Együtt, 1995 (5. évfolyam, 38-49. szám)

1995-01-01 / 38. szám

1995. V. évfolyam, 1. (38.) szám AZ ÁLLAMOK SZUVERÉN EGYENJOGÚSÁGA AZ EURÓPAI ÉPÍTMÉNY ALAPKÖVE ION ILIESCU ÚR, ROMÁNIA ELNÖKE BESZÉDE AZ EBEÉ BUDAPESTI CSÚCSÉRTEKEZLETÉN ■ Elnök úr! Kérem engedje meg, hogy kinyilvá­nítsam afölötti megelégedésünket, hogy részt veszünk e nagy jelentőségű rendezvényen, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet kere­tében negyedízben megrendezésre ke­rülő magas szintű tanácskozáson. Szeretném megköszönni a magyar szervezőknek és házigazdáinknak az összejövetelünk lebonyolításához nyújtott kitűnő feltételeket. Elnök úr! Európa azon részén, ahol Románia is elterül továbbra is nyugtalanítóak a politikai fejlemények. Az övezetben ki­robbant konfliktusok, főként pedig az egykori Jugoszlávia térségében zajló események nagyon is foglalkoztatják országunk felelősséggel felruházott politikai erőit. Amint még a volt Jugoszláviában kirobbant válság kezdetekor követke­zetesen leszögeztük, nem létezik „ka­tonai megoldás” e konfliktusra, köte­lességünk tehát megkönnyíteni a kom­munikációt és a tárgyalóasztalnál lét­rehozandó megértést a konfliktusban álló felek között, kötelességünk továb­bá bátorítani minden olyan akciót, a­­mely megnyitja a békés rendezés útját. A Bosznia-Hercegovinában az utóbbi napokban beállt feszültségnö­vekedés méginkább szükségessé teszi azt, hogy maximális politikai felelős­ségről tegyünk tanúbizonyságot és el­kerüljünk minden elhamarkodott vagy érzelmi alapon foggant akciót, amely a katonai konfliktus kiszélesítéséhez ve­zethet. A közvetlen szomszédságban lévő országként Románia minden erőfeszí­tést megtesz a mielőbbi békés rende­zés érdekében. Fenti álláspontunk fenntartásában kiindulunk abból a jelentős veszteség­ből és nehézségekből is, amelyeket az embargó-intézkedések és általában a jugoszláv válság váltott ki. Követke­zésképpen: Románia közvetlenül ér­dekelt a béke mielőbbi helyreállításá­ban és a helyzet normalizálásában a volt Jugoszlávia térségében és támo­gatni fogja a konfliktus megoldását célzó EBEÉ-akciókat. Egyszersmind készek vagyunk lehetőségeinkhez mérten részt venni az újjáépítésben, a­­melyre a háború befejezése után el­kerülhetetlenül szüksége van bárme­lyik volt jugoszláv államalakulatnak. Elnök úr, Romániát ugyanakkor aggodalom­mal tölti el a tény, hogy bár négy év telt a transznisztriai válság kirobbanása óta a Moldovai Köztársaság keleti tér­ségében, az övezetben állandósult a feszültség mind a biztonság, mind pe­dig az alapvető emberi jogok és sza­badságjogok tiszteletben tartása tekin­tetében. A térségbeli konfliktus politikai ren­dezése és a jogállam megerősítése, a fiatal Moldovai Köztársaság független­ségének és szuverenitásának megszi­lárdítása csakis a­­még az ország terü­letén állomásozó idegen csapatok ki­vonásának feltételei közepette való­sítható meg. Ilyen összefüggésben az EBEÉ összes tagállamaival egyetem­ben üdvözöljük az Orosz Föderáció és a Moldovai Köztársaság közötti megál­lapodás aláírását 1994. október 21-én a 14. Hadseregnek ezen állam területé­ről történő kivoná­sára vonatkozólag. Kifejezzük remé­nyünket, hogy a 14. Hadsereg és fegy­verzete elrendelt, teljes és feltételek nélküli kivonása há­rom év leforgása a­­latt, normális körül­mények között zaj­lik le, a nemzetközi közösség felügyele­te mellett. Megadva a Mol­dovai Köztársaság­nak a függetlensége és szuverenitása megerősítéséhez szükséges támoga­tást, biztosítva csat­lakozását az euró­pai értékekhez és beilleszkedését a földrész demokrati­kus szerkezeteibe, az EBEÉ is hatéko­nyan hozzájárulhat a feszültség és a konfliktus megpróbáltatásait átélt ö­­vezet biztonságának és stabilitásának megteremtéséhez. Elnök úr! Románia nagyra értékeli az EBEÉ pozitív szerepét az európai biztonság és stabilitás erősítésében, a demokrá­cia és a jogállam közös értékeinek, az alapvető emberi jogok és szabadság­­jogok érvényesítésében és tiszteletben tartásában. Megelégedéssel nyugtáz­zuk az EBEÉ újszerű elhivatottsága ér­vényesülését, a megelőző diplomácia térhódítását, ám valamelyes sajnálko­zással tapasztaljuk, hogy bizonyos mértékben megcsappant figyelmet for­dít a gazdasági és kulturális együttmű­ködésre, akárcsak az emberi kapcsola­tok fejlesztésére. Márpedig az átmenet állapotában lévő országoknak, mint például Romániának is, a megosztott­ság áthidalása, az egységes Európa struktúráiba történő beilleszkedése út­jában álló akadályok és nehézségek leküzdése érdekében szükségük van az intenzív együttműködésre, arra, hogy egyenjogú partnerként kezeljék őket. Létérdekű probléma ez a nagy geo­­stratégiai vonalak