Élet és Irodalom, 1980. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-04 / 40. szám - Melis Pálma: Gerrit Kouwenaar • interjú | Vendégünk (8. oldal) - Harangozó Ferenc: rajza • kép (8. oldal) - Gállos Orsolya: Szlovén-magyar tükör (8. oldal)

A BUDAPESTI MOZIK MŰSORÁBÓL 1980. október 2­8. ALFA: Mondd, hogy mindent megteszel ér­tem (mb. ol)* 3, n6, 18 ALKOTMÁNY: Tűzharc (ang) 3, n6, 18 BARTÓK: Mondd, hogy mindent megteszel ér­­­tem (mb. ol)* h9, 11 A fekete varázsló ajándéka (mb. sz) n2, n4, n6 Rocco és fivérei I—II. (ol)*­ n3 BÁSTYA: Negyedik fázis (mb. am)* h9, 11, n2 Az áldozat (m)* 14, h6, 8 Tűzharc (ang) minden éjjel 10 BEM: Folytassa Cowboy! (ang) 2—3 és fi­li, h9, 11, n2 Púpos lovacska (mb. sz) f4, 4—5, fl­, 11, fi, 2-kor is A tanú (m) h6, 8 BUDAFOK: A Nagy Medve fiai (NDK) nfi Rocky (am)* 18 Gengszterek sofőrje (mb. ang)* 4—5, du 3 . CORVIN: Tűzharc (ang) 2-án nfi, f8, 3-t61 3, nfi, f8 Csontváry (m)* A film Quadrofon változat 3—4-én éjjel 10 CSOKONAI: A Nagy Medve fiai (NDK) h9, 11, n2, 14, n­fi, 8 DÓZSA: Tűzharc (ang) h4, 8, ns DUNA: Bosszúvágy (mb. am)** 4, n7, fs Picasso kalandjai (svéd)* 4-én éjjel 11 FÉNY: A biztosan ölő sárkány lady (lap)** 9, 11, 1 A kétdimenziós gyilkos (mb.­ol) 14, hfi, 8, 8-án f4, 8 Túl a félelmen (ír)*** 4-én éjjel 10 GORKIJ: Asszony a banditák ellen 2—5, f4, hfi, 8 Az elveszett expedíció I—II. 6-án f3, 7—8, f4, h7 Csempészek 6-án 16, 8, (orosz nyelvű előadás) HORIZONT FILMSZÍNHÁZ: A Pannónia Filmstúdió összeállítása De: 9, fil, 12, 12, 3, 15 MH; Ellopták a vitaminomat; Bizo­nyos jóslatok; Babfilm; Gyilkosság nokkedlival; Varjúdombi mesék; Mirr-murr a Kandúr; A legkisebb tigrifüles; Egy világhírű vadász em­lékiratai; Én, az egér; Bohóciskola Du. 6, 18, 9 MH; Rend a házban; Hajrá moz­dony; Koncertissimo; Pléh boy; Esemény; Infantilizmus; össztánc; Sziszifusz; Glória mundi; Sztereotí­piák; Bűnbak; így lövünk mi. KŐBÁNYA: Tűzharc (ang) 4, n7, 19 MADÁCH: A szentév (fr) 5, n8 A törökfejes kopja (m) 5-án du­hs MAGYAR NÉPHADSEREG MÜV. HAZA: Keresztül a nagy vízválasztón (mb. am) 7-én h6, 8 MÁJUS 1.: Tűzharc (ang) h9, 11, 12, 5-én 11, 12 A kofa és a költő (mb. sz) f4 A biztosan ölő sárkány lady (lap)** hfi, 8 MATRA: (Mese- és Ifjú­sági Mozi): A kis manók furulyája (mb. belga— fr) fia, H, fi, 2 Csodatévő palatábla (mb. sz) f4 Kicsi a kocsi, de erős (rab. am) hfi, 8 MOM MOZI: Keresztül a nagy vízválasztón (mb. am) 4-én h3, 5, n8, 6-án 5, n8 MŰVÉSZ: (Új Tükör Klub Mozi) Hálózat (mb. am)** f9, 11, f2 Az 51-es dosszié (mb. fr)* 4, n7, f9 ÓBUDA: Negyedik fázis (mb. am)* 3, nfi, f8 Magas szőke férfi visszatér (mb. fr) 5-én de 9, 11, 1 OLIMPIA: A Nagy Medve fiai (NDK) 14 Csontváry (m)* 16, 8 PALOTA: Vadállatok a fedélzeten (sz) 5 Skalpvadászok (am)* 18 Négy bandita, tíz áldozat (mb. fr) 5-én du­l3 PEST-BUDA: Fej nélküli lovas (mb. sz) n6, 18 Kínai negyed (mb. am)* 4—5, is PUSKIN: Csontváry (m)* h9, 11, n2, f4, h6, 8 RIDEG SÁNDOR MŰV. HÁZ: A biztosan élő sárkány lady (lap)** 3—8, h5, 7, vasárnap f3-kor is SPORT: A szentév (fr) f4, h6, 8 Bobby Deerfield (am)** 5-én de 10 SZIKRA: Blöff (mb. dl) h9, 