszersmind készek vagyunk lehetőségeinkhez mérten részt venni az újjáépítésben, amelyre a háború befejezése után elkerülhetetlenül szüksége van bármelyik volt jugoszláv államalakulatnak. Elnök úr, Romániát ugyanakkor aggodalommal tölti el a tény, hogy bár négy év telt a transznisztriai válság kirobbanása óta a Moldovai Köztársaság keleti térségében, az övezetben állandósult a feszültség mind a biztonság, mind pedig az alapvető emberi jogok és szabadságjogok tiszteletben tartása tekintetében. A térségbeli konfliktus politikai rendezése és a jogállam megerősítése, a fiatal Moldovai Köztársaság függetlenségének és szuverenitásának megszilárdítása csakis amég az ország területén állomásozó idegen csapatok kivonásának feltételei közepette valósítható meg. Ilyen összefüggésben az EBEÉ összes tagállamaival egyetemben üdvözöljük az Orosz Föderáció és a Moldovai Köztársaság közötti megállapodás aláírását 1994. október 21-én a 14. Hadseregnek ezen állam területéről történő kivonására vonatkozólag. Kifejezzük reményünket, hogy a 14. Hadsereg és fegyverzete elrendelt, teljes és feltételek nélküli kivonása három év leforgása alatt, normális körülmények között zajlik le, a nemzetközi közösség felügyelete mellett. Megadva a Moldovai Köztársaságnak a függetlensége és szuverenitása megerősítéséhez szükséges támogatást, biztosítva csatlakozását az európai értékekhez és beilleszkedését a földrész demokratikus szerkezeteibe, az EBEÉ is hatékonyan hozzájárulhat a feszültség és a konfliktus megpróbáltatásait átélt övezet biztonságának és stabilitásának megteremtéséhez. Elnök úr! Románia nagyra értékeli az EBEÉ pozitív szerepét az európai biztonság és stabilitás erősítésében, a demokrácia és a jogállam közös értékeinek, az alapvető emberi jogok és szabadságjogok érvényesítésében és tiszteletben tartásában. Megelégedéssel nyugtázzuk az EBEÉ újszerű elhivatottsága érvényesülését, a megelőző diplomácia térhódítását, ám valamelyes sajnálkozással tapasztaljuk, hogy bizonyos mértékben megcsappant figyelmet fordít a gazdasági és kulturális együttműködésre, akárcsak az emberi kapcsolatok fejlesztésére. Márpedig az átmenet állapotában lévő országoknak, mint például Romániának is, a megosztottság áthidalása, az egységes Európa struktúráiba történő beilleszkedése útjában álló akadályok és nehézségek leküzdése érdekében szükségük van az intenzív együttműködésre, arra, hogy egyenjogú partnerként kezeljék őket. Létérdekű probléma ez a nagy geostratégiai vonalak kereszteződésénél fekvő Románia számára. Éppen ezért a román külpolitikai stratégia központi irányvonalát alkotja a demokratikus Európa politikai, gazdasági és biztonsági szerkezeteibe való teljes mértékű beilleszkedés. Ez az alapvető opció visszafordíthatatlan jellegű, olyan döntés ez, amely még az 1989 decemberi Román Forradalom első napján született s amelyet akkor is, most is támogattak az ország összes politikai erői. Megelégedéssel nyugtázzuk kapcsolataink gyorsütemű kiépülését az Európai Közösséggel, a Nyugat-Európai Unióval és a NATO-val. A közeljövőben érvénybe lép Romániának az Európai Közösséghez való társulására vonatkozó egyezmény. A Nyugat-Európai Uniónak máris konkrét a jelenléte Romániában: közös misszió keretében ügyel fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt embargó alkalmazására a Dunán. Sokrétűen politikai, katonai és parlamenti téren, a tudomány terén kívánjuk fejleszteni kapcsolatainkat a Nyugat-Európai Unióval. Foglalkoztat bennünket biztonságunk hatékony garantálásának