Ellenőr, 1873. október (5. évfolyam, 225-255. szám)

1873-10-14 / 238. szám

Előfizetési árak Egész évre . . 20 frt. — kr. Évnegyedre . . 5 frt. — kr. Félévre . . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1 „ 80 „ Egyes szám ára 10 krajczár. Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utcza 6. az. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. Minden értesítés a szerkesztőséghez intézendő. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. 238. szám. POLITIKAI NAPILAP. Bndapest, kedd, október 14.1873. A lapot illető reclamátiók Légrády testvérek irodájába (nádor-utcza 6. sz.) intézendők. Kiadóhivatal és hirdetések felvétele: Budapesten, nádor-utc­za 6. aas. (Lógrády testvérek irodájában), az előfizetési pénzek helyben őr vidékről Pest, bálvány-utcza 9. sz. alá intézendők. V. évfolyam. Közlekedés. 1 B (reggel) jelenti az id»t «féltől délig, B (erre) déltü­l éjfélig. 1 Szigetit érk. 1.66 Ez.12B 6.— |I Debreczen érk. 11.50 „ 9.86 B ”«£IB5 1:5tiki­­ Bécs ind. 1.40 B. Bftnias Ind. 2.10 B. f Pest érk. 8.21 B. Peat »*■** J? „ ind. 8.41 B. . híd. 1.20 B. Bázias érk. 8.60 B. Bécs érk. 7.82 B._____________ 1 Bécs ind. 8.48 B. 8.20 B. Házias Ind. 8.08 B. 8.80 B Pozsony 11.18 „ 11.08 Temesvár . 10 07 - J ” ® Pest érk. 5.86 B. 6.08 B. Szeged . *•**“• ' . Czegléd „ 2.33 „ 8.85 „ Pest ér. 8.12 „ 7. „­­ Szeged , 1.31 B. 1.41 E Ind. 9.16, 8.25 & ] Temesvár ind. 6.19, 6.80 tok. Pozsony „ *■« J TM BAzias érk. 8.46 , 10.29 Bécs érk. « 09 „___i Valkány ind. S.21 B. PerjAmos tad. 8.95 B. ] Perjámos érk. 6.06 „ Valkány érk. 11.10 *—­Bécs ind. 7.4 B. 6.BOB. Sz.-Fehérv.ind. 10.18B. 13 23B Győr „ 11.64 „ 10.05 „ Uj-Szíjny­e z­és ” Uj-Szőny „ 1.22 B. 11.13 „ Gy»r . 11* « Sz.-Fehérv. érk. 6.58 „ 2.60 B. Bécs__________érk. BAdS tad.7.15B. 10.68B. 9.46B Triest tad. 7.--K. 17.10B. -­­ Bz.-Fehérv.érk.0.17 „ 2.33B. 11.64B Kanizsa , 148 „ 10.43 B. 6.18B. Kanizsa 1.47B. 11.39 „ 4.43 „ Sz .-Fehére. ,8.17 , 8.68 B. 1.50B. Triest érk. 8.26B^ — 7.51 B Buda érk. 8.17 „ 6.05B. 4.66 „ Kentau ind.10.B5E 6.48B. 2.16 B.­­Bécs Ind. 7­“B' 1 Sopron , 6.88 B 1.45 B 7.40 B. Sopron „ 11.63, 8.40 B. Id­» . „ Bécs érk. 8.8 B 4.50 „ 11.14 „ Kanizsátok. — 1018 B. 4.87 B. ■ Hz.-Fehérv ind. 9.37 B. 3.IS B. Gyanafalva tud. 6.20 B. 12.65 B. Kis-Czell „ 8.12 B. 9.30 „ Szombathely „ 8.51 „ 6.31 „ Szombathely „ 6.36 „ 8.01 „ Kis-Czell „ 1.1“ * ."Az ̇ Gyanafalva érk. 9.30 „ 6.35 B. Sz.-Fehérv. érk. 6.07 (JTZ. ind) 7.24 B. 12.12 E Szombathely ind. 8.51 B. 12.09 B Kis-Czell « 11.45 , 8.12 E Kiss-Czell „ 11.31 „ 8.30 „ Szombathely érk. 2.10 B. 6.02 „ l«y«r érk. 2.00 B. 5.61 , ZÄkÄÜT ind. 8.63 B. 6.80 E. KArolyvAr. ind. 6.18 B. 6.18E. Zágráb érk. 7.20 „ 11.58 E. Zágráb érk. 7.7 , 7.40 „ ^ ind. 8.28 , 8.83 B. „ tad. 8.17 „ 9.20 „ | KÁrolyvAr. érk. 10.17 B. 10.19 B. Zákány érk. 11.41 B. 9.37 B.­­ Sziszek ind. 6.58 B. 6.48 B. Steiilbrück ind. 4­0 B. 4.40 B. Zágráb* „ 8.10 B. 7.50 B. Zágráb „ 7.63 B. 8.18 B. Steinbrü­ck érk. 10.64 B. 11.03 B. Sziszek........érk. 9.60 B. 9.41 B. ZAkAny ind. 60 B. 1.18 E IRAttaszék ind. 8.37 B. 8.25 B. BAttaszék érk. 12.82 B. 6.15 B. Zákány érk. 11.35 „ 2.27 K. Kanizsa ind. 6.18 B. 2.43 B. I Mohács ind. 6.20 B. 6.00 E Zákány „ 6.21 „ 4.03 » Zákány „ 12.85 B. 8 07 B Mohács érk. 12.30 B. 12.20 B. Kanizsa érk. 1.21 , 1.19 , Tű­sAny ind. 11.S2R12.E II.­Várad tad. 9.11 B 6.6 E Eszék érk. 1.14 B 2.19 E Szeged „ 7.35 E12.8 E ind. 6.00 E 8.00 B Eszék érk. 11.20 E10.23 B Szeged tad. 3.34 B 6.16 E , ind. 6.85 B 10.66 B N-Várad érk. 8.10 B 7.15 E_______[Villány érk. 7.17 B 1.11 B_______ Pest tad. 7.80 B. 6.26 E. I Kassa ind. 4.20 B. 6.34 B 6.00 E Czegléd „ 10.18, 8.65, Miskolcz „ 7.49 , 1.66 B 9.60, Szolnok ” 11-22 , 9.58 , Skebrecz. „ 12.47 B 10.34 „ P.