Ellenőr, 1877. május (9. évfolyam, 125-179. szám)

1877-05-04 / 131. szám

£!ISfixetist árak: Egész évre . . 2© frt — kr. Évnegyedre . . B $ft kr. Félévre . . . 1O „ — „ Egy hónapra . 1 „ 6© » Egyes szám ára 6 krajczár. (Szerkesztési iroda: Budapesten, nd.d­or-u.tcza. Q. szám. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésire nem vállalkozunk. — Posta által csak birmentis leveleket fogadunk el. (Id­eggéli kiadás. Budapest, péntek, május 4. 1877. 131. szám. hirdetések felvétele a. 7c.iad.Osztva.ta.Zban , Budapesten, nádor-utcza 6. szám (Légrády testvérek irodájában). Továbbá Leopold Miksa hirdetési ügynöknél, Budapest, Rákosárok-utcza 431, valamint Havas, Lafite & Cse. czégnél Parisban (Place de la Bourse Nr. 8). Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadó­ hivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiadó-hivatal: Budapesten, nádor-utcz­a 6. szám. Ide intézendők az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás. II évfolyam. A HÁBORÚ. Lapunk mai számához mellékeljük buda­pesti előfizetőink részére az OrOSZ-török háború európai színterének abroszát. Vidéki előfizetőink holnapi lapunkhoz mellékelve kapják meg ugyan a térképet, ée megkapja azt minden új előfizetőnk is, ingyen. Egyéb után e földabrosz nem lesz megszerezhető. Nem mondjuk, hogy a legkitűnőbb cartographiai mű ez, amit egyáltalán elő­állítani lehet. Vannak biz’ abban hézagok, lehetnek hibák. De azt jó lelkiismerettel merjük állítani, hogy a Fekete tenger eu­rópai mellékéről létező térképek közül a legtökéletesebbet s a legnagyobb áttekin­tést nyújtót vettük e mű alapjául. Sokáig haboztunk. Vannak nagyobb méretű térké­pek , de ezek nem nyújtanak általános át­­nézetet; vannak nagyobb prographiai pon­tossággal rajzoltak , de ezek sötét alapja rendkívül megnehezíti a helynevek, utak és folyók, e legjelentékenyebb s legbiztosabb tájékoztatók áttekintését, sőt megtalálását is. S választásunk épp azért esett a jelen térképre, mert a könnyű áttekintés és az általános átnézet minden előnyét egyesíté, anélkül, hogy ez a pontosság rovására esnék. Ugyanez elv alkalmazásával rajzoltat­tuk lapunk számára külön az ázsiai harc­­­tér átnézeti abroszát, mely egy pár nap múlva készül el, s a jelen térképpel azonos kiállítású lesz. Előfizetőink ezt is díjtalanul kapják meg , és ez sem lesz más után megszerezhető. Azt hisszük, hogy közönségünk érde­kében jobban eljárnunk nem lehetett s merjük állítani, hogy ily térképeket magyar lap soha, s külföldi is csak ritkán adott mellékletül. Mindazonáltal mi nem egyébnek, mint átnézeti térképeknek kívánjuk tekin­teni ezeket s nagyon jól tudjuk, hogy egyáltalán nem speciális hadi földabroszok, csak segédeszközei ezeknek, egyszerű tájé­koztatók. Speciális igazi hadi térképeket, mint ez máskép nem is lehet, egyes rész­letekben a legminutiózusabb vezérkari fel­vételek nyomán, a harertér minden válto­zása alkalmával a szövegbe nyomva, vagy esetleg külön lapokon fogunk közölni. Álta­lános átnézet és a részletes felvétel: a kettő kiegészíti egymást s e kettőt adva, minden segédeszközt megadunk olvasóinknak, mely a stratégiai tájékozódáshoz szüséges ü teg, lőszer-, liszt- és rizs­készlet maradt. A lako­sok ellentállás nélkül letették fegyvereiket. Melikjef, Chalif Oglu és Vízinkojf mellett foly­tatott jelentéktelen csatározások után tegnapelőtt a Lorisz-Melikoff hadtest folytatta útját Karsz felé, megszállta a körülfekvő helységeket, úgy, hogy a török csapatoknak csak az erzerumi visszavonulási vonal áll nyitva. Az orosz arczvonal 15 verszt hosszú. Az Oktobdzsa-dandár, mely Ardahanból el­indult, az elővéddel Dékánig, Ardahantól 20 verszt­­nyire éjszaknak előrenyomult. Perzsiában, különösen Pestben és Tebriszben kitört a pestis. A parancsnokság elrendelte a ha­tárnak Perzsia felől való elzárását. Termiuszk, Cser­­nomorszkij, Szuchum kerületekben, továbbá a tiflisi, kutnitzi és erivani kormányzóságokban kihirdették a hadi állapotot. * Diplomatiai dolgok közül legfontosabb