Ellenőr, 1873. június (5. évfolyam, 126-148. szám)
1873-06-11 / 133. szám
Előfizetési árak Egáni évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 0. ez. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésén nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. ELLENŐR Megjelenik minden reggel, kivéve hétfőn ■ ünnepre következő napon. ▲ lapot illető reclamációk Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. ua.) intendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utcza 0 az. (Létrád) testvérek irodájában). Az előfizeti pénzek helyben ét vidékről Fezt, bálvány-utasa 9. sz. alá intézendő. 133. szám. Budapest, szerda, junius 11. 1873. V. évfolyam. TÁVIRATOK. Zágráb, jun. 10. (Az „Ellenőr“ távirata.) Ivanics vára hatóságától kiküldött küldöttséget, mely a határőrvidéki erdők segregatiójánál az illető községek figyelembevételéért folyamodott, — ő felsége kegyesen fogadta. Bécs, jun. 10. (Az „Ellenőr“ távirata.) Nikita montenegrói fejedelem holnap hazautazik. — A török sultán bécsi útjára nézve még nincs semmi határozott megállapodás. Bécs, jun. 10. (Az „Ellenőr“ távirata.) A tőzsdén a „Commerzial“, az „osztrák-török“ és „olasz“ bankok fusiójának hírével foglalkoznak. A tőzsdén rosz hangulat uralkodott. — Prága, jun. 10. (Az „Ellenőr“ távirata.) A „Bohemia“ pesti levelezője a miniszterek kitüntetése alkalmából így ír: A nemzeti feudálisok, kik a pénzkicsist emeltyűnek tekinték, melylyel az alkotmányhűek kormányát megdönthetik, most tisztába jöhetnek a legfelsőbb körökben uralgó nézetek iránt. Madrid, jun. 9. (éjjel.) A pénzügyi kérdésekben felmerült nézetkülönbség miatt az egész kabinet leköszönt. — Ez új válságról a cortes jövő ülésében fog határozni. — Valószínűleg Figueras bizatik meg az új kabinet alakításával. Róma, jun. 10. Az „Agence Stefani“ megcáfolja a „Schlesische Zig“ azon hírét, mintha Andrássy gróf és Antonelli között alkudozások folynának a conclavenak az osztrák határszélen leendő megtartása tárgyában. Róma, jun. 10. A muszka czárné elhalasztá hazautazását. — A „Fanfulla“ szerint a cvár Rómába utazik a jövő héten. London, jun. 10. Az izlandi bili alkalmából Russel hevesen megtámadta Gladstone ultramontán politikáját, melylyel eltűri, hogy a pápa Izlandban király, s Cullen bíbornok alkirály legyen. A közelebb megnyilt Sándor-palota leégett. Prága, jun. 10. Hír szerint a bécsi Wechslerbank megbukása a prágai hasonló intézet liquidatióját vonta maga után. — Hammernick nagy földbirtokos a tőzsdén szenvedett nagy veszteségek következtében megőrült. Berlin, jun. 10. A császár orvosai teljes pihenést ajánlottak neki, ezért nem is fogadta Bismarckot sem. Nemzeti színház. Ma este Hauck Minié k. a. teljeseb sikerrel lépett fel a „Sevillai borbély“ban, mint első ízben a Faustéban. Sok elsőrendű kellékkel bír, melyekkel feledteti alsó hangjának kifáradottságrát. Tiszta éneklési előadása, nyugodtsága, és megnyerő alakja, mind oly tulajdonok, melyek együttvéve hatnak. Hangja nem nagy terjedelmű,de kellemes, s erőtetés nélkül uralkodik felette. Mint Rozina, valami szellemdús kedélyről nem tett tanúságot, de ügyesen ábrázolta e csintalan lányt, s visszaadta annak derültségét. Olaszul énekelt, de a próza rövid szavakból álló részeit mindig magyarul mondta, mégpedig tiszta kiejtéssel, amiért kapott is elismerő tapsokat. Az énekleczke alatt „Ez a világ amilyen