Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

Együttműködési megállapodás a MÉM és az ÉDOSZ vezetői között A MÉM és az ÉDOSZ vezetői az elmúlt években is hagyományos, rendszeres együttműködést folytattak, mely jól szol­gálta a népgazdaság és az élelmezésipari dolgozók érdekeit. Az elmúlt időszakban az együttes tevé­kenység eredményeként — számos objek­tíve gátló tényező ellenére — az élelmezés­­ipari ágazat dinamikusan fejlődött. Bővült a feldolgozott mezőgazdasági termékek részaránya, javult a lakosság választókban gazdagodó élelmiszerellátása, teljesítettük a népgazdasági exportból az élelmezésiparra háruló feladatokat. Egyidejűleg javultak az élelmezésipari dolgozók élet- és munkakörülményei, szé­lesedett és erősödött az üzemi demokrácia. Megfelelően növekedett a dolgozók , ezen belül is a munkások keresete, fejlő­dött az erkölcsi, anyagi ösztönzési rendszer. Szoros együttműködés alakult ki az V. ötéves tervkészítés és az 5 évre szóló kol­lektív szerződések elvi irányításában, a szo­cialista munkaverseny — s ennek szerves része — az újítómozgalom legfontosabb fel­adatainak meghatározásában és az ered­mények értékelésében. Együttműködtünk a szabályozó rendszer — ezen belül is a bérszabályozási rendszer — ágazatra gyakorolt hatásának vizsgála­tában. Szükség esetén egyes iparágakban felső szintű segítségnyújtást kezdeményez­tünk, melyek az esetek többségében siker­rel zárultak. A két vezető szerv 1976. július 1-től, 1980. június 30-ig terjedő időszakra 5 évre szóló együttműködési megállapodást köt. Az együttműködés célja, hogy az V. ötéves népgazdasági tervben, valamint az ÉDOSZ XLIV. kongresszusának határozataiban megfogalmazott, élelmezésipar előtt álló feladatokat maradéktalanul teljesítsük, a főbb feladatokra megkülönböztetett figyel­met fordítsunk.­­ E munka során a minisztérium és a szakszervezet vezető testületei folyamato­san és kölcsönösen informálják egymást. A végrehajtást közös vizsgálatokkal, együttműködve őrzik. Az évenkénti értékelésre az éves mérleg­­beszámolók és a tervek készítése során ke­rül sor. Írf&K A népgazdaság életszínvonal-politikai célkitűzéseivel összhangban megkü­lönböztetett figyelmet fordítunk a belföldi ellátás mennyiségi és minőségi alakulásá­ra, az olcsó élelmiszerek termelésének részarányára.­­ A gyorsított beruházásként kijelölt Gyulai Húskombinát határidő előtti megvalósításán túl, figyelemmel kísérjük és segítjük a — tárca szempontjából lénye­ges beruházások és rekonstrukciók — ha­táridőre történő megvalósítását. Szükség szerint az EFEDOSZ felé közös intézkedé­seket kezdeményezünk. Az MSZMP XI. kongresszusa és ha­­zánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére szervezett szocialista munka­verseny továbbfejlesztése érdekében előse­gítjük a dolgozók kezdeményezőkészségé­nek növelését, együttes ellenőrzéseket vég­zünk és egyes iparágakat beszámoltatunk. Együttesen részt veszünk az iparágak által szervezett szocialista brigádvezetői tanács­kozásokon és segítséget nyújtunk a szocia­lista brigádmozgalom fejlesztéséhez.­­ Az újító- és feltalálómozgalom az élelmezésipar műszaki fejlesztésének jelentős elősegítője. Ennek további ösztön­zése érdekében a jövőben is tovább szük­séges fejleszteni az újító- és feltalálómoz­­­galom hatékonyságát. Közös intézkedéssel növelni kell az újítók és az ezzel foglalko­zó aktívák és szakemberek anyagi és erköl­csi elismerését. Megvizsgálandó esetleges külföldi ta­pasztalatcserék lehetősége is. — El kell rendelni az újítási előadók és szakszervezeti újítási felelősök rendszeres szakmai képzését, továbbképzését. 