Élet és Tudomány, 1972. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1972-01-14 / 2. szám

CÍMKÉPÜNK: SZÁMUNK TARTALMA: 51 A KUTATÁS HAZAI MŰHELYEIBEN: VINKAMIN Dr. Wolfner András 55 MÉHÁTÜLTETÉS? Dr. B. Bánk Endre 58 AZ „EZÜSTFLOTTA” ELSÜLLYEDT KINCSEI NYOMÁBAN Dr. Nábráczky Béla 63 A FÓLIACSIK Forbáth Róbert 66 A SZÍNÉSZ ÉS A KÖZÖNSÉG Dániel Ferenc 70 A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK Antalffy Gyula 79 VITA A HOLDKRÁTEREKRŐL 1. 82 ÖNMAGUNK ÉS AZ EMBEREK MEGISMERÉSÉNEK MÓDSZEREI 5. A MAUDSLEY—HARSÁNYI-FÉLE KÉRDŐÍV ADATAINAK ELEMZÉSE Dr. Harsányi István 85 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA 87 NYELV ÉS ÉLET: ALTERNATÍVA Dr. G. L. 88 A TUDOMÁNY VILÁGA 95 TV- ÉS RÁDIÓMŰSOR — TÁJÉKOZTATÓ 96 KISLEXIKON — REJTVÉNY Gazdag halászzssikmányt halásznak le a hortobágyi halastavakból (A Hortobágyi Nemzeti Park című cikkünkhöz) Bojtár Ottó felvétele KÖVETKEZŐ SZÁMUNK TARTALMÁBÓL A Balatonba zárt hal: a garda © Arisztotelész és a világ okai © Mecseknádasd © Vas- és acél­iparunk — és az Integráció © A Sopron-környé­­ki földrengés © Vita a holdkráterekről II. © A térábrázolás alakulása a festészetben © A rá­­dióirányítású repülőmodell © Kábítószerek . . . 0 A gondolkodás iskolája © A tudomány vi­lága 50 KEDVES ÉLET ÉS TUDOMÁNY! LAIKUS JEGYZET EGY TÜDÓS VITÁHOZ Két számában is foglalkozott az Élet és Tudomány a Széchenyi meggyilkol­tatása című televíziós filmmel. Ezt a figyelmet személy szerint különösen megtisztelőnek érzem, hiszen a filmet én írtam. De örülök neki azért is, mert jeles történészeket késztetett megszólalásra, mégha véleményük szerint mindaz, ami Széchenyi halá­lával kapcsolatosan a drámában elő­került, egyszerűen besorolható a le­genda körébe. Ezzel nem kívánok vi­tázni, a film sem akart, hiszen a gyil­kosság­ öngyilkosság kérdését nyitva hagyta. Az sem késztet megjegyzésre, hogy e folyóiratban két különnemű minőséget, az irodalmit (művészetit) és a tudományosat könnyű kézzel ösz­­szekeverték, hiszen megszokott jelen­ség ez, mióta világ a világ, és könnyű kritikai lehetőséget kínál minden idő­ben. Hogy csak a legnagyobb „korri­gálandó” hibákat idézzem, Shakes­peare szerint Csehországnak tengere van, s ha jól emlékszem, Petőfi János vitéze is úgy tartja, hogy Franciaor­szág meg India határos... Más kérdés, hogy a valós elemekből épített, de mégiscsak természetszerű­leg fiktív történelmi dráma bírálatául lehetséges-e tudományos érveket fel­sorakoztatni egyáltalán; különösen, ha azok egy része szintúgy fikció. Hanák Péter fejtegetése például a magyar történetírás immár, sajnos, hagyomá­nyosnak tetsző „sarkításos” módszeré­vel élt, s megint felállította azt a lát­ványos Kossuth—Széchenyi ellentét­párt, amely eléggé vitathatóan hol az egyik államférfit és gondolkodót, hol a másikat állítja előnytelen (és igaz­ságtalan) helyzetbe, valamelyikük vélt érdekében. Lehetséges, hogy a két há­ború közti, túlzottan „Széchenyi-párti” (Folytatás a 77. oldalon)

Next