Élelmezési Dolgozó, 1977 (71. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
JEGYZET A 7. ÉS A 8. OSZTÁLYRÓL A vidéki élelmiszeripari nagyüzem oktatási felelőse kendőzetlenül őszinte hangot üt meg: „Vannak állandó problémáink, amelyek okai főként a három műszakos munkabeosztás és a bejárók utazási gondjai. Elsősorban ezért érthető, ha számosan nem sietnek elvégezni az általános iskola hetedik és nyolcadik osztályát. Pedig a szorgalmi idő csak kétszer tizenhat hét, alig nyolc hónap ...” Csak az az általános iskolai képzés, csak azt tudnám feledni... És tudnám, mivel lehetne az iskolapadokba becsalogatni a tanulástól meglepő és sokszor megmagyarázhatatlan módon irtózó fiatalokat? Mert hiába ingyenes tanszer, munkaidő-kedvezmény, tanulmányi szabadság, nem éppen túlságosan szigorú elbírálás a vizsgákon, jutalom a jól tanulóknak és fizetésemelés, netán középvezetői beosztásba helyezés a bizonyítvány megszerzése , után. Nem jönnek. Hogy miért? Mondjuk ki nyíltan: nem óhajtanak tanulni. És miért nem? Szellemi igénytelenségtől elvakítva, fiatalos nemtörődömségtől vezéreltetve nem látják, amit most elmulasztanak, később nehéz lesz pótolni... — ujházy — KULTURÁLIS KÖRKÉP Korunk valóság vetélkedők A Hajdú-Bihar megyei vállalatok és üzemek szocialista brigádjai — hagyományosan — a Korunk valósága mozgalom keretében tesznek eleget kulturális vállalásaiknak. A mozgalom célja egész évre szóló közművelődési programot biztosítani a szocialista brigádoknak, segítve a közművelődést A mozgalomban a kötelező témák: kül- és belpolitika, gazdaságpolitika, V. ötéves terv, érdekvédelem az üzemben, üzemi demokrácia. Szakmai kérdések: iparunk, ■. üzemünk helye a népgazdaságban, fejlődési perspektívák, munkahelyi ártalmak, munkavédelem. Ezenkívül a brigádok szabadon választhatnak 3 művet irodalmi, színház-, zenei és képzőművészeti témákból. Megyebizottságokhoz tartozó vállalatoktól 57 brigád nevezett be 1977-re a mozgalomba. Brigádjaink részére a központi felkészítőkön kívül — melyet a városi művelődési központ szervez — üzemi felkészítő előadásokat tartottunk. Október hónapban kerültek megrendezésre a vállalati döntők, ahonnan a győztes brigádok (12 csapat) a szakági döntőn versengtek a megyei elődöntőbe való jutásért, melyet izgalmas küzdelem után a Lombik (Konzervgyár), az Április 4. (Konzervgyár) és az Eötvös (Dohánygyár) brigád nyert meg. Mindhárom brigád izgalommal készül a megyei elődöntőre. Az alapszervi, szakági versenyeken részt vevő brigádok anyagi elismerésben, illetve tárgyi jutalomban részesültek. Az szb. által megrendezett vetélkedő házigazdái szintén szocialista brigádok voltak, akik a szervezésben és a vetélkedő lebonyolításában működtek közre. A jutalom — Ki tud többet a Szovjetunióról címmel szellemi vetélkedőt kezdeményezett a Kazincbarcikai Sütőipari Vállalat vezetőségének egyetértésével és támogatásával a Váci Mihály szocialista brigád. Vállalatunk széttagoltsága ellenére 24 brigád csatlakozot a felhíváshoz. Az elődöntőket három bázisüzemünkben, Kazincbarcikán, Ózdon és Mezőkövesden tartották meg. A brigádokat a vetélkedőn 7 fős csapat képviselte. A döntőn résztvevő 6 brigádnak 5. tagú zsűri előtt kellett bizonyítani tudását a Szovjetunióról. A rendezés színvonalát a vetélkedő igényességét reprezentálja az a tény, hogy a zsűri munkájában résztvettek a megye és a városi pártbizottság munkatársai, az ÉDOSZ megye Bizottság titkára, valamint a Kazincbarcikai Vegyipari Automatizálási Főiskola Marxizmus-Leninizmus Tanszékének vezetője. Vendégeink között foglalt helyet Csehszlovákiából a Kassai Sütő- és Cukrászipari Vállalat 9 tagú küldöttsége. Első a kazincbarcikai „Március 8.” női szocialista brigád. Jutalmuk egyhetes társasutazás a Szovjetunióba. Második a kazincbarcikai ..Arany János” munkabrigád. Személyenként 1 Sokol zsebrádiót kaptak. Harmadik az ózdi .