-Ladány , 2.01 B. 12.66 B P -Ladány , 2.25 „ 12.37 B Bebrecz., 8.12 „ 2.62 „ Sz­olnök , 4.45 , 4.44 , Miskolcs „ 10.40 , 7.66 , 2.06 E Czegléd , 6.04, 6.19, Kassa érk. 8.22 B 12.18 B 6.62, Pest érk. 8.81 „ 8.45 ,________ Szolnok ind. 11.12 R. 10.87 E. ITemesvÁr Ind. 8.65 R. 5.29 E Arad „ 4.86 B. 6.93 B. Arad „ 12.25 R. 9.04 Temesvár érk. 7.01 „ 8.49 , [Szolnok , 4.54 , 4.17 B. P -Ladány ind. 2.86 B. 1.28 B. N.-Várad ind. 11.92 R. 9.06 E W.-Várad érk. 4.47 , 4.09 , P.-LadÁny érk. 1.23 B. 11.44 , Arad ind. 4.20 B. 8.44 B. IIl.-Vásárhely ind. 7.16 B. 10.02 E Piski , 10.39 , 2.80 E.­­Tövis , 1.30 B. 2.60„ Ov.-Fehérvár érk. 9.46 B. 5.00 B. Gy.-Fehérvár érk. 2.20 ,3.29 „ _ „ ind. 1.06 „ 11.32 B , „ iad. 10.20 B. 4.00 „ Tövis , 2.84, 1.12 E. Piski „ 1.13 B. 6.10, M. -Vásárhely érk. 6.16 , 6.59, Arad érk. 8.20 , 11.46 , Plskl r tad. 2.50 E. Prtrozsény ind. 7.20 B. Petrozsény érk. 7.40 ,__________Plskl________tok. 12.7 B._______ Tövis "ind. 2.14 B. 1.46 B. IS'Ikesvár ind. 9.47 B. 6.80 B. Segesvár érk. 6.29 „ 7.39 „­­TöviS érk. 2.20 B.­­ 1.00 B. Kis-Kapus ind. 0.68 B. 9.40 E. IS'Chen ind. 5.40 B. 3.40 B. Sachen érk. 9­6 ,11.40 ,­­Kis-Kapus tok. 7.60 , 6.86 , N. -Várad ind. 5.17 B. 5.-— B. (Kolozsvár tnd. 4.20, 10.30, Kolozsvár érk. 10.66 , l.-.o , M­.-Várad érk. 10.66 , 8.32 E Pest Ind. 12.89 B. 11.00 B. 2.02 E.­­B­atka ind. 1 18 K. 8 52 E. Hatvan 1­2.48 , 1.60 B. 5.36 E. S.-Tarján „ 9.02„ 1.85 B.9.06B S.-Tarján „ 4.32 „ 4.00 „8.50 érk. Hatvan ,, 10.63„ *­00„6.40„ Rutka „ 12.32 „ 2.08 E. _____[Pest érk. 19.61 E. 6-43,^ 8.60 „ pési ind. 7.82 B. 10.38 B 6.28E IMIskolcz ind. 7.36 R 10.20B 9 00 B Hatvan érk. 8 3S„ Hatvan érk. 4 35 ® „ ind. 9 50 „ 1.85 B. 11 02E | „ ind. 11.078.21 E 7.55 K Miskolcz érk. 1.26 B 6.80 „ 6 42 B [Pest érk. 1.07 E 6.10 ,, 9.05„ Vámos-Györk ind. 2.40 B 10.42B Gyöngyös ind­­.21 E 9.28B Gyöngyös érk. 8.15 „ 11.12 „ Vámos-Györk érk. 1.60 „ 9.53 „ F Abony ind. 9.30 B 12.00 B 4­2SB F Eger Ind. 10.62 B 11.29 B 3.03B Eger érk. 10.00,, 12.30 „6.01 „ F--Abony érk. 8.52„ 12.08B 3.42 , Miskolcz ind. 7.48 B. tad. 8.19 E. IBAnréve tad. 3.46 B. ind. 6.50 E. Bánréve érk. 10.39 „érk. 7.62 , [Miskolcy tok.8.18 „ tok. 9.44 , Kassa' ~ind.'e.00 B. 5.30 E. I0Áérbérf­ ind. 8.25 E. 7.00 R. Butka „ 8-28 B. 8.00 R. Butka „ 2.12 B. 4.00 E. Oderberg érk. 7.30 „ 3.00 E. [Kassa______érk. 6.00 B. 8.00 B. Abos ind. 7.00 B 8.00 B 7.00 B.­­Eperjes ind. 1.26 R 6.80 R 2.47 E. Eperjes érk. 7.45 „ 3 45 „ 8.16 ,, |Abos____érk. 9.10 „ 9.10 „ 8.22 „ Szerencs ind. 8.65 B. 8.59 E. [Királyháza ind. 19.47 B. 9.43 B. g.­A.-Ujhely „ 10.51 „ 6.32 „ Csap „ 4.15 „ 1.86 Csap „ 12.66 E. 8.28 „ S.-A.-Tijhely „ 8.03 „ 8.60 „ Királyháza érk. 4.13 „ 12.10 B. Szerencs_____tok. 7.45 „ 6.36 „ S -A.-lJJhely ind. 4.42 B. jHomnnna ind. 1.26 B. Horn oil II a érk. 11.10 B.­­s.-A.-Erhely érk. 6.33 „ U­in­vár ind. 11.18 B. 2.2­7 B. Nyíregyháza ind. 6.00 B Csap „ 1.06 E. 8.46 „ Csap „ 14.18 B­ 4.86 B Nyíregyháza érk. 6.26­­„ Emgvár_______tok. 9.04 5.68, Bátya ind. 8.40 E. Munkács iad. 19.06 B. Munkács érk. 4.51 „ Bitya érk. 1.17 „ Debreczen ind. 8.12 B 4.18 E. Szlgctb tad! 1.09 B. 9.81 B, Királyháza ind. 10.47 B 4.13 B 9.43 érk. Királyháza „ 4.85 „ 4.23 E, TÁVIRATOK: Lemberg, okt. 12. A mai választásgyü­lekezet­­ben Smolka, Ravakovics, Kabath és Schmitt beszél­tek. Ziemialkovszky miniszter kimaradásáért bocsá­natot kért. Zucker és Jekeles lemondottak. A zsidó központi választó bizottság Dr. Landau jelöltségét határozta el Brody-Zlocow kerület részére, úgy szintén Dr. Hönigsmann Bécsből bemutatta magát a választóknál, hogy Kolonia-Buczanicz Slyatinez kerületet beutazhassa. Drezda, okt. 13. A szász koronaherczeggel tegnapelőtt a kocsi felfordult ; a koronaherczeg a kocsi alá került a szenvedett sérülések azonban nem életveszélyesek. Drezda, okt. 13. A „Dresd. Journ.