Ellenőr, 1873. június (5. évfolyam, 126-148. szám)

1873-06-10 / 132. szám

Előfizetési árak Egész­ért* . . 20 frt — kr.­­ Évnegyedre . . 5 frt. — kt._ Félévre . . 10 n — „­­ Egy hónapra . 1 , 80 , Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapestéi), nádor-utcza 0. sse. Semmit sem közlüü­­k. Ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésért nem Vállalkozunk. Minden értesités a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. IP ^ i~^ Megjelenik mindént reggel, kivé?« hétfőn a ünnepre következő napon 132. szám. Budapest, kedd, junius 10. 1873. mám ▲ lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. u.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6 »*. (Légrádi testvérek irodájában*). Az előfizetési rennek helyben 4* vidékről Pert, bilviuj-tttest­i, ti. »U in tézen­dők. V. évfolyam. ma* timnuV' rnirir •* ""Ttmrrrmr—-v--■■■•-*—p-■———'-*--- - TÁVIRATOK. Bécs, jun 9. A hitelintézet volt pénztárnoka, s Pokorny megszökése után Linzben tartózkodott s ; tegnap­ este visszatért Bécsbe. Esti tíz óráig czél­­­­talanul bolyongott az utczákon, mígnem a rendőr- , igazgatósághoz ment s kézbe szolgáltatta magát. A A motozásnál 10,000 forintot találtak nála­ Bécs stm. 9. A „Wechslerbank“ a tegnapi tőzsdei hírek következtében annyira meg van ren­­­­dítve, miszerint a napokban kimondják a liquida­ , tiet. — A tőzsdén lanyha hangulat uralkodott. Bécs, jun. 9. A rendkívüli japáni követ ma­r adta át megbizó levelét ő felségének.­­ Bécs jun. 9. Pokorny­ki a hitelintézetnél a , naffv sikkasztást elkövette, ma önjószántából se­ , kezeit a hatóságnál. 10,000 frt készpénzt talál­tak nála. . Pozsony, jun. 9. A „Nyugat magyarországi le­­számitóló- és hitelbank“ késznek nyilatkozott pénz­tári jegyeit és betéti könyveit beváltani, ha ellene­­ fenyítőpert nem indítanak. Dublin jun. 9. A szombaton történt nagy tűzvész következtében a rend megzavartatott s rab­­­­lási kísérletek történtek; a katonaság fegyveresen lépett közbe : 70 sebesült. Madrid jun. 9. A miniszterek névsora fölött a cortesben támadt heves és izgatott vita követ­keztében Py­r Margall visszavonta a névsort. — A cortes zárt ülésében elhatározta a volt kormánynak bizalmat szavazni, s a volt minisztereket az ügyek további vitelével megbizni. A miniszterek elfogadták e megbízást, s a legközelebbi nyilvános ülésben 300 képviselő mandátuma fog reálok ruház­­tatni. Páris jun. 9. Az összes behozatal múlt május hóban 2473 millió, az 1873. évi első négy hó alatt összesen 1023 millió, a múlt év ugyanazon szaká­ban behozott 1163 millióval szemben, az összes ki­vitel 536 millió ez év első négy hava alatt 1311 millió, a tavalyi 1160 millióval szemben. Wiesbaden, jun. 8. A persa sah este 61/* órakor ide érkezett és Bőse ezredes és a hatósá­gok által fogadtatott. A sah a királyi palotába szállt. . Darmstadt, jun. 9. A nagy herczeg jubileu­mi ünnepélyén a német és orosz császár jelen lesznek. Berlin jun. 9. A birodalmi gyűlés mai ülésén olvastatott , másodszor az 1874. évi budget. Löwe a római curiánál levő követi állomás megszünteté­sét s fizetése törlését indítványozza. Bismarck