Ellenőr, 1873. június (5. évfolyam, 126-148. szám)
1873-06-10 / 132. szám
Előfizetési árak Egészért* . . 20 frt — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kt._ Félévre . . 10 n — „ Egy hónapra . 1 , 80 , Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapestéi), nádor-utcza 0. sse. Semmit sem közlüük. Ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésért nem Vállalkozunk. Minden értesités a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. IP ^ i~^ Megjelenik mindént reggel, kivé?« hétfőn a ünnepre következő napon 132. szám. Budapest, kedd, junius 10. 1873. mám ▲ lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. u.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 6 »*. (Légrádi testvérek irodájában*). Az előfizetési rennek helyben 4* vidékről Pert, bilviuj-tttesti, ti. »U in tézendők. V. évfolyam. ma* timnuV' rnirir •* ""Ttmrrrmr—-v--■■■•-*—p-■———'-*--- - TÁVIRATOK. Bécs, jun 9. A hitelintézet volt pénztárnoka, s Pokorny megszökése után Linzben tartózkodott s ; tegnap este visszatért Bécsbe. Esti tíz óráig czéltalanul bolyongott az utczákon, mígnem a rendőr- , igazgatósághoz ment s kézbe szolgáltatta magát. A A motozásnál 10,000 forintot találtak nála Bécs stm. 9. A „Wechslerbank“ a tegnapi tőzsdei hírek következtében annyira meg van rendítve, miszerint a napokban kimondják a liquida , tiet. — A tőzsdén lanyha hangulat uralkodott. Bécs, jun. 9. A rendkívüli japáni követ mar adta át megbizó levelét ő felségének. Bécs jun. 9. Pokornyki a hitelintézetnél a , naffv sikkasztást elkövette, ma önjószántából se , kezeit a hatóságnál. 10,000 frt készpénzt találtak nála. . Pozsony, jun. 9. A „Nyugat magyarországi leszámitóló- és hitelbank“ késznek nyilatkozott pénztári jegyeit és betéti könyveit beváltani, ha ellene fenyítőpert nem indítanak. Dublin jun. 9. A szombaton történt nagy tűzvész következtében a rend megzavartatott s rablási kísérletek történtek; a katonaság fegyveresen lépett közbe : 70 sebesült. Madrid jun. 9. A miniszterek névsora fölött a cortesben támadt heves és izgatott vita következtében Pyr Margall visszavonta a névsort. — A cortes zárt ülésében elhatározta a volt kormánynak bizalmat szavazni, s a volt minisztereket az ügyek további vitelével megbizni. A miniszterek elfogadták e megbízást, s a legközelebbi nyilvános ülésben 300 képviselő mandátuma fog reálok ruháztatni. Páris jun. 9. Az összes behozatal múlt május hóban 2473 millió, az 1873. évi első négy hó alatt összesen 1023 millió, a múlt év ugyanazon szakában behozott 1163 millióval szemben, az összes kivitel 536 millió ez év első négy hava alatt 1311 millió, a tavalyi 1160 millióval szemben. Wiesbaden, jun. 8. A persa sah este 61/* órakor ide érkezett és Bőse ezredes és a hatóságok által fogadtatott. A sah a királyi palotába szállt. . Darmstadt, jun. 9. A nagy herczeg jubileumi ünnepélyén a német és orosz császár jelen lesznek. Berlin jun. 9. A birodalmi gyűlés mai ülésén olvastatott , másodszor az 1874. évi budget. Löwe a római curiánál levő követi állomás megszüntetését s fizetése törlését indítványozza. Bismarck válaszában kiemelte miszerint, e tételt a birodalom Poroszország illetőleg az éjszaknémet szövetségtől örökölte, s bár jelenleg ez állomás nincs betöltve, __ az ottani követ nem viselhetvén el magasában oly modort, mely az általa képviselt birodalom méltóságával össze nem fér, s bár jelenben még csekély a remény ez állomás mielőbbi betöltésére, az összeköttetés újóbbi felvételére szolgáló