“ jelenti . A koronaherczeg a tegnapelőtti balesetnél balolda­lán szenvedett sérülést, ma azonban már az ágyat elhagyható és egészen veszélyen kívül van. Páris, okt. 13. A kiegészítő assemblée válasz­tásoknál Remusat Toulouseban 11,000, Nièvre ke­rületben Turigr­y 4000, a Loire kerületben Reymond 31,000 szavazattal és Clermontban Girot-Pouzot választottak; mind a négyen köztársaságiak. Strassburg, okt. 12. A kiegészítő választások­nál a kerületi gyűlés számára North (északi kan­ton) 1002 és Schneegans (keleti kanton) 1174 sza­vazattal választottak. Mindkét választott németel­­­zász­ érzelműek. A nyugati kantonban nem volt eredménye a választásnak; a német-elzászi jelölt 713 szavazatot kapott. Eisenach, okt. 12. Ma­nneist elnöklete alatt volt a socziális politikai egylet első ülése. Jelen­voltak szintén Schmoller, Wagner, Knies, Britano, valamint a német ipartársulat elnöke Hirsch Miksa. Az indítvány, hogy a német gyártörvények re­formjának keresztülvitele végett egy új enquéte küldessék ki, elfogadtatott. Ezen enyuét egy a bi­rodalmi tanács közbenjöttével kinevezendő központi bizottság által vezettetik, melynek köre a gyár­munka, fiatalok alkalmazásának tilalmára, a nő­munkások oltalmára stb. valamint a gyártör­vények hatóságilag közbenjött kidolgozására és a készpénzbeli munkabérnek biztosítására fog ki­­terjdni. Madrid, okt. 12. Hír szerint don Alfonso ne­jével visszatért Francziaországba. — Cartagena előtt tengeri ütközet volt, melyben a fölkelőhajók Mendez Nunez és Numantia jelentékeny sérülése­ket szenvedtek. — La Palmaban a tüzérség 8 ágyúval és 4 mozsárral szaporíttatott. Madrid, okt. 12. A conservativ alfonsisták egy­lete közzétesz egy körlevelet, melyben azt mondja, hogy megjött a pillanat Alfons herczeg trónralépé­­sét előkészíteni. Belgrád, okt. 13. A pénzügyminiszter az itteni kereskedelmi kamara véleményét kikéré egy nem­zeti bank felállítása tekintetében, mely a szüksé­ges pénzeszközök szaporítását eszközlené. New­ York, okt. 12. Cubán több komolyabb fegyveres összetűzés történt. A rosz időjárás még mindig tart és am­ egész mexicói öbölre terjed ki.­­ Egyéb baleseteken kívül arról is értesítenek, hogy az amerikai gőzös „Missouri“ Bahama köze­lében törést szenvedett; a kár 50,000 dollárra rúg; a spanyol gőzös „Massi“ is elveszett, mely alka­lommal 24 személy lelte a habokban halálát. Bécs, okt. 13. (Zárlat.) Hitelrészvények 220.— Magyar földhitelintézet —.—. Angol-magyar —.—. Anglo-austria 158 — Magyar hitelrészvény 222.—. Franco-magyar —.— Váltóbank —.—. Napoleondor 904.50 Államvasut 332.— Lombardok 161.—. Galicziai 215.—. Tramway 187. — Magyar sorsjegyek—.—/1860-dik 101.—. 1864-diki 135.75 Magyar jutalomjegy —.Hitelsorsjegy 167. — . Arany 5.43.— 107.35 London 112.80 Török sorsjegy 61.— Municipális bank —.—. Bécs, okt. 13. (Hivat, zárlat.) Magyar földteherm. köt­vény 75.—. Salg-Tarján-----. Magyar hitel 120.50. Ma­gyar záloglevél 80 25. Erdélyi —. Magyar keleti vasút 62.50. Magyar sorsjegy 79.50. Tiszai vasút 192.—. Magyar kölcsön 93.50. Angol-magyar 45.50. Franco-magyar 35.50 Alföld 145.—. Magyar északkeleti vasút 110.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 65.50. Porosz pénztári utalvány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —. Magyar földhitelintézet 50.—. Török —.