válaszában kiemelte miszerint, e tételt a birodalom Poroszország illetőleg az éjszaknémet szövetségtől örökölte, s bár jelenleg ez állomás nincs betöltve, __ az ottani követ nem viselhetvén el maga­sá­ban oly modort, mely az általa képviselt birodalom méltóságával össze nem fér, s bár jelenben még csekély a remény ez állomás mielőbbi betöltésére,­­ az összeköttetés újóbbi felvételére szolgáló utolsó szálat elszakítni nem lehet. A német biro­dalom nem fog a pápaválasztásra befolyást gya­korolni, azonban ellenőrzi, hogy a választás törvé­nyesen történjék, s megvizsgálandja, hogy a megvá­lasztott pápa jogosítva lesz-e azon jogok gyakorlatára, melyek a törvényesen megválasztot pápa hatásköréhez tartoznak. (Zajos éljenzés.) E beszéd után megsza­vaztatott a követ dotatiója a római curiánál. Elle­ne szavazott a haladó­ párt s a legtöbb szabadelvű. Bertha, Rosina nevelője — — — Kvansayné őr­tiszt — — — — — Széphegyi Fio illő, Almaviva inasa — — — Werbőczy 1 Jegyző — — — — — — Szalai őrök. Zenészek, Kezdete fél­ 8 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. Kedden j­n 10.­­ Tiz leány és egy férj sem ! Vip operette 2 felvonásban, fordította Latabár, zenéjét szerző Souppé. Ezt követi: A tükör. Kezdete 8 órakor A r­zirtkörben, „A bécsi krach." Eredeti­­ népszimafi 3 felvonásban. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, kedden jun. 10. adatik ; A párisi vakleány, vagy: Az ördög Szinmű 4 felvonásban. Bécs, junius 9. (Zárlat.) Hitelrészvény. 272­ Anglo osztr 203 — Galicziai 220.—, Lombard 136.—, Allam­vasút 828 — , Trammvay 274 Rente 68.10 Hitelsorsjegy 170 — 1860. 99.60 Napoleon’dor 883. — , 1864. 136,-- Arany 523 Ezüst 110.50, Frankfurt 9330 London 110.30, Magyar sors­jegy 22.—, Porosz pénzutalv. 1662. Váltóbank 111.­­Tőrök sorsj. 70.-. Unio­bank 162. Páris, junius 9. (Zárlat) 30/0-es jöv. 56.95 40/­ es jövedék 80.-. Olasz jövedék 64 22. Államvasut 7.62.—. W­ie­­d't möblier 425. Lombard 427. Consolok —.— M kölcsön ! Északnyugoti vasúti —.— Magy. kel. vasút 1871-ki kölcsön 90.30, 1872-ki kölcsön, 91.25. Páris. junius 9. (Kezdet.) 8%-os jöv. 57.10. 40/a°/0-e jövedék Olasz jövedék 64.15 Államvasut 758­­Credit mobilien —.. Lombard 458 Consolok .—. M. köl­tőn —. Északnyugoti vasúti —.—. M. kcl-vasut —.— 1871-ki kölcsön 90.30, 1872-ki kölcsön, 91.45. Páris. junius 9. Liszt 75. 76. 73.50, Repczeolaj 92.—. 92 75. 94.­ Lenolaj 93.25 93.52,-----Szesz 54.75 66.—. 57. 50 omitó czukor 156.— Berlin, junius 9. (Zárlat.) Galicziai 98.25 Állam vup. 197.­.-. Lombard 111.75 Papir-jöved. 61.50 Ezüst-jöved. 65.50,—. Hitelsorsj. 112.— 1860-as 89.— 864-es 95.50 Bécs 88.21—. Hitelrészvény 176.50.— Ro­mániai sorsj 43-50. Magy. sorj. 58.— Berlin, junius 9. Búza 90.*/, 97.*/. 81 ./, rozs 57.1/, 58.25 56.— Zab 51.'/* 49.—, Árpa helyben 49.15 4767 OUd 20.*/* 20.50, 21.'/,. 21.’/,. Szesz 1904. 19.— 19— Berlin, junius 9. Gancziai 163.­­ Allamvasp. 197 - Lombard 111*/, Papir-jöved. 61... Ezüst,-jöved. 65..’/, Hi­telsorsj. 118.50, 1860-as 94 50. 1864-es 98.59, Bécs 90.*/, Hitelrészvény 196.75. Romániai 46'/... M. sorsj. 61.'