kereszteződésénél fekvő Románia számára. Éppen ezért a román külpolitikai stratégia központi irányvonalát alkotja a demokratikus Európa politikai, gaz­dasági és biztonsági szerkezeteibe va­ló teljes mértékű beilleszkedés. Ez az alapvető opció visszafordíthatatlan jel­legű, olyan döntés ez, amely még az 1989 decemberi Román Forradalom első napján született s amelyet akkor is, most is támogattak az ország összes politikai erői. Megelégedéssel nyugtázzuk kap­csolataink gyorsütemű kiépülését az Európai Közösséggel, a Nyu­gat-Európai Unióval és a NATO-val. A közeljövőben érvénybe lép Ro­mániának az Európai Közösséghez va­ló társulására vonatkozó egyezmény. A Nyugat-Európai Uniónak máris konkrét a jelenléte Romániában: közös misszió keretében ügyel fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt em­bargó alkalmazására a Dunán. Sokré­tűen­­ politikai, katonai és parlamenti téren, a tudomány terén­­ kívánjuk fej­leszteni kapcsolatainkat a Nyu­gat-Európai Unióval. Foglalkoztat bennünket biztonsá­gunk hatékony garantálásának szüksé­gessége. Ez alkalommal is szeretném megerősíteni Románia azon szilárd óhaját, hogy felvegyék a NATO-ba, hogy teljes mértékben eleget tegyen a reá háruló kötelezettségeknek. Tudjuk: nem csupán „biztonságfogyasztók” kell hogy legyünk, hanem „biztonság­­teremtők” is, hozzájárulva a béke, a stabilitás és a demokratikus fejlődés erősítéséhez a térségben, amelyben élünk és Európa egészében. Románia biztonságának erősítését célzó törekvéseink kiegészülnek ket­tős téren kibontakozó intézkedések összességével. Elsősorban is jó kap­­csolatokat ápolunk a szomszédos or­szágokkal. Románia jószomszédi poli­tikát folytat és átfogó együttműködésre törekszik szomszédaival. A nemzetkö­zi jog elveire épülő kétoldalú politikai szerződések megkötésével a kapcso­latok mielőbbi teljes normalizálását óhajtjuk minden szomszédunkkal és a térség minden államával. Itt, Budapesten tartózkodva, szeret­ném újból megerősíteni Románia ő­­szinte óhaját ilyen szerződés megköté­sére Magyarországgal is. A Románia és Magyarország közötti történelmi megbékélés nagy jelentőségű lenne nemcsak kétoldalú kapcsolataink jövő­je szempontjából, hanem hatékony hozzájárulást eredményezne Kö­­zép-Európa, az egész földrész békéjé­hez és stabilitásához. Románia üdvözölte az Európai Kö­zösség kezdeményezését a Stabilitási Paktum megkötésére, jóhiszeműen és építő szellemtől vezérelve veszünk részt e javaslatba foglalt célkitűzések valóra váltásában. Biztonságerősítő törekvéseink má­sik vetülete szubregionális szintű, fon­tos szerepet töltve be gazdasági fejlő­désünkben, az európai integrációnk előmozdításában. Ilyen összefüggés­ben Románia érdekelt a közép­európai, a Duna-medencei és a Fekete­­tenger-térségi együttműködési terve­zetek aktív felkarolásában. Ezek az együttműködési tervezetek nem je­lentenek és nem is jelenthetnek alter­natív megoldást az európai integrá­cióra. Ellenkezőleg: a szubregionális együttműködés gyakorlatilag hozzá­járulhat földrajzi övezetünk stabilitásá­hoz és feljesztéséhez, ami végső so­ron az európai integráció egyik felté­tele. Ilyen értelemben remélhető, hogy a volt Jugoszláviában kirobbant konf­liktus megoldását követően európai i­­rányt kap a balkáni sokoldalú együtt­működés is. Elnö­k úr!­­ Annak érdekében, hogy betöltse az európai építményben reá háruló szere­pet az EBEÉ-nek tevékenységében al­kalmazkodnia kell a XXI. század igé­nyeihez, megőrizve azokat az alapvető normákat és elveket, amelyek sajátos identitást, hitelességet és mindenek­előtt demokratikus jelleget biztosítot­tak számára, lehetővé tették az összes államok egyenjogú részvételét a dön­téshozatalban. Tudatában lévén annak, hogy a nagyhatalmak fontos szerepet és fele­lősséget töltenek be a jelenlegi nem­zetközi rendszerben, egyszersmind úgy véljük, hogy az államok szuverén egyenjogúsága az elkövetkezőkben is az EBEÉ-építmény alapkövét kell hogy alkossa, tekintve, hogy az évek során ez teljes mértékben bebizonyította életképességét. A Nyilatkozatnak - „Reális partner­­kapcsolatok felé egy új korszakban” -, amelyet e fórumon közösen elfoga­dunk, mélyreható politikai jelentősége van számunkra, de érzelmi tartalma is: a partnerkapcsolat ugyanis derűlátó távlatot nyit, várakozással és remény­séggel tölt el bennünket, törekvést és cselekvést tételez fel a mindnyájunk által óhajtott cél, a békés, virágzó és stabil Európa irányába. Romániát az a szilárd óhaj vezérli, hogy aktív partnerként érvényesüljön eme európai építmény létrehozásában. ION ILIESCU, Románia elnöke és HORN GYULA, Magyarország kormányfője a budapesti találkozón.

Next

/
Thumbnails
Contents