—. Municipals —. NEMZ­TI SZÍNHÁZ. Hauck Minnie kisassz. a bécsi cs. kir. udv. operaház első énekesnőjének vendégjátékául: A sevillai borbély. Víg opera 2 felvonásban. Zenéjét szerzette Rossini. Kar­mester : Erkel Gyula, Személyek: Gróf Almaviva — — — — — Pauli Bartolo. orvos — — — — — Ormai Rosina, gyámleánya — — — — Hanek Minnie k. a. Basilio, zenemester — — — — Kőszeghi Figaro borbély — — — — — Láng Bertha, Rosina nevelője — — — Kvassayné Őrtiszt — — — — — — Széphegyi Fiorilla, Almaviva inasa — — — Szalai Jegyző ———— — — Fichtner Őrök. Zenészek. Kezdete: 7 órakor Budapest, október 13. A Valóban nem kellemes dolog magyar hirlapíróra nézve a határőrvidéki dolgokkal foglalkozni; az egymásnak ellentmondó hirek, melyek a szerencsétlen visszakapcsolt részek­ről érkeznek, az elkeseredettség, mely a magyarországi közvéleményen teljes joggal erőt vett szemben a nemzetiségi agitátorok állam- és törvényellenes üzelmeivel, a léha semmittevés, melylyel a kormány és némely municipiumok növelik a felzaklatott vidé­ken lakó polgárok nyugtalanságát és bo­­szantanak minden jobb érzelmű embert or­szágszerte, — mindez elég ok arra, hogy igen kényelmetlenül érezzük magunkat, va­lahányszor országunk e fájó sebét érinte­nünk kell. Ma újabb híreket hallottunk, nem ugyan a választási izgatásokról, melyek máris oly modorban folynak, hogy csak fegyveres kézzel lennének talán fokozhatók, hanem azon eljárásról, melyet a volt határ­őrvidéki választókerületek képviselői a ma­gyar országgyűlésen követni szándékoznak. Mert hát ezen urak, hála nagyrészben a kormányzási tapintatlanságoknak, máris ke­zükben vélik tartani a mandátumokat, me­lyek a Pavlovicsok, Politok és Koszticsok előtt a magyar törvényhozás termének aj­­tait megnyitandják. És kétségtelen ma már, hogy a jelenlegi összeírások alapján a visz­­szacsatolt terület legnagyobb részéből Mile­­tics és Babes urak híveinek kezébe adat­nék a képviselői megbízó levél, ha ennek útját nem állná egy igen csekélyke kis akadály , a törvény, melyet ezen urak persze ignorálni szeretnek. Véletlenül azon­ban köztudomásra jutottak azon visszaélé­sek, melyeket a magyarellenes befolyás alatt álló küldöttségek a választók összeírásánál elkövettek, és melyek nem csupán a töme­ges reclamacióknak biztos alapul szolgálná­nak, hanem némely kerületben egyenesen kötelességévé teszik az illető központi vá­lasztmánynak az egész összeírás megsem­misítését is. A kitűzött határidők meg nem tartása, az összeírási eljárás félbeszakítása stb. az 1848-ik V. törvényczikk és a tör­vényes gyakorlat szerint az összeírás ér­vénytelenségét vonják maguk után. A nemzetiségi túlzók, kik a legtörvény­­ellenesebb, legerőszakosabb pressiók elköve­tése mellett, örökké a választási teljes sza­badságot hangoztatják, maguknak ásták meg a vermet. A választás eredményére nézve oly fontos összeírási eljárás feltétlen híveik kezében lévén, azt hitték, hogy a győzelem bizonyos és mellőzték a törvény világos, félremagyarázhatlan rendeleteit, csak­hogy bármily módokkal összecsődített, de számszerint impozáns többséggel adhassanak kifejezést a visszacsatolt részek magyarelle­nes érzelmeinek. Mit bánják ők,bármit tesz az országgyűlés igazoló bírósága a törvény­­ellenesen megválasztott képviselővel, csak ez elmondhassa előre megállapított mondó­­káját, sőt annál jobb, ha a bíróság törvé­nyes szigorral jár el, hiszen ez egy újabb alkalom a magyar törvényhozás ellenséges indulatának hirdetésével agitálni. Azonban Miletics úr apostolai aligha roszul nem számítanak. Mi legalább nem hiszszük, hogy az illető központi választ­mányok minden egyéb tekintetet félre ne tegyenek és csupán a törvény intézkedései­nek szószerinti értelméhez tartván magukat, meg ne semmisítsék azon eljárást, mely épen a szabad választási jog legárczátlanabb ábbal tiprása és a nép szándékos félreve­zetése volt. És ekkor aztán helyén lesz, hogy azon központi választmányok, melyekre a törvény az egész választási ügy vezetését bízta és melyek — mint sajnosan értesül­tünk — indolentiájuk által nem csekély részben okai azon eseményeknek, melyeknek orvoslása immár elkerülhetl­enné vált. A megbízható, higgadt törvénytisztelő és ha­zafias érzelmű egyének kezébe adják az összeírás terhes, de