/,. Frankfurt, junius 9. (Zárlat.XVáltók­f. Bécsre 105.50 Amerikai 1862-re 95*./, 1860-ra 92.25 Lombard 196.—. Év­járuléki papír 61.50 Osztr. bank részv. 1016. Osztr. hitel részv. 300.3/4 Osztr. államvasp. rész. 349.— 1864 162.25 Galicziai 226.50 Évjárulék ezüst 65 — Györ­gráczi — Frankfurt, junius 9 (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre. 105'/, Amerikai 1882-re 95.*/, 1860 -----Lombard 196.- Évjáru­léki papir 61.50 Osztr. Bank részv. 1016.—. 1864 162.'/, Ga­icziai 226.'/, Évjárulék ezüst 65.— Györ­gráczi Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapest, kedden jun. jl. HAUCK MINNIE kisassz., a bécsi cs. kir. operabál első énekesnőjének második vendégjátékául . A sevillai borbély. Víg opera két felvonásban. Zenéjét szerzette Rossini. Kar­mester: Erkel Gj­uls, Személyek: Gróf Almaviva — — — — — Pauli Bartolo, orvos — — — — — Otmai Rosta­, gyámleánya — — — Hauck Minnie­k­ a Batino, zenemester — — — — Kőszeg­i, Figaro borbély, —­­ — — — Lang Socios habuisse maloium. . . Sokszor volt már följegyezve, hogy az­­­­ngolok és magyarok közt hasonlósági vá­­lásokat fedezhet fel az alkotmányosság redetének és folyamának történésze. Tény,­­­­gyanis, hogy a Magna Charta csak hét­­vel idősebb, mint az Aurea Bulla. Aztán mindkét fajnál divatozott ős­idők óta a vá­­l­asztási verekedés és vesztegetés pártközi , háborúja. Másrészről észlelve jön a rejtem­­­es rokonság azon jelensége is, hogy ha Londonban bolondságot követ el valaki,­­ Pesten sem igen marad el annak mása.­­ Ezen psychologico-constit­utionális atyafiság­­ azonban sohasem nyilvánult oly meglepő­­­­eg mint jelenleg, midőn a Sándor-utczában uralkodó állapot ismertetésére nem is le­hetre találóbb képet adni annál, mint a melyet, a Westminster-palotában működő törvényhozás jellemzését rajzolt — június 5-iki vezérczikkének kezdetén — a „Daily News“. Ide fordítom néhány sorát, mely­ből megítélhetni, vájjon nem szól-e — mu­tató nomine — rólunk is a mese. „A pünkösdi szünnapok után a parla­ment tagjai némileg olyan érzelemmel ül­nek ismét össze mint a töredelmességre éb­redt bűnös, ki belátni kezdi, hogy ideje lejár s lételének nagy feladatait távolról sem oldotta meg. Az ülésszak nagy része eltölt s ugyan mit végzett ? Ha szokásban volna az egyes sessiók elnevezése, mint megtörtént némely parlamentekkel, kiváló sajátságaik szerint, például a Chambre I­n trow­able, s a hosszú, csonka és cson­tos parlamentek irányában, azon esetben Nagy-Británia és Izland huszadik parla­mentjének ötödik ülésszaka aligha el nem nyerné a „rest sessio“ vagy pedig „az eset­lenségek sessiója“ melléknevet Csak egy hajszálon függ, hogy élete egy vie man­­qu­é­e legyen.............