Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

­ JEGYZET A 7. ÉS A 8. OSZTÁLYRÓL A vidéki élelmiszeripari nagyüzem oktatási felelőse kendőzetlenül őszinte han­got üt meg:­­ „Vannak ál­landó problémáink, ame­lyek okai főként a három műszakos munkabeosztás és a bejárók utazási gond­jai. Elsősorban ezért érthe­tő, ha számosan nem siet­nek elvégezni az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát. Pedig a szorgal­mi idő csak kétszer tizen­hat hét, alig nyolc hó­nap ...” Csak az az általános is­kolai képzés, csak azt tud­nám feledni... És tudnám, mivel lehetne az iskolapa­dokba becsalogatni a tanu­lástól meglepő és sokszor megmagyarázhatatlan mó­don irtózó fiatalokat? Mert hiába ingyenes tanszer, munkaidő-kedvezmény, ta­nulmányi szabadság, nem éppen túlságosan szigorú elbírálás a vizsgákon, juta­lom a jól tanulóknak és fi­zetésemelés, netán közép­vezetői beosztásba helyezés a bizonyítvány megszerzése , után. Nem jönnek. Hogy miért? Mondjuk ki nyíltan: nem óhajtanak ta­nulni. És miért nem? Szellemi igénytelenségtől elvakítva, fiatalos nemtörő­dömségtől vezéreltetve nem látják, amit most elmulasz­tanak, később nehéz lesz pótolni... — ujházy — KULTURÁLIS KÖRKÉP Korunk valóság vetélkedők A Hajdú-Bihar megyei vállalatok és üzemek szocia­lista brigádjai — hagyományosan — a Korunk valósága mozgalom keretében tesznek eleget kulturális vállalá­saiknak. A mozgalom célja egész évre szóló közművelő­dési programot biztosítani a szocialista brigá­doknak, segítve a közművelődést A mozgalomban a kötelező témák: kül- és belpolitika, gazdaságpolitika, V. ötéves terv, érdekvédelem az üzem­ben, üzemi demokrácia. Szakmai kérdések: iparunk, ■. üzemünk helye a népgazdaságban, fejlődési perspektívák, munkahelyi ártalmak, munkavédelem. Ezenkívül a brigádok szabadon választhatnak 3 művet irodalmi, színház-, zenei és képző­­művészeti témákból. Megyebizottságokhoz tartozó vállalatoktól 57 brigád ne­vezett be 1977-re a mozgalomba. Brigádjaink részére a központi felkészítőkön kívül — melyet a városi művelő­dési központ szervez — üzemi felkészítő előadásokat tartottunk. Október hónapban kerültek megrendezésre a vállalati döntők, ahonnan a győztes brigádok (12 csapat) a szakági döntőn versengtek a megyei elődöntőbe való jutásért, melyet izgalmas küz­delem után a Lombik (Konzervgyár), az Április 4. (Konzervgyár) és az Eötvös (Dohánygyár) bri­gád nyert meg. Mindhárom brigád izgalommal készül a megyei elődöntőre. Az alapszervi, szakági versenyeken részt vevő bri­gádok anyagi elismerésben, illetve tárgyi jutalomban részesültek. Az szb. által megrendezett vetélkedő házigazdái szintén szocialista brigádok voltak, akik a szervezésben és a vetélkedő lebonyolításában működtek közre. A jutalom — Ki tud többet a Szovjet­unióról címmel szellemi vetélkedőt kezdeményezett a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat vezetőségének egyetértésével és támoga­tásával a Váci Mihály szo­cialista brigád. Vállalatunk széttagolt­sága ellenére 24 brigád csatlakozot a felhíváshoz. Az elődöntőket három bá­zis­üzemünkben, Kazinc­barcikán, Ózdon és Mező­kövesden tartották meg. A brigádokat a vetélkedőn 7 fős csapat képviselte. A döntőn résztvevő 6 brigádnak 5. tagú zsűri előtt kellett bizonyítani tu­dását a Szovjetunióról. A rendezés színvonalát a ve­télkedő igényességét rep­rezentálja az a tény, hogy a zsűri munkájában részt­vettek a megye és a városi pártbizottság munkatársai, az ÉDOSZ megye Bizott­ság titkára, valamint a Ka­zincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskola Marxizmus-Leninizmus Tanszékének vezetője. Vendégeink között foglalt helyet Csehszlovákiából a Kassai Sütő- és Cukrász­­ipari Vállalat 9 tagú kül­döttsége. Első a kazincbarcikai „Március 8.” női szocialista brigád. Jutalmuk egyhetes társasutazás a Szovjetunió­ba. Második a kazincbar­cikai ..Arany János” mun­­kabrigád. Személyenként 1 Sokol zsebrádiót kaptak. Harmadik az ózdi .