fontos feladatát. Kétség­kívül kötelességök lesz ekkor mindazoknak, kiknek szívökön fekszik Magyarország és a határőrvidék java, első­sorban természe­tesen e tör­vény hatósági tisztviselőknek, felvilágosítani a népet jogairól és köteles­ségeiről, figyelmeztetni azon következmé­nyekre, melyeket a törvény lábbal tapadá­­sa szükségképen maga után vonand és leálarczozni azon ámítókat, kik nem ha­boztak saját be nem vallható hazaellenes ez­éljaik érdekében őt a pártütés ösvényére vezetni. Ily eljárás mellett nem kétkedünk, hogy győzni fog a józanság, de habár mé­lyebb is már talán az izgatások okozta el­mérgesedés, hogysem most mindjárt fel­fogni legyenek képesek saját érdekeket az elámítottak, legalább nem fog megtörtén­hetni az, hogy a visszakapcsolt részek lakos­sáj£ffl. lP.cfplaA pAlUík­­i­a»­ fris­sen kezdje és csirájában el lesz fojtva uj polgártársaink közt azon tévhit, hogy valaki törvényellenes uton, erőszak és ámítás ál­tal juthasson be azoknak sorába, kiknek feladatuk a törvényalkotás. De ha ez nem történik, ha a képvise­lők csakugyan a most bevégzett összeírások alapján választatván meg, Miletics úr in­­timissimusai jelennek meg az országgyű­lésen ! A legújabb hiteles értesülések szerint ezen urak (meglehet a la Macellaria saját anyanyelvükön) tiltakozni fognak a polgáro­­sítási törvény ellen és ezzel elhagyják a képviselőház üléstermeit. Megtehetik mindkettőt. Az előbbinek nem lesz foganata, mert a képviselőház szabályai értelmében határozatai ellen sem­minemű óvást sem fogad el, a tiltakozás tehát nagyhangú üres demonstrativ lesz és egyéb semmi, sőt reméljük, hogy még elnöki rendreutasítás se fog neki nem érdemlett jelentőséget kölcsönözni. Az utóbbinak csak az illető urakra nézve lesz eredménye, mert bizton hiszszük, hogy minden fanatizálás és ámítás daczára is megfoghatóvá lehet majd tenni a határőrvidéki választók előtt, mi­szerint azok, kik elvállalt kötelességük el­lenére nem azért jelentek meg a törvény­hozók közt, hogy megbízóik javának előmoz­dítására törvényes úton közreműködjenek, hanem ellenkezőleg a törvényhozást ebbeli törekvéseikben idétlen és alkotmányellenes demonstrációikkal akadályozzák, nem érde­mesek azon bizalomra, melyet erőszakkal, csalfasággal és lázítással csikartak ki a félrevezetett néptől, azt elfogadta. A mai országos ülésben az igazoló bizottság beadta jelentését. Ferkics letette mandá­tumát ; a codificationalis bizottság jelentést tett a választási rend, a hivatalnokok és középtanodai tanárok fizetésének szabályozása, Buccari kerület átengedése, az árvaügy és a robot megváltása ügyében. Ezután folytattatott az egyetemi tvjavas­­lat feletti átalános vita. Makanec nem­ akar egye­temen hittani kart felállíttatni; az orvosi kart 4—5 év múlva fölállíthatónak véli. Egyébiránt elfogadja a bizottság jelentését. Ezután megkezdőtett a rész-­­­lete­s vita.­­ A zágrábi „0 b z o r“ szerint a horvát bánnál értekezletek tartatnak, melyekben ország­gyűlési követek is részt vesznek, mily módon és mily eszközök által lehetne a fenyegető ínségnek, mely némely helyütt már beköszöntött a termé­ketlen év miatt, elejét venni.­­ Az újvidéki „S z r b s z k i N á r o d“ a ti­teli választókerület deákpárti főbizottságának f. hó 9-én a kovilyi zárdában tartott értekezlete ha­tározatát, illetőleg megállapodását közli a követvá­lasztásra vonatkozólag. A párt egyedüli jelöltjének Popovics György (a szerb irodalom egyik leger­­nyedetlenebb munkása) kiáltatott ki, és Stratimirovics Tivadar kir. albirónak jelöltsége tévedésen alapu­lónak nyilvánittatott. — Felhívás a bécsi kiállítás köz­oktatási csoportjában résztvett ki­állítókhoz. A bécsi nemzetközi kiállítás vége felé közeledvén, tisztelettel kérem és hivom fel mindazokat, kik a bécsi közkiállítás közoktatási