utolsó szálat elszakítni nem lehet. A német birodalom nem fog a pápaválasztásra befolyást gyakorolni, azonban ellenőrzi, hogy a választás törvényesen történjék, s megvizsgálandja, hogy a megválasztott pápa jogosítva lesz-e azon jogok gyakorlatára, melyek a törvényesen megválasztot pápa hatásköréhez tartoznak. (Zajos éljenzés.) E beszéd után megszavaztatott a követ dotatiója a római curiánál. Ellene szavazott a haladó párt s a legtöbb szabadelvű. Bertha, Rosina nevelője — — — Kvansayné őrtiszt — — — — — Széphegyi Fio illő, Almaviva inasa — — — Werbőczy 1 Jegyző — — — — — — Szalai őrök. Zenészek, Kezdete fél 8 órakor. MIKLÓSY SZÍNHÁZ. Kedden jn 10. Tiz leány és egy férj sem ! Vip operette 2 felvonásban, fordította Latabár, zenéjét szerző Souppé. Ezt követi: A tükör. Kezdete 8 órakor A rzirtkörben, „A bécsi krach." Eredeti népszimafi 3 felvonásban. BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, kedden jun. 10. adatik ; A párisi vakleány, vagy: Az ördög Szinmű 4 felvonásban. Bécs, junius 9. (Zárlat.) Hitelrészvény. 272 Anglo osztr 203 — Galicziai 220.—, Lombard 136.—, Allamvasút 828 — , Trammvay 274 Rente 68.10 Hitelsorsjegy 170 — 1860. 99.60 Napoleon’dor 883. — , 1864. 136,-- Arany 523 Ezüst 110.50, Frankfurt 9330 London 110.30, Magyar sorsjegy 22.—, Porosz pénzutalv. 1662. Váltóbank 111.Tőrök sorsj. 70.-. Uniobank 162. Páris, junius 9. (Zárlat) 30/0-es jöv. 56.95 40/ es jövedék 80.-. Olasz jövedék 64 22. Államvasut 7.62.—. Wied't möblier 425. Lombard 427. Consolok —.— M kölcsön ! Északnyugoti vasúti —.— Magy. kel. vasút 1871-ki kölcsön 90.30, 1872-ki kölcsön, 91.25. Páris. junius 9. (Kezdet.) 8%-os jöv. 57.10. 40/a°/0-e jövedék Olasz jövedék 64.15 Államvasut 758Credit mobilien —.. Lombard 458 Consolok .—. M. költőn —. Északnyugoti vasúti —.—. M. kcl-vasut —.— 1871-ki kölcsön 90.30, 1872-ki kölcsön, 91.45. Páris. junius 9. Liszt 75. 76. 73.50, Repczeolaj 92.—. 92 75. 94. Lenolaj 93.25 93.52,-----Szesz 54.75 66.—. 57. 50 omitó czukor 156.— Berlin, junius 9. (Zárlat.) Galicziai 98.25 Állam vup. 197..-. Lombard 111.75 Papir-jöved. 61.50 Ezüst-jöved. 65.50,—. Hitelsorsj. 112.— 1860-as 89.— 864-es 95.50 Bécs 88.21—. Hitelrészvény 176.50.— Romániai sorsj 43-50. Magy. sorj. 58.— Berlin, junius 9. Búza 90.*/, 97.*/. 81 ./, rozs 57.1/, 58.25 56.— Zab 51.'/* 49.—, Árpa helyben 49.15 4767 OUd 20.*/* 20.50, 21.'/,. 21.’/,. Szesz 1904. 19.— 19— Berlin, junius 9. Gancziai 163. Allamvasp. 197 - Lombard 111*/, Papir-jöved. 61... Ezüst,-jöved. 65..’/, Hitelsorsj. 118.50, 1860-as 94 50. 1864-es 98.59, Bécs 90.*/, Hitelrészvény 196.75. Romániai 46'/... M. sorsj. 61.'/,. Frankfurt, junius 9. (Zárlat.XVáltókf. Bécsre 105.50 Amerikai 1862-re 95*./, 1860-ra 92.25 Lombard 196.—. Évjáruléki papír 61.50 Osztr. bank részv. 1016. Osztr. hitel részv. 300.3/4 Osztr. államvasp. rész. 349.— 1864 162.25 Galicziai 226.50 Évjárulék ezüst 65 — Györgráczi — Frankfurt, junius 9 (Kezdet.) Váltóárf. Bécsre. 105'/, Amerikai 1882-re 95.*/, 1860 -----Lombard 196.- Évjáruléki papir 61.50 Osztr. Bank részv. 1016.—. 1864 162.'/, Gaicziai 226.'/, Évjárulék ezüst 65.