nagy“ kezdetű ismert dalt énekelte elég kifejezőleg s melegséggel. Énekelt még Eckerttől egy alpesi dalt, mely úgy látszik, force-dalt, és egy kedélyes angol dalt. — Az előadás egyébiránt savanyú valami volt e dalmű vidor, játszi szelleméhez, s egyedül Kőszeghi Basiliója képezett dicséretes kivételt. Láng törte a magyar szót, s énekéből a Figaro vidámsága csak erőtetve bukkant ki. Pauli (Almaviva) megtett mindent, mit kis hangjával tehet, de az nem sok. Ormai Bartholotában több a túlzás, mint a humor. A színház minden része tömve volt. NEMZETI SZÍNHÁZ. Budapest, szerda jún. 11. Sakk a királynak. A bécsi Burgszínház által 500 aranynyal jutalmazott vígjáték 4 felvonásban- írta Schauffert Hypp. Ágost. Fordította Dóczy Lajos. Kezdete fél 8 órakor. MIKLOSY SZÍNHÁZ. Szerda jún. 11. A bécsi krach. vagy : börse és munka. Satírikus énekes életkép 3 szakasz 6 képben, zenéjét szerző Both. Kezdete 8 órakor A színkörben, „A báromcsőrü kacsa“. Víg operette 3 felvonásban. Irta Monneau, zenéjét szerző Jonas, énekrészeit fordította Latabár Endre, szövegét Bódi BUDAI SZÍNKÖR. Budapest, szerda jun. 11. Zajonghi jutalmául adatik: Dunanan apó, és fia utazása. Operette 4 felvonásban. Budapest-Kőbánya. Balog Alajos színköre. Szerdán 1873. évi jun. 11. adatik: Makranczos hölgy. Vígjáték 4 felvonásban. Budapest, junius 10. Soha nagyobb humbuggal párt nem hirdette, hogy a társadalmi és erkölcsi rend megmentője, mint a franczia hatalom élére kerekedett fondorkodók. De aztán bármily mesteri volt is a „fogás“, melylyel a „becsület férfiát“ ellódították, és oly nyomorult az életök. Mint a vadonban bujdosó, kinek lelkiismeretét bünteher marczangolja, remegnek a legcsekélyebb harasztcsördülésre, mert hát csak az imádság czérnaszálán függ életök. A tizennégy „áruló“ szavazat l egalább gyönge parlamenti erő. Természetes, hogy a máról-holnapra való megélhetés verejtékes gondjai zsibbasztólag hatnak mind a bel- mind a külügyi politika merész vezetésére. Mikor még az istennyilától is politikai panique szállja meg cselszövő lelkületüket, mert egy eltévedt mennykő, egy kószáló halálmadár, mely többségük tagjai közül talál túlvilági számadásra szólitani néhányat, elfujja mindazokat a terveket, melyeket a homokban oly szépen kiczirkalmaztak. Köszvényes kormányzat lesz az övék, mely beteges küzdelmei, rángatózó vonaglásai közben képtelenné tesz minden magasabb államigazgatási actiót, lehetetlen szilárd kézzel megragadni a nagyszabású állampolitika gyeplőit. Hiába az eseményeknek is megvan logikájuk, melyek lesodorják a fattyúkihajtásokat a korszak élőfájáról, bármiként csimbatkozzanak is ragadozó indáikkal gyökereibe és derekába. Még a 14 szavazatnyi többség örök lekötése és csoda „életessentiával“ való fentartása sem adhatná meg a Mac-Mahon-féle kormánynak a parlamenti erőt, melyre a végrehajtó hatalomnak nagyobb szüksége van, mint Achillesnek volt a narsushegyi gyógyfüre. Benn a pártban nincs elvkapocs és a hazafias összetartozásnak önzetlen érzete, hanem farkasszemet néz a három jóbarát, kiket az egoismus hozott egy pártfedél alá. Orleanisták és legitimisták leselkedő pillantásai és torzsalkodó beleszólásai rendkívül megzavarják a kormányzat öszhangját. Hátha még csakugyan sikerül pro forma az orleanisták és legitimisták egyesülése, ami a bonapartikus túlsúlytól való féltékenység következtében nem is tartozik a