„Szörnyi Márton” szocialista brigád. Személyenként 400 Ft-os könyvutalványt kaptak, míg a 4., 5. és 6. helye­zést elért versenyzők 1000 Ft-os könyvutalványban ré­szesültek. Kiss Gyula Őszintén a Mindenki Iskolájáról közeledik a Mindenki Is­kolája első „tanévének”, a 7. általános iskolai osztály tananyaga sugárzásának be­fejezése. Rövidesen megkez­dődnek az ismétlő konzultá­ciós adások, a magán­vizsgára történő felkészülés intenzív szakasza, majd a megszerzett tudásról való beszámolás. Pontos statisztika nincs ar­ról, hogy hány dolgozó hall­gatja, nézi a műsorokat, há­nyan élnek a konzultációs le­hetőségekkel. Néhány műve­lődési intézményünkben, vál­­lala­tain­knál járva, némi képet alkothattunk azonban a Min­denki Iskolája akció jelenle­gi állásáról. Leszögezhető, hogy az eddigi eredmények nincsenek arányban a befek­tetett előkészítő, szervező munnkával. Valamennyi szak­szervezeti bizottságunk fel­hívással fordult még a tanév kezdetén az általános iskolát nem végzett dolgozóihoz, hogy jelentkezzenek az adások né­zésére, hallgatására, vegyék igénybe a művelődési intéz­mények programjába beépített rendszeres konzultációkat. S­zakszervezeti értekezleteken, trigádtanácskozásokon, üzemi híradókban, egyéni beszélgeté­sek keretében tájékoztatták a dolgozókat a lehetőségekről. Mindezek eredményeként a Nagykőrösi Konzervgyárban 9 fő jelentkezett, akik a vál­lalati könyvtáron keresztül megkapták a tankönyveket, az egyes tantárgyakhoz kiegészí­tésül felhasználható iroda­lom jegyzékét és vállalaton belül konzultációt is szervez­nek részükre. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi Vállalatnál 5 fő, a Ceglédi Sütőipari Vállalatnál 12 fő je­lentkezett. A Középmagyaror­szági Tejipari Vállalat nagy­kőrösi és pásztói üzemeiben kihelyezett osztályok szerve­ződtek, ahol együtt hallgat­ják, nézik az adásokat is. A Sarkadi Cukorgyár klub­könyvtára konzultációs­­ na­pokat szervezett, ahova saját dolgozóin kívül, az egész köz­ségből, az ott működő üze­mekből is várja az érdeklődő­ket, a Mindenki Iskolája ta­nulóit. A Kaposvári ÉDOSZ Mű­velődési Ház is sok energiát fordított már eddig a rádió- és tv-iskola népszerűsítésére. Szb-titkári értekezleten a fi­gyelemfelhívás mellett név­sort kértek a nem végzettek­ről, a jelentkezőkről, akiknek a művelődési házba irányítá­sát igényelték. A Húskombi­nát 35 fővel kihelyezett is­kolát indított, így innen nem jöttek hallgatók. A Cukor­gyárból 8 fő jelentkezett a művelődési ház felhívására, a többi üzemből senki. Szerző­dést kötöttek két általános is­kolával, ahonnan a dolgozók iskolájának tanárai szerdán­ként konzultációt tartanak a művelődési házban. Sajnos eddig mindössze hárman vet­ték igénybe ezt a lehetőséget, pedig a szerződés értelmében a tanév befejeztével a vizs­gáztatást is a művelődési in­tézményben rendezik majd meg, csak félő, hogy nem lesz kit vizsgáztatni. Most újabb agitációs kampányt kezdtek: a művelődési ház munkatár­sai járják az üzemeket, röp­lapokat