— Györgráczi Bérlet NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapest, kedden jun. jl. HAUCK MINNIE kisassz., a bécsi cs. kir. operabál első énekesnőjének második vendégjátékául . A sevillai borbély. Víg opera két felvonásban. Zenéjét szerzette Rossini. Karmester: Erkel Gjuls, Személyek: Gróf Almaviva — — — — — Pauli Bartolo, orvos — — — — — Otmai Rosta, gyámleánya — — — Hauck Minniek a Batino, zenemester — — — — Kőszegi, Figaro borbély, — — — — Lang Socios habuisse maloium. . . Sokszor volt már följegyezve, hogy azngolok és magyarok közt hasonlósági válásokat fedezhet fel az alkotmányosság redetének és folyamának történésze. Tény,gyanis, hogy a Magna Charta csak hétvel idősebb, mint az Aurea Bulla. Aztán mindkét fajnál divatozott ősidők óta a választási verekedés és vesztegetés pártközi , háborúja. Másrészről észlelve jön a rejtemes rokonság azon jelensége is, hogy ha Londonban bolondságot követ el valaki, Pesten sem igen marad el annak mása. Ezen psychologico-constitutionális atyafiság azonban sohasem nyilvánult oly meglepőeg mint jelenleg, midőn a Sándor-utczában uralkodó állapot ismertetésére nem is lehetre találóbb képet adni annál, mint a melyet, a Westminster-palotában működő törvényhozás jellemzését rajzolt — június 5-iki vezérczikkének kezdetén — a „Daily News“. Ide fordítom néhány sorát, melyből megítélhetni, vájjon nem szól-e — mutató nomine — rólunk is a mese. „A pünkösdi szünnapok után a parlament tagjai némileg olyan érzelemmel ülnek ismét össze mint a töredelmességre ébredt bűnös, ki belátni kezdi, hogy ideje lejár s lételének nagy feladatait távolról sem oldotta meg. Az ülésszak nagy része eltölt s ugyan mit végzett ? Ha szokásban volna az egyes sessiók elnevezése, mint megtörtént némely parlamentekkel, kiváló sajátságaik szerint, például a Chambre In trowable, s a hosszú, csonka és csontos parlamentek irányában, azon esetben Nagy-Británia és Izland huszadik parlamentjének ötödik ülésszaka aligha el nem nyerné a „rest sessio“ vagy pedig „az esetlenségek sessiója“ melléknevet Csak egy hajszálon függ, hogy élete egy vie manquée legyen.............“ Hát nem illik ez ránk, szórul szóra , s ha illik, ugyan van-e nekünk annyi időnk az elhenyélésre, mint az angoloknak? Felelet nincs. Legyen hát vége a lebzselésnek, mert azzal, hogy a kormány tagjai sétifikálnak Pest és Bécs között, egyenként és seregesen, eléggé kitüntetik ugyan önkormányzataik szépséges határait, de a haladás nagy feladatainak megoldását egy lépéssel sem mozdítják előre. Tessék elhinni, hogy a parlamentarizmus nem csak azáltal jut rosz hírbe, ha kártékony vagy értelmetlen törvényeket alkot, hanem azáltal is, ha a drága időt semmiskedéssel, lézengéssel tölti el. Egyszóval, mi nem látunk semmi helyes okot arra, hogy a képviselőház csak akkor tartson üléseket, midőn valamely túlvilági hatalommal kötött kereskedelmi szerződés, vagy a múzeum őslényeitől várható üzenet elfogadására szükségeltetik. Tudjuk mi, hogy van tárgy az osztályoknál és bizottmányoknál elég, s azt is tudjuk, hogy nyomtatás alatt még több van, hanem hát épen az a baj, hogy a munkát halomra gyűjtik, ahelyett, hogy beosztanák, ezen rendszeretlen és viszás eljárás aztán megteremvén a fatális következményt, miszerint a legfontosabb törvényjavaslatok komoly megvitatására a Háznak nincs ideje, mert élte ezt hetekig. Ezen nevetséges és botrányos időfecsérlésért egyenesen a kormány felelős, mert a Házat — melynek többségére támaszkodik — neki kell vezetnie az ügyrend czélszerű meghatározásában. Hogy nem vezethet hatályosan addig, amíg előterjesztéseiben nem tudja megtartani a kellő időt és helyes sorozatot, azt elismerjük; de késedelmei és tájékozatlanságai ne ne menthetik, hanem tetézik hibáját. Gondolja meg a minisztérium, hogy ezen törvényhozási tárifák nem tarthat soká, az alkotmányos rendszer romlása nélkül, s hogy