“ Hát nem illik ez ránk, szórul szóra , s ha illik, ugyan van-e nekünk annyi időnk az elhenyélésre, mint az angoloknak? Fe­lelet nincs. Legyen hát vége a leb­zselésnek, mert azzal, hogy a kormány tagjai s­é­t­i­­fikálnak Pest és Bécs között, egyenként és seregesen, eléggé kitüntetik ugyan ön­kormányzataik szépséges határait, de a haladás nagy feladatainak megoldását egy­­ lépéssel sem mozdítják előre. Tessék elhinni, hogy a parlamentarizmus nem csak azál­tal jut rosz hírbe, ha kártékony vagy ér­telmetlen törvényeket alkot, hanem azál­tal is, ha a drága időt semmiskedéssel, lézen­géssel tölti el. Egyszóval, mi nem látunk semmi he­lyes okot arra, hogy a képviselőház csak akkor tartson üléseket, midőn valamely túl­­világi hatalommal kötött kereskedelmi szer­ződés, vagy a múzeum őslényeitől várható üzenet elfogadására szükségeltetik. Tudjuk mi, hogy van tárgy az osztályoknál és bi­zottmányoknál elég, s azt is tudjuk, hogy nyomtatás alatt még több van, hanem hát épen az a baj, hogy a munkát halomra gyűjtik, ahelyett, hogy beosztanák, ezen rendszeretlen és viszás eljárás aztán meg­teremvén a fatális következményt, miszerint a legfontosabb törvényjavaslatok komoly megvitatására a Háznak nincs ideje, mert élte ezt hetekig. Ezen nevetséges és botrá­nyos időfecsérlésért egyenesen a kormány felelős, mert a Házat — melynek többsé­gére támaszkodik — neki kell vezetni­e az ügyrend czélszerű meghatározásában.­­ Hogy nem vezethet hatályosan addig, amíg­­ előterjesztéseiben nem tudja megtartani a­­ kellő időt és helyes sorozatot, azt elismer­­­­jük; de késedelmei és tájékozatlanságai ne ne­­ menthetik, hanem tetézik hibáját. Gondolja meg a minisztérium, hogy ezen törvényho­zási tárifák­ nem tarthat soká, az alkot­mányos rendszer romlása nélkül, s hogy­­ Magyarország nincs azon helyzetben, misze­rint bajaiban az angol parlament esetle­ges tétlenségével vigasztalhatná magát Rajtunk nem segít az, hogy „társaink van­nak a roszban“. Ezek a „társak" lustál­kodhatnak is néha, mert nagyon előre men­tek s nem igen félhetnek, hogy az elmara­dottak eléjök vágnak. Nekünk azonban nem szabad vesztegetni, ha a világgal akarunk haladni, mert hogy ez nem várakozik ránk, az bizonyos. Mindezt pedig nem azért mondottuk el, mintha reménylhetnék, hogy a munka­­beosztást már ezen nyári néhány hétre is érvényesíteni lehet. A munka most annyira tőn égésütt, hogy azt bizony nem intézhetné el csak felületesen vagyis azon sietséggel, mely inkább elhamarkodja dolgát, mintsem a körmére égett időben se végezzen el sem­­­mit. Figyelmeztetésünk a jövőre szól: őszig elkészülhet a kormány mindazon javaslatok­kal, melyeket tárgyaltatni óhajt, s ha még­sem lesz készen és ismét az eddigi rendsze­­retlenséggel fogják a képviselőház tevékeny­ségét igénybe venni, akkor bizony ne számít­sanak a mostani kímélet további élveze­tére. A baloldali kör kedden f. kó 10-én d. u. d1 órakor értekezletet tart. A képviselőház IV-ik osztálya június hó 10- én d. e. 10 órakor a szokott helyiségben ülést tart. Tárgya: a pesti vakok intézetének országo­sítása . A magyar-horvát regnicolaris bizottság ma közös értekezletet tartott, melyen a miniszterelnök is megjelent., A magyar bizottság javaslatai a horvátok elé terjesztettek, kik ezeket előbb a maguk körében fog­ják megvitatni, s azután ismét közös értekezlet tartatik.