készítenek, eljuttatva azokat személyesen az érde­keltekhez. A rádió- és televízió-sorozat indulásakor azt a célt tűzte maga elé, hogy az oktatási és művelődési intézmények ösz­­szefogásával és segítségével a felnőtt dolgozók nagy tömegei sajátítsák el, frissítsék fel alapműveltségüket. A koráb­bi, már bevált oktatási for­mák mellé egy újabb önműve­­lési lehetőség született, széle­sebbre tárultak a tanulás ka­pui. A felnőtt dolgozó em­ber élettapasztalatával fel­vértezve dönthet arról, hogy a felkínált tanulási formák melyikét választja. Ez újabb lehetőség alkal­mas arra, hogy segítséget nyújtson akár a dolgozók is­kolájában, akár a magánúton folyó tanuláshoz. Nem csoda­szer azonban a rádió- és tele­vízió, önmagában nem bizto­síthatja a sikeres vizsgát. Szükség van rendszeres ta­nulásra, a pedagógusi segít­ségre, a konzultációra, amely olyan plusz lehetőség a tanu­lók számára, aminek révén választ kaphatnak kérdéseik­re, bővebb magyarázatot, vagy esetleg ösztönzést, ha csügge­­dés, elkedvetlenedés lépne fel, a nem leküzdhetetlen nehézsé­gek láttán. A helyi kezdeményezések, a még hatékonyabb munka serkentésére az Országos Köz­­művelődési Tanács felhívással fordult a tanácsok, társadal­mi- és tömegszervezetek, vál­lalatok vezetőihez, hogy ösztö­nözzék, segítsék a dolgozókat a Mindenki Iskolája művelő­dési formában való részvétel­re, minél többen adjanak szá­mot , ismereteik gyarapodásá­ról. Fordítsanak figyelmet a konzultációs központok ki­alakítására, azok munkájára, a m­indenki iskolája adásai­nak a dolgozók általános is­kolájában történő szervezett felhasználására, a művelődé­si intézményekben folyó egyéb felnőttoktatási progra­mok összekapcsolására az adá­sokkal. A legjobb eredményeket el­érő megyék (főváros), az 1977. decemberi értékeléskor 500, 300 és 3 darab 150 ezer fo­rintos díjat kapnak, melyet a felnőttoktatás további korsze­rűsítésére fordíthatnak. A legjobb módszereket al­kalmazó és széles körben ter­jesztő közművelődési intéz­mények, iskolák pedig 3 da­rab, 50 ezer forintos külön­­díjban részesülhetnek az idei oktatási évben elért eredmé­nyek, és a következő tanév szervezése alapján. Mint látható, az országos szervek, szakszervezeti alap­szervek, művelődési intézmé­nyek­ egyaránt sokat foglal­koznak a kérdéssel. A szerve­zés, együttműködés kialakí­tása többnyire megtörtént. To­vábbra is szükséges azonban a rendszeres üzemi figyelem, a művelődési intézmények hat­hatós, nem lankadó munkája és nem utolsó sorban a mű­velődést, tanulást elismerő, azt igénylő közhangulat általá­nossá tétele. Ezáltal válhat a Mindenki Iskolája valóban mindenkié, s elsősorban azoké, akiknek legnagyobb szükségük van rá, akik még nem vé­gezték el a 8 általános isko­lát. B. L. JANUÁRI MŰSORKALAUZ Januárt írunk. Sok az új könyv, egymást követik a színházi premierek, gyakran mutatnak be új filmeket a mozik. A bő termésből válogattunk össze néhányat ja­nuári műsorkalauzunk számára. Isten nem szerencsejátékos A történet ismert. Néhány éve, szilveszter éjszaká­ján két fiú lelte halálát a Baradla barlangban. Utána egy nyári viharban ugyanaz a paptanár, akinek része van az előző ügyben, csónakázás közben magára hagyja a vízben utasát. Nyugodtan hazament és álomra hajtotta fejét. A példás ítélet nem maradt el. Gyurkovics Tibor Isten nem szerencsejátékos című műve, amelyet a Ma­dách Kamaraszínháza mutatott be, tulajdonképpen ki­talált figurákat mozgat. De — s ez biztosnak látszik — van összefüggés a történet és a darab között. Ebből az összefüggésből konstruálta meg a vizsgálóbíró és a szer­zetes drámai párbeszédét. A mű tulajdonképpen vitadráma. A két főszerepet Mensáros László és Bálint András alakítja. Mensáros já­téka tetszett, Bálinté már kevésbé. Egy király Párizsban A Vidám Színpad nagy sikerű darabja, az Egy ki­rály Párizsban telt ház előtt megy minden alkalommal. Flers és Gaillavet komédiáját Molnár Ferenc fordította jó néhány évtizede. A darabban úgy nevetteti ki az új­gazdagokat az újgazdagokkal, hogy­ azok közben maguk is élvezték a bírálat nagy mutatványát. A darabban Szenes Iván versei úgy folytatják a dialógusokat, úgy pörgetik, fűszerezik a játék szellemét, hogy azok tovább színesítik a komédiát. Tor­day Teri, Gyurkovics Zsuzsa, Kabos László, Csákányi László és a többiek kitűnően érzik szerepüket. Kellemes este, jó kikapcsolódás az Egy király Párizsban! Cseresznyéskert A Szegedi Nemzeti Színház Csehov Cseresznyéskert­jét mutatta be. Mindig meglep és meghat Csehov éles­látásával, azzal, ahogyan láttatni­­akarja velünk az éle­tet. Barta Mária, Faluhelyi Magda, ifj. Ujlaky László, Kovács János, Király Levente és Nagy Anikó fh. igyeke­zett visszaadni az utánozhatatlan csehovi hangulatot. Három film Nem lesz olajháború. Ez a színes marokkói film korunk egyik legégetőbb problémáját feszegeti — törté­netesen az energiaválságot. Határozott, jószándékú és nagyon tisztánlátó film. Politikai film. Miért ölnek meg egy bírót? Olasz film. A napokban láttuk a tévében Jean Gabin főszereplésével a Két férfi a városban! Ott a rendőrfelügyelőt öli meg a film egyik főszereplője. Itt a bíróra kerül sor. Szabványos politikai krimiként indul a film, aztán a befejezés előtt olyan fordulatot vesz, amelyre senki nem számít. Érdekes film, jó színészekkel. Régi idők rock zenéje. Amerikai film. A régi csilla­­gokkal való találkozás érdekes. Milyen is a rock húsz év távolából? Sodró tempójú, kitűnő zenéjű film. Hat könyvről Baktai Ferenc: Szabad-e vállat vonni? A korán el­hunyt tehetséges újságíró életművéből egy marok­nyit ölel fel a kötet Gaz­dag írói képesség, kedves humor, szép és elgondol­kodtató írások. Remarque: Szeresd fele­barátodat. Hogyan éltek a harmincas években az emigránsok? Többé-k­evés­­bé reménytelen életüket, gyötrelmeiket ábrázolja hi­telesen a könyv. Balázs Dénes: Pápua Új- Guinea. A jeles geográfus új könyvében a pápuák földjével ismertet meg minket. Emberevő lakóiról, a hátborzongató történe­tekről sokat hallottunk ko­rábban. Az író nekivág a nagy útnak, hogy bemutas­sa az országot, amelynek fővárosában ultramodern egyetemen tanulnak az em­berevő ősök unokái. De ta­lálkozik olyan törzsekkel, amelyek még ma is a kő­kori kultúrfokon élnek. Maliskin: Szevasztopol. Az 1917-es februári forra­dalom elevenedik meg a könyv lapjain. A nagy tör­ténelmi sorsfordulót idézi a szerző. Kellér Dezső: Leltár. A magyar kabaré, a magyar könnyű múzsa történetének egyik nagy időszakát idézi fel a kitűnő író könyvében, amelyről azt mondja: hu­moros történetek végtelen mozaikjából összeálló ön­életrajz az egész. Berkesi András: Hűség. Az ötvenes évekkel ismer­tet meg a regény. A te­remtő munka, a feszültsé­gekkel és ellentmondások­kal terhes korszak légkö­rében élnek hősei. A mindvégig izgalmas, érde­kes történet főszereplőit a Siratófalban már megis­mertük, s megszerettük. Berkesi regényét hiteles­sége teszi igazán izgalmas­sá, olvasmányossá.

Next