Magyarország nincs azon helyzetben, miszerint bajaiban az angol parlament esetleges tétlenségével vigasztalhatná magát Rajtunk nem segít az, hogy „társaink vannak a roszban“. Ezek a „társak" lustálkodhatnak is néha, mert nagyon előre mentek s nem igen félhetnek, hogy az elmaradottak eléjök vágnak. Nekünk azonban nem szabad vesztegetni, ha a világgal akarunk haladni, mert hogy ez nem várakozik ránk, az bizonyos. Mindezt pedig nem azért mondottuk el, mintha reménylhetnék, hogy a munkabeosztást már ezen nyári néhány hétre is érvényesíteni lehet. A munka most annyira tőn égésütt, hogy azt bizony nem intézhetné el csak felületesen vagyis azon sietséggel, mely inkább elhamarkodja dolgát, mintsem a körmére égett időben se végezzen el semmit. Figyelmeztetésünk a jövőre szól: őszig elkészülhet a kormány mindazon javaslatokkal, melyeket tárgyaltatni óhajt, s ha mégsem lesz készen és ismét az eddigi rendszeretlenséggel fogják a képviselőház tevékenységét igénybe venni, akkor bizony ne számítsanak a mostani kímélet további élvezetére. A baloldali kör kedden f. kó 10-én d. u. d1 órakor értekezletet tart. A képviselőház IV-ik osztálya június hó 10- én d. e. 10 órakor a szokott helyiségben ülést tart. Tárgya: a pesti vakok intézetének országosítása . A magyar-horvát regnicolaris bizottság ma közös értekezletet tartott, melyen a miniszterelnök is megjelent., A magyar bizottság javaslatai a horvátok elé terjesztettek, kik ezeket előbb a maguk körében fogják megvitatni, s azután ismét közös értekezlet tartatik. A földadó szabályozásáról és a katasteri fölmérésről szóló törvényjavaslatok előkészítésére kiküldött képviselőházi bizottság f. hó 10 én délelőtti 10 órakor az országház társalgótermében ülést tart. A tanuló ifjúság fegyvergyakorlatai. „Hol tartjátok ísttcuuia nawyaio » ■ idezék a spártai embertől. „Dárdáink gyeinél" volt a férfias szív öntelt válna. És a nevelés ott a nyers izomerő felfeltésében egy népremeket alkotott. Lycirgus testedzésen alapuló alkotmá■os egyoldalúságánál fogva hibás lehetett. s államférfim tapintatot nem nélkülözött,kkor még az erő, küzdem és harczerében volt a nemzeteknek, mert a hóditásegy izgató szerével tápláltatott. Az újkor iladás századában a népeknek terhes gondt ad a létért való küzdelem; de nem ám gyvérekkel, hanem araunka szerszámaival,ha békésebb ivadékot a föld hátán nem oldott, mint jelenleg, soha ember a táladó eszközöktől és vérontástól jobban nem tódott, mint most. Győzni vágy ugyan lindenik, s a verseny élesebb mint bárókor, csakhogy a győzelem a tudományt, kart és kereskedést számítja hadsorai ezött. Sajátságos gyarlóságára mutat az állmok, kormányformák nevével megtisztelt mberi alkotásoknak, hogy daczára a hábor iránt átalánosan érzett ellenszenvnek, a épek rasa mégis óriás tábori előkészületeket tesz. Véleménykülönbség van, ahány csak az mber. Mindamellett az ekéje vasa után épdelő földmives csak úgy gyűlöli a hadintézményeket, melyek családjának vagyona és életviszonyai fölött döntenek, mint az a dúsgazdag tőzsér és főnemes,kiváltság vagy vesztegetési díjat fizet gyermekeiért. Keserű igazságok nyomára jó az ember, ha e kérdést hosszan bolygatja. S bár az emberi érzés csupa tűzbe hozza a megbotránkozó szívet, a politikusnak mégis a tényleges államalakulási és színezési körülmények a legbecsesebb gondozás tárgyává teszik a véderőt; a hazafi pedig ősei örökét, nemzetének jövőjét félti, meleg odaadással csügg hadseregén. Utoljára is századok meg századok vettek