valószínűtlenség sorába. Majd lesz akkor mulatságos hetvenkedés és czivódás a két konczvadászó töredék között. Nem is nagy fejtörésbe kerül kitalálni, hogy inter ditos litigantes, ki lesz a harmadik, mely nevetni fog. Bizonyára a nemzet, mely mangyaödesének hevével tiltakozik a nevében gyakorolt aljas üzelmek ellen. Szerény kilátása is lehet a Broglie minisztériumnak egy fejedelmi restaurátióra, még kevesebb oly hatalmas bel- és külpolitika kifejtésére, mely rabjává tegye a nemzetet. Belpolitikájukat máris bágyadtság jellemzi. Széleskörű s a nemzet figyelmét lebilincselő tevékenység helyett, aprólékos, de annál ingerlőbb tények által teszik gyűlöltté a conservativ alakoskodás politikai silány rendszerét. Néhány elvszilárd republikánus hivatalnoknak kenyértől való megfosztása hatásos eszköz lehet, olcsó szerrel martyrokat nevelni a köztársasági érzelmek számára, de szerfölött együgyű módja trónkövetelők előtt járhatóvá kavicsolni az ösvényt. I. Napóleonhoz még a nemzeti dicsőség utáni rajongás csatolta azokat, kik Elba szigetének szökevény császárát újra fölemelték. E Napoleon-cultus foszlányain kapaszkodott HL Napoleon a bourbonok trónjára. Bezzeg most már indoknak a nemesebb nemzeti hiúság ócska portéka, de minek is, hol az „én“ bálványa miatt rávetemednek a legszentebb országos érdekek összezuzására. Kicsinyes, de szintoly megvetésreméltó kormányzási élettel a sajtó ránczbaszedése a katonai censura ököljog-szagú hatalmának közvetítése által. Otrombább politikát csak ellenség javasolhatott nekik. Mert egy észrevétlen lassúsággal, cseppenkint megizlett reactió bódultságba jutottak volna, anélkül, hogy a nemzet zöme csak gyanítható is, így azonban a méreg keserűssége meg fogja szülni okvetlenül az ellenhatást. Valaha a hirtelen erőszak merészen kockáztató játékával, aki mert, az rendszerint nyert is. Ma a sajtónak elhallgattatása , és egyéb reactionárius lépések veszedelmet szereznek az ügynek, mely idétlenkedik gonosz társaságuk feltolásával. Belügyi gyöngypolitikájuk összehasonlítása Thiers regeneráló államférfim mintapolitikájával, bizony kevés becsületet viv ki a nagy garral hirdetett társadalommenti kormány számára, annál visszataszítóbb lesz maga a franczia nemzet előtt. Külpolitikájuk halványabb és gonoszabb még belpolitikájuknál is. Európa közvéleménye szégyenpadra ítélte őket. A diplomata metsző hidegséggel fogadja, mint olyan kormányét, mely nélkülözi az országos bizalmat, szakadozottsága miatt még trónujitásra is képtelen, s a lélek csak hálni jár belé ! Németország épenséggel kancsal szemet és nyers magatartást vet a kormányra, méh belzavarokra, trónujitásokra és revanche-politikára nyújt ugyan kilátást, de a hadisarc , pontos törlésében annál több kétségre szolgáltatott okot. Hirdetik, hogy Thiers külpolitikájai partoztatni nem fognak. Dicséretül az előzet kormánypolitikájának jó, de aztán hazug is, s é mi nem a legyöngébb oldala az állampénz- s h bár kincsére sóvárgó párt embereinek. In: Működéseknek kezdetét azzal teszik kedvessé a világ előtt, hogy lelkismeretlenül engedik megtörténni a szomszéd spanyol ál- Kám elleni merényleteket. Rablóbandák car- I a lista lobogó alatt Francziaország határszél is lesn belől, arczátlankodnak, és cárlista pénzt Francziaországban toborzott kalandorokkal k tT ba*p*- meg a szomszédjában! nyugalmát, k Szép tükör a kormányoknak