Élet és Irodalom, 1974. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1974-01-05 / 1. szám - Thurzó Gábor: A megtalált Orplid • köszöntő • Toldalagi Pál hatvan éves (2. oldal) - Feledy Gyula: Hemingway-illusztráció • kép (2. oldal) - Máté Iván: Ismertem az ismeretlen költőt • reflexió | Hozzászólás az Élet és Irodalom cikkéhez • Benjámin László cikke (2. oldal)
méletest ! IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP INDEX: 25 244 Megjelenik minden szombaton 16 oldalon Főszerkesztő: NEMES GYÖRGY Helyettes főszerkesztő: FARAGÓ VILMOS SZERKESZTŐSÉG: 1654 Budapest, Széchenyi utca 11 Telefont 111-424 310-920 314-164 14 óra után: 113-221 Nyomtat SZIKRA LAPNYOMDA Tért észt! a Magyar Posta Előfizethető: a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítőhivataloknál és kézbesítőknél. Külföldön terjeszti a „Kultúra" Könyv- és Hírlap Külkereskedelmi Vállalat, H—1389 Budapest, Postafiók 149. Kiadja: LAPKIADÓ VÁLLALAT Budapesten„ Lenin krt. 9—11. Levélcím: 1908. Postafiók: 223 Telefon: 221-285 Felelős kiadó: SIKLÓSI NORBERT Igazgató Előfizetési díj: 1 hónapra 10 forint, negyedévre: 16 forint, fél évre: 60 forint, egész évre: 120 forint KÉZIRATOKAT ÉS RAJZOKAT NEM ŐRZUNK MEG ÉS NEM KÜLDÜNK VISSZA HÉTFŐTŐL HÉTFŐIG minden nap sokoldalúan tájékoztat a bel- és külpolitikai eseményekről a MAGYAR HÍRLAP Külön rovataink: VASÁRNAP ESTE HÉTFŐ Két- és féloldalas sport-, totó-, lóversenyeredmények A Centrum Hétfő titkai KEDD Rádió- és televíziónapló Jogi tanácsadás Magyar Hírlap postája SZERDA Kiállításokról Budapesti moziműsor — Sakk — Filatélia CSÜTÖRTÖK ■ Tanácsadó kirándulóknak Lóverseny-eredmények PÉNTEK Jövő heti rádió- és televízióműsor Nyugdíjasok melléklete Horgászat SZOMBAT Tudomány Hét vége melléklet Bérlakások cseréje Piaci tájékoztató A hét rendeletei Mit fizet a lottó? VASÁRNAP Vasárnapi levél Irodalom — Művészet Keresztrejtvény Sport Család-oldal Ingatlanforgalom I ÉLET Est®] irodalom! A megtalált Orplid nagyon valóságosan, és mégis átemelve, nem is annyira csak a költészet, hanem inkább a vágyak, álmok régióiba. Milyennek képzeltem a költőt, kinek neve oly dallamos, kissé ódondad volt? Frissnek. Sudárnak. Izmosnak. Nagyranőttnek. Bolond kamasznak. Afféle mókás szatírnak, hisz verseiben nemcsak tájak lobogtak, színek kavarogtak, volt bennük megbújva sihederes érzékiség is. És megismertem , ilyen lehetett volna Novalis, ha aranygombos kék frakk helyett kopott burettruhát visel, fodros-szárnyas zsabó helyett agyonmosott inget, pertliszerű nyakkendőt. Ez a frisseség, lángolás, érzékiség, mámoros röpülés — és ez a törékeny, naivnak tetsző vékonyság! Azt hiszem, fogalma se volt, mit idéz fel verseivel. Csupa ámulás volt, gyanútlanság — akkor még biztosan — és nyilván elcsodálkozott, amikor később Radnóti Miklós mint nagyon egyéni, sajátos világú és muzsikájú költőt mutatta be a Nyugatban. Azok az orpldi évek nem tartottak sokáig. De addig! Együtt jártuk néhányan a tájait, az ifjúság tájait, a barátság minden hevességével és persze gyanakvásával is. Mennyit csatangoltunk a nagyon is valóságos pesti utcákon, kávéházakban, szerkesztőségekben! Nekem ma már az a visszahozhatatlan idő az Orphdom. Mennyit írtam akkoriban és mennyi fölöslegeset! Ő alig írt fölösleges verset. Ott ült, zöld szemellenzővel, a budai elektromos művek irodájában, azt hiszem számlázott. És írt néha, soksok számla után egy-egy verset. Aztán eltűnt a vakfényű irodából, szerkesztőségekből, irodalmi kávéházakból, betegeskedett, s elszálltak az orplidi világ tündér, varázsos színei, költészete mind súlyosabb, komorabb, keserűbb lett, mind riasztóbb belső világot tárt fel, a szenvedés mélyére szállva. Csak a dallam maradt, máséval össze nem téveszthetőn. Amikor megismertem, a „Pál utcai fiúk” jutott eszembe. A kis