„Szörnyi Márton” szocialista brigád. Személyenként 400 Ft-os könyvutalványt kaptak, míg a 4., 5. és 6. helyezést elért versenyzők 1000 Ft-os könyvutalványban részesültek. Kiss Gyula Őszintén a Mindenki Iskolájáról közeledik a Mindenki Iskolája első „tanévének”, a 7. általános iskolai osztály tananyaga sugárzásának befejezése. Rövidesen megkezdődnek az ismétlő konzultációs adások, a magánvizsgára történő felkészülés intenzív szakasza, majd a megszerzett tudásról való beszámolás. Pontos statisztika nincs arról, hogy hány dolgozó hallgatja, nézi a műsorokat, hányan élnek a konzultációs lehetőségekkel. Néhány művelődési intézményünkben, vállalatainknál járva, némi képet alkothattunk azonban a Mindenki Iskolája akció jelenlegi állásáról. Leszögezhető, hogy az eddigi eredmények nincsenek arányban a befektetett előkészítő, szervező munnkával. Valamennyi szakszervezeti bizottságunk felhívással fordult még a tanév kezdetén az általános iskolát nem végzett dolgozóihoz, hogy jelentkezzenek az adások nézésére, hallgatására, vegyék igénybe a művelődési intézmények programjába beépített rendszeres konzultációkat. Szakszervezeti értekezleteken, trigádtanácskozásokon, üzemi híradókban, egyéni beszélgetések keretében tájékoztatták a dolgozókat a lehetőségekről. Mindezek eredményeként a Nagykőrösi Konzervgyárban 9 fő jelentkezett, akik a vállalati könyvtáron keresztül megkapták a tankönyveket, az egyes tantárgyakhoz kiegészítésül felhasználható irodalom jegyzékét és vállalaton belül konzultációt is szerveznek részükre. A Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi Vállalatnál 5 fő, a Ceglédi Sütőipari Vállalatnál 12 fő jelentkezett. A Középmagyarországi Tejipari Vállalat nagykőrösi és pásztói üzemeiben kihelyezett osztályok szerveződtek, ahol együtt hallgatják, nézik az adásokat is. A Sarkadi Cukorgyár klubkönyvtára konzultációs napokat szervezett, ahova saját dolgozóin kívül, az egész községből, az ott működő üzemekből is várja az érdeklődőket, a Mindenki Iskolája tanulóit. A Kaposvári ÉDOSZ Művelődési Ház is sok energiát fordított már eddig a rádió- és tv-iskola népszerűsítésére. Szb-titkári értekezleten a figyelemfelhívás mellett névsort kértek a nem végzettekről, a jelentkezőkről, akiknek a művelődési házba irányítását igényelték. A Húskombinát 35 fővel kihelyezett iskolát indított, így innen nem jöttek hallgatók. A Cukorgyárból 8 fő jelentkezett a művelődési ház felhívására, a többi üzemből senki. Szerződést kötöttek két általános iskolával, ahonnan a dolgozók iskolájának tanárai szerdánként konzultációt tartanak a művelődési házban. Sajnos eddig mindössze hárman vették igénybe ezt a lehetőséget, pedig a szerződés értelmében a tanév befejeztével a vizsgáztatást is a művelődési intézményben rendezik majd meg, csak félő, hogy nem lesz kit vizsgáztatni. Most újabb agitációs kampányt kezdtek: a művelődési ház munkatársai járják az üzemeket, röplapokat készítenek, eljuttatva