Élet és Tudomány, 1959. január-június (14. évfolyam, 1-27. szám)
1959-05-13 / 20. szám
Ezzel a kívánsággal szemben jogosan felvetik, hogy megengedhetetlen a század eleji szecessziós „vásári díszletek” megismétlése. Mások a függőhíd helyett olyan felsőpályás gerendahidat üdvözölnének szívesen, mint a Margit- vagy az Árpád-híd, mert az ilyen típusú — úgymond— kevesebbet takar el a város képéből. Ismét mások szerint, ha a Dunán ferdén vezetne át a híd a Döbrentei tér felé , az volna az igazi, mert „nem menne neki a Gellérthegynek”. Még olyan vélemény is akadt, hogy nincs szükség semmiféle hídra, mert a Duna-partok szépsége hidak nélkül inkább érvényesül. Szerintük az Erzsébet-híd felépítésének költségeiből alagutat kellene fúrni. Próbáljuk meg értékelni e különböző nézeteket. Amikor először vetődött fel a híd újjáépítésének gondolata, úgy véltük, az a helyes, hogy a réginek hű mása lesz, s ezáltal a szecessziónak legalább egyetlen ízléses emléke marad az utókorra. Az akkori elképzelés szerint a hídon — miként a régin — 4 kocsisor férne el egymás mellett. Bár külön pályát a villamos céljaira nem számítottunk, a híd a korszerű közlekedési és terhelési előírásoknak megfelelt volna. A négy kocsinyom megtartása esetén annak sem lett volna elvi akadálya, hogy az eredeti szerint díszítsük. Anyagi tekintetben inkább problematikus e megoldás, minthogy ilyen óriási mennyiségű mfilakatosi munkára ma már sem nálunk, sem külföldön nincsenek berendezkedve. Felsőpályás hidat — különösen városon belül — előszeretettel tervez a modern hidász is. A Duna e szakaszán azonban a víz erős sodrása miatt mederpillért beépíteni nem szabad. Tehát meg kell tartani a 290 méter széles nyílást. Ez viszont olyan tartómagasságot (magas hídszerkezetet) követel, amely sokkal többet fed el a város képéből, mint a régi. A híd ferde átvezetése sem nem szép, sem nem előnyös. A híd jelenlegi helyén a budai feljáró körforgalmát kitűnően el lehet vezetni a Döbrentei tér felé. Az így adódó hosszabb szakasz egyenesen előnyös is. Sokkal kedvezőbb, mint ha a híd egyenest a Döbrentei tér irányába épülne. A javasolt alagút elkészítése majdnem 2 milliárd forintot emésztene fel. Ebből öt Erzsébet-híd építésére futná. Ehhez még tegyük hozzá, hogy az alagút bejárati lejtőjének Pesten a Múzeum körútnál, Budán a Szent János téren kellenekezdődnie. Amikor ismét határozott formában felvetődött az „Erzsébet híd-probléma”, akkoriban már a város fejlődésével összefüggésben megsokasodtak a közlekedési nehézségek. Manapság már szó sem lehet arról, hogy a hídon ne haladjon át villamos. De a jövőre is kell gondolnunk. A híd 100—200 évre épül. Célszerű-e, hogy megint egy keskeny hidat építsünk a város szívében? Különösen, ha még villamos is közlekedik, rajta? — Nem! — Hatnyomú kocsipályát kell építeni, két- pi/on^függesztő kábelek ~~-^tartó kábel L belógáshorgony kábel 290 m A kábelhíd sematikus rajza. hosszmetszet keresztmetszet - Unciámra 4. ábra. a) A tervett kábelhíd vázlata, b) a hídfő új kialakítása, c) sodrott hídkábel-küteg 018