azóta búcsút a világtól, mióta az ősspártai erkölcs letűnt,de azért a határok biztossága a dárdák és szuronyok hegyén nyugszik. Kellemes nincs benne az európai fölfegyverkezési lázt szítani, de szükség van rá. Magyarország sem az a kalandok és harczitusák után szomjúhozó nép, mint volt egykoron, midőn emberevő kutyafejűeknek rajzolta őket a szomszédok lábikrájába szállott bátorság. Inkább hódolunk a comfort iránti édes hajlamoknak. Azonban nagy bajjal szerzett még nagyobb bajjal fentartott anyaföldünkhöz oly vérkötelékek fűznek, hogy létküzdelem esetén, kerüljön ez akár a keleti akár más kérdés alakjában a felszínre, a hadsorok közé állana, kinek keze menti bénaságtól. Harczképességünk kifejtésében ismét hatalmas lépést teszünk a tanuló ifjúság katonai és fegyvergyakorlatainak törvénybe igtatásával. Koránsem egy horderejű e lépés véderőnk számtömegének szaporításával, hanem igenis erkölcsi hatása nagy lesz a később alakítandó katonai zászlóaljakra. A paedagogia szakelveinek okszerű alkalmazása mellett, két irányban várunk az ifjúság kötelező fegyvergyakorlataitól sikert. Javulást fogunk tapasztalni a nemzet physikai életerejének fokozásában, javulást a haderő gyors kifejlesztésében. Igaz, hogy a neveléstan szempontjából a tornagyakorlatok is megadják a testnek , ruganyosságot és hatványozzák a természetét testfejlési processusában. Csakhogy a katonai igényeknek megfelelő szellemben vezetett tornászat e czél mellett felkarolja hazánk védképességének nagy szabású czél-t is. Széles vitakört enged szakemberek részére azon kérdés, várjon a paedagogia tisztít alapelvei megtűrik-e a testgyakorlatoknak katonai szellemben való vezetését. Legalább a Heimerle-féle fennálló ifjúsági véd , erő ellen, mind elméletileg, mind gyakorla-ilag bőségesen hullott az érv,s némelyik a közvetlen tapasztalatból merítve, de nagyon is csattanós volt arra nézve, hogy megdöbbentse az ifjúság katonai kiképeztetéséhez szító barátokat. Természetes, hogy mint minden új intézménynek, úgy ennek is, heves megtámadásában sok volt a túlzás, mely a lényeget a formától nem tudta, vagy nem akarta meg- különböztetni. Rendkívül nagy különbség tehe- tős urfiak csillogó játékintézete, mely elszige- teltségében bizonyos rátartóságra szoktatja az elkényeztetett gyermeket, és egy általános tankötelezettség elvére fektetett intézkedés között. Vegyük el a sok sallangot, mely elékteleníti amazt és fektessük egészséges paedagogiai elvekre ezt, s akkor most örömet, valaha dicsőséget is hozhat ez intézmény az országra. Hogy az egyenruházás kardesörtetési RÖBYKÖÜGSUtJU- nyilvaniana mpumi mikror szokását mellőzni kell, azt talán felesleges is említenünk. Ép oly rontó hatású, sőt a tudományos haladás ellenében veszélyes intézkedés volna az ifjúság fokozása tizedesre, őrmesterre. Itt sem szabad az évi bizonyítványok érdemjegyénél tovább menni. Megeshetik ugyanis a tanulásban kitartó szorgalmú és kitűnő előmenetelű ifjakon, hogy a katonai gyakorlatokon ügyetleneknek mutatkoznak, hanyag, de ügyes tanuló társaikkal szemközt. Ha itt a kettejök között levő különbséget látható jelbe öntik, a küléletben hanyag ficzkók fognak henczegni a tudományos buzgalom fölött. Mi természetesebb, hogy a közönség, mely a külsőség rabja ezek kitüntetésével, elkeserítené és tévútra terelné a középtanodák művelődési czéljait. Egyébiránt tüzetesebben akkor lesz majd helyén a dologhoz szólni, ha a törvényjavaslat indokolásában, az oktatás vezetésére vonatkozólag ígért szabályrendelet