azokat személyesen az érdekeltekhez. A rádió- és televízió-sorozat indulásakor azt a célt tűzte maga elé, hogy az oktatási és művelődési intézmények öszszefogásával és segítségével a felnőtt dolgozók nagy tömegei sajátítsák el, frissítsék fel alapműveltségüket. A korábbi, már bevált oktatási formák mellé egy újabb önművelési lehetőség született, szélesebbre tárultak a tanulás kapui. A felnőtt dolgozó ember élettapasztalatával felvértezve dönthet arról, hogy a felkínált tanulási formák melyikét választja. Ez újabb lehetőség alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson akár a dolgozók iskolájában, akár a magánúton folyó tanuláshoz. Nem csodaszer azonban a rádió- és televízió, önmagában nem biztosíthatja a sikeres vizsgát. Szükség van rendszeres tanulásra, a pedagógusi segítségre, a konzultációra, amely olyan plusz lehetőség a tanulók számára, aminek révén választ kaphatnak kérdéseikre, bővebb magyarázatot, vagy esetleg ösztönzést, ha csüggedés, elkedvetlenedés lépne fel, a nem leküzdhetetlen nehézségek láttán. A helyi kezdeményezések, a még hatékonyabb munka serkentésére az Országos Közművelődési Tanács felhívással fordult a tanácsok, társadalmi- és tömegszervezetek, vállalatok vezetőihez, hogy ösztönözzék, segítsék a dolgozókat a Mindenki Iskolája művelődési formában való részvételre, minél többen adjanak számot , ismereteik gyarapodásáról. Fordítsanak figyelmet a konzultációs központok kialakítására, azok munkájára, a mindenki iskolája adásainak a dolgozók általános iskolájában történő szervezett felhasználására, a művelődési intézményekben folyó egyéb felnőttoktatási programok összekapcsolására az adásokkal. A legjobb eredményeket elérő megyék (főváros), az 1977. decemberi értékeléskor 500, 300 és 3 darab 150 ezer forintos díjat kapnak, melyet a felnőttoktatás további korszerűsítésére fordíthatnak. A legjobb módszereket alkalmazó és széles körben terjesztő közművelődési intézmények, iskolák pedig 3 darab, 50 ezer forintos különdíjban részesülhetnek az idei oktatási évben elért eredmények, és a következő tanév szervezése alapján. Mint látható, az országos szervek, szakszervezeti alapszervek, művelődési intézmények egyaránt sokat foglalkoznak a kérdéssel. A szervezés, együttműködés kialakítása többnyire megtörtént. Továbbra is szükséges azonban a rendszeres üzemi figyelem, a művelődési intézmények hathatós, nem lankadó munkája és nem utolsó sorban a művelődést, tanulást elismerő, azt igénylő közhangulat általánossá tétele. Ezáltal válhat a Mindenki Iskolája valóban mindenkié, s elsősorban azoké, akiknek legnagyobb szükségük van rá, akik még nem végezték el a 8 általános iskolát. B. L. JANUÁRI MŰSORKALAUZ Januárt írunk. Sok az új könyv, egymást követik a színházi premierek, gyakran mutatnak be új filmeket a mozik. A bő termésből válogattunk össze néhányat januári műsorkalauzunk számára. Isten nem szerencsejátékos A történet ismert. Néhány éve, szilveszter éjszakáján két fiú lelte halálát a Baradla barlangban. Utána egy nyári viharban ugyanaz a paptanár, akinek része van az előző ügyben, csónakázás közben magára hagyja a vízben utasát. Nyugodtan hazament és álomra hajtotta fejét. A példás ítélet nem maradt el. Gyurkovics Tibor Isten nem szerencsejátékos című műve, amelyet a Madách Kamaraszínháza mutatott be, tulajdonképpen kitalált figurákat mozgat. De — s ez biztosnak látszik — van