Élet és Tudomány, 1961. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1961-03-12 / 11. szám

épületek nagy tömege késleltette. A tervezett pesti hídfőnél, a belvárosi templom körül, még a régi szűk utcák és terek egész szövevénye húzódott. A mai Ferenciek tere és a hídfő közt a S­bestyén tér, a Rózsa tér, a Piac tér, a Hal tér, a Kígyó utca, a Lipót utca, a Sebestyén utca alacsony házai alkot­ták a régi Belváros magvát. A Váci utca és a Kígyó utca találkozásánál volt a régi városháza, s innen a Duna felé a régi piarista rendház. A hídfő helyén a plébánia épülete emelkedett. Mindezt le kellett bontani és a Kossuth Lajos utcát (az­ akkori Hatvani utcát) kiszélesíteni, hogy korszerű hídfeljárót építhessenek. Még így is ott állott akadályként a belvárosi templom, amelynek műtörténeti értékét csak ekkor kezdték igazán felismerni. Több terv alapos mérlegelése után szü­letett meg a jelenlegi elrendezés. A híddal egy időben épültek a Kossuth Lajos utca palotái és a Belvárosi Takarék, vele szemben a Királyi bérház, a Klotild­­palota, az új Piarista Rendház és Gimnázium. Fel­építésükkel kialakult az új hídfő környéke. Budán a Gellérthegy sziklái és a hozzájuk tapadó kis házak akadályozták a másik hídfő kialakítását. A házak lebontását egy nagyobb sziklatömeg lezu­hanásakor már elhatározták, de el kellett távolítani a tervezett híd tengelyében álló Hungária Szálló épületét is, amelynek udvarán fakadt az ismert Hungária-forrás. A Gellérthegy szikláinak levésésére A régi Folvám téri­, ma Szabadság-híd kü­zépső részének beemelése A Szabadság-híd szerkezeti vázlata A Petőfi-híd sz.

Next