1978. év végéig minden függetlenített újítási elő­adót kötelezni kell újítási szakképesítés megszerzésére.­­ 1976. II. félév folyamán a MÉM ille­tékes főosztályaival együttműködve — kölcsönös informálódás alapján, közös vizs­gálatokkal — felülvizsgáljuk az 1976. ja­nuár 1-vel életbe lépett élelmezésiparra vonatkozó közgazdasági szabályozó rend­szer hatását, különös tekintettel a vállalati nyereségképzés és bérszabályozás rendsze­rére. Szükség esetén a szabályozó rendszer módosítását javasoljuk.­­ Mindkét vezető testület fokozott gon­dot fordít — a dolgozók anyagi­ és er­kölcsi ösztönzésének továbbfejlesztése ér­dekében,, az élelmezésiparban dolgozók bé­rének és személyi jövedelmének terv sze­rinti alakulására, a teljesítmény növekedé­sével arányos fejlesztésére. A hátrányos helyzetbe kerülő ágazatok központilag tör­ténő segítését az érintett országos főható­ságoknál kezdeményezzük. A lehetőségek­hez mérten elősegítjük az egyes ágazatok közötti bérarányok célszerű alakítását, kü­lönös tekintettel az 5 éves bérpolitikai tervkoncepció előírásainak megvalósításá­ra.­­ Együttműködünk az élelmezésipar lét­számgazdálkodásának vizsgálatában, különös tekintettel az érvényben levő tör­vényes rendelkezések betartására. Az al­kalmazotti létszám növelésének korlátozá­sára, a törvényes munkaidő betartására, a túlórák szám­ának csökkentésére és a mun­kafegyelem megszilárdítására. Ezért nagy figyelmet fordítunk a kollektív szerződések betartására.­­ Az 1971. XII. 1. MSZMP KB határozat végrehajtása érdekében a munka- és üzemszervezés eredményességének elősegí­tését fő feladataink közé soroljuk. A jó munkamódszereket szaklapjainkon ke­resztül ismertetjük. Nagy gondot fordítunk a munka- és üzemszervezéssel foglalkozó szakemberek képzésére és továbbképzésére. Ahol a munka- és üzemszervezés megfele­lő alapot biztosít, szorgalmazzuk a DH- munkarend­szer bevezetését és fokozatos kiterjesztését.­­ Az élelmezésipari dolgozók élet- és munkakörülményeinek állandó és fo­lyamatos javítása érdekében a tárcaszin­ten összesített szociális fejlesztési, vala­mint a munkavédelmi intézkedési tervek időarányos megvalósítását közös ellenőrzé­sekkel figyelemmel kísérjük és segítjük a tervek teljesítésére az iparági mérlegbeszá­molók alkalmazásával megkülönböztetett figyelmet ,fordítunk. A tanácsi élelmezésipar gyorsabb üte­­­­­mű szociális fejlesztése érdekében az ÉDOSZ elnöksége határozatának megfele­lően szorgalmazzuk annak végrehajtását. . Szükség szerint az egyes megyei tanácsok figyelmét közösen felhívjuk, az érintett dolgozók szociális ellátottságának fokoza­tos javítására.­­ Együttesen, közös intézkedéseket te­szünk a munka- és védőruhaellátás­ban jelentkező, visszatérően ismétlődő mi­nőségi és egyéb problémák megoldása ér­dekében.­­ A csoportos munkásszállítás helyzetét az 1977. év folyamán részletesen meg­vizsgáljuk, felmérve az egyes iparágak ré­széről jelentkező igényeket, s a teendő in­tézkedésekről jelentést készítünk, mindkét vezető testület részére.