megbámulni v azt a politikai bölcseséget, mely egykor isrmét mexikói expeditiókkal fog brillírozni. g Olaszország irányában is érezteti a I I clerikális elemekből összegyúrt kormánypárt , hogy szeretné a világot kiforgatni sarkairól, ha a világ oly ostoba volna, hogy en- gedné magát. De hát Olaszország egyönte- tűsége sokkal jobban szívén fekszik az emberiség haladó szellemének és az európai békeegyensúlynak, hogysem botor kalandi szomjok másnak árthatna, mint saját élhe- stetlen politikájok megszilárdulásának. Egyébiránt tisztelet becsület a franczia kormánynak, bel- és külügyi politikája süg tetlenségeivel kezdi eloszlatni mindazon aggodalmas ránczokat, melyek a franczia nem- Iszet világraszóló haladásának igaz barátain mutatkoztak. Az ily politikának bukása előbb-utóbb oly biztosan beüt, mint amily I veszedelmes tartósságra számíthat egy mé- szes-mázos alattomossággal űzött politika, ha I lázasan el nem hirtelenkedi terveit. Különben még megérhetik a trónkövetelők fraciói azt is, hogy Mac-Mahon nem lesz oly báb kezeik között mint amilyennek képzelték, s túl ad rajtuk egy szép reggelen, hogy megtartsa nemzete javát és becsületét. E lehetőségre máris mutatkoztak jelek egy minisztertanácsban, hol a köztársaság elnöke kijelenté, hogy az általános szavazatjog megcsonkítására intézett J javaslathoz nem járulhat beleegyezésével. Még kisülhet, hogy a cselszövők esa- I pafjet törököt fogott Mac-Mahonban, hanem I ez viszi őket. Akkor fog még nevetni felet- I tök a világ. — A baloldali kör értekezletén megállapodás jött létre a határőrvidékek iránti törvényja- j vaslatokra vonatkozó eljárásra nézve. — Több fontos interpellate jelentetett be, melyek az értekez- I let helyeslése folytán — a mai ülésben kerülnek a ház elé. — A határőrvidék polgárosított részeinek rendezésére vonatkozó négy törvényjavaslatot a közp.bizottság a lényeget érintő nagyobb módosítások nélkül fogadta el. E részben abból a nézetből indult ki, hogy úgy e részek lakóinak megnyugtatása, mint azon tekintet, hogy a létező állapotok a törvénynyel összeköttetésbe hozassanak, s abban kifejezést nyerjenek, megkívánják, hogy mindazon legfelsőbb intézkedések, melyek a határőrvidéki viszonyokat jelenleg szabályozzák, a törvényben megemlíttessenek, s amennyiben azok fontosabb s hosszabb idejű érvényre szánt határozatokat foglalnak magukban, be is czikkelyeztessenek. Továbbá egy határozati javaslatban utasíttatni kívánja a minisztériumot, hogy a határőrvidék rendezésére vonatkozó törvényjavaslatok által érvényben hagyott legfelsőbb intézkedéseket egy hiteles példányban az országos levéltárba tétesse le. A központi bizottság a leszámítoló- és kereskedelmi bank alapszabályait illetőleg a 3. §-ban levő czimhez a főrendiház által javasolt német és angol czimek zárjelek közt felvételét elfogadta, mindazonáltal az angol czim következő nyelvészeti helyesbítésével „Hungarian Discount and Commercial bank“ ezenfelül pedig még a következő franczia czím felvételét ajánlja a képviselőháznak : „Banque Hongroise d’escoute et de commerce.