napvilágot lát. Annyi tény, hogy ezen oktatás, mely a törvényjavaslat szerint a gyalogsági, test- és fegyvergyakorlatokra terjed ki, már csak azon esetben is nyereséggel kecsegtet, ha minden egyéb czéltól eltekintve, a hazánkban, daczára a számos iskolai szabályrendeleteknek, parlagon heverő tornászatot virágzásra emeli. Ennyire pedig bízvást lehet számítani a fegyelmi pontossággal működő honvédtiszti tanároktól, kikre a kiképzés most hárul. Előreláthatólag érezni fogja az ifjúság e katonai gyakorlatainak hasznát a rendes véderő. Czélszerű oktatás ugyanis a 15 éves kortól a 20-ig, tehát öt éven át tanított katonai alapmozdulatokat és kiképzést oly mérvűvé fejlesztheti az ifjúságnál, hogy egy nemzeti haderő két havi időköz alat behozott újonczból jó altiszteket kap. Pedig az altiszthiány az, melyet a közös hadsereg németsége miatt, a honvédség a rövid szolgálatidő miatt, leginkább megérez. Ifjúságunkból a történeti fényes győzem emlékek miatt különben is nagy a hajlandóság a katonáskodásra, s a sorozástól nem terheli hanem a közös hadsereg idegen szellem s riasztja őket vissza. Annyira ismerni véljük ifjaink ebbeli természetét, hogy e katonik gyakorlatokkal nemcsak a tornászat iránt érzékek ébred föl, de a véderő is gyors fejlésnek néz elébe. Idővel néhány ezt s ujoncz helyett csaknem kész katonákat felnyerni a magyar hadsereg. Németország államférfiai a psycholog szövétnekét követték akkor, midőn belátta, saját búvárkodó tapasztalataikból és a franczia nép véres tévedéseiből, hogy az egyoldalú nevelés nemcsak politikailag, hanem hadászatilag is veszélyes. Szép és dicső, midőn a Valmy magasítóknál Kellermann vezérlete alatt harzoló fris njonezhad felszereletlenül rohant ágyuk torkába, de bölcsebb és sikerduabb, ha e had egyúttal gyakorlottságot is isz magával a harcztérre. Most már a csatákat is a tudomány írja, s ez okból az ifjúság katonai és fgyvergyakorlataira vonatkozólag benyújtott törvényjavaslatokat helyeseljük. “ Az igazságügyi reform tárgyában agzehívott értekezletet szombaton nyitotta meg auler igazságügyi miniszter. Mint a „P. N.“ idősításában olvassuk, a miniszter hivatkozván a épviselőház azon határozatára, melyet a szttk£ges igazságügyi reformok tárgyában rendszeres lőterjesztésre utasító, áttért a tanácskozmány tuljdonképi feladatára. Az igazságügy terén szükséges intézkedések terinte a bírósági szervezet kiegészítésében, jogi létünk némely kirívóbb hiányainak orvoslásában, az anyagi és alaki jog codificatiójában foglalatók össze. Az elsőre nézve a közjegyzői s ügyédi rendtartásra vonatkozó törvényjavaslatok már képviselőház előtt vannak, a második irányban szükséges intézkedésekről — minős. a kiebb kir. haszonvételeket illető — szintén gondosodni fog. Legfontosabb azonban az anyagi és alaki ág codifícatiója. Ennek sorrendjét illetőleg első elvre teszi az anyagi büntető törvényt, melynek tervezete készen van, s nemsokára sajtó rá jó, hogy a szakembereknek alkalmuk legyen ez a kellő időben észrevételeiket megtennie. Ennek kiegészítéseül idején elő fog terjesztetni a büntetőperrendtartás is. A kereskedelmi törénykönyv javaslata rövid idő múlva a törvényhozás elé kerül, s az ezzel kapcsolatban álló álló- és csődintémények szintén rendezetni fognak, alapul véve a közönséges német való rendszabályt s tekintettel a tudomány és tapaszalás útmutatásaira. Hátra van még a polgár, magánjogiak úgy anyagi, mint alaki része. Egy polgári örvénykönyv kidolgozását már az 1848-ks törvények elhatározták; történtek is erre nézve némely itézkedések, amelyeknek folytatása egyik felladatunkat képezi. A gyakorlati kivitelre vonatkozólag megkívántató némely fontos kérdéseket a miniszter elő is fogja a tanácskozásnak terjeszeni. Fennálló alaki magánjogunk gyökeres átdolgozása sok tekintetben szintén el nem odázható. M $ie^szSM|á*& ‘DA11 .