Élet és Tudomány, 1977. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-11 / 10. szám

A XVIII. század ele­jétől kezdve világ­szerte egyre na­gyobb érdeklődés nyilvánult meg a csillagá­szat eredményei iránt. A fizikusok és a matemati­kusok számára a bolygók keringésének és tömegének meghatározása és az üstö­kösök mozgásának kiszá­mítása a newtoni fizika egyik kísérleti igazolása volt. Emellett a XVII. szá­zad végén — a Föld pon­tos méreteinek meghatáro­zása végett — kezdemé­nyezett nagy, nemzetközi jellegű fokmérésekhez és a különféle országok rész­letes térképező munkála­taihoz szintén szükség volt csillagászati mérésekre. A gyakorlati célok érde­kében, a földrajzi hely­meghatározások pontosabb módszereinek kidolgozásá­ra létesítették 1667-ben a ma is működő párizsi ob­szervatóriumot és a hajók megbízhatóbb helyzetmé­résének segítésére 1675-ben London mellett a green­­wilchi­ csillagvizsgálót. Ma­gyar területen az első, ak­koriban korszerű csillag­­vizsgáló a nagyszombati fő­iskolának — majd egyetem­nek — 1735—1755 között felépült obszervatóriuma volt. Ennek a csillagvizs­gálónak az ország pontos feltérképezésében volt na­gyon fontos szerepe. Ugyancsak térképezési alappontként vált jelentős­sé az egri „Specula” is. Fi­gyelmet érdemel, hogy a század végéig alapított harminckét európai csil­lagvizsgáló között a nagy­­szombati sorrendben a 14., az egri a 24. és a budai a 25. alapítás volt. Felszere­lésüket tekintve azonban a magyarországi csillagvizs­gálók a legjelentősebbek közé tartoztak. Az egri „csillagászto­rony” — latinosan a „Spe­cula” — működése 1776 nyarán kezdődött, amikor Hell Miksa (1720—1792), a bécsi egyetem obszervató­riumának igazgatója, Mada­­rassy János egri csillagász és Ferdinand Schultz oszt­rák műszerészmester a már félig készen álló egyetemi csillagvizsgálóban kimér­ték az ott áthaladó észak­déli irányú meridiánvona­lat (délkört). Az egri egyetemet (utóbb Lyceum volt, s jelenleg a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola) gróf Eszterházy Károly püspök (1725—­1799) alapította. Eszterházy Ká­­rolynak, aki őszintén lel­kesedett a művészetekért és a tudományokért, a sa­ját hatalmas vagyona és az egri püspökségből eredő nagy jövedelme lehetővé tette, hogy elgondolásainak java részét valóra váltsa. A csillagászat különösen érdekelte. Ez abból is ki­tűnik, hogy a tervezett egyetem keretében a csil­lagásztorony kiemelt, szin­te önálló helyet kapott. A műszerek A húsz esztendeig tartó építkezés 1765-ben kezdő­dött, Fellner Jakabnak, a magyarországi barokk ki­váló építészének az elgon­dolásai szerint. Ám a tér­­tervek még nem is létez­tek, amikor 1762-ben már Bécsben találjuk Balajthy Máté matematikust, aki ott Hell Miksa mellett tanul­ta a gyakorlati asztrostó­miét. Egyidejűleg Balaj­­thy segített Hellnek a kül­földről megrendelt műsze­rek beszerzésében is. A műszerek beszerzésé­vel megbízott Hell szív­ügyének tekintette az egri csillagvizsgáló szervezését. Eszterházy volt a mecénás, ő az intézmény szellemi atyja. Igyekezett korának legtökéletesebb eszközeit beszerezni, ezért az akko­riban világhírű angol mű­szerészekhez fordult. A híres greenwichi obszerva­tórium igazgatóját, Sir Ne­vy Maskelyne-t kérte föl, hogy járjon utána a leg­jobb eszközöknek. Alig­hanem ennek köszönhető, hogy az egri műszerek egy része az akkoriban Euró­­pa-szerte megcsodált green­wichi eszközök mintájá­ra készült. Ez a hasonló­ság elsősorban a szögmérő berendezéseken tűnik fel. A kor elméleti és gya­korlati csillagászati felada­tai elsősorban az égitestek éggömbön elfoglalt látszó­lagos helyzetének — az égi „koordináták”-nak — a mérését kívánták meg. Ezért a műszerek között fontos szerepük volt a fokbeosztásos szögmérő eszközöknek és a jól járó óráknak. (Az órákra a föld­rajzi hosszúságmérésekhez volt szükség.) Hogy a fok­beosztás pontos és­­részle­tes legyen, a beosztást hor­dozó körívek — a jobbára 90 szögfokos negyedkör­ívek, az úgynevezett kvad­ránsok — körsugarát (rá­diuszát) igyekeztek minél nagyobbra méretezni. Figyelemre méltó az eg­ri csillagvizsgáló nyugati észlelőtermének falára szi­lárdan fölszerelt nagy fali­kvadráns (fali körnegyed). Ez az eszköz, amely az ég­bolt észak—déli irányú kör­ívén, a meridiánon áthala­dó — delelő — csillagok észlelésére alkalmas, 8 an­gol láb, azaz 241 cm körsu­garával az ilyen típusú esz­közök legnagyobbjai közé tartozik. Mivel a nagy kör­íven egy fok szögtávolság nagyjában 4 cm-nek felel Az egri csillagvizsgáló és egyetem emlékérme 1868-ból. Jól látható rajta a csillagda kupolája Az egri csillagvizsgáló nagy fali­ negyedköríve (kvadránsa) az égitestek látszó helyének mérésére. J. Sisson gyártmánya 1780-ból Hell Miksa :•►2

Next