Elektromos Híradó, 1987 (13. évfolyam, 1-11. szám)

1987-01-01 / 1. szám

•••••••• ^ A vszb jelenti ^мимм A száb munkájáról Az újítási aktivisták részére — a már évek óta köve­tett gyakorlatnak megfelelően — az 1986-os év végén is volt egy közel egész napos, ismeretfelújító és tovább­képző tanfolyam. Ez lehetőséget biztosított arra is, hogy a szakszervezeti újítási albizottság (szúb) munkáját ér­tékeljük, elemezzük. Ennek lényegét a következő gon­dolatokban lehet összefoglalni. A vállalati szakszervezeti bizottság az újító mozga­lommal kapcsolatos szervező, irányító és ellenőrző te­vékenységét a szúb-on keresztül gyakorolja. A szúb — mint albizottság — látja el feladatát, közvetlenül a közgazdasági bizottsághoz tartozóan. A szúb tevékenységét a vállalati újítási szabályzat részletesen meghatározza, ezen belül súlyponti feladat­ként jelöli meg az újításokkal kapcsolatos panaszok, fellebbezések kivizsgálását. Panaszbejelentést minden újító tehet, ha úgy ítéli meg, hogy újításának elbírálása, hasznosítása során megítélése és ismeretei szerint valamilyen méltányta­lanság érte. A panasz benyújtásának lényegében csak egy kritériuma van, az újító észrevétele megalapozott legyen, kifogásait konkrét indokokkal támassza alá. A szakszervezeti tisztségviselők újraválasztása óta 12 panaszt nyújtottak be újítóink, ebből kettőt még az 1985-ös év utolsó napjaiban. A benyújtott panaszok szám­a és az ismételt felülvizs­gálatot követően elfogadásra javasolt újítások aránya újítási tevékenységünk egyik minőségi értékmérője, mutatója. Az ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat évek óta vezetjük, elemezzük, ezek a következők: Az elmúlt évben benyújtott panaszok száma átlagos értékűnek tekinthető, az újítási albizottság felülvizs­gálata után elfogadásra javasolt újítások száma viszont némileg növekedett. A vizsgálati végeredmények alapján megállapítható, hogy szakszerűbb, pontosabb szakvélemények, ill. egy­személyi elbírálói határozatok készítésével, a panaszok nagyobb részét el lehetett volna kerülni. Melyek voltak a panaszt kiváltó főbb problémák? — A leggyakoribb eset: Az újítást elfogadták, de az újító kifogásolta a megállapított újítási díjat. Bár a busz útmutatást és segédletet ad a díj kimunkálására, néhány esetben az alsó határértékektől való negatív el­térés, ill a díjkulcscsökkentő tényezők vitatható alkal­mazása adott panaszra okot.­­ Nehezen lezárható ügyet okozott a díjkifizetés alapjául szolgáló utókalkulációs számítás módjának nem kellő pontossággal történő behatárolása is. Álta­lában a precíz, pontos, egyértelmű fogalmazás fontos követelmény. Példa igazolja azt is, hogy egy kötőszó helytelen megválasztása is elindítója lehet egy panasz­nak. — Előfordult olyan felületesen elkészített szakvéle­mény is — megállapításai később természetszerűleg az egyszemélyi elbírálói határozatba is tovagyűrűztek —, amelynek helyszíni egyeztető eljárásánál a valóságnak nem megfelelő állítások — különösebb vizsgálódás nél­­­kül — a kívülálló számára is azonnal érzékelhetők vol­tak, hát még a területet jól ismerő újítónak, így a felü­letesen elkészített szakvéleménynek csak panaszos le­vél lehetett a következménye.­­ A korábbi értékelések során is már több ízben említésre került, hogy mind a szakvélemény, mind az­ egyszemélyi elbírálói határozat legyen szükséges és elégséges terjedelmű. A nem kellően indokolt elutasító határozat pimasz forrásává válhat még akkor is, ha egyébként az eluta­sító döntés helyes volt. Az elutasított újítások némelyi­kénél ez a probléma volt tapasztalható.­­ Ha a jelenlegi információk birtokában egy újítás jóságáról nem lehet megbizonyosodni, de kísérleti jel­legű bevezetéséről — amelynek körülményei megte­remthetők — igen, akkor az elutasító határozat helyett ezt kell választani. A panaszok között ez a változat is előfordult. — Az elutasított panaszok között szerepelt olyan is,, amely tulajdonképpen nem rendelkezett a panaszbe­nyújtás kritériumával. Az olyan sérelemmel, amelynek eredete más vállalathoz nyúlik vissza és időpontjától is időben már eltávolodtunk, nem áll módjában a száb­­nak teljes körű vizsgálatot végezni.­­ A hasznosítás, a gyakorlati megvalósítás az újítási folyamat egyik legnehezebb, legfontosabb szakasza. Az újítási díj kifizetése is többnyire ezen feltételhez kö­tött, így, ha az elfogadó határozatban megállapított ha­táridőre a gyakorlati alkalmazásba vétel nem történik meg, az újító joggal tesz panaszt. A kivizsgálás alatt lévő sérelem, ebbe a kategóriába tartozik. Itt kell megjegyezni azt, hogy nagyon kívánatos volna egy olyan újítási nyilvántartási rendszer kialakítása, amelynek révén a hasznosításra elfogadott újítások első, ill. második gazdasági év utáni utóélete is nyomon kö­vethető lenne. Nagyon sok — a jövőbeni munkánk mi­nőségi javítását szolgáló — tapasztalatot lehetne ennek révén szerezni. Elsősorban a korábbi döntések helyessé­géről kaphatnánk biztos visszajelzést. — Az elutasított újítások között található olyan is, amelynek korábbi elutasítását a száb ugyan jóváhagy­ta, de az újító részére a vezérigazgató által biztosított keretből jutalom kifizetését javulta. Az újítási javaslat ugyanis az újítás kritériumai kö­zül nem mindegyiknek felelt meg, határesetet jelen­tett, benyújtása azonban anyagi megtakarítást jelentő intézkedést eredményezett. A felsorolt gondok, problémák nem tipikusak, de előfordultak, említésükkel éppen az lenne a cél, hogy a jövőben számuk ne növekedjék. A panaszok kivizsgálásával kapcsolatban meg kell említeni, hogy a száb szinte minden esetben egy vagy két vállalati —, ha szükséges külső — szakértőt kér fel szakvélemény készítésére, majd ezek alapján ala­kítja ki állásfoglalását. Ennek során az újító érdekei­nek messzemenő figyelembevételével igyekszik eljár­ni, ez azonban nem jelenti azt, hogy az újítás valós értékének megállapításakor ne fordulhatnának elő, az újító tetszésével, elképzelésével nem találkozó megál­lapítások. A­­ tanfolyamon foglalkoztunk még a száb egyéb fel­adataival, majd a közeljövő tennivalói is szóba kerül­tek. Ennek részeként az 1986. évi munkát tárgyaló ter­melési tanácskozásokon, az újító mozgalom helyi és vállalati eredményeit, megfelelő mélységűen ismertet­ni, értékelni kell. Méhes József szak-vezető­ Év Elfogadásra jav Elutasításra jav Ir^f ___________________(db) (%) (db) (%)_________ 1981 8 6 75 2 25 — 1982 12 6 50 6 50 — 1983 11 4 36 7 64 — 1984 8 3 37 5 63 — 1985 8 1 13 7 87 — 1986 _______10 5 50 4 40 1 2

Next