­­ Az V. ötéves terv időszakában a nö­vekvő műszaki fejlesztés szükségsze­rűen igényli a szakmunkásképzés és to­­továbbképzésbben való szorosabb együttmű­ködést. Az egyes iparágak műszaki fejlődé­sét figyelembe véve szorgalmazzuk az ipa­ri tanuló­képzésen túl a felnőtt szakmun­kásképzést és továbbképzést.­­ A káder- és személyzeti munkáról szóló MSZMP KB 1973. XI. 23. számú és a SZOT 1974. III. 25-i, valamint az ÉDOSZ 1974. X. 10—i határozata végrehajtása érde­kében a két szerv vezetői vizsgálják a ha­tározatok érvényesítését, hogy a választott szakszervezeti vezető testületek minden szinten élni tudjanak véleményezési jo­gukkal.­­ ¤ Az ifjúság szakmához kötődése, szak­mai szeretete növelése érdekében a MÉM és ÉDOSZ szervei figyelemmel kísé­rik a négyéves időszakra vonatkozó „Alko­tó Ifjúság” pályázati felhívás megvalósítá­sát. Együttműködünk az ifjúsági parla­mentek tapasztalatainak hasznosításában.­­ A két szerv az 1013 1970. sz. kormány­­határozat és az Ifjúsági Törvény szel­lemében vizsgálja a nők gazdasági, szociá­lis helyzetét, intézkedéseket tesz és ellen­őrzi a kormányhatározatban és az Ifjúsági Törvényben foglaltak maradéktalan végre­hajtását. Fokozottabb figyelmet fordít a nők és fiatalok vezetőként történő beállítására.­­ A közművelődési munka továbbfej­lesztésére hozott párt-, állami szak­­szervezeti és KISZ-határozatoknak megfe­lelően közösen intézkedünk a munkahelyek középtávú és éves közművelődési terveiben meghatározott feladatok megvalósításában. Együttműködünk a közművelődési törvény­ből eredően, a szaktárca területére vonat­kozó közös irányelvek kimunkálásában és végrehajtásuk ellenőrzésében. ZÁRADÉK A két szerv vezető testületei minden év­ben munkaterveikben rögzítsék az együtt­működésből származó feladatok konkrét tennivalóit MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM .ELMEZÉSIPARI DOLGO SZAKSZERVEZETE Az Eger—Gyöngyösvidéki Pincegazdaságban a téli hónapokban is serény munka fo­lyik. Az első képen a verpeléti bortárolót mutatjuk be. A második felvételen pedig a gyöngyösi pincében folyó munkákat látjuk Hol tart a Budapesti Húsipari Vállalat? A Budapesti Húsipari Vál­lalatnál — igazgatói határozat alapján — az 1976. évtől mun­­kaverseny-szervezői munkakö­röket hoztak létre. Az el­ért eredmény fényesen igazol­ta az elképzelést: 1975-ben a BHV-nál 104 szocialista brigád dolgozott, 1725 fővel, ez a szám 1976-ban 145-re nőtt, s a résztvevők száma 2152 fő lett. Újításként bevezették a munkabrigádok szervezését is. (Ezek nem a hármas jelszó szellemében jöttek létre, „csak” szocialista módon dol­goznak. Ezt a formát a szo­cialista brigádok előiskolájá­­nak tekintik. 13 munkabrigád alakult 251 dolgozóból.)’ A szocialista brigádok 1975- ben 18 arany-, 14 ezüst- és 24 bronzfokozatot értek el, vagyis a brigádoknak több mint a fele, 56 brigád, melyek­ből 27 volt a női. A brigádok közül 5 szerezte meg a Vál­lalat kiváló brigádja címet: az 1. számú gyárból a „Neh­­rer Árpád” császárcsontozó, a „Kongresszus” és a „Gagarin” Vágóbrigádok, a 2. számú gyárból a „Béke” árukeverő és az 5. számú gyárból a „Gábor Áron” tmk-brigád. 