­­ A földadó szabályozásáról és a katasteri fö­lmérésről szóló törvényjavasla­tok előkészítésére kiküldött képviselőházi bizottság f. hó 10 én délelőtti 10 órakor az országház tár­salgótermében ülést tart. A tanuló ifjúság fegyvergyakorlatai. „Hol tartjátok ísttcuuia nawyaio » ■ idezék a spártai embertől. „Dárdáink gyeinél" volt a férfias szív öntelt váln­­a. És a nevelés ott a nyers izomerő fel­­feltésében egy népremeket alkotott. Lycirgus testedzésen alapuló alkotmá­­■os egyoldalúságánál fogva hibás lehetett. s államférfim tapintatot nem nélkülözött,­kkor még az erő, küzd­­em és harcz­erében volt a nemzeteknek, mert a hóditás­­egy izgató szerével tápláltatott. Az újkor iladás­ századában a népeknek terhes gon­­dt ad a létért való küzdelem; de nem ám gyvérekkel, hanem araunka szerszámaival,­­ha békésebb ivadékot a föld hátán nem oldott, mint jelenleg, soha ember a tá­ladó eszközöktől és vérontástól jobban nem tódott, mint most. Győzni vágy ugyan lindenik, s a verseny élesebb mint bár­ókor, csakhogy a győzelem a tudományt, kart és kereskedést számítja hadsorai ezött. Sajátságos gyarlóságára mutat az ál­lmok, kormányformák nevével megtisztelt mberi alkotásoknak, hogy daczára a hábo­­r iránt átalánosan érzett ellenszenvnek, a épek rasa mégis óriás tábori előkészülete­ket tesz. Véleménykülönbség van, ahány csak az mber. Mindamellett az ekéje vasa után épdelő földmives csak úgy gyűlöli a hadi­ntézményeket, melyek családjának vagyona és életviszonyai fölött döntenek, mint az a dús­gazdag tőzsér és főnemes,ki­váltság vagy vesz­te­getési díjat fizet gyermekeiért. Keserű igazságok nyomára jó az em­­ber, ha e kérdést hosszan bolygatja. S bár az emberi érzés csupa tűzbe hozza a meg­­botránkozó szívet, a politikusnak mégis a tényleges államalakulási és színezési körül­mények a legbecsesebb gondozás tárgyává teszik a véderőt; a hazafi pedig ősei örö­két, nemzetének jövőjét félti, meleg oda­adással csügg hadseregén. Utoljára is századok meg századok vettek azóta búcsút a világtól, mióta az ősspártai er­kölcs letűnt,de azért a határok biztossága a dár­dák és szuronyok hegyén nyugszik. Kellemes nincs benne az európai föl­­fegyverkezési lázt szítani, de szükség van rá. Magyarország sem az a kalandok és harczitusák után szomjúhozó nép, mint volt egykoron, midőn emberevő kutya­fejűeknek rajzolta őket a szomszédok lábikrájába szál­lott bátorság. Inkább hódolunk a comfort iránti édes hajlamoknak. Azonban nagy bajjal szerzett még nagyobb bajjal fentartott anyaföldünk­höz oly vérkötelékek fűznek, hogy létküz­delem esetén, kerüljön ez akár a keleti akár más kérdés alakjában a felszínre, a hadsorok közé állana, kinek keze ment­i bénaságtól. Ha­rczk­épességünk kifejtésében ismét hatalmas lépést teszünk a tanuló ifjúság katonai és fegyvergyakorlatainak törvénybe igtatásával. Koránsem egy horderejű e lépés véderőnk számtömegének szaporításával, ha­nem igenis erkölcsi hatása nagy lesz a ké­­sőbb alakítandó katonai zászlóaljakra. A paedagogia szakelveinek okszerű al­kalmazása mellett, két irányban várunk az ifjúság kötelező fegyvergyakorlataitól sikert. Javulást fogunk tapasztalni a nemzet phy­­sikai életerejének fokozásában, ja­vulást a haderő gyors kifejlesztésében. Igaz, hogy a neveléstan szempontjából­­ a tornagyakorlatok is megadják a testnek , ruganyosságot és hatványozzák