szükségessége. Ez alkalommal is szeretném megerősíteni Románia azon szilárd óhaját, hogy felvegyék a NATO-ba, hogy teljes mértékben eleget tegyen a reá háruló kötelezettségeknek. Tudjuk: nem csupán „biztonságfogyasztók” kell hogy legyünk, hanem „biztonságteremtők” is, hozzájárulva a béke, a stabilitás és a demokratikus fejlődés erősítéséhez a térségben, amelyben élünk és Európa egészében. Románia biztonságának erősítését célzó törekvéseink kiegészülnek kettős téren kibontakozó intézkedések összességével. Elsősorban is jó kapcsolatokat ápolunk a szomszédos országokkal. Románia jószomszédi politikát folytat és átfogó együttműködésre törekszik szomszédaival. A nemzetközi jog elveire épülő kétoldalú politikai szerződések megkötésével a kapcsolatok mielőbbi teljes normalizálását óhajtjuk minden szomszédunkkal és a térség minden államával. Itt, Budapesten tartózkodva, szeretném újból megerősíteni Románia őszinte óhaját ilyen szerződés megkötésére Magyarországgal is. A Románia és Magyarország közötti történelmi megbékélés nagy jelentőségű lenne nemcsak kétoldalú kapcsolataink jövője szempontjából, hanem hatékony hozzájárulást eredményezne Közép-Európa, az egész földrész békéjéhez és stabilitásához. Románia üdvözölte az Európai Közösség kezdeményezését a Stabilitási Paktum megkötésére, jóhiszeműen és építő szellemtől vezérelve veszünk részt e javaslatba foglalt célkitűzések valóra váltásában. Biztonságerősítő törekvéseink másik vetülete szubregionális szintű, fontos szerepet töltve be gazdasági fejlődésünkben, az európai integrációnk előmozdításában. Ilyen összefüggésben Románia érdekelt a középeurópai, a Duna-medencei és a Feketetenger-térségi együttműködési tervezetek aktív felkarolásában. Ezek az együttműködési tervezetek nem jelentenek és nem is jelenthetnek alternatív megoldást az európai integrációra. Ellenkezőleg: a szubregionális együttműködés gyakorlatilag hozzájárulhat földrajzi övezetünk stabilitásához és feljesztéséhez, ami végső soron az európai integráció egyik feltétele. Ilyen értelemben remélhető, hogy a volt Jugoszláviában kirobbant konfliktus megoldását követően európai irányt kap a balkáni sokoldalú együttműködés is. Elnök úr! Annak érdekében, hogy betöltse az európai építményben reá háruló szerepet az EBEÉ-nek tevékenységében alkalmazkodnia kell a XXI. század igényeihez, megőrizve azokat az alapvető normákat és elveket, amelyek sajátos identitást, hitelességet és mindenekelőtt demokratikus jelleget biztosítottak számára, lehetővé tették az összes államok egyenjogú részvételét a döntéshozatalban. Tudatában lévén annak, hogy a nagyhatalmak fontos szerepet és felelősséget töltenek be a jelenlegi nemzetközi rendszerben, egyszersmind úgy véljük, hogy az államok szuverén egyenjogúsága az elkövetkezőkben is az EBEÉ-építmény alapkövét kell hogy alkossa, tekintve, hogy az évek során ez teljes mértékben bebizonyította életképességét. A Nyilatkozatnak - „Reális partnerkapcsolatok felé egy új korszakban” -, amelyet e fórumon közösen elfogadunk, mélyreható politikai jelentősége van számunkra, de érzelmi tartalma is: a partnerkapcsolat ugyanis derűlátó távlatot nyit, várakozással és reménységgel tölt el bennünket, törekvést és cselekvést tételez fel a mindnyájunk által óhajtott cél, a békés, virágzó és stabil Európa irányába. Romániát az a szilárd óhaj vezérli, hogy aktív partnerként érvényesüljön eme európai építmény létrehozásában. ION ILIESCU, Románia elnöke és HORN GYULA, Magyarország kormányfője a budapesti találkozón.