&J&1 tartja, erre utal a törvényhozásnak már több intézkedése is. Elkerülhetlenül szükséges azonban, hogy megelőzzék ezt bizonyos alapfeltételek. De a jelenlegi perrendtartás némely kirívóbb hiányainak orvoslását nem lehet a végleges perrendtartás életbeléptetéséig elodázni, amire vonatkozólag szintén fog kérdéseket intézni a tanácskozsányhoz. Feladatunk harmadik része a bírósági szervezetre vonatkozik. A bírósági szervezet végleges megállapítását már az országgyűlés jelen ülésszaka által se lehetőnek, se czélszerűnek nem tartja, addig is szükséges azonban, hogy az ezzel kapcsolatos nagyfontosságú kérdéseket, hivatott szakférfiaink tanulmányuknak kiváló tárgyává tegyék. Ezután áttért a miniszter a tanácskozmány elé terjesztendő egyes kérdésekre, megjegyezvén, hogy bárha e tekintetben megállapodott nézetei vannak, de felelőssége érzetében szükségesnek tartja mégis, élni az ország tekintélyes szakférfiainak tanácsával. Kérdései a következő: A polgári törvénykönyvre nézve: a) váljon a polgári törvénykönyv mindenik része egyidejűleg munkába vétetvén, csak e részek végleges elkészülte után, mint teljes rendszer terjesztessék-e az egész a törvényhozás elé, vagy pedig egyes részek külön, amint befejeztettek, s ezek között elsősorban a kötelmi jog? Elfogadva netalán az utóbbi álláspontot, vájjon, tekintettel a gyakorlati szükségletekre, a kötelmi jog után minő sorban készítessenek s terjesztessenek elő a többi részek ? b) Vájjon az egyes részek kidolgozásánál bizonyos határozott európai törvénykönyv vétessége alapul, vagy nem? 2. A polgári perrendtartásra nézve megjegyezvén, hogy a sürgős változtatásokra nézve két irányban létettek a minisztériumban előmunkálatok, kérdi a miniszter, hogy váljon a végleges perrendtartás létrejöttéig kívánatos-e a perrend tüzetes , mintegy 2000-ra terjedő át-s dolgozása, vagy pedig egy rövidebb novella útján lesz-e czélszerű a kirívóbb hiányokat orvosolni? 3. A bírósági szervezet átalakítására nézve: a) Vájjon czélszerű-e a bírósági szervezet ! végleges megállapításnál leszállítani a törvényszóék számát, s szaporítani a járásbíróságokét, felruházva utóbbiakat — a birtokbíróság gyakorlása nélkül — telekkönyvi hatósággal is? b) Kivánatos-e vájjon, több másodfolyamodású bíróság felállítása ? c) Feltartandó-e vagy nem a külön semmitől törvényszék? Még egy fontos kérdés előterjesztésére utalják a minisztert az élet és hazai viszonyaink követelményei, s a képviselőház határozata. Nevezetesen, hogy vájjon nem volna e czélszerű a kisebb polgári ügyek elintézését közigazgatási tisztviselőkre, mint békebírákra ruházni; s ha igen, kikre s minő hatáskörrel ? A miniszter megnyitó beszéde után Szabó Miklós kéri a feltett kérdéseknek az egyes tagokkal való közlését, mert a miniszter bizalmának csak úgy felelhetnek meg, ha nem készületlenül, hanem kellő tanulmányozás után adnak feleletet azokra. Az igazságügyminiszter megígéri ezen óhajtás teljesítés, valamint a Perczel Béla által kifejezett azon kérését is, hogy a tanácskozások ne az igazságügyminisztériumnak kissé szűk helyiségében, hanem az országháznak valamely nagyobb osztálytermében tartassanak.