a természe­­­­tét testfejlési processusában. Csakhogy a­­ katonai igényeknek megfelelő szellemben vezetett tornászat e czél mellett felkarolja­­ hazánk védképességének nagy szabású czél-­t­­ is. Széles vitakört enged szakemberek ré­szére azon kérdés, várjon a paedagogia tisz­tít alapelvei megtűrik-e a testgyakorlatok­nak katonai szellemben való vezetését. Leg­alább a Heimerle-féle fennálló ifjúsági véd­ , erő ellen, mind elméletileg, mind gyakorla-­­­­ilag bőségesen hullott az érv,s némelyik a­­ közvetlen tapasztalatból merítve, de nagyon­­ is csattanós volt arra nézve, hogy megdöb­­­­bentse az ifjúság katonai kiképez­tetéséhez­­ szító barátokat. Természetes, hogy mint minden új in­tézménynek, úgy ennek is, heves megtáma­­­­dásában sok volt a túlzás, mely a lényeget a formától nem tudta, vagy nem akarta meg-­­ különböztetni. Rendkívül nagy különbség tehe-­­ tős urfiak csillogó játékintézete, mely elszige-­­ teltségében bizonyos rátartóságra szoktatja az elkényeztetett gyermeket, és egy álta­lános tankötelezettség elvére fektetett in­tézkedés között. Vegyük el a sok sallangot, mely elékteleníti amazt és fektessük egész­séges paedagogiai elvekre ezt, s akkor most örömet, valaha dicsőséget is hozhat ez intézmény az országra. Hogy az egyenruházás kardesörtetési RÖBYKÖÜGSUtJU- nyilvanian­a­­ mpumi mik­ror szokását mellőzni kell, azt talán felesleges is említenünk. Ép oly rontó hatású, sőt a tudományos haladás ellenében veszélyes in­tézkedés volna az ifjúság fokozása tizedesre, őrmesterre. Itt sem szabad az évi bizonyít­ványok érdemjegyénél tovább menni. Meg­­eshetik ugyanis a tanulásban kitartó szor­galmú és kitűnő előmenetelű ifjakon, hogy a katonai gyakorlatokon ügyetleneknek mutatkoznak, hanyag, de­ ügyes tanuló tár­saikkal szemközt. Ha itt a kettejök között levő különbséget látható jelbe öntik, a kül­­életben hanyag ficzkók fognak henczegni a tudományos buzgalom fölött. Mi természe­tesebb, hogy a közönség, mely a külsőség rabja ezek kitüntetésével, elkeserítené és tévútra terelné a középtanodák művelődési czéljait. Egyébiránt tüzetesebben akkor lesz majd helyén a dologhoz szólni, ha a tör­vényjavaslat indokolásában, az oktatás ve­zetésére vonatkozólag ígért szabályrendelet napvilágot lát. Annyi tény, hogy ezen oktatás, mely a törvényjavaslat szerint a gyalogsági, test- és fegyvergyakorlatokra terjed ki, már csak azon esetben is nyereséggel kecsegtet, ha minden egyéb czéltól eltekintve, a hazánkban, daczára a számos iskolai szabályrendeletek­nek, parlagon heverő tornászatot virágzásra emeli. Ennyire pedig bízvást lehet számí­tani a fegyelmi pontossággal működő hon­védtiszti tanároktól, kikre a kiképzés most hárul. Előreláthatólag érezni fogja az ifjúság e katonai gyakorlatainak hasznát a rendes véderő. Czélszerű oktatás ugyanis a 15 éves kortól a 20-ig, tehát öt éven át taní­tott katonai alapmozdulatokat és kiképzés­t oly mérvűvé fejlesztheti az ifjúságnál, hogy egy nemzeti haderő két havi időköz alat behozott újonczból jó altiszteket kap. Pedig az altiszthiány az, melyet a közös hadse­­­reg németsége miatt, a honvédség a