1976-ban 16 brigád jelentke­zett a kiváló brigád címért folyó versenyre. Olyan üzemben, mint ami­lyen a BHV 1. számú gyára (Sertésvágóhíd) nagyon nehéz rekonstrukciót végrehajtani. Az épületek közel 100 évesek, a terület nagyjából adott és a termelést sem lehet leállí­tani, vagyis minden fejlesz­tést, a felújítást, munka közben kell megoldani. Ennek egyik kiemelkedően nagyszerű pél­dája az új vágóvonal és az új zsírolvasztó megvalósítása Vitái Mihály főmérnök ve­zetésével jártuk végig a' még nem “-wi' -létesítmé­nyekét és meg kele monda­nunk, hogy bár jó néhány nyugati vágóhídon is jártunk már, de ilyen korszerűvel, ilyen praktikussal, ilyen min­denre odafigyelővel még nem találkoztunk. A Sertésvágóhíd dolgozói méltán büszkék erre a „karácsonyi ajándékra”. Óránként­­ 200, műszakon­ként 1600 sertés fejtéses vágá­sára alkalmas, ezért is neve­zik 1600-as vonalnak. Helyi­leg a régi vágócsarnok hát­só feléhez ragasztott új épü­letben helyezték el és ide ke­rült az Alfa—Laval zsírol­vasztó berendezés is. Ez utób­bi nyugati import, de a vágó­vonal teljes berendezése hazai termék, bátran dicsekedhet­nek majd vele. A technológiai gépeket és berendezéseket az OHKI készítette, az elektromos berendezéseket a VÍV, a szel­lőzési terveket az ÉGI adta, de a kiegészítő tervek és azok megvalósítása (csatornázás, vízellátás, kompresszorközpont, pneumatikus ellátás, vérköz­pont, kobzó, siló stb.) a BHV műszaki fejlesztési osztályá­nak remek munkáját dicsérik. A vérközpont az egész vá­gócsarnok kapacitásához ké­szült vákuumos berendezés. A termelést 1977. január 1- től kezdték és az év közepére elérik a teljes kapacitást. A zsírolvasztóról röviden annyit, hogy 5 t/óra kapacitá­sú, teljesen steril munkakö­rülmények között mindössze 2 —3 dolgozó kell az üzemelte­téshez, rendkívül kis helyet foglal el, és a zsír minősége kifogástalan. A melléktervezé­seket és a kivitelezést itt is a háziak végezték. A Soroksári úton hasonló cipőben járnak, mint a Guba­csi úton. Itt sem könnyű meg­oldani a berendezések cseré­jét, vagy felújításukat.­­ A 2. számú gyár új gé­pi vágóvonalát 1968-ban he­lyeztük üzembe és azóta fo­lyamatosan, leállás nélkül üze­melt. A nagyjavítás tehát már elkerülhetetlen volt, de az ipar vezetése csak hat hetet engedélyezett a leállásra, 1976. szeptember 13-tól október 26- ig — tájékoztatott Móricz György főmérnök. — A gépi vágóvonal október 22-én el­indult! A siker elsősorban an­nak köszönhető, hogy szerve­zetten, magas munkamorállal, jó hozzáállással rendelkező kollektívánk van, s külön ki kell emelni Szabó József főművezető — vonzerőként ha­tó —■­ példamutatását. A BHV újpesti gyára az 1976-os esztendőben vette át az V. számú gyártól a gépsonka­gyártást, új technológiára kel­lett átállni és hogy ez a kéthónapos tervnyereség, mint­egy 100 vagonnyi többlet hús­árut jelent a közellátás szá­mára, akkor már csak a cso­dálkozásunk és a gratuláció van hátra. De ez még nem minden, mert­­ az újpestiek nemcsak ennyit tettek le a vál­lalati közös ünnepi asztalra. Ott kezdjük, hogy áttelepítés mindössze két hónapot vett igénybe és azóta naponta 28— 30 másra gépsonkát gyártanak — a kereskedelem szerint ki­váló minőségben; aztán foly­tatjuk azzal, hogy az átprofilí­­rozás alatt sem álltak le a hagyományos sonkagyártással, a vevők tehát nem éreztek meg semmit; mindezen idő alatt a munkaverseny szellem is felforrósodott és 7 új szocia­lista brigád alakult. Ez a fel­­forrósodás azután érezhető lett a társadalmi vállalások terén is. Rendbehozták az irodaépü­letet, csinosították, kelleme­sebbé tették sok műhelyt, át­építették a kultúrtermet. Salamon András ÉLELMEZÉSI DOLGOZÓ 3

Next