Élet és Irodalom, 2005. július-december (49. évfolyam, 26-52. szám)
2005-07-01 / 26. szám - Dr. Balogh László: Amikor a fagyi visszanyal • reflexió | Visszhang • Fiúk a szőlőben (ÉS, 2005/25.) (2. oldal) - Nagy Gergely: Minden egyformán popzene? • reflexió | Visszhang • Végső Zoltán: Kádár a pánkkk (ÉS, 2005/25.) (2. oldal) - Kiss Imre: Kiegészítés • reflexió | Visszhang • Ferenczi István: Salámi (ÉS 2005/24.) (2. oldal)
Közlemény A Fővárosi Ítélőtábla június 23-i tárgyalásán ítéletet hozott a Tokajhegyalja Kft. részéről indított perben. A bíróság helyreigazításra kötelezte a lapot, a helyreigazítás szövegét az ítélet kézhezvétele utáni számunkban közöljük. Lapzártáig az ítélet nem érkezett meg. Amikor a fagyi visszanyal Ivanics István úr keresi a helyét a Fidesz megyei listáján, így aztán politikai haszon reményében olyasmibe is beleavatkozott, amihez semmi köze. Ilyen ügy a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és Rajnai Attila újságíró közti sajtómunka végzésére vonatkozó vállalkozói szerződés (Lásd: Fiúk a szőlőben, ÉS, 2005/25.). Tisztelt Képviselő Úr! Miután Ön ráerőltette a nyilvánosságra ezt az ügyet és önmagát, kénytelen vagyok ugyanezen a módon válaszolni Önnek, bár reméltem, lesz néhány fideszes társa, aki hallgatásra bírja Önt. Jobban járt volna! Lássuk a tényeket: 1) Rajnai Attila újságíró és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közötti vállalkozói szerződéshez akkor lesz köze, ha Ön lesz a megyei közgyűlés elnöke. Addig ez az én döntésemtől függ, amit a levelében el is ismer. Idézem: „...nem vitatom a megyei közgyűlés elnökének a megbízási szerződés megkötésére vonatkozó jogosultságát...” 2) Értetlenül állok politikai támadásai előtt azért is, mert ha egy független újságíró - egyéb tevékenysége során, amelyet nem a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzattal kötött szerződés alapján végzett - jogvitába kerül, azért semmi esetre sem tehető felelőssé a megyei önkormányzat. Hogy értse, úgy is fogalmazhatnék: ha egy ügyvédnek 100 közül 1 páciensével problémája támad, ahhoz a többi 99 ügyfélnek semmi köze sincs. Annál is inkább, mert a vállalkozói szerződést sokkal előbb kötöttük, mint ahogy az Élet és Irodalomban a Tokaj-cikksorozat megjelent. 3) Rajnai Attila országosan elismert, jó tollú újságíró. Olyannyira, hogy a kecskeméti jobboldali vezetésű városháza 1997-1999 között - köztisztviselőként (!) és nem vállalkozóként — sajtómunkatársként alkalmazta. Érdekes módon ebben az időben Ön mint képviselő nem emelt kifogást Rajnai ellen. A munkájával meg voltak elégedve. Mint ahogy mi is, hiszen a 2005. évi áprilisi közgyűlés elfogadta a sajtó munkájáról szóló beszámolót, és benne Rajnai Attila tevékenységét. Az egyhangú szavazat önmagáért beszél. július 7-11. Miskolc-Diósgyőr 26. T-COM KALÁKA FOLKFESZTIVÁL www.kalakafesztival.hu Kiegészítés Az ÉS június 17-i, 24. számában Sálává címmel glossza jelent meg Ferenczi István tollából, melyben kifogásolja, hogy a Művészetek Palotájában a Verne-kiállításon Ceppelin felírás szerepel. A glosszaírónak igaza van, valóban van egy ilyen cédula is a Vajdaságból érkező művész szobra előtt, amelyet a művész kérésére tettünk ki, de mellette megtalálható a szokásos pontos (és helyesen írt) műtárgycím szerzővel, mérettel, a keletkezés idejével. Mi úgy gondoljuk, hogy a művészi szabadság része, ki milyen műtárgycédulát tesz ki saját alkotása elé, ez persze a kiállítót nem mentesítheti a pontos képaláírástól, amit mi természetesen betartottunk. Tisztelettel Kiss Imre „Minden kor megtalálja a múltban példaképeit, felfedezi magának azokat a gondolkodókat, akiknek segítségével azt reméli, hogy úrrá tud lenni a társadalom problémáin. Szekfű Gyula újrafelfedezésének ideje napjainkban jött el, amikor már másfél évtizede birkózunk a pártállam lebontásával és a demokrácia megteremtésével, és