Nemecsek betegágyánál fejét csóválja az orvos: „Ez a fiú nem éri meg a reggelt...” Mert Toldalagi Pál is afféle Nemecsekje mai költészetünknek. Most is el-eltűnik, túl gyakran keresik fel a betegségek, de ha nem jelentkeznek — az a gyanúm — ő vizitel le náluk. És ez a Nemecsek — megérte a reggelt Sőt, most lett hatvan esztendős. A 30-as évek legelején a Pesti Napló vasárnapi melléklete új költőt mutatott be. Ha jól emlékszem, egy teljes oldalon közölte Toldalagi Pál verseit. Neve hamarosan a Nyugat hasábjain is megjelent, és a versek ifjúkori bő áradása idején mindenütt, ahol vershelyet találhatott. Az új, ifjú költő véglegesen megérkezett. Milyenek voltak ezek az ifjúkori versek? Nem kell fellapoznom első, vékonyka kötetét — különben vékonyka azóta is minden kötete —, hogy valami párás varázsban megjelenjenek előttem karcsú- áttetsző nyírfái, szökkenő őzei, törékeny bokájú lányai, rám ne lengjenek könnyű, illatos szellői, és ne töltsön el újra a frisseségnek, pezsgő ifjonti mámornak, könnyű kis mélabúnak öröme. Csupa-csupa szín ezek a versek, különös, sosemvolt kékek, zöldek elsősorban, és egyegy borongósabb múltbéli arcképet felidéző versben: borús barnák, megkopott aranyak. Úgy éreztem, ez az ifjú és ismeretlen költő megtalálta a maga Orplidját, a vágyott földet, melyet Mörike egy életen át keresett. S ez az Orplid a környező világ volt, nagyon is valóságos világ: a nagyváradi dombok, erdélyi hegyek, a Mária Valéria-telep mögötti szennyes rétek, a Rákos-patak zsombékosa. Minden mindig tyvGysi HOZZÁSZÓLÁS AZ ÉLET ÉS IRODALOM CIKKÉHEZ Ismertem az ismeretlen költőt Valami nagyon meleg hullám öntött el, amikor elolvastam az Élet és Irodalom karácsonyi számában Benjámin László cikkét a — szerintem is — méltatlanul elfelejtett munkásköltő asztaltársamról, Berényi Istvánról. Mert ismertem, és néhány éven át szinte hetenként együtt voltam vele. Hogy hol? A második világháború idején, a legnehezebb években jött össze szombatonként a Margit-híd pesti hídfőjénél egy kis kávézó föld alatti helyiségében egy társaság, amely nem napi gondokról, piaci árakról beszélgetett a legtöbbet — mint a kis kávézó többi kispolgári látogatója — hanem irodalomról. De abból is többet — már akkor! — Brechtről, Solohovról és Majakovszkijról, mint Márai Sándorról. Mert szocialista költők, irodalmárok voltak, akiknek versei a haladó folyóiratok megszűnte után már vagy a Népszavában, vagy egy-két vékony antológiában jelenhettek meg (Tizenkét költő, Mai könyv, Új Almanach) addig, amíg Sztójai és Szálasi véres korszaka el nem vitte őket valami táborba, ahonnan már kevesen jöttek vissza közülük. Ezeknek egyike volt Berényi István, akinek egy versét Benjámin ismerteti. Ki volt ez a Berényi István? Kocsikísérő, alkalmi munkás, munkanélküli. „Kiborult szívemet vert csavargók dédelgetik, akár fagyos fiókáit a melegszárnyú madár" — írta világáról, amely ellen lázadt, olyan reményében, amelyben — ugyancsak az ő verséből: „az utcákon piros ruhás lánykák szaladnak eléd és könnyű szájjal dalolják veled a boldog négerek büszke énekét”. — Megtört, elfásult emberként írta már ezeket a korántsem megtört sorokat, kicsit kacsázó léptekkel járt, görbe, a sok fagyoskodástól meggémberedett rövid ujjai között szorongatta a feketekávés csészét, de ha megszólalt, okos szavak röppentek ki fogatlan szájából. Szeretett enni és sohasem lakott jól, szívesen mesélt ifjúkoráról, amikor még nem törte meg a nehéz munka és őt is szerették a lányok, de csak mint messzetűnt álomról emlékezett erről és legyintett hozzá. Zárkózott természetéből következően azonban sohasem mondta meg, hol volt fiatal és kikkel élt. A német megszállás alatt találkoztam vele utoljára, nagyon félt, hogy nem éri meg a felszabadulást. Igyekeztem lelket önteni belé, de kevés