Élet és Tudomány, 1985. január-június (40. évfolyam, 1-26. szám)

1985-01-04 / 1. szám

2 TARTALOM XL. ÉVF. • 1985. I. 4. 1■ ■ szám 3 GAZDASÁGUNK TALPRAÁLLÁSA Pető Iván 6 VÁLASZTÁSOK 1945-BEN BESZÉLGETÉS BALOGH SÁNDORRAL Daniss Győző 8 ÁCSTESZÉR, 1945. JANUÁR 9. Wallinger Endre 10 BAY ZOLTÁN - A MAGYAR HOLD­­RADAROS KÍSÉRLET Kunfalvi Rezső 12 LAKÁSÉPÍTÉS - VÁROSÉPÍTÉS Perényi Imre 15 NYELV ÉS ÉLET: ALKALMILAG VAGY RENDELTETÉS SZERINT Holczer József 15 PLAKÁTOK (1945-1948) Indali György 18 A FÖLDOSZTÁSTÓL A SZÖVETKEZETEKIG Dr. Simon Péter 21 A HÉTKÖZNAPOK LÉLEKTANA: NÉHÁNY SZÓ A SERDÜLÉSRŐL Dr. Ranschburg Jenő 22 A GONDOLKODÁS ÉVSZÁZADAI 14. AZ IPARI FORRADALOM Lovas György 24 SAKKFANTÁZIA Bakcsi György 25 A GONDOLKODÁS ISKOLÁJA Bizám György és Herczeg János 27 A TUDOMÁNY VILÁGA 30 A STABILIZÁCIÓ FŐSZEREPLŐI Nánási Éva 31 KELLEMETLEN „LAKÓTÁRSAK" Kecskeméti István A HÁTLAPON: ÉLETFA Tambur Aranka Címképünk: Filo plakátja a Plakátok (1945-1948) című cikkünkhöz A következő számunk tartalmából: Menü számítógéppel 0 Az 1984. évi közgazdasági No­­bel-díj 0 Hazai műhely 0 Ismét sózunk! 0 Földi figye­lő 0 így készül a felhőfilm 0 Fortélyos székek 0 A to­­radzsák temetési szertartása 0 A gondolkodás évszáza­dai 15. 0 A baktériumos agyhártyagyulladás 0 Alap­jogaink 0 A tudomány vilá­ga Kedves Olvasónk! Ismét új évet és új évfolyamot kezdünk: ez la­punk történetében a 40. S amikor leírjuk ezt a számot, történelmi fordulatot idézünk fel. 40 éve front szelte keresztül az országot. Az egyik ol­dalon még a nyilasok uralkodtak , a másikon már szerveződött az új Magyarország. Ennek szabad, kezdeményező légkörében született meg azután lapunk is, hamar nagy olvasóközönségre találva a művelődésből addig kirekesztett, de a kultúrára igényt tartó munkás- és parasztem­berek s az új tudományos ismeretekre szomjas fiatalok körében. Ez a mi hagyományunk­­ ré­sze az új Magyarország hagyományának. A négy évtizeddel ezelőtti történelmi és hadi eseményeket már eddig is több cikkben követ­tük nyomon, s most ezek sorában ezt az évkezdő számunkat nagyobb részében a visszatekintésre szánjuk. De már nem az előzményekre pillan­tunk vissza, hanem főként a háború következ­ményeinek orvoslására, az újonnan induló gaz­dasági és közéletre, az első szabad választásokra, a mezőgazdaság talpraállására, a szövetkezeti útra. Felidézünk, persze, más tudománytörténe­ti, művészettörténeti és napi eseményeket is. Sok mindenre azonban most nem jutott helyünk. De a fonalat tovább fonjuk következő szá­mainkban is, visszapillantva az elmúlt negyven év máig ható s a holnapunkat is meghatározó sok más eseményére. S ezzel már idei terveinket mondjuk, hiszen — hagyományainkhoz híven — ilyenkor erről is tájékoztatjuk olvasóinkat. Mindannyian tudjuk, hogy jövőnk, jobb létünk érdekében sok min­dennek meg kell újulnia gazdaságunkban, nem utolsósorban szemléletünknek is. A megújulást és az új iránti befogadóképességnek a kitelje­sedését szolgálják azok a cikkeink, amelyek sok műszaki újdonság csínját-bínját ismertetik. Ide tartoznak a mezőgazdaság, a közlekedés és a háztartások újdonságai és takarékos megoldásai is. A jövőnk fordul meg természeti és társadalmi környezetünknek a kímélésén, értő