próbáljuk megtalálni helyünket az új nagyhatalmi környezetben. ’’ (Jövő heti számunkban Standeisky Éva írása: Szekfű Gyula időszerűsége) »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Auróra u. 11. Tel.: 3034738, Fax: 3034744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu ÉLET ÉS# IRODALOM VISSZHANG Ön is megszavazta az előterjesztést. Akkor most mit akar? Miért nem a közgyűlésen mondta el aggályait, ha azok valósak, vagy ez az egész mostani ügy csak koholmány? Egyébként is, a demokrácia működésének abszolút félreértése, ha valaki a tükröt szidja, ha a képe ferde. Ha már felvetette, akkor nézzünk néhány adatot, példát a Fidesz-időszak személyzeti politikájából: I K. Krisztián Endre Sándor elnök úr tanácsadója volt, egyebek között társadalmi kapcsolatok, megyemarketing, kiadványszerkesztés ügyekben 485 000 Ft/hó fizetéssel. A ciklusváltást követően mind a mai napig egyetlen olyan iratot nem találtunk, amelyet ő mint szakértő jegyzett volna. Miért? - Valószínűleg nem is volt ilyen. - Lehet hogy volt, de nem iktatták. (Az előző ciklusban ugyanis az elnöki irodában iktatás nem volt, ami azt jelenti, hogy ide egyetlen beadvány sem érkezett és egyetlen levél sem ment ki.) Mi eddig 5000 iratot iktattunk be. Volt ilyen irat, iktatták, de nagy valószínűséggel megsemmisítették a ciklus végi nagytakarításban. N. L. Imre, akit osztályvezetőként alkalmaztak, mindenféle szakirányú végzettség és közigazgatási gyakorlat nélkül. Amikor a beosztáshoz szükséges alap-, illetve szakvizsgát le kellett volna tennie, azt vagy nem tudta, vagy nem merte vállalni. Ez az elnökét nem zavarta, és politikai főtanácsadót csinált belőle havi 485 000 forintért. III V. Gábor: 23 éves frissdiplomás. Vele igazoltatták le a több mint egymilliárd forint értékű kórházi rekonstrukció teljesítését. Több mint gyanús, hogy egyetlen vezető sem merte vagy akarta legalább szignálni vagy aláírni az iratokat. Meg is értem, hiszen 2003 elején, amikor a beruházást átvizsgáltuk, a készültségi foka 52 százalékon állt, a pénzügyi kifizetés 76 százalékos volt. Tehát 24 százalékkal több pénzt fizettek ki, mint amennyi munkát elvégeztek. Ivanics István képviselő úr valószínűleg azt mondaná - mint ahogy mondta is -, hogy neki erről tudomása sem volt. A közgyűlés egészségügyi bizottsága elnökeként? A Fidesz-frakció tagjaként? Országgyűlési képviselőként? Ki hiszi ezt el? A Fidesz-ciklus tanácsadói természetesen Fidesz-tagok is voltak. Rajnai Attila nem tagja egyetlen pártnak sem. Akkor ki fizette közpénzből a saját pártját? Ki adott pénzt olyan szaktudásért, ami nem is létezett? Érdemes lett volna ezeket a kérdéseket átgondolni, mielőtt a balhét meg tetszett csinálni! Tisztelt Képviselő Úr! Öntől mint országgyűlési képviselőtől és a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés tagjától elvárható lenne az objektivitás. Meggondolhatná, hogy alaptalanul ne vádaskodjon azzal a szervezettel kapcsolatosan, ahonnan tiszteletdíjat vesz fel. A felesleges támadások pedig az érdemi munkától veszik el az időt. Úgy érzem, annak az idejét, aki dolgozik és épít. A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatot eddig különböző szervezetek számtalanszor ellenőrizték. Megnyugtathatom, hogy a munkánkban alapvető kifogásokat nem találtak. Ezután sem fognak. Üdvözlettel: Dr. Balogh László a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke Minden egyformán popzene? Végső Zoltán írásában (Kádár a pánkkik, ÉS, 2005/25.) sok minden benne van abból, amit a hazai értelmiségi-kritikai közegben a popzenéről még mindig sokan gondolnak. Egy zárt előítélet-együttest olvasok ki belőle, elitista, hierarchikus művészetfelfogást, amely ma a gondolkodásban, a kritikában és a kulturális intézményrendszerben erősen jelen van. De közelebbről kezdem. Végső a Program a Nemzeti Kortárs Könynyűzenei Kultúráért (PANKKK; http://www.pankkk.hu) kapcsán ragad tollat. Kádáristának Végső talán a gyámkodást nevezi (?), ám a programból nem olvasható ki, hogy piacképes produkciók felett bábáskodna, vagy életképteleneket infúzióval tartana életben, de még az sem, hogy „műfaji kérdésekről döntene”. Helyeket támogat, az élő muzsikálás (nem fővárosi) színtereit. Az infrastruktúrába juttat pénzt, nem a produkciókhoz, ennyit arról, hogy úgymond a „lázadást” majd az állam fogja finanszírozni. Produkciós pénzek egyedül az NKA-nál (Nemzeti Kulturális Alapprogram) pályázhatók, de ez az intézmény éppenséggel a kádárizmus után jött létre, pénze járulékokból jön, azt az államapparátustól függetlenül osztja el. Kimondottan kortárs könnyűzenei célokra idén először költött az NKA zenei kollégiuma (a számokat lásd: http://www.nka.hu), főként dzsessz és világzene szerepel itt. Kicsit fura, hogy mintha PR-os volnék, magyarázni kell egy, a kultuszminisztérium által gondozott programot, de hát azt talán Végső sem gondolja komolyan, hogy a PANKKK-ot a politika találta ki. A hazai, kortárs könnyűzenei szakma diskurzusán alapuló koncepcióról van szó. Még társadalmi vita is megelőzte, ennek anyagait elolvashatta, megnézhette volna (HVG, hvg.hu, Magyar Narancs, index.hu, Népszabadság, Antenna Magazin, tv2) a zenészek Idő van! című nyílt levele óta (2003. augusztus, * http://www.idovan.mentha.hu). Mindezt azért írom, mert Végső azt sejteti, a politikusok és az öreg rockzenész szakma valamilyen alkuja ez, az igazi kultúra, no meg az állambüdzsé kontójára. A kidolgozásban részt vevők fiatal zenészek és szakemberek voltak, a nemzetközi klubszíntér, kortárs szcéna ismerői. Tény, hogy a PANKKK-ot beemelte programjába a kormány. De a kortárs könnyűzenészek, úgy látszik, úgy döntöttek, ennyit megér, hogy valami megmozduljon a kulturális intézményrendszerben. Ha Végső összevetette volna mindezt más művészeti ágak kortárs, fiatal képviselőinek javaslataival, látná a párhuzamokat: NKA-átstrukturálás, normatív szempontok erősítése a pályáztatásnál, helyek létrehozása, kis létszámú, operatív exportiroda, média-reprezentáció erősítése. Végső Zoltán nem ismeri kellően írása tárgyát, sem a populáris zenét, sem annak mai közegét. Különben nem írna le olyat, hogy a PANKKK „valósan támogatásra szoruló területek elől szippantja el a morzsalékot” s hogy mindez a „művelődési házakat érintő rekonstrukciós programba van csomagolva”. Ha járna művelődési házakban, látná funkciózavarukat is, és hogy mennyire nem jár beléjük a fiatal generáció. Az, hogy próbatermek, stúdiók legyenek bennük, a Zürichtől Stockholmig működő „jugendzentrum” szisztéma elemei megjelentek itt, talán „valósan támogatásra szorulónak" minősülhet, nemde? Sorolhatnám itt a szempontokat a lokális kultúraszervezéstől a drogprevencióig. Nehéz mit kezdeni Végső állításaival, hogy a könnyűzene „uniformizál”, „nem magasztos értékteremtés”, hanem „manipulatív tömegkultúra”. Ezek a kijelentések egy olyan művészetfelfogásról tanúskodnak, amelylyel nem érthető meg az utóbbi évtizedek kultúrája. Lehet, hogy lesz egyszer ismét hierarchikus művészetszemlélet, ám most nincs olyan - pláne önmaga által kijelölt - magaslati pont, amelyről Végső igazságosztó mondatai érvényesen elhangozhatnának. Ismerjük a manipulatív tömegkultúrát, mint ahogy az ellenkezője is létezik, de a megingó magaslati pozíciókba való kapaszkodás épp abban akadályoz, hogy a kettő közti különbséget lássuk. Folyamatos definíciókényszer van, fentről lefelé beszéléssel semmire nem megyünk. Végső nem látja, hallja, kik és mit zenélnek a klubokban, gyártelepek pincéiben, a Sziget sátraiban. Nem figyel a folyamatosan változó zenére, szubkulturális és szellemi mozgásaira, közösségeire. Ez azonban rámutat a könnyűzene jelenlegi hazai helyére is a szellemi térben. Teoretikus vizsgálata, archívuma (kivéve