csoportjában részt vettek, szíveskedjenek kijelenteni, vájjon az általuk beküldött kiállítási tárgyak an­nak idején visszaszállíttassanak-e ? vagy hogy hajlandók talán azt vagy egészben, vagy gyűjtemé­nyeiket egy részben a vallás- és közoktatási mi­nisztérium által fölállítandó országos taneszköz- és tanszer-múzeuma számára átengedni? Azon tisztelt kiállítók, kik a kitűzött és közművelődésünkre nézve nagy fontosságú nemes czélt a fennebb kijelölt át­engedés által előmozdítani hajlandók, szíveskedje­nek ez iránt f. évi október hó 20-ig Liber József szakinspectort Bécsben (kiállítási palota, 13. gallé­ria) a mindenkihez megküldött ivén értesíteni. Azon kiállítási objectumok, melyek iránt október hó 31-ig sem történnek rendelkezés, úgy tekintet­nek, mint a melyeket a kiállító nagylelkűsége a kitűzött czélra átengedett. Kelt Budapesten, 1873 szeptember 18-án. Gönczi Pál miniszteri ta­nácsos.­­ Zágrábból egy távirat a következőket jelenti: Az értekezlet, mely tegnap ** Y“1“*1*1 Ikta­tott, elhatározta, hogy a ef'5'J'".'*t]I0m­a'18 bizottság határozatával szem')''“ ,°.rv,081,aar,az egyetemi tvjavaslatban tajtozik. A középpárti kör mai Ülése : A „Bihar“ október 12-diki száma G­y­ö­r­f­f­y Gyulától egy hosszabb czikket közöl, melynek második részét adjuk egész terjedel­mében : „Vállaljunk-e kormányt a jelen alapon ? Igen, vagy nem ? — — Ezt akarják némelyek a lét vagy nem lét kérdésének tekinteni. Pedig hát ez nem is kérdés. Vagy ha kér­dés, akkor nagyon roszul van feltéve. Arról, hogy időszerű-en beszélni sem akarok. Mutatja az eddigi eredmény. Magunk között majd­nem összevesztünk miatta, a jobboldal pedig­­ kinevet. De ez szerintem nem is kérdés. Mert az, hogy pártunk a jelenlegi alapon kormányt soha és semmiféle feltétel mellett se vállaljon, tudtommal sem programmunkban, sem conferentiánkon nem volt kimondva sohasem. Nem lehet ez kérdés tovább azért sem, mert már erre pártunk részéről meg van adva a fölölett»_.«­.«...»...»nnv­eszik vissza azon conk­icnutiára, mely ezen országgyűlés folyama alatt, a párttak­tikának megállapítása czéljából Tisza Kálmán óhaj­tása folytán a baloldali körben tartatott. Ez al­kalommal vezérünk Tisza Kálmán egy emlékeze­tes beszédet mondott, melyben e kérdés is meg volt oldva, és pedig kijelölve az utat, mely ben­nünket nem „zsákutczába“, hanem czéljaink eléré­séhez vezet. E beszédben, a mely a baloldali kör egyhangú helyeslésével találkozván, pártmeg­állapodásnak tekinthető, — ki volt mondva a töb­bek közt az is, hogy a történelem még forradalmi úton sem mutat fel példát arra, hogy valamely párt, mely több programmponttal bírt, valamennyi czélját együttesen és egyszerre tudta volna létesí­teni ; azért nekünk is, ha nem volna lehetséges mindent egyszerre sikerre juttatni, mindenesetre kö­telességünk oda törekedni, hogy ami feladataink közül az idők és körülmények szerint győzelemre emelhető , életbe lépjen. Más szavakkal volt ez természetesen elmond­va , de hogy ugyanezen értelemben,­­ arra jól emlékezem. Mirevaló tehát bennünket oly kérdésekkel gyötreni, melyek már közmegnyugv­ással meg van­nak oldva ? Mirevaló magunkra azon absurd helyzetet rádisputálni , a­melyben nem va­gyunk? Ez szélmalomharcz önönmagunk ellen. Aztán nincsen is a kérdés jól feltéve. Még azon alakban sem fogadhatom el azt, amint az „Ellenőr“ legutóbbi számai egyikében formul­áztatott, melynek szószerinti szövege szerint a baloldali körnek a novemberi conferentiában arra kellene felelni, „hogy a kormányzás elválla­lását, — ha erre a fejedelmi felszólítás és a par­lamenti többség támogatása megadnák az alkot­mányos alkalmat — összeférhetnek tartja vagy sem a balközép — az 1867-ks 12-ik t­ez. refor­­málhatása előtt is, vagyis a létező törvények alap­ján is — azon programm szellemével és szavaival, amely programmot 1867-ben a koronázás után állapított meg pártunk országgyűlési képviselete.