“ . A földadó katasteri bizottság ma délelőtt megkezdette érdemlegesen tanácskozásait. •* A főváros közegészségügye. .. Azt hiszem csak a közügy érdekében járok el, ha a főváros közegészségügyét, most, midőn épen a szervezés küszöbén állunk, röviden szellőztetem. Az emberi életnek nincs drágább kincse, mint az egészség, s mégis alig van valami közügyet érdeklő dolog, amely kevesebb figyelemben részesülne, mint nálunk a közegészségügy. Mi magunk — az állampolgárok — azt lehet mondani — csak nem egészen közönyösek vagyunk aziránt; kormányunk csak immel-ámmal gondol reá: közegei itt fejtenek ki legkevesebb tevékenységet, habárezzel másutt sem ölik meg magukat; — sőt abban is, amit tesznek igen sokszor — nincs köszönet; sajtónk, amely csaknem mindenre — még Kis- Miska nyugtalan álmaira is — kiterjeszkedik és hosszasan czikkezik — évek folyama alatt is alig vesz tudomást ezen fontos tárgyról; sőt, midőn a képviselőházban héke-korban némi rövid vita fejlődik ki ezen tárgyban, a sajtó legnagyobb része csak ahílzelni tud rajta, de az ottan tárgyaltakat a komolyan megtámadni, vagy — védeni, ez a sei vagy többségnek nem igen tartozik erényei sói közé. saj Egyébiránt — mi tűrés-tagadás — ebenjben magunknak orvosoknak is meg van a ah nagunk érdeme — a nyilvánosság terén mi fől ,s mélységesen szoktunk ezen tárgyról hall- ige, h atni legfelebb egy-egy orvosi gyűlésben sók keseregjük ki magunkat, amiről pedig a lye közönség épenséggel semmi tudomást sem ezt vesz ; — hallgatunk talán, mert —z ő magunk is emberek lévén nem igen lehet na gyönyörködtető reánk nézve is „falrada borsot hányni“, vagy, mert egy kissé igen szeretjük a kényelmet, vagy, mert tán rá nem akarjuk magunkat bizonyos egyénekmkkel összeütközésbe hozni, személyes kellemet ha fenségeknek kitenni, vagy végre, mert tán de tudományos tekintélyünkkel megegyezőnek ki, nem tartjuk, a csiri-csári napi sajtó terén iu megjelenve, meggyőződésünk és nézetei- sznek mellett „ott is“ sikra szállani s a érvekkel, a tudomány és józan, elfogulatlan a tapasztalat érveivel, bátran, minden halomzás nélkül harczolni. aj Elég az hozzá, hogy nálunk épen közke egészségügyünk az, mi a legkevesebb figyenlemben részesül, pedig hát ez, anyagi jód létünket illetőleg, nemzetgazdansági szempontból is a legfontoksabb tárgyak egyike. Nem létezik a jobb tőkebefektetés, mint az, mely közegészségügyi viszonyaink javítását eszközli. a Számítsuk csak ki: mily pénzbeli, anyagi kárt okoz a család fentartójának hosszas sí betegsége, vagy kora halála; mily magasra hág a termelő erőknek hosszas betegségekből következő szünetelése, és így, az ezáltal származott anyagi veszteség, amelyeket pedig czélszerű közegészségügyi rendszabá- 1lyokkal nagy fokban lehetne csökkenteni, * elhárítani.* Vegyük tekintetbe, hogy az egyes csalládok betegeskedése a család anyagi jólétét is hova-tovább, mindinkább megtámad- van, annak adóképességét is csökkenti. És e igy, maga az állam is igen közel- eről van érdekelve a közegészség- n ügy jó vagy rosz karban létes e ál- tál. — Ennélfogva csaknem tökéletesen érthetetlen, hogyan viseltethetik maga az állam is, illetőleg ennek kormánya, oly nagy közönbösséggel a közegészségügy iránt. " Mi, a magunk részéről csakis roszal- s hatjuk, hogy kormányunk épen ezen a té- I ren tesz legkevesebbet, s amit tenni látszik, s a közegei azt is úgy végzik, hogy nincs kö- I !szönet benne. Nem akarnék félreértetni; főleg közegész- ' ségügyünk tere az, melyen épenséggel nem I vagyok barátja a centralisatiónak, a kor- I mány folytonos és nagymérvű atyáskodásá- I nak. Sőt nyíltan kimondom: közegész- I ség ügyünkre a legnagyobb calalmitásnak tartanám, ha az centra- I