összefüggés a történet és a darab között. Ebből az összefüggésből konstruálta meg a vizsgálóbíró és a szerzetes drámai párbeszédét. A mű tulajdonképpen vitadráma. A két főszerepet Mensáros László és Bálint András alakítja. Mensáros játéka tetszett, Bálinté már kevésbé. Egy király Párizsban A Vidám Színpad nagy sikerű darabja, az Egy király Párizsban telt ház előtt megy minden alkalommal. Flers és Gaillavet komédiáját Molnár Ferenc fordította jó néhány évtizede. A darabban úgy nevetteti ki az újgazdagokat az újgazdagokkal, hogy azok közben maguk is élvezték a bírálat nagy mutatványát. A darabban Szenes Iván versei úgy folytatják a dialógusokat, úgy pörgetik, fűszerezik a játék szellemét, hogy azok tovább színesítik a komédiát. Torday Teri, Gyurkovics Zsuzsa, Kabos László, Csákányi László és a többiek kitűnően érzik szerepüket. Kellemes este, jó kikapcsolódás az Egy király Párizsban! Cseresznyéskert A Szegedi Nemzeti Színház Csehov Cseresznyéskertjét mutatta be. Mindig meglep és meghat Csehov éleslátásával, azzal, ahogyan láttatniakarja velünk az életet. Barta Mária, Faluhelyi Magda, ifj. Ujlaky László, Kovács János, Király Levente és Nagy Anikó fh. igyekezett visszaadni az utánozhatatlan csehovi hangulatot. Három film Nem lesz olajháború. Ez a színes marokkói film korunk egyik legégetőbb problémáját feszegeti — történetesen az energiaválságot. Határozott, jószándékú és nagyon tisztánlátó film. Politikai film. Miért ölnek meg egy bírót? Olasz film. A napokban láttuk a tévében Jean Gabin főszereplésével a Két férfi a városban! Ott a rendőrfelügyelőt öli meg a film egyik főszereplője. Itt a bíróra kerül sor. Szabványos politikai krimiként indul a film, aztán a befejezés előtt olyan fordulatot vesz, amelyre senki nem számít. Érdekes film, jó színészekkel. Régi idők rock zenéje. Amerikai film. A régi csillagokkal való találkozás érdekes. Milyen is a rock húsz év távolából? Sodró tempójú, kitűnő zenéjű film. Hat könyvről Baktai Ferenc: Szabad-e vállat vonni? A korán elhunyt tehetséges újságíró életművéből egy maroknyit ölel fel a kötet Gazdag írói képesség, kedves humor, szép és elgondolkodtató írások. Remarque: Szeresd felebarátodat. Hogyan éltek a harmincas években az emigránsok? Többé-kevésbé reménytelen életüket, gyötrelmeiket ábrázolja hitelesen a könyv. Balázs Dénes: Pápua Új- Guinea. A jeles geográfus új könyvében a pápuák földjével ismertet meg minket. Emberevő lakóiról, a hátborzongató történetekről sokat hallottunk korábban. Az író nekivág a nagy útnak, hogy bemutassa az országot, amelynek fővárosában ultramodern egyetemen tanulnak az emberevő ősök unokái. De találkozik olyan törzsekkel, amelyek még ma is a kőkori kultúrfokon élnek. Maliskin: Szevasztopol. Az 1917-es februári forradalom elevenedik meg a könyv lapjain. A nagy történelmi sorsfordulót idézi a szerző. Kellér Dezső: Leltár. A magyar kabaré, a magyar könnyű múzsa történetének egyik nagy időszakát idézi fel a kitűnő író könyvében, amelyről azt mondja: humoros történetek végtelen mozaikjából összeálló önéletrajz az egész. Berkesi András: Hűség. Az ötvenes évekkel ismertet meg a regény. A teremtő munka, a feszültségekkel és ellentmondásokkal terhes korszak légkörében élnek hősei. A mindvégig izgalmas, érdekes történet főszereplőit a Siratófalban már megismertük, s megszerettük. Berkesi regényét hitelessége teszi igazán izgalmassá, olvasmányossá.