alakításán is. Összetett problémakör ez, sok tudományt foglal­koztat. Rendszeresen szólunk majd róla. Sok cikkünket használták fel a fiatalok eddig is tanulmányi versenyekre készülődve. Ezek mellett most gondolkodtató játékok és a rádióval együtt­működve olyan tudást próbáló és serkentő felada­tok közlését tervezzük, amelyek biztos érdeklő­désre számíthatnak nemcsak a tanulók, hanem ta­náraik körében is. Az elmúlt évben néhány számunkat egy-egy kérdésnek szenteltük. Azt tervezzük, hogy gyak­rabban jelentetünk meg ilyen tematikus számokat. Új rovatot is indítunk már a következő számunk­tól : kéthetente hírt adunk a kutatások hazai mű­helyeiből maguknak a kutatóknak a segítségével. E rovatunkkal szeretnénk tükröt tartani a ma­gyar tudományos életnek, elméleti és gyakor­lati eredményeinek, nehézségeinek, serkentő és gátló tényezőinek. S végül — hiszen bizonyára olvasóink is észreveszik — lapunk köntöse is módosul valamelyest. Hagyományaink nemes ér­tékeit megőrizve „fiatalosabb”, egyszerű eszkö­zökkel készülő, ám minőségi „szabásmintára” igyekszünk áttérni a szövegek, az illusztrációk, a címek kialakításában, összeillesztésében. Lapunk, mint valamennyi társa, ismét drá­gább lett. Reméljük azonban, hogy munkánk jobbításával továbbra is meg fogjuk tartani an­nak a sok ezer embernek a bizalmát és érdek­lődését, akik bennünket olvasnak, s akiknek a szolgálata a szerkesztői munkának — a mi éle­tünknek — az értelmét adja. — A szerkesztők. ÍJ REVÍZIÓ 2011. * KISLEXIKON Cikkeinkben csillag jelzi azokat a kifejezéseket és ne­veket, amelyek a kislexikon­ban szerepelnek. ABRÁZIÓ: a tengerek és a tavak hullámainak felszínala­kító munkája; letarolás. (A tudomány világa) NÉGY NAGY PÁRT: a fel­­szabadulás utáni hetekben a legaktívabb, s az 1945. évi választásokon legerősebbnek bizonyuló Magyar Kommunis­ta Párt — MKP, Szociáldemok­rata Párt — SZDP, Nemzeti Parasztpárt — NPP és Függet­len Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt - FKGP. (Vá­lasztások 1945-ben) COLLEGIUM HUNGARI­CUM: többnyire ösztöndíjat élvező egyetemi hallgatók vagy kutatók tudományos munkáját segítő, lehetővé te­vő - újabban a magyar kul­túrát népszerűsítő és a kultu­rális kapcsolatokat is ápoló, szorgalmazó — külföldi ma­gyar intézet. (Bay Zoltán) JUVENIL HORMON: a ro­varokban termelődő olyan hormon, amely — egyebek kö­zött — az átalakulást késlel­teti, tehát a szervezetet a fiatalkori állapotában igyek­szik megtartani. (A tudomány világa) KRÍMI KONFERENCIA: a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok és Nagy-Britannia kor­mányfőinek 1945 februárjá­ban a Krím-félszigeten, Jaltá­ban megrendezett értekezle­te, amelyen megvitatták a második világháború ered­ményes befejezésével és az Európa háború utáni sorsá­nak rendezésével kapcsolatos kérdéseket; a szövetségesek elhatározták, hogy megsem­misítik a fasizmust, s hogy az európai országok demokrati­kus fejlődésének elősegítése végett egybehangolt politikát folytatnak majd. (Plakátok, 1945-1948) PIGMENT: a festékeknek színt adó, szilárd, oldhatatlan alkatrésze. (A tudomány vi­lága) SUDOSTRAUM: a hitleris­táktól a németség délkelet­európai érdekkörének nyilvá­nított terület. (Ácsteszér, 1945. január 9.) IV& ~

Next