lisáltatnék. Legalábbis 5 — 6-szor annyiba I fogna kerülni, s mégis legalább is 5 — 6-szor I roszabb lenne. Azt azonban óhajtom, hogy I bizonyos rendszabályok keresztülvitelében, I bizonyos általános intézkedések megtételében I a kormány pontosan, szigorúan lelkiismere- I tesen és szakavatottan járjon el. Vannak dolgok, intézkedések, amelyek- I nek kezdeményezése, keresztülvitele csakis az állam, a kormány feladatai lehetnek, mert azokra csakis az állam lehet képesit- I ve. Márpedig, hogy a czélszerű közegész- ségügyi rendszabályok minő jótékony haításúak, annak nagyszerű példáját látjuk többek között Londonban, amelynek salubritása folyton javul, s ahol már az I egyszerű csatornázás is apasztja a halandósági százalékot. Míg 1837-től 1841-ig 1000 I lakosra 26, addig 1841-től 1850-ig 25, s I 1851-től 1860-ig csak 24 halálozás esett. Mint mondom, a centralisatiót közegész- I ségügyünk terén a legnagyobb calamitásnak tartván, nem helyeselhetem a fővárosi 34-es bizottság II. albizottságának a főváros közegészségügyi rendezésére vonatkozó I , azon kijelentését, hogy jelenleg a közegész- sségügy végleges szervezésébe bocsátkozni nem lehet, minthogy a rendőri teendők, , ezzel kapcsolatban pedig a közegészségügy megfelelő része az állam kezelése alá fog tartozni, amiért is előbb az államnak idevonatkozó intézkedéseit kell bevárni. )dézetem szerint az illető albizottságnak ezen határozata — ha megmarad és 1 : 1 érvényre jut — a főváros közegészségügyének igen nagy kárára fog válni, már csak azáltal is, hogy a centralisatiót, a kormány atyáskodását előlegesen is nemcsak mintegy elfogadni, sőt óhajtani látszik, s " Én, őszintén megvallva, ezt teljességnél nem értem. Miként lehet az, hogy közli egészségügyét illetőleg a kormány szárnyaiba menekülni épen a főváros sóvárog, melynek eddigi közegészségügyi intézkedéi határtalanul felülmúlják az állam hamló intézkedéseit, s amely közegészség ügyét lát önerején néhány év alatt is annyira neke, amennyire kormányunk egy század azt sem fogta volna emelni? Ajánlom a város illető egyéneinek, mielőtt a végles határozatot megtennék, figyeljék meg a déli közegészségügyét , amelynek minnsége leginkább a kormány érdeme. Ha elfogulatlanul teszik, meg vagyok győzdve, hogy nem fognak magukban valami így hajlamot érezni a kormány atyáskodását óhajtani. De ama határozat nagy kárára fogna ülni a főváros közegészségügyének azért is, mert ezáltal annak rendezése egészen elalasztatnék, még pedig isten tudja milyosszu időre. Ugyanis — nem is véve teintetbe a „miké pent“, — nagyon jól adjuk, hogy kormányunknak évekre van süksége, mig az ilynemű dolgoknak csak tanulmányozásához is hozzá fog s maga tanulmányozás aztán természetesen hogy még több időt vesz igénybe. Azért mi nem ránthatjuk elég melegen a főváros illető őreinek, hogy igyekezzenek a fővárosok közegészségügyét is őkrenezni úgy, amint azt a legjobbak gondolják. S minthogy a főváros közegészségügyek minden hiányossága mellett is — az állami közegészségügynek mintaképe lehetne, reménylhető, hogy, ha a főváros jó példával megy elől, kormányunk is inkább fog az átalános közegészségügy érdekében buzogni. Dr. Cseh Károly: A bécsi tőzsdének tegnap ismét részlapja volt, s hatással volt ez a mai pesti tőzsdére. A béci Wechslerbank ugyanis beszüntette a fizetéseket, s a válság áldozatai között ez már most az ötödik