“ Nem fogadhatom el a kérdést így formu­lálva, mert az saját szempontból sem correct, minthogy arra igennel is, nemmel is lehet felelni, anélkül hogy akár az egyik, akár a másik felelet határozott és világos tartalommal bírna. Azt mondhatnám ugyanis, hogy igen, lehet kormányt vállalni a jelen alapon is, sőt talán még arra is lehetne igennel felelni, hogy a kor­mányvállalást a balközép programmjával az 1867-ks 12. t. sz. reformálhatása előtt is összeférhetőnek tartjuk. A jelen alapon azért, mert bármily párt jöjjön többségre, lenne bár a legszélső is, az épí­tést máson, mint a jelen alapon még megkezdeni sem lehet. Ezt tudja mindenki. Az ellenkezőt (ily értelemben véve) nem vitatja senki. Mondhatjuk az 1867-ki 12. t. sz. reformálhatása előtt is igen, de csak bizonyos kikötéssel. Megtörténhetik ugyanis, hogy a balközép oly viszonyok között jut parla­mentáris többségre, melyben programmjának más egyéb elodázhatatlan és az országra nézve szintén életbe vágó pontjait azonnal életbe léptetheti, az 1867-ki 12. t. sz. reformálását azonban (p. o. az osztrák részről gördíthető és az első pillanatban el nem hárítható akadályok miatt) rögtön teljesíteni nem lehet. Ily helyzetben, ha biztosítva érzem magam az iránt, hogy pártunk és annak kormányra lépő tagjai programmunkból azt, ami azonnal keresz­tül nem vihető, nem fogják elejteni, hanem a ke­zünkbe veendő hatalmat épen a nehézségek és akadályok elenyésztetésére fogják irányozni, ak­kor én pártunk kormányralépését még a 12-ik t. ez. tettleges módosítása előtt is elveink győ­zelmének tartom és azt előmozdítani kötelességem­nek ismerem. E föltételek nélkül azonban, ha például csak arra volna kilátás, hogy a piros székekbe jobb­oldali férfiak helyett a baloldal tagjai üljenek, de ez­által csak valami jelentéktelen dolog lenne elérhető,­­ vagy ha épen a kormányra lépett vezérférfiaknak az lenne feladatuk, hogy ez­után ők védelmezzék, conserválják, állandósít­sák azon sok mindenféle roszat, minek az or­szágra nézve káros és veszélyes voltát eddig maguk hirdették , akkor a kormányváltozás nem lenne egyéb, mint személycsere, melyet, mert a baloldali legjobb erők fegyverletételét igénylené, az országra nézve a legfájdalmasabb csapásnak kel­lene tartanom. Tűzbe merem tenni kezemet azért, hogy a mi vezéreink ily silány szerepre vállalkozni nem fognak sohasem; de mert a pártérdek azt igényli, hogy e tekintetben még a ré­szakara­tú gyanúsí­tásra se nyújtsunk alkalmat, és mert ha min­den egyéb feltételről hallgatva csak annyit mondanánk ki, hogy „a közösügyi törvények megváltoztatása nélkül is kormányra léphetünk“ — ezen nyilatkozat alatt a legbotrányosabb kö­vetkezetlenség is — mire barátaink közül bizo­nyára senki sem gondol — kényelemmel foglal­hatna helyet , azért én e kérdést úgy, amint idéz­tem, és amint az „Ellenőr“ által feltéve volt, a balközép párt kérdése gyanánt el nem fogad­hatom. Különben is, én az egész vitát nem találom időszerűnek és ha már egyszer felvettetett, csak óhajtom a novemberi conferentia nyilatkozatát, hogy a kétkedők újólag is meghallják, miszerint a párt programmjához mindenekben ragaszkodik, és hogy a balközép kimondja, miszerint egyátalában nem érzi, mintha eddig hibás eljárást követett és ez­által oly szerencsétlen helyzetbe jutott volna, mely egyes szabadulni vágyó barátaink önfeláldo­zását igénylené. Én a kormányvállalást nem theoretikus, ha­nem praktikus kérdésnek tekintem, melyre csak akkor lehet a pártnak komoly feleletet adni, midőn annak valósítására az idő elérkezett. Addig legfelebb csak az iránt kell tisztába lennünk, hogy ha valamennyi programmpontnak egyszerre keresztülvitele nem