Elektromos Híradó, 1987 (13. évfolyam, 1-11. szám)
1987-01-01 / 1. szám
•••••••• ^ A vszb jelenti ^мимм A száb munkájáról Az újítási aktivisták részére — a már évek óta követett gyakorlatnak megfelelően — az 1986-os év végén is volt egy közel egész napos, ismeretfelújító és továbbképző tanfolyam. Ez lehetőséget biztosított arra is, hogy a szakszervezeti újítási albizottság (szúb) munkáját értékeljük, elemezzük. Ennek lényegét a következő gondolatokban lehet összefoglalni. A vállalati szakszervezeti bizottság az újító mozgalommal kapcsolatos szervező, irányító és ellenőrző tevékenységét a szúb-on keresztül gyakorolja. A szúb — mint albizottság — látja el feladatát, közvetlenül a közgazdasági bizottsághoz tartozóan. A szúb tevékenységét a vállalati újítási szabályzat részletesen meghatározza, ezen belül súlyponti feladatként jelöli meg az újításokkal kapcsolatos panaszok, fellebbezések kivizsgálását. Panaszbejelentést minden újító tehet, ha úgy ítéli meg, hogy újításának elbírálása, hasznosítása során megítélése és ismeretei szerint valamilyen méltánytalanság érte. A panasz benyújtásának lényegében csak egy kritériuma van, az újító észrevétele megalapozott legyen, kifogásait konkrét indokokkal támassza alá. A szakszervezeti tisztségviselők újraválasztása óta 12 panaszt nyújtottak be újítóink, ebből kettőt még az 1985-ös év utolsó napjaiban. A benyújtott panaszok száma és az ismételt felülvizsgálatot követően elfogadásra javasolt újítások aránya újítási tevékenységünk egyik minőségi értékmérője, mutatója. Az ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat évek óta vezetjük, elemezzük, ezek a következők: Az elmúlt évben benyújtott panaszok száma átlagos értékűnek tekinthető, az újítási albizottság felülvizsgálata után elfogadásra javasolt újítások száma viszont némileg növekedett. A vizsgálati végeredmények alapján megállapítható, hogy szakszerűbb, pontosabb szakvélemények, ill. egyszemélyi elbírálói határozatok készítésével, a panaszok nagyobb részét el lehetett volna kerülni. Melyek voltak a panaszt kiváltó főbb problémák? — A leggyakoribb eset: Az újítást elfogadták, de az újító kifogásolta a megállapított újítási díjat. Bár a busz útmutatást és segédletet ad a díj kimunkálására, néhány esetben az alsó határértékektől való negatív eltérés, ill a díjkulcscsökkentő tényezők vitatható alkalmazása adott panaszra okot. Nehezen lezárható ügyet okozott a díjkifizetés alapjául szolgáló utókalkulációs számítás módjának nem kellő pontossággal történő behatárolása is. Általában a precíz, pontos, egyértelmű fogalmazás fontos követelmény. Példa igazolja azt is, hogy egy kötőszó helytelen megválasztása is elindítója lehet egy panasznak. — Előfordult olyan felületesen elkészített szakvélemény is — megállapításai később természetszerűleg az egyszemélyi elbírálói határozatba is tovagyűrűztek —, amelynek helyszíni egyeztető eljárásánál a valóságnak nem megfelelő állítások — különösebb vizsgálódás nélkül — a kívülálló számára is azonnal érzékelhetők voltak, hát még a területet jól ismerő újítónak, így a felületesen elkészített szakvéleménynek csak panaszos levél lehetett a következménye. A korábbi értékelések során is már több ízben említésre került, hogy mind a szakvélemény, mind az egyszemélyi elbírálói határozat legyen szükséges és elégséges terjedelmű. A nem kellően indokolt elutasító határozat pimasz forrásává válhat még akkor is, ha egyébként az elutasító döntés helyes volt. Az elutasított újítások némelyikénél ez a probléma volt tapasztalható. Ha a jelenlegi információk birtokában egy újítás jóságáról nem lehet megbizonyosodni, de kísérleti jellegű bevezetéséről — amelynek körülményei megteremthetők — igen, akkor az elutasító határozat helyett ezt kell választani. A panaszok között ez a változat is előfordult. — Az elutasított panaszok között szerepelt olyan is,, amely tulajdonképpen nem rendelkezett a panaszbenyújtás kritériumával. Az olyan sérelemmel, amelynek eredete más vállalathoz nyúlik vissza és időpontjától is időben már eltávolodtunk, nem áll módjában a szábnak teljes körű vizsgálatot végezni. A hasznosítás, a gyakorlati megvalósítás az újítási folyamat egyik legnehezebb, legfontosabb szakasza. Az újítási díj kifizetése is többnyire ezen feltételhez kötött, így, ha az elfogadó határozatban megállapított határidőre a gyakorlati alkalmazásba vétel nem történik meg, az újító joggal tesz panaszt. A kivizsgálás alatt lévő sérelem, ebbe a kategóriába tartozik. Itt kell megjegyezni azt, hogy nagyon kívánatos volna egy olyan újítási nyilvántartási rendszer kialakítása, amelynek révén a hasznosításra elfogadott újítások első, ill. második gazdasági év utáni utóélete is nyomon követhető lenne. Nagyon sok — a jövőbeni munkánk minőségi javítását szolgáló — tapasztalatot lehetne ennek révén szerezni. Elsősorban a korábbi döntések helyességéről kaphatnánk biztos visszajelzést. — Az elutasított újítások között található olyan is, amelynek korábbi elutasítását a száb ugyan jóváhagyta, de az újító részére a vezérigazgató által biztosított keretből jutalom kifizetését javulta. Az újítási javaslat ugyanis az újítás kritériumai közül nem mindegyiknek felelt meg, határesetet jelentett, benyújtása azonban anyagi megtakarítást jelentő intézkedést eredményezett. A felsorolt gondok, problémák nem tipikusak, de előfordultak, említésükkel éppen az lenne a cél, hogy a jövőben számuk ne növekedjék. A panaszok kivizsgálásával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a száb szinte minden esetben egy vagy két vállalati —, ha szükséges külső — szakértőt kér fel szakvélemény készítésére, majd ezek alapján alakítja ki állásfoglalását. Ennek során az újító érdekeinek messzemenő figyelembevételével igyekszik eljárni, ez azonban nem jelenti azt, hogy az újítás valós értékének megállapításakor ne fordulhatnának elő, az újító tetszésével, elképzelésével nem találkozó megállapítások. A tanfolyamon foglalkoztunk még a száb egyéb feladataival, majd a közeljövő tennivalói is szóba kerültek. Ennek részeként az 1986. évi munkát tárgyaló termelési tanácskozásokon, az újító mozgalom helyi és vállalati eredményeit, megfelelő mélységűen ismertetni, értékelni kell. Méhes József szak-vezető Év Elfogadásra jav Elutasításra jav Ir^f ___________________(db) (%) (db) (%)_________ 1981 8 6 75 2 25 — 1982 12 6 50 6 50 — 1983 11 4 36 7 64 — 1984 8 3 37 5 63 — 1985 8 1 13 7 87 — 1986 _______10 5 50 4 40 1 2