az angol semlegességi nyilatkozat alább köz­lött szövege,mely lényegesen eltér az 1870-iki semlegességi nyilatkozattól, melylyel Anglia a német-franczia háborúval szemben a kezét feltétlenül megkötötte. Most nem teszi ezt s a semlegességét egyátalán nem nyilvánítja föltétlennek. (Lásd a szöveget.) Budapest, május 3. Braila ég! Török bombák lövik az áruló vazallus városait. Az első ágyulöveg a méltó megtorlásé. Míg Kalafat és Gyur­­gyevo között ismét hadi positióba állanak a színből visszavont román seregek: az oláh kereskedelmi városokon boszut vesz a tö­rök. Már Gyurgyevo lövetéséről is szállong a hir és saját hareztári levelezőnknek késő éjjel érkezett távirata Galacz rettegését rajzolja, mely emperiális hely, daczára az angol közbelépésnek s az ott elsülyesztett tor­pedóknak, méltán tarthat Braila sorsától. A tö­rök actio egyáltalán mindenütt a vizen indul meg. Már jelzik az orosz kikötők czélba vett ostrom zárolását is. S ez nagyon ter­mészetes ; Törökország azon a téren s azzal a fegyverrel tör ellenségére legelöl, a­hol s a­melyben leginkább fölötte áll. A török flotta korlátlanul uralkodik a Fekete-tenge­ren összehasonlíthatlanul erősebb lévén az orosznál, s uralkodik a dunai flotilla is minden ellenséges part és átkelési hely fö­lött a Dunán. Bizony mondjuk, hogy nehéz lesz ezen „nagy árkon“ átkelni. Az Ázsiai harci térről. — Előnyomulás Bajazid ellen. — (Éjjeli posta.) Vladikavkasz, május 2. (A „Presse“ távirata az éjjel érkezett estilapból.) Tegnap előtt virra­dóra megindult az erivani hadtest elővédje két marsoszlopban Arhadsi felül s két ponton átlépte a határt. A gyalogság, a Szvojev és Gajmar had­osztály, legtöbbnyire az orgowi őrház alatt Kara­­vulah felé vette útját, a lovasság pedig Korkoponon keresztül Bajazid ellen nyomult. Az elővédhez két század sapeur van beosztva, hogy a Csalak és Gernauk folyón az átkelést előkészítsék. Az orosz csapatok előnyomulására s néhány lövés váltása után a két tábornyi török helyőrség visszavonult Bayazidból Rosztokba a hegységbe. Az orosz csapa­tok megszállták Bajazidot, a citadellát és az előtte levő török őrházakat. Bajazidban 12 ágyú, 50 be­ A török­ flotilla. (Éjjeli posta.) A dunai török flotillát képezik a következő hajók : 2 kazemathajó 4—4 Armstrong ágyúval; 2 tornyos hajó 4- 4 Armstrong ágyúval; 10 ka­­zemat­ ágyunaszád 80 milliméteres pánczéllal s 2 —2 Armstrong ágyúval; 4 kis monitor 2—2 Krupp­­féle ágyúval; 7 fa-ágyu­naszád 4—4 ágyúval; 6 különféle szállító, jelző és admirál gőzös 2— 2 ágyúval ; 10 különféle dunai vontató gőzös és 23 fegyverzetlen vontató. Oroszországnak ezzel szemben egyetlen hadi­hajója sincs a Dunán. A nagyobb pánczélos­ hajók (törökök) a szulinai Duna-torkolatot őrzik; a kisebb monitorok az átkelést gátolják. Décaien herceg körirata, melyet, mint a napokban kiadott sárga­ könyvből látható, a külföldi franczia képviselőkhöz intézett, így hangzik: „Versailles, ápr. 25. Uram! Tekintettel a ke­leten folyó bonyodalmakra, emlékeztetnem kell önt azon szempontokra, melyek szerint mi cselekedtünk, hogy a bonyodalmak meggátoltassanak, valamint azon magatartásra, melyet e nehéz kérdésekben jö­vőben követni óhajtunk. Nem fogom önnek szeme elé terjeszteni azon küzdelem nagyságát, mely kö­­zel két éve kezdődött, s azóta nem szűnt meg a kormányt folyton ébren tartani, mi őszintén támo­gattuk mindazon törekvéseket, melyek a béke fen­­tartására c­élzottak. Erre úgy a magas porta kor­mánya által, mely mindjárt eleinte kikérte a ha­talmak jó szolgálatait, valamint a pétervári kabi­net által is, mely nem sokkal ezután taná­csosnak vélte, egész Európának e kérdésekben való egyetértését előidézni. Midőn e tárgyalásokhoz csat­lakoztunk, óhajtásunk az volt, hogy megegyezés­öhessen létre a porta és keresztyén alattvalói közt, s megerőltessék a hatalmak közötti egyetér­tést. Miután a hatalmak hosszas tárgyalások után aláírták a márcz. 