11, n2 Ki beszél itt szerelemről? (m)* f4, h6, 8, 8-án f4 Ingovány (sz) 8-án h6 SZIKRA KAMARATEREM: Suttogások, sikolyok (svéd)*** h9, 11, 112, f4, h6, 8 TANÁCS: (Magyar Filmek Mozija) Csontváry (*) h9, 11, n2 A piacere (Tetszés szerint) f4 Szindbád (***) 2-án és 4—8, h6, 8 Magyar filmtárlat Emberek a havason 3-án 6, 8 TÁNCSICS: Mégis meglátod az eget (mb. sz) f4 Tűz a fűben (mb. rom)* h6, 8 TÁTRA: Mondd, hogy mindent megteszel ér­tem (mb. ol)* h4, 6, f9 TOLDI STÚDIÓ MOZI: Hálózat (mb. am)** f4, 6, f9 Olcsó regény (mb. ol)** 4-én éjjel 11 Nosztalgia-sorozat Díszmagyar (m) a film után zenés beszélgetés Rátonyi Róberttel és Ben­­kő Gyulával URANIA: Mondd, hogy mindent megteszel ér­tem (mb. ol)* 9, nl2, f2 Negy­edik fázis (mb. am)* 4, n7, f9 VÖRÖS CSILLAG: Tűzharc (ang) 9, nl2, f2 Mondd, hogy mindent megteszel ér­tem (mb. ol)* 4, n7, f9 f VENDÉGÜNK: Gerrit Kouwenaar Öt holland költő mutatkozott be a magyar közönségnek a hollandiai NOS Rádió és a Magyar Rádió kétnyelvű irodalmi estjén, a Radnóti színpadon. Közülük Gerrit Kouwenaar-ral beszélgettünk, akit 1971-ben a legjelentősebb holland irodalmi kitüntetéssel, a P. C. Hooft-díjjal jutal­maztak. — Úgy tudom, egyik alapító tag­ja volt a COBRA elnevezésű nem­zetközi avantgárd csoportnak. — Az 1948-ban alakult Holland Kísérletező Csoport nemzetközi el­nevezése: COBRA, a Coppenha­­gen-Brussels-Amsterdam kezdőbe­tűkből. Tagjai a két világháború között született művészek, elsősor­ban festők, akik azzal a szándék­kal „szövetkeztek”, hogy változtas­sanak a művészeten. Nem is any­­nyira „új” költészetet szerettünk volna, mint inkább „másfajtát”. — Mennyiben másfajta a mai költészet? • — Nem hiszem, hogy a költészet sokat változott az utóbbi évtizedek­ben. Az emberek, a társadalmak változtak. A költészet szerepe, hogy kimondjon bizonyos dolgokat — az igazságot —, különös formá­ban; hogy gyújtópontba állítson bizonyos dolgokat; hogy a hétköz­napok történéseit nem mindenna­piként tüntesse fel. Ahogy Brecht mondta: a művészet feladata, hogy ámulatba ejtse az embereket az élet egyszerűségével. — Befolyásolhatja-e a költészet a történéseket? — A költészet közvetlenül nem változtat a valóságon. Ráirányít­hatja az emberek figyelmét arra, amit különben nem vennének ész­re. Persze, kivételes történelmi pil­lanatokban a művészet túlléphet ezen. — Brechten kívül még kik hatot­tak költészetére? — Aragon és Eluard, de nagyon szeretem Dylan Thomas verseit, W. H. Audent, a mai amerikai költőket. — És a kortárs holland költé­szet? — A COBRA volt az előzménye az „ötvenesek” gyűjtőnév alatt szereplő költői csoportosulásnak. Közülük Bert Schierbeek és Lybien Polet szintén résztvevői a budapesti hollan­ti estnek. Pár hónapja jelent meg közös kötetünk az Egyesült Államokban, angolul, Eleven tér címmel. A bevezető írója szerint az „ötvenesek” ma is a holland iro­dalmi avantgárd vezetői maradtak. Bert Schierbeekről például megál­lapítja, hogy olyan eredeti újító, mint John Cage a zenében. — A zene nemzetközi nyelv. A holland eléggé elszigetelt. — Mi is sok gonddal küszkö­dünk, hogy kilépjünk az