rövi­d szolgálatidő miatt, leginkább megérez. Ifjúságunkból a történeti fényes győzem­ emlékek miatt különben is nagy a hajlandósá­g a katonáskodásra, s a sorozástól nem terhel­i hanem a közös hadsereg idegen szellem s riasztja őket vissza. Annyira ismerni véljü­k ifjaink ebbeli természetét, hogy e katoni­k­­ gyakorlatokkal nemcsak a tornászat irán­t­ érzékek ébred föl, de a véderő is gyor­s fejlésnek néz elébe. Idővel néhány ezt s ujoncz helyett csaknem kész katonákat fe­l­­nyerni a magyar hadsereg. Németország államférfiai a psycholog szövétnekét követték akkor, midőn belátta­­, saját búvárkodó tapasztalataikból és a fra­n­czia nép véres tévedéseiből, hogy az eg­y­oldalú nevelés nemcsak politikailag, hane­m hadászatilag is veszélyes. Szép és dicső, midőn a Valmy magas­ítóknál Kellermann vezér­lete alatt har­­zoló fris njonezhad felszereletlenül rohan­t ágyuk torkába, de bölcsebb és sikerdu­­abb, ha e had egyúttal gyakorlottságot is isz magával a harcztérre. Most már a csatákat is a tudomány írja, s ez okból az ifjúság katonai és fgyvergyakorlataira vonatkozólag benyújt­ott törvényjavaslatokat helyeseljük. “ Az igazságügyi reform tárgyában agzehívott értekezletet szombaton nyitotta meg auler igazságügyi miniszter. Mint a „P. N.“ idősításában olvassuk, a miniszter hivatkozván a épviselőház azon határozatára, mely­et a szttk­­£ges igazságügyi reformok tárgyában rendszeres lőterjesztésre utasító, áttért a tanácskozmány tu­­ljdonképi feladatára. Az igazságügy terén szükséges intézkedések terinte a bírósági szervezet kiegészítésében, jogi létünk némely kirívóbb hiányainak orvoslásában, az anyagi és alaki jog codificatiójában foglal­atók össze. Az elsőre nézve a közjegyzői s ügy­édi rendtartásra vonatkozó törvényjavaslatok már képviselőház előtt vannak, a második irány­­ban szükséges intézkedésekről — minő­s. a ki­­ebb kir. haszonvételeket illető — szintén gondos­­odni fog. Legfontosabb azonban az anyagi és alaki ág codifícatiója. Ennek sorrendjét illetőleg első elvre teszi az anyagi büntető törvényt, melynek tervezete készen van, s nemsokára sajtó rá jó, hogy a szakembereknek alkalmuk legyen ez a kellő időben észrevételeiket megtennie. Ennek kiegészítéseül idején elő fog terjesztetni a büntető­p­errendtartás is. A kereskedelmi tör­énykönyv javaslata rövid idő múlva a tör­vényhozás elé kerül, s az ezzel kapcsolatban álló álló- és csődintémények szintén rendez­etni fognak, alapul véve a közönséges német val­­ó rendszabályt s tekintettel a tudomány és tapasz­al­ás útmutatásaira. Hátra van még a polgár, magánjog­iak úgy anyagi, mint alaki része. Egy polgári örvénykönyv kidolgozását már az 1848-ks törvé­nyek elhatározták; történtek is erre nézve némely itézkedések, amelyeknek folytatása egyik fel­­ladatunkat képezi. A gyakorlati kivitelre vonat­­kozólag megkívántató némely fontos­ kérdéseket a miniszter elő is fogja a tanácskozásnak terjesz­eni. Fennálló alaki magánjogunk gyökeres átdol­gozása sok tekintetben szintén el nem odázható. M $ie^szSM|á*& ‘DA11 .