Élet és Tudomány, 1977. január-június (32. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-11 / 10. szám
A XVIII. század elejétől kezdve világszerte egyre nagyobb érdeklődés nyilvánult meg a csillagászat eredményei iránt. A fizikusok és a matematikusok számára a bolygók keringésének és tömegének meghatározása és az üstökösök mozgásának kiszámítása a newtoni fizika egyik kísérleti igazolása volt. Emellett a XVII. század végén — a Föld pontos méreteinek meghatározása végett — kezdeményezett nagy, nemzetközi jellegű fokmérésekhez és a különféle országok részletes térképező munkálataihoz szintén szükség volt csillagászati mérésekre. A gyakorlati célok érdekében, a földrajzi helymeghatározások pontosabb módszereinek kidolgozására létesítették 1667-ben a ma is működő párizsi obszervatóriumot és a hajók megbízhatóbb helyzetmérésének segítésére 1675-ben London mellett a greenwilchi csillagvizsgálót. Magyar területen az első, akkoriban korszerű csillagvizsgáló a nagyszombati főiskolának — majd egyetemnek — 1735—1755 között felépült obszervatóriuma volt. Ennek a csillagvizsgálónak az ország pontos feltérképezésében volt nagyon fontos szerepe. Ugyancsak térképezési alappontként vált jelentőssé az egri „Specula” is. Figyelmet érdemel, hogy a század végéig alapított harminckét európai csillagvizsgáló között a nagyszombati sorrendben a 14., az egri a 24. és a budai a 25. alapítás volt. Felszerelésüket tekintve azonban a magyarországi csillagvizsgálók a legjelentősebbek közé tartoztak. Az egri „csillagásztorony” — latinosan a „Specula” — működése 1776 nyarán kezdődött, amikor Hell Miksa (1720—1792), a bécsi egyetem obszervatóriumának igazgatója, Madarassy János egri csillagász és Ferdinand Schultz osztrák műszerészmester a már félig készen álló egyetemi csillagvizsgálóban kimérték az ott áthaladó északdéli irányú meridiánvonalat (délkört). Az egri egyetemet (utóbb Lyceum volt, s jelenleg a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola) gróf Eszterházy Károly püspök (1725—1799) alapította. Eszterházy Károlynak, aki őszintén lelkesedett a művészetekért és a tudományokért, a saját hatalmas vagyona és az egri püspökségből eredő nagy jövedelme lehetővé tette, hogy elgondolásainak java részét valóra váltsa. A csillagászat különösen érdekelte. Ez abból is kitűnik, hogy a tervezett egyetem keretében a csillagásztorony kiemelt, szinte önálló helyet kapott. A műszerek A húsz esztendeig tartó építkezés 1765-ben kezdődött, Fellner Jakabnak, a magyarországi barokk kiváló építészének az elgondolásai szerint. Ám a tértervek még nem is léteztek, amikor 1762-ben már Bécsben találjuk Balajthy Máté matematikust, aki ott Hell Miksa mellett tanulta a gyakorlati asztrostómiét. Egyidejűleg Balajthy segített Hellnek a külföldről megrendelt műszerek beszerzésében is. A műszerek beszerzésével megbízott Hell szívügyének tekintette az egri csillagvizsgáló szervezését. Eszterházy volt a mecénás, ő az intézmény szellemi atyja. Igyekezett korának legtökéletesebb eszközeit beszerezni, ezért az akkoriban világhírű angol műszerészekhez fordult. A híres greenwichi obszervatórium igazgatóját, Sir Nevy Maskelyne-t kérte föl, hogy járjon utána a legjobb eszközöknek. Alighanem ennek köszönhető, hogy az egri műszerek egy része az akkoriban Európa-szerte megcsodált greenwichi eszközök mintájára készült. Ez a hasonlóság elsősorban a szögmérő berendezéseken tűnik fel. A kor elméleti és gyakorlati csillagászati feladatai elsősorban az égitestek éggömbön elfoglalt látszólagos helyzetének — az égi „koordináták”-nak — a mérését kívánták meg. Ezért a műszerek között fontos szerepük volt a fokbeosztásos szögmérő eszközöknek és a jól járó óráknak. (Az órákra a földrajzi hosszúságmérésekhez volt szükség.) Hogy a fokbeosztás pontos ésrészletes legyen, a beosztást hordozó körívek — a jobbára 90 szögfokos negyedkörívek, az úgynevezett kvadránsok — körsugarát (rádiuszát) igyekeztek minél nagyobbra méretezni. Figyelemre méltó az egri csillagvizsgáló nyugati észlelőtermének falára szilárdan fölszerelt nagy falikvadráns (fali körnegyed). Ez az eszköz, amely az égbolt észak—déli irányú körívén, a meridiánon áthaladó — delelő — csillagok észlelésére alkalmas, 8 angol láb, azaz 241 cm körsugarával az ilyen típusú eszközök legnagyobbjai közé tartozik. Mivel a nagy köríven egy fok szögtávolság nagyjában 4 cm-nek felel Az egri csillagvizsgáló és egyetem emlékérme 1868-ból. Jól látható rajta a csillagda kupolája Az egri csillagvizsgáló nagy fali negyedköríve (kvadránsa) az égitestek látszó helyének mérésére. J. Sisson gyártmánya 1780-ból Hell Miksa :•►2