sikert értem el és, amitől félti, az sajnos bekövetkezett. ft . Máté Iván Feledy Gyula: Hemingway-illusztráció A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY MINDEN MUNKÁJA. (Szépirodalmi) JÓKAI MÓR: ÉS MÉGIS MOZOG A FÖLD. Regény. (Szépirodalmi) NATHANIEL HAWTHORNE: DERÜVÖLGY ROMÁNCA. Regény. (Európa) KALLÓS ZOLTÁN: BALLADÁK KÖNYVE. (Magyar Helikon) ROGER MARTIN Du GARD: A Thibault család (Magyar Helikon) KURT TUCHOLSKY: A GRIPSHOLMI KASTÉLY. Regény. (Magyar Helikon) Kissák György: Ókori szerelmek. A pédaszoszi Hermotimosz emlékiratai. Regény. (Gondolát) album. Életrajz MARC CHAGALL REPRODUKCIÓK. Bevezető: Louis Aragon. (Corvina) HENRI PERRUCHOT: MANET ÉLETE. (Corvina) NÁDOR TAMÁS: ANTONIO VIVALDI ÉLETÉNEK KRÓNIKÁJA. (Zeneműkiadó) SZÉKELY JÚLIA: A MAGYAR ORFEUSZ. (Lavotta és Csokonai.) Regényes életrajz. (Zeneműkiadó) TANULMÁNYOK DAVID HUME: TANULMÁNY AZ EMBERI Értelemről. (Magyar Helikon) MAX BORN: VÁLOGATOTT TANULMÁNYOK. (Gondolat) KOPERNIKUSZ És KORA. Tanulmányok. (Gondolat) GEORG SIMMEL: VÁLOGATOTT TÁRSADALOMELMÉLETI TANULMÁNYOK. (Gondolat) ILLÉS ENDRE: KÉT OROSZLÁN KÖZÖTT. Tanulmányok, útirajzok. (Magvető) VAS ZOLTÁN: KOSSUTH LAJOS ÉLETE. (Magvető) DERSI TAMÁS—SZÁNTÓ TIBOR: A MAGYAR SAJTÓ KÉPESKÖNYVE. (Magyar Újságírók Országos Szövetsége — Kossuth.) Filmbemutatók A SZERELEM HATÁRAI. Színes, magyar film. Bemutató: január 10-én. SUTJESKA. Színes, jugoszláv film. Bemutató: január 10-én. EMITRI. Színes, szenegáli film. Bemutató: január 10-én. SOLARIS. Színes, szovjet film. Bemutató a Filmbarátok Köre Hálózatában január 10-én. fb.rt _?~~ ’Btfy..' Színház KLEIST: HELIBRONNI KATICA. Bemutató: a kecskeméti Katona József Színházban, január 11-én. SHAW: CAESAR ÉS CLEOPATRA. Bemutató a békéscsabai Jókai Színházban, január 11 -én. SHAKESPEARE: AHOGY TETSZIK. Bemutató a kaposvári Csíky Gergely Színházban, január 11 -én. Hangversenyek PURCELL: ARTUR KIRÁLY: Koncert-opera január 5-én és 7-én a Zeneakadémia nagytermében. Bemutatja a MÁV Szimfonikusok Lehel György vezényletével. Közreműködik: Csengery Adrienne, Szőkefalvy-Nagy Katalin, Lugosi Melinda, Budai Lívia, Fülöp Attila, Sólyom Nagy László, Kovács Péter, Mécs Károly, valamint Margittay Sándor csembalón, és az Ifjú Zenebarát Klubok Központi Kórusa. Karigazgató: Ugrin Gábor. PERTIS PÉTER zongoraestje január 5-én a Zeneakadémia kistermében. Műsoron Beethoven, Mozart és Schubert művei. FAILONI DONATELLA zongoraestje január 6-án a Zeneakadémia kistermében. Műsoron Bach, Beethoven és Schumann művei. A POSTAS SZIMFONIKUS ZEnEKAR hangversenye január 9-én a Zeneakadémia nagytermében. Vezényel: dr. Vasadi Balogh Lajos. Közreműködik: Gilbert Schuchter, László Margit, Szirmai Márta, Vaszkó Katalin, Korondy György, Várhelyi Endre, Dálnok Lajos és a Fővárosi XI. ker. Tanács Szabó Ferenc Kórusa. Karigazgató: G. Horváth József. Műsoron Bach, Mozart, Szervánszky és Vivaldi művei. VERMES MÁRIA hegedűestje január 9-én a Zeneakadémia kistermében. Közreműködik: Kósa György, csembalón és Wilheim Ferenc gordonkán. Műsoron Bach, Bonporti, Händel, Leclair, Veracini és Vivaldi művei. FELLEGI ADAM zongoraestje január 19-én a Zeneakadémia nagytermében. Műsoron Bach, Beethoven, Chopin, Durkó Zsolt és Milhaud művei. A MAGYAR RADIO ÉS TELEVÍZIÓ SZIMFONIKUS ZEnEKARÁNAK hangversenye január 11 -én a Zeneakadémia nagytermében. Vezényel: Lehel György. Közreműködik: Kovács Dénes. Műsoron Bartók művei. Kiállítások TIZENHÁROM FIATAL GRAFIKUSMŰVÉSZ kiállítása a Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítási termében. Megnyitó: január 4-én. DRÉGELY LÁSZLÓ festőművész kiállítása a Helikon Galériában. Megnyitó: január 10-én. AMATŐR KÉPZŐMŰVÉSZEK 1. NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSA az Ernst Múzeumban. Megnyitó: január 11- én. 1974. JANUÁR 5.