Élet, 1937. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1937-09-12 / 37. szám

vonalú külsejével hamar magára vonta Európa szak­embereinek figyelmét. Több előadás hangzott el külföldön a Horthy Miklós-hídról, amely nemcsak Budapestnek, hanem Európának is egyik legmoder­nebb hídja, amelyet éppen azért terveztek le­egyszerűsített formákban, hogy a munka, a nagy­forgalom, a fejlődés hídja legyen. A Horthy Miklós-híd ötödik hídja Budapestnek és legfőbb erőssége a többi híddal szemben, hogy a budai oldalon nem szalad hegynek. A külsejére impozáns és szép híd építkezése — a hídfeljárók építésével együtt — kereken 12 millió pengőbe került, ami aránylag meglehetősen kis ösz­­szeg, ha figyelembe vesszük, hogy ugyancsak most építettek Bécsben egy Duna-hidat, amelynek épít­kezése jóval túlhaladta a 35 millió schillinget. Az új híd szerkezetileg úgynevezett pályamentes híd, ha­sonló szerkezettel fogják megépíteni majd az óbudai hidat is. A Horthy Miklós-híd a pesti parttól a budai partig folytatólagosan összefüggő szerkezet s élénk kék színével messziről kiemelkedik környezetéből. A híd építkezésének érdekes története van. A fő­város még 1908-ban kérvénnyel fordult a kormány­hoz a Boráros-téri és az óbudai híd megépítése miatt. Négy évvel később, 1912-ben került még napirendre a kérdés, de ettől az időponttól 1917-ig csupán azon vitatkoztak az illetékes hatóságok, hogy a két híd közül melyik épüljön meg hamarabb. Az akkori kereskedelmi miniszter az óbudai híd meg­építését tartotta fontosabbnak és elsőbbrendűnek. 1919-ben újból sürgeti a főváros a híd megépítését, 1928-ig azonban semmi sem történt. Végre 1930 februárjában kiírták a tervpályázatot. Ugyanez év októberében kezdték el a lágymá­nyosi tó töltését, amelyhez részben Duna-homokot, nagyobbik részben pedig a gödöllő-ránabesnyői vasúti kanyar átvágásából kitermelt földmennyisé­get, több mint 200.000 köbméter földet használtak fel. A feltöltés hat évig tartott s munkálataival 1936- ban készültek el. A híd anyaga folyt acél s nyers­anyagának öntését a diósgyőri állami vasgyár vé­gezte, míg vasszerkezeti összeállítását az állami vas- és gépgyár Kőbányai­ úti telepén végezték. Meg kell említsek ezzel kapcsolatban egy érdekességet és pedig azt, hogy annak idején a milleniumi kiállí­tási csarnok az állami gépgyár telepére került s ebben a hatalmas üvegkupolában történt a híd ideiglenes összeállítása. A híd parttól partig 376 méter hosszú, útteste 15 méter 70 centiméter, vasszerkezetének legna­gyobb magassága 4 és fél méter s középső meder­nyílása a Duna nulla­ vízállása fölött 25 méterre van. Súlya 800 vágón és összeállításához több mint két­millió szegecset használtak fel. A híd építésének külső munkálatait 1933 tava­szán indultak meg. 1933 májusában épült meg a budai parti pillér, 1934-ben a budai mederpillér, 1935-ben pedig a pesti part- és mederpillér. A híd vasszerkezetének szerelése nyílásonként három tur­nusban 1936 tavaszától 1937 májusáig tartott. A híd pillérei nem emelkednek a pályatest fölé s csupán úgynevezett jégtörő sapkákkal vannak ellátva, úgy hogy a híd pompás szerkezete teljesen látható és száz százalékig kidomborítja a zseniális tervező el­gondolását. A hídfeljárókat a Közmunkák Tanácsa építtette és pedig a pestit 4 millió, a budait pedig egymilliónyolcszázezer pengős költséggel. Úgy a Horthy Miklós-híd, mint feljáróinak építését dr. Algyai Hubert Pál személyesen irányította és ellen­őrizte. Közlekedési szempontból is nagyjelentőségű és újításnak számító a Horthy Miklós-híd úttestének berendezése. A villamos­sínek a híd kellős közepén halad­nak, a sínektől jobbra és balra kettős kocsisor szá­mára épült az úttest, a külön kerékpározó résszel,­­ úgy hogy mindkét oldalon egyszerre két irányban bonyolítják le a forgalmat. A Horthy Miklós-híd a legszélesebb hídja Budapestnek, szélesebb a ki­szélesített Margit hídnál is. A hídavatás ünnepélyes órájában még állványok állanak a budai parti pillér körül. Itt állítják fel a haditengerészeti emlékművet, Szentgyörgyi Ferenc kiváló alkotását, amely stilizált alsó részével a Novarra tengerjáróra emlékeztet, toronyrésze pedig a fiumei világítótorony kicsinyített mása. A torony­ban esténkint kigyúl majd a fény, hogy a Duna­­járó hajósoknak messziről hirdesse a magyar tenge­részek hősiességét, a Novarra hősének, vitéz nagy­bányai Horthy Miklós kormányzónak dicsőségét, hatalmas országépítő munkáját A Horthy Miklós-híd (Foto: Pobuda) 951

Next