Életképek, 1845. július-december (3. évfolyam, 2/1-26. szám)
1845-07-05 / 1. szám
27 r» _____________1 test*, érelése es életbe léptetésére: ezt jelenünkben az időszaki sajtó kevés helek alatt Europaszerte eszközli és sok eszmét villámgyorsan testesít meg. Nem fejtegetem hosszasan, hogy milly hatalmas t*nyezője a’jelen állodalmi életnek az időszaki sajtó, erre én néhány szóval csak figyelmeztetni akartam olvasóimat. Mi magyarok, bárha csak néhány év óta veszünk részt az eszméknek az időszaki irodalom útján Európa szerte való forradalmában, mégis látjuk és érezzük nem egészen önálló állodalmi életünk körében is az időszaki sajtó nagyszerű hatásait és eredményeit; ennélfogva szükség, hogy szigorúan éher figyelemmel álljunk ert időszaki irodalmunk mozgalmainál ,s vegyünk részt élete és működéseiben. Állodalmi életünkre nézve főkép a politicai hírlapok működnek ékelő és élesztő gépekként. Czélomon kiind esik kimutatni, hogy rokonként mikép fejlett ki politicai időszaki sajtónk jelen önállóságára, 's hogy nálunk a’ liberalismus legelső bevallott orgánuma tudományos folyóirat (az Athenaeum) volt. Nem szükség fejtegetnem , hogy mind salairól, mind felülről, kiknek köszönhetjük politikai hírlapjaink tágas és velős hatálylyal gyakorolható működési körét, ’stb. mindezt, mint jelenünk igen kedves közös eseményeit még újdonságánál fogva mindenki jól tudja. Hogy politicai időszaki sajtónk jelen tartalmasságának és rendezettségének Kossuth volt teremtője, ezt, úgy hiszem, senki sem meri tagadni. Fájdalom azonban a‘ mióta a" hírlapi irodalom működési köréből lelépett, irodalmunk azon hatályos ága nincs a korábbi magas állásponton. Már az ő elhallgatását megelőzőleg elhunyta’ nem annyira teremtő , mint inkább eszélyes ügyességgel vivő , ostromló és a tárgyakat kimerítni segítő Desewffy Aurel ;s ezt, fájdalom, Kossuth az elhallgatásban követte. Ez idő óta időszaki irodalmunk lejebb szállott, és főorgánumai korábbi hatályos tartalmasságukat és az ebben való szoros összefüggő egységet elveszítők. Magyar hírlapjaink száma összesen hét, t. i. Pesten négy; a’ ,Pesti Hírlap4, ,Budapesti híradó4, ,Jelenkor- 's ,Nemzeti újság4 — Pozsonyban a’ ,Hírnök4, Kolosvárt az ,Erdélyi híradó4 és a' ,Mult és Jelen4 jelennek meg; és igy nálunk municipals életünk mellett is középpontul tekintendő; a’ mi világosan mutatja hogy vidéki municipalis életünk még csak az üres beszéd, nem pedig a’ velős és tudományos okoskodás körül forog. A’ mennyi hírlapunk van, annyi színezetű. Hogy minden hírlapnak saját elvileg szoros kitartással követett színezete legyen , és hogy ezt világosan kijelölje programmjában, ezt én minden politicai hírlapban a’ legelső mulhatlanuli kelléknek tartom , mert a’ nélkül lehetetlenség az olvasónak magát akármelly hírlap czikkeinek tanai és ezek irányzata iránt tájékozni. Másik kelléknek tartom, hogy a’ szerkesztésben elvi egység és következetesség legyen, főkép a’ vezérczikkekben, azaz, a’ hírlap folytonosan ugyanazon bevallott politicai hit tanait hirdető vagy ezzel főtanai és elveiben összeférőleg szóló czikkeket vegyen fel hasábjaiba; vagy ha ollyan czikkeket vészen is fel, mellyeknek tanai a lap vezérelveivel össze nem egyezők , jegyzésekben világosan jelölje ki a szerkesztő azt, hogy mik a’ közlött czikknek azon tanai, mellyekben velök egyet nem ért s mellyeket a közlő hírlap magáéinak nem vallhat. Hogy ezen kellő egység meglegyen valamelly hírlap foglalatjában , szerkesztői önálló egység és minden oldalú kiképzettség az elmúlhatlanuk kellek. Épen ennélfogva nagy baj azon nálunk mostanában divatozó hírlap— szerkesztési mód , hogy a’ hírlapoknak igazgatója és külön szerkesztője van , és midőn a’ czikkek alá ollyas igaziló és irányt adó jegyzések tétetnek, mivel ezek alá csak ennyi van írva a’ Sze rk., nem tudhatja az olvasó bizonyosan, hogy azon jegyzés az igazgató vagy szerkesztő agyából foly-e ? '•) *) Horry a’ „szerk.44 aláírat után nem tudja az ember, kitől ered az illető jegyzet, ezen legkisebbé sem akadunk fel, mert alkalom nyúttatik az olvasó közönségnek tekintetbe venni: nem ki, hanem miitzd !