31-iki jegyzőkönyvet, a kabine­­tek úgy vélték, hogy eljutottak türelemmel keresz­­tülvitt törekvéseik határára. Sajnálattal értesültünk tehát, hogy a szultán tanácsosai visszautasították ezen közvetítést, mely mellett pedig tisztességgel békés uton lehető lett volna megoldania jelenlegi nehézségeit. Csakhamar a konstantinápolyi confe­­rentia után a porta kijelentette, hogy két ponton kívül teljesen megegyezik az európai meghatalma­zottak programjásával. A londoni jegyzőkönyv szö­vege Európa követeléseit és tanácsait azon nyilat­kozatokra vezeti vissza, melyeket Törökország kép­viselői a konstantinápolyi conferentián tettek, s azon belső i­tézkedésekre, melyeket a szultán már előbb is elrendelt. Mindazáltal Konstantinápolyban azon nézet volt az uralkodó, s ez siettette a végső megoldást , mely most már megakadályozt­a diplomatiai működést, — hogy tovább kell menni azon az uton, melyen két év óta haladnak. — Azon nagy erőfeszítések után, melyeket tettünk, csak azon erős akaratunkat jelenthetjük ki, hogy távol maradunk minden bonyodalomtól. Jelentsék ki tehát önök hangosan : Francziaország politikája a legteljesebb semlegesé­g, melyről a leggondosabb tartózkodás kezeskedik. Az ország és képviselőinek egyhangú érzülete, a harc­tértől való távolság, s lényeges érdekeink minősége is, minden összemű­­­ködik arra,hogy nekünk olyan magatartást paran­csoljon, s csak azon napon fogjuk ezt megváltoz­tatni, midőn új körülmények Európa közös cse­lekvését fogják megengedni, a béke helyreállításá­nak előkészítésére és megkönynyítésére. Décazes.* Az angol királynő semlegeségi proclamatiója. A hivatalos „London Gazette“ ápr. 30-iki rendkívüli esti kiadásában*) közölte az angol ki­rálynő következő proclamatióját : „A királynőtől. — Proclamatio.“ „Victoria ”. „Minthogy szerencsésen békében vagyunk az összes uralkodókkal, hatalmasságokkal és álla­­mokkkal . „S minthogy, idaczára legvégsőbb erőfeszí­téseinknek, hogy fenntartsuk a békét az öss­zes uralkodók, hatalmasságok és államok közt, szerencsétlenül hadi állapot áll fenn ő felsége, a minden oroszok császárja, és ő felsége az ottomá­­nok császárja közt, és illető alattvalóik s orszá­gaik, területeik vagy birtokaik egyéb lakosai között. „S minthogy barátságos viszonyban és szives érintkezésben állunk e fejedelmek mindegyikével, s különféle alattvalóikkal, és országaik, területeik vagy birtokaik egyéb lakosaival. „S minthogy leyális alattvalóinknak nagy száma lakik és kereskedik, s bir üzlettel és bir­tokkal, és élvez különféle jogokat és kiváltságo­kat az említett uralkodók mindegyikének birtokai­ban, — védve a köztünk és az említett uralkodók mindegyike közt fennálló szerződések hite által. „S minthogy mi, óhajtván alattvalóink szá­mára a béke áldásainak megőrzését, melyet most szerencsésen élveznek,­­ szilárdul el vagyunk ha­tározva és tökéllve , szigorú és pártatlan semleges­séget fenntartani az említett uralkodók közt sze­rencsétlenül fennforgó hadi állapotban . „Ennélfogva, magán­tanácsunk javallása foly­tán és mellett, alkalmasnak találtuk kibocsátani ezen királyi proclamatiónkat. S ezennel szigorúan meghagyjuk és parancsol­juk minden szerető alattvalóinknak, hogy e szerint *) Nyit­ván a sajtó iránti figyelemből, hogy a reggeli lapok azonnal közölhenék a fontos okiratot. Szerk.) tartsák magukat, s szigorú semlegességet őrizzenek meg az említett háború alatt és azon végig, és tar­tózkodjanak megsérteni v­agy megszegni akár a ki­rályság törvényeit és statútumait e tekintetben, akár a nemzetközi törvényeket, melyek ide vonatkoznak, — ellenkezőleg saját veszélyükre cselekedvén.“ Összehasonlítva ezen proclamatiót a franczia­­német háború kitörésekor kibocsátott proclamatió­­val, az ötödik bekezdésben fontos eltérést találunk. Akkor ezen pont következőleg hangzott (A zárjel­be foglalt és aláhúzott rés?, a jelen proclamacóról hangzik): „S minthogy mi, óhajtván alattvalóink szá­mára a béke áldásainak megőrzését, melyet most szerencsésen élveznek, — szilárdul el vagyunk ha­tározva és tökéllve , (teljesen tartózkodni minden köz­vetett vagy közvