Élet és Tudomány, 1964. július-december (19. évfolyam, 27-51. szám)
1964-07-03 / 27. szám
&Lqj—, TUDOMÁNY L__________________________________A A TIT HITILAPJjl XIX. IVF. 27. SZÁM 1964.JÚLIUS 3 A TARTALOMBÓL: A „Hold-illúzió” megoldása Nyelv és élet Egy hasznos madár életéből Különös kagylópénz Az „újító” gyűrűsféreg Miért szép? Zürichtől Andermattig Sterilizáló készülékek Mátyás király vadaskerti vadászkastélya Aranyat érő májusi eső Új Nílus-völgy A tudomány világa A rádió és a televízió műsora A fagylaltmérgezés Rejtvény Főszerkesztő: Kocsis Ferenc A szerkesztő bizottság elnöke: Csűrös Zoltán A szerkesztő bizottság tagjai: Ács Miklós, Ákos Károly, Bruzsa László, Fáth János, Fényes Imre, Futó József, Haraszty Árpád, Haraszti István, Harsányi István, Jantzky Béla, Jánossy Andor, Kulin György, Makkai László, Malán Mihály, Matolcsi János, Mihalik Sándor, Németh Béla, Öveges József, Székely Sándor, Szlameniczky István, Tangl Harald, Tarján Rezső, Tasnádi Kubacska András, Vécsey Zoltán, Zách Alfréd Kiadja: a Gondolat Könyv- és Lapkiadó és Terjesztő Vállalat, Budapest, VIII., Bródy Sándor utca 16. Felelős kiadó: Havas Ernő, a Gondolat Kiadó igazgatója. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi, Budapesten a kerületi kézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj negyedévre 19,50 Ft. Külföldiek a „Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest, 62. postafiók) vagy külföldi képviseleteinél és bizományosainál fizethetik elő. Szerkesztőség: Budapest, VII. Lenin körút 5. Tel: 223899 Kéziratokat nem őrzünk meg. 642965 Athenaeum Nyomda mélynyomása, Budapest Felelős vezető: Soproni Béla igazgató Index: 25,245 KISLEXIKON Cikkeinkben *-gal megjelöltük azokat a kifejezéseket, amelyek a Kislexikonban szerepelnek. DELELÉS: valamely égitestre az az időpont, amikor a szóban forgó égitest ethalad a pólust a zenittel összekötő égi főkörön (a meridiánon). KÓROKOZÓ MIKROBÁK (mikroorganizmusok): nagyságuk és élettani tulajdonságaik alapján csoportosíthatók. Általában legkisebbek a vírusok: csak elektronmikroszkóppal láthatók, nincsenek anyagcserefolyamatokat végző saját enzimrendszereik (ezért sokan nem is tekintik őket organizmusoknak), s csak élő sejtben tudnak szaporodni. Vírusok okozzák az influenzát, a kanyarót, a himlőt stb. — Nagyobbak és fénymikroszkóppal is láthatók a baktériumok (hasadó gombák) — bár egyik-másik közülük kisebb a legnagyobb vírusoknál. Van gömb alakú baktérium (kokkusz), pálcika alakú (bacilus) és tekervényes fonalat utánzó (vibrii). Többnyire egyetlen sejtből állnak; egyik-másik kisebb sejthalmazokba tömörül. Saját enzimrendszerük van, osztódással szaporodnak. Baktériumok okozzák a gennyesedéseket, a vérhast, a vörhenyt, a tbc-t, a kolerát stb. — A vírusok és a baktériumok között átmenetnek tekinthetők a rickettsiák, részben nagyságuk miatt, részben mert lehetnek ugyan bizonyos hiányos enzimrendszer-maradványaik, de csak élő sejtben szaporodhatnak. Közéjük tartozik például a kiütéses tifusz kórokozója, amelyet a ruhatetű terjeszt. Túlságosan elszaporodva, illetve más környezetbe kerülve egyébként hasznos, az életfolyamatokhoz nélkülözhetetlen mikrobák is kórokozóvá válhatnak. PARTIKULARIZMUS: a nagyobb egységek (pl. országok, államszövetségek) tökéletesebb és gyorsabb kialakulását hátráltató kisebb egységek (országrészek, kis országok) önálló léte, illetve önálló létére való törekvés. RELATÍV NEDVESSÉGTARTALOM: A levegő abszolút levegőtartalma azt fejezi ki, hogy 1 m* levegő hány gramm vízpárát tartalmaz. Az abszolút nedvességtartalom nem lehet korlátlan; van egy meghatározott érték, amelyet már nem haladhat túl, mert különben a többlet kicsapódik. Ezt a meghatározott értéket nevezzük maximális nedvességtartalomnak. A maximális nedvességtartalom függ a hőmérséklettől, melegebb levegőben nagyobb. A ~ mármost azt fejezi ki, hogy az abszolút nedvességtartalom hány %a a maximálisnak. CÍMKÉPÜNK: A krakkói szárnyasoltár egyik mellékalakja. Miért szép a cikkünkhöz 1250