lehetséges, egynek elodázása miatt nem szabad a többinek létesítését elejteni. Ugy de eziránt már rég tisztában vagynak. Programmpontjainknak a kivihetőség szem­pontjából előleges osztályozását bizonyára senki sem fogná jó politikának tartani. Erre majdan az idők és körülmények adnak feleletet. ML. KL..!rakl »hall­omány várta feltételül ? — azt kell felelnem, hogy programmunk egész terjedelmét, és­pedig oly'm­ódon, hogy ha ez idő szerint lehetséges, emeljük győzelemre az egé­szet, első ponttól az utolsóig. Ha pedig ezt a kö­rülmények meg nem engednék, lépjen belőle annyi életbe, a­mennyi csak lehetséges. De kivántassék azonban tőlünk, hogy ami ma még ki nem vihető, azt végkép elejtsük, mert ezekre nézve legfelebb az elodázásról lehet szó addig, míg a helyzet kedve­zőbb leendő — de a kedvezőbb helyzet közeledé­séért küzdeni, és czéljaink hátramaradandó része elől az akadályokat elgördíeni továbbra is haza­fias feladatunknak fogjuk tartani. Az első kérdés, mely pártunk parlamentáris győzelmére alkalmat fog nyújtani, előreláthatólag a magyar pénz és hitelügy függetlenítésének kér­dése lesz. Ennek fontosságáról, a nemzet életére döntő befolyásáról nem szükséges beszélnem. Részünkről mindenesetre kötelesség, hogy e miatt a legkomo­­lyabb csatára készüljünk. Majd, ha megengedi a gondviselés, hogy a csatában győzzünk, akkor lesz ideje beszélni ar­ról, hogy a kormányvállalásnak itt elmondott theóriái a gyakorlatban miként alkalmaztassanak. Addig is az ország polgáraitól kitartást,­­ a párt iránt pedig szíves bizodalmat kérünk. Györffy Gyula: Reflexiók a Protestantismus köréből. Az „Ellenőr“ szept. 6-iki számában fentebbi czim alatt irt czikkemre a „Protestáns egyházi és iskolai lap" 38-ik számában — a czikk ismét egész kényelemmel megtartva (M) jegy alatt következő iratik : »Hogy mi minden érheti az embert ebben a változandó világban, a­miről tán nem is álmodott volna, annak egy ritka bizonyságát találtam az „Ellenőr“ s hó 6. számában a czikkem homlokára irt czím alatt. Sok minden megeshetik az emberen — már akár a praedestinatió szerint, akár a nél­kül, — de hogy valaki Ballagit a jezsuitismus egyik legveszedelmesebb ellenségét — a világ előtt a jezsuitismus elveivel való ka­­czérkodással vádolni, sőt ez irányban az ifjúságnak megrontásával gyanúsítani fogja, — mint az a fentebb említett czikkben szépen olvasható — azt már csakugyan alig álmodhatta volna valaki, ki a hazai prot- egyház jelen állapotával csak annyira mennyire is ismerős.“ Ballagit — a jezsuitismus egyik legveszedel­mesebb ellenségét — én a jezsuitismus elveivel való kaczérkodással nem gyanúsítottam; egyszerűen jeleztem tévedését, melyet eme sorok leirása által követett el, „hogy szerző (Péteri, kinek „Jezsuiták“ czimü művét bírálta) annyi ideig és oly alaposan foglalkozott a jezsuitákkal, és mégsem birt egy mákszemnyit sem elsajátítani mesterségükből — ez nagy hiba. Egy kis jezsuitaság mérséklőleg hatott volna szerző gondolatmenetére és kifejezése mód­jára, mi a könyv hatását csak emeli vala.“ Ezek Ballagi szavai, legalább az ő neve alatt jelentek meg, én egyszerűen idéztem az említett czikkben e szavakat, s csudálkozásomat fejeztem ki a felett, hogy egy prot. tanár, egy szabadelvű író és szó­nok — s most már (M) ur hirdetése szerint — a jezsuiták egyik legveszedelmesebb ellenségük — hibának tartja azt, hogy valaki a jezsuiták mester­ségéből egy mákszemnyit sem birt elsajátítani s valamely könyv hatását emelő tényezőnek írja azt, ha egy kis jezsuitaság látszik azon. No már kérem szépen, nincs-e Ballagi e so­raiban kimondva nyiltan, hogy a jezsuiták mester­ségéből semmit sem sajátítani el, ha kivált azokról is valaki — nagy hiba ? Már hogy ily elvnek hirdetése jót eredményez-e vagy roszat, lehet-e azt

Next