&J&1 tartja, erre utal a törvényhozásnak már több in­tézkedése is. Elkerülhetlenül szükséges azonban, hogy megelőzzék ezt bizonyos alapfeltételek. De a jelenlegi perrendtartás némely kirívóbb hiányai­nak orvoslását nem lehet a végleges perrendtar­tás életbeléptetéséig elodázni, amire vonatko­zólag szintén fog kérdéseket intézni a tanácskoz­­sányhoz. Feladatunk harmadik része a bírósági szervezetre vonatkozik. A bírósági szervezet végleges megállapítását már az országgyűlés jelen ülésszaka által se lehetőnek, se czélszerűnek nem tartja, addig is szükséges azonban, hogy az ezzel kapcsolatos nagyfontosságú kérdéseket, hivatott szakférfiaink tanulmányuknak kiváló tárgyává te­gyék. Ezután áttért a miniszter a tanácskozmány elé terjesztendő egyes kérdésekre, megjegyezvén, hogy bárha e tekintetben megállapodott nézetei vannak, de felelőssége érzetében szükségesnek tartja mégis, élni az ország tekintélyes szakférfiainak tanácsával. Kérdései a következő: A polgári törvénykönyvre nézve: a) váljon a polgári törvénykönyv mindenik része egyidejűleg munkába vétetvén, csak e részek vég­leges elkészülte után, mint teljes rendszer terjesz­tessék-e az egész a törvényhozás elé, vagy pedig egyes részek külön, amint befejeztettek, s ezek között első­sorban a kötelmi jog? Elfogadva netalán az utóbbi álláspontot, vájjon, tekintettel a gyakor­lati szükségletekre, a kötelmi jog után minő sorban készítessenek s terjesztessenek elő a többi részek ? b) Vájjon az egyes részek kidolgozásánál bizonyos határozott európai törvénykönyv vétesség­­e alapul, vagy nem? 2. A polgári perrendt­artásra nézve megjegyezvén, hogy a sürgős­ változtatásokra nézve két irányban létettek a minisztériumban előmunkálatok, kérdi a miniszter, hogy váljon a végleges perrendtartás létrejöttéig kívánatos-e a perrend tüzetes , mintegy 200­0-ra terjedő át-s dolgozása, vagy pedig egy rövidebb novella útján lesz-e czélszerű a kirívóbb hiányokat orvosolni? 3. A bírósági szervezet átalakítására­­ nézve: a) Vájjon czélszerű-e a bírósági szervezet ! végleges megállapításnál leszállítani a törvényszó­­­­­­ék számát, s szaporítani a járásbíróságokét, fel­­­­ruházva utóbbiakat — a birtok­bíróság gyakorlása­­ nélkül — telekkönyvi hatósággal is? b) Kivánatos-e vájjon, több másodfolyamodású­­ bíróság felállítása ? c) Feltartandó-e vagy nem a külön semmitő­l törvényszék? Még egy fontos kérdés előterjesztésére utal­ják a minisztert az élet és hazai viszonyaink kö­vetelményei, s a képviselőház határozata. Neveze­tesen, hogy vájjon nem volna e czélszerű a kisebb­­ polgári ügyek elintézését közigazgatási tisztviselőkre,­­ mint békebírákra ruházni; s ha igen, kikre s minő hatáskörrel ? A miniszter megnyitó beszéde után Szabó­­ Miklós kéri a feltett kérdéseknek az egyes tagok­kal való közlését, mert a miniszter bizalmának csak úgy felelhetnek meg, ha nem készületlenül, hanem kellő tanulmányozás után adnak feleletet azokra. Az igazságügyminiszter megígéri ezen óhaj­tás teljesítés, valamint a Per­cz­el Béla által ki­fejezett azon kérését is, hogy a tanácskozások ne az igazságü­gyminisztériumnak kissé szűk helyiségé­ben, hanem az országháznak valamely nagyobb osz­tálytermében tartassanak.

Next