némileg az Artpool vagy a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár tevékenységét) egyelőre nincs, elemző kritikája még csak alakul. E hasábokat éppen erre is használhatnánk. Nagy Gergely író, újságíró, basszusgitáros www.sdgllDeLatinMaz.li Hirdessen az ÉS-ben! Hirdetési tarifák E heti számunk 21 211 példányban jelent meg. Ebből a Magyar Posta, a Lapker Rt. és az alternatív terjesztők megrendelése alapján országosan 6360 pél(az árak az áfát nem tartalmazzák) Méret Fekete-fehér Színes (mm) (eFt) (eFt) 7/7 270x420 345 560 hány jut előfizetőinkhez, 14 670 pedig áruspéldányként kerül forgalomba. A hirdetés technikai feltételeiről, valamint 92 ezres olvasótáborunk (Szonda Ipsos- Gfk. 2004. II. félévi adat) összetételéről további részletes információt ad Andóné 1/2 álló 130x407, fekvő 270x200 195 325 1/3 álló 105x407, fekvő 270x135 132 220 1/4 álló 160x200, fekvő 270x100 110 180 1/6 álló 105x200, fekvő 270x70 78 115 1/8 csík 270x50, fekvő 160x100 62 94 2/700105x100 43 7/700 50x100 22-Váczi Gabriella a 210-5149 és a 210-2/50105x50 22-5159-es telefonon: 7/50 50x50 11- □ ÉLET ÉS irodalom] Kiadja az Irodalom Kft., ÉS Alapítvány Journal Art Alapítvány Megjelenik minden pénteken Főszerkesztő: KOVÁCS ZOLTÁN Főszerkesztő-helyettes: TARNÓI GIZELLA VÁNCSA ISTVÁN Olvasószerkesztő - művészetkritika: SZÍRA PÉTER Szerkesztők és fogadóórák: Vers: CSUHÁS ISTVÁN csuhai@es.hu kedd 10-13 Széppróza: DÉRCZY PÉTER kedd 10-13 Könyvkritika: KÁROLYI CSABA kedd 10-13 Interjú: RÁDAI ESZTER kedd 11-13 Külföld: SZÉKY JÁNOS • csütörtök 13-15 Tárlat, színház, grafika: SZIKSZAI KÁROLY hétfő 11-13 Tervezőszerkesztő: BORSOS SZVETLÁNA KÁBÁN ESZTER ANNA Munkatársak: DARVASI LÁSZLÓ MEGYESI GUSZTÁV MOLNÁR ERZSÉBET RAJNAI ATTILA Korrektor: GAJDÓ ÁGNES, PATÓ ANDREA Terjesztés, hirdetés: ANDÓNÉ VÁCZI GABRIELLA Index: 25-44 HU ISSN 0424-8848 Szerkesztőség: 1089 Budapest, Rezső tér 15. (Bejárat a Gaál Mózes utca felől) 1450 Budapest, Pf.: 84 Telefon: 303-9211, 210-0969, 210-5861 Telefax: 303-9241 E-mail: es@es.hu Interneteim: www.es.hu Kiadja: Irodalom Kft. Felelős kiadó: a Kft. ügyvezető igazgatója Telefon: 303-9211 Hirdetésfelvétel: Rezső tér 15. Levilágítás: Chroma-TOP Lapterjesztés: Irodalom Kft. 1089 Budapest, Rezső tér 15. Telefon: 210-5149, 210-5159 Terjeszti a Magyar Posta, a Lapker Rt. és alternatív terjesztők Bankszámlaszámunk: Budapest Bank Rt. 10102237-07105005-00000008 Nyomtatás: West Hungary Nyomdai Centrum Nyomdaigazgató: Jens Danhardt Köszönetet mondunk olvasóinknak, akik adóforintjaik egy százalékával támogatják a lapot. Az Élet és Irodalom Alapítvány adószáma: 18001776-1-42 bankszámlaszáma: 11786001-20043393 Az Élet és Irodalom a 2004. évi díjazottja. Az Élet és Irodalom kommunikációs partnere: T- ■ -Mobile-Lapzárta: kedd, 11 óra Meg nem rendelt kéziratokat lehetőségeink szerint gondozunk, de csak felbélyegzett, válaszborítékos levelekre áll módunkban válaszolni. Előfizetési információk A Magyar Posta Rt. Üzleti és Logisztikai Központ (1089 Bp., Orczy tér 1.) és kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban, illetve a hírlapkézbesítőknél az előfizetési díj 2003-tól egy évre 11 856 Ft, fél évre 6300 Ft, negyedévre 3366 Ft, egy hónapra 1170 Ft. Kedvezményes éves előfizetés 11 300 Ft a Pont Könyvesboltban (Bp., V. Nádor u. 8.), valamint a szerkesztőségben. Előfizetési csekk, illetve számla a 210-5149, 210-5159-es telefonon, a 303-9241 -es faxon vagy e-mailen es@es.hu igényelhető Külföldi előfizetés: a szerkesztőségen keresztül. Éves előfizetési díj: 160 euró, a környező országokba 130 euró a bankszámlánkra történő befizetéssel (a szerkesztőség egyidejű értesítése mellett). További előfizetési információk a honlapunkon www.es.hu Terjesztési reklamációk, címváltozás stb. bejelentése a 06-80-444-444-es postai zöld számon vagy a kiadó telefonszámain. 2005. JÚLIUS 1.