bank. Egy bécsi távirat a következőket mondja: A mai lapok a bécsi Wechslerbank igazgatóságának egy hirdetményét tartalmazzák, mely azt mondja, hogy a Wechslerbank a viszonyok folytán kénytelen a fizetéseket beszüntetni, hogy a bank összes vagyonát a hitelezők egyenletes kielégítésére fordíthassa; intézkedések történnek, hogy nem törvényszéki liquidatió által a passivák teljes kiegyenlítése minél gyorsabban éressék el, az üzlet nyugodt lebonyolítása valószínűleg a hitelezők teljes kielégítését fogja eredményezni. A hitelezők végül felkéretnek, hogy minden törvényszéki lépést mellőzzenek saját érdekükben. A hitelezők értekezlete f. hó 15-én fog megtartatni. * Az eszéki pénzpiacz érdekében Pesten árt küldöttség lépéseinek sikeréről a „Drau“ részletes tudósítást hoz. Mind Kerkapoly, mind gr. Zichy miniszterek megígérték a gyors segélyt és Kerkapoly a czélból Bécsbe utazott. A nemz. bank az eszéki pénzpiacz számára 400,000 ftot helyezett kilátásba, és a szlavóniai kereskedelmis leszámítolóbank, az eszéki s az orsz. takarékpénztár egy-egy küldöttje, az üzlet megkötése czéljából Bécsbe utazott. Budapest, június 10. (Felhívás Budapest főváros tisztelt, lakosaihoz.) Polgártársak ! Néhány hét óta, mindnyájan tudjuk nyomasztóbban mint valaha, hogy a pénz- és hitelhiány, melynek nyomása alatt évek óta szenved a haza, már elviselhetlenné vált, és Magyarország mezei gazdászatát, iparát és kereskedelmét tönkretevéssel fenyegeti a válság példátlan szigorúsága. Sújtva vannak az ország minden részei, a népesség minden rétegei, és általánossá lett a meggyőződés, hogy ezen baj gyökeres orvoslása csak pénz és hitelügyünk önállósítása által eszközölhető. Egyhangúlag követelik ma az egész országban a független magyar bankrendszer mielőbbi foganatosítását, mint nemzetgazdászati fejlődésünk és fennállhatásunk elodázhatatlan előfeltételét. E közérzület érvényesítése érdekében fel i s kérjük a főváros összes polgárait minden párt- s osztálykülönbség nélkül, hogy az. évi június hó 12-én, azaz csütörtökön délelőtti 11 órakor a városi redoute nagytermében tartandó polgárgyűlésre minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. A „Központi ellenzéki kör“ közgyűlésének megbízásából: Jókai Mór Horn Ede, Vidats János: A rozsda. Tisztelt szerkesztő úr! A lapok hoztak több értekezést és felhívást a gazda-közönséghez, misze mint szólnának hozzá, miként lehetne megóvni a tiszta búzát a rozsdától. A többi között Salamon I László úr a „Pesti Napló“ 130. számában szak- sértőleg fejtegeti a rozsda keletkezését. Meg van tehát oldva azon kérdés, mi okozza a rozsdát. De ezt tapasztaltuk 1870—1872-ben és az idei évben is — ehet tehát felesleges szólani. Itt csak a főkérdés az, micsoda óvszert lehetne a rozsda ellen használni? Tény az, hogy a rozsdát a változó időjárás idézi elő. Határozottan állíthatjuk azt, miszerint a gazda közönség az időjárással nem dacolhat, azt I nem is változtathatja meg ; ez ellen tehát óvszer I nincsen. Azonban van egy körülmény, melyet én igen fontosnak tartok. Tény, hogy 1871-ben a rozsda következtében a tiszta búza könnyű volt, 1872-ben hasonló I módon és várhatjuk az idei termésnél ugyanazt. Midőn tehát már harmadik éve, hogy a tiszta húza a rozsda következtében veszíti súlyát, természetes veszíti liszt tartalmának erejét, és ennek következtében gyengül csirázó ereje is. Én azt álli