ismeret­lenségből. Egyébként a holland ál­lam alapítványt hozott létre a hol­land irodalmi művek fordításának elősegítésére. Az említett kötet megjelenése is ennek az alapít­ványnak köszönhető. — Ismeri a kortárs magyar köl­tészetet? — Nem eléggé. Úgy tudom, hogy a mai holland est viszonzásaként jövőre magyar költői estet rendez­nek Hollandiában. Melis Pálma * * Szlovén—magyar tükör ’ Jugoszlávia legnyugatibb köztár­saságának, a mindössze kétmilliós lélekszámú Szlovéniának tájegy­sége a Mura folyó és a magyar ha­tár közé ékelődő Murántúl (Prek­­murje). Az ott élő magyar nemzeti­ség s a közös történelem okán e vi­dék mindig szoros kapcsolatban állt a magyarsággal. A felszabadu­lás után új szellemi központ is ki­bontakozhatott a régió székhelyén, Muraszombaton. A központ magva kétségtelenül a Muramenti Könyv­kiadó, a Pomurska zalozba, mely 1954-es megalapítása óta rendkívül sokat tett a szlovén—magyar kul­turális kapcsolatok elmélyítéséért, az értékek megőrzéséért. Első kiadványaikkal a tájegység, a szlovén Pannónia kulturális érté­keinek felmutatására vállalkoztak, majd az évek folyamán túlléptek a szűkebb provincia, sőt, az ország határain is. Irodalmi díjak, könyv­sikerek, Ljubljanában vagy Szlové­nia más városaiban működő ki­adóknak. Kezdettől fogva az ő feladatuk volt, hogy a Mura mentén élő ma­gyar nemzetiséget politikai, szak­mai társadalomtudományi, szépiro­dalmi, valamint iskolai könyvekkel ellássák. A szlovénra fordított ma­gyar művek sorát — a Murántúlon, a szlovén zsellérek, cselédek, sze­zonmunkások hazájában — szinte jelképesen nyitotta meg 1963-ban a Puszták népe. A kortárs magyar irodalom fordítása mellett át kí­vánják adni a szlovén olvasónak a klasszikus magyar irodalom leg­jobb műveit is. Két-két könyvet jelentettek meg eddig Móricztól, Gárdonyitól, Németh Lászlótól és négyet Jókaitól. Nem sokkal a ma­gyar megjelenés után adták ki a Rozsdatemetőt, a Makrát és A sötét angyalt. Joze Hradil, a kiadó fő­­szerkesztője, műfordító válogatta az 1969-ben megjelent magyar no­­velláskötetet, amely huszonöt elbe­szélés bemutatásával átfogó képet ad a felszabadulás utáni magyar prózáról. Máig huszonhat magyar alkotást adtak ki szlovén nyelven és ugyanennyi szlovén szerző mű­vét fordították magyarra. Ha hoz­­záveszük a többi szlovén kiadó tevékenységét, megállapíthatjuk: Jugoszláviában a kis szlovén köz­társaság teszi a legtöbbet a magyar irodalom propagálásáért. A következő lépés a kapcsolat­felvétel volt a budapesti Európa Könyvkiadóval és az újvidéki Fó­rummal. Ennek is immár másfél évtizede. Több mint harminc szlo­vén művet adott ki azóta az Euró­pa, évszázadok alatt összesen nem jelent meg ennyi. A magyar és ugyanakkor — ki­sebb példányszámban — a szlovén könyvpiacra 1973-ban került. A szlo­vén irodalom kis tükre, 1975-ben, a Lyra Mundi sorozatában pedig a szlovén nemzeti költő, France Preseren válogatott versei. Igen je­lentősek, főként a nemzetiségek lakta magyar és szlovén területek lakói számára, a közös kétnyelvű kiadványok: Petőfi poémája, Az apostol, Ady Endre versei, mel­lettük Preseren szonettkoszorúját és Ivan Cankar klasszikus művét, a Jernej szolgalegényt emelhetjük ki. Az együttműködés sokféle válfa­jára ad példát a két partner: válo­gatások, fordítások cseréjével, átvé­telével, kölcsönös könyvajánlások­kal, folyamatos személyes találko­zókkal, fordítói műhelymunkával, az Európa Könyvkiadó és­­a Po­murska zalozba közös munkálko­dását bemutató könyvkiállítások­kal, valamint irodalmi estekkel. Más szlovén kiadók is bekapcsolód­nak a magyar irodalom kiadásába: Mariborban megjelent a Próféta voltál, szívem, az Avraham Bogatir hét napja. A muraszombatiak a szlovén állami kiadóval közösen jelentették meg 1977-ben, Joze Hra­dil és Kajetan Kovic szerkesztésé­ben a huszadik századi magyar líra kitűnően fordított, valóban repre­zentatív kötetét. Jövőre tervezik Weöres Sándor válogatott versei­nek szlovén kiadását. Gazdag Ady­­kötet készül a ljubljanai Mladinska knjigánál, és szó van Radnóti ver­seinek megjelentetéséről. Kajetan Kovic személyében kitűnő fordítóra talált a magyar vers, ugyanakkor rangos költő-fordítókat sikerült idehaza is megnyerni a szlovén köl­tészet ügyének: Weöres Sándort, Lator Lászlót, Tandori Dezsőt, Szé­kely Magdát és Csuka Zoltánt. A muraszombati kiadó kezdettől fogva fórumot jelentett a Mura­vi­déken, illetve Szlovénia más terü­letein élő magyar költők, írók: Szarai Pál, Varga József, Szunyogh Sándor, Báti Zsuzsa, Bernyák Er­zsébet és Sz. Kanyó Leona szá­mára. Első önálló próza- és verses­köteteik után jelent meg 1979-ben az összhang — Sozvocje — című antológia, közösen a szomszédos Zala és Vas megye költőivel. Mura­szombaton és Alsó-Z­endván tartott irodalmi esték terméke a vállalko­zás. Folytatását felváltva tervezik szlovén, illetve magyar területen. A Pomurska zalozka kis részben kap támogatást: az értékes iroda­lom, a tudományos művek, vala­mint a magyar nemzetiség, a két­nyelvű iskolák számára készülő könyvek arányában. Igényesebb kiadói programjaikat a népszerű olvasmányokat kínáló sorozatuk nyereségéből tudják fedezni. Gaz­dasági szempontból is hasznosak még a kiadónál megjelenő kézi­könyvek, naptárak, képeslapok, a kifejezetten kereskedelmi jellegű nyomtatványok. 1979—80-ban mint­egy ötven művet adott ki a mura­­szombati könyvkiadó, ezerkétszáz ív terjedelemben, átlag négyezres példányszámban. Gállos Orsolya A HÉT KULTURÁLIS ESEMÉNYEIBŐL Új könyvek SZÉPIRODALOM BIBHUTIBHUSAN BANERDZSI: ÉNEK AZ ÚTRÓL. Regény (Euró­pa) JOACHIM NOWOTNY: MI VAN VE­LED, ROBEL? Regény (Európa) HORVÁTH ISTVÁN: M­AG­Y­AROZDI TORONYALJA. Írói falurajz egy erdélyi magyar faluról (Magyar Helikon—Európa) JOHN EHRICHIWAN: WASHINGTON ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT. A CÉG. Regény (Kossuth) előd LÁSZLÓ: ÜVEGFAL. Versek (Magvető) OLÁH GÁBOR: VÁGTA VAKTÁ­BAN. Válogatott versek (Magvető) WEHNER TIBOR: A JAPÁN TŰZ­OLTÓK. Prózaversek, jelenetek, novellák (Magvető) FECSKE CSABA: SE FÜLE, SE FAR­KA. Gyermekversek (Móra) SIMAI MIHÁLY—GAÁL ÉVA: AZ ÓRA KÖRBEJÁR. Képes mese­könyv (Móra) FEKETE GYULA: AZ ELSŐ CSÓK. Elbeszélések (Kozmosz) BAJOMI LAZAR ENDRE: ARPADI­­NE. Esszék (Szépirodalmi) HORGAS BÉLA: mammutfogak. Versek, prózaversek, novellák (Szépirodalmi) PASSUTH LÁSZLÓ: VÍZ TÜKRÉRE KRÓNIKÁT ÍRNI. Történelmi re­gény (Szépirodalmi) TANULMÁNYOK BART ISTVÁN: WALTER SCOTT VILÁGA (Európa) KABDERO LORÁNT: AZ ÖSSZEG­ZÉS IDEJE. Szabó Lőrinc 1945— 1957. Tanulmányok (Szépirodalmi) BARACS DÉNES: „VIRÁGOZZÉK EGY SZÁR VIRÁG!” (Kossuth) Filmbemutatók október 9-én ÉRZÉSTELENÍTÉS NÉLKÜL. Színes, szinkronizált lengyel film, Andrzej Wajda rendezésében CADDIE. Színes, ausztrál film a stú­dióhálózatban STADION AKCIÓ. Színes, szinkro­nizált jugoszláv film Színház MOZART: VARÁZSFUVOLA. Felújí­tás az Erkel Színházban, október 4-én MARÓTI LAJOS: PÁLYAMÓDOSÍ­TÁS. Bemutató a József Attila Szín­házban, október 4-én A. CHRISTIE: TÍZ KICSI NÉGER. Bemutató a pécsi Nemzeti Színház­ban, október 5-én J. OSBORNE: DÜHÖNGŐ IFJÚSÁG. Bemutató a debreceni Csokonai Színház stúdiószínpadán október 6- án GYÁSZOM A SZÍNÉSZKIRÁLYÉRT. Kun János önálló estje a debrece­ni Kölcsey Ferenc Művelődési Köz­pontban, október 6-án PLAUTUS: A BÖGRE. Bemutató a miskolci Nemzeti Színház Kamara­­színházában, október 7-én GOLDONI: KÉT ÚR SZOLGÁJA. A Nemzeti Színház bemutatója a Fő­városi Művelődési Házban október 10-én M. SCHISGAL: SZERELEM, Ó! Be­mutató a szolnoki Szigligeti Szín­házban október 10-én BARTA—GÖRGEY—TAMÁSI: SZERE­LEM. Bemutató a békéscsabai Jó­kai Színházban, október 10-én BARTA LAJOS: SZERELEM. Bemu­tató a kecskeméti Katona József Színházban, október 10-én Hangversenyek A KISZ KB ZENESZERZŐ PÁLYÁ­ZATA DÍJNYERTES MŰVEINEK BEMUTATÁSA a Zeneakadémia kis­termében, 1980. október 4-én A WILANOW-VONÓSNÉGYES hang­versenye a Pesti Vigadóban, októ­ber 4-én és 10-én A FRANCIA ZENEI KÍSÉRLETEZŐ CSOPORT ELEKTRONIKUS hang­versenyei az Orvostudományi Egye­tem Dísztermében, október 5-én IANNIS XENAKIS szerzői estje a Zeneakadémián október 6-án A LONDON SINFONIETTA hang­versenye a Zeneakadémián október 7-én. Vezényel: Ronald Zollmann JEAN GUILLOU orgonaestje a Má­tyás templomban október 8-án. A MAGYAR ÁLLAMI HANGVER­SENYZENEKAR hangversenye az Erkel Színházban október 9-én. Ve­zényel: Herbert Kegel Kicli táték MŰVÉSZETI PÁLYÁZATOK DÍJ­NYERTESEINEK kiállítása a Kép­zőművészeti Világhét alkalmából a Tanács körúti Bemutatóteremben BOKROS BIRMAN DEZSŐ, KONDOR BÉLA, ORSZÁG LILI és VAJDA LAJOS hagyatéki kiállítása a szé­kesfehérvári Új Képtárban NYERGES ISTVÁN kiállítása a kecs­keméti Magyar Naiv Művészek Múzeumában VILT TIBOR kiállítása a Műcsarnok­ban. Megtekinthető: október 3-tól KISS ILONA és B. HEGYI LÁSZLÓ kiállítása a dunaújvárosi Munkás­művelődési Központban. Megtekint­hető: október 10-ig DUNAI IMRE és JELENSZKY LÁSZ­LÓ kiállítása a Stúdió Galériában. Megtekinthető: október 12-ig KESERŰ ILONA kiállítása a duna­újvárosi Uitz Teremben. Megtekint­hető: október 19-ig A GYULAI MŰVÉSZTELEP TAG­JAINAK kiállítása a tiszakécskei Művelődési Központban. Megtekint­hető: október 19-ig SZLAUKÓ LÁSZLÓ kiállítása a de­recskei Művelődési Központban. Megtekinthető: október 20-ig SZABADOS ÁRPÁD kiállítása a Nemzeti Galéria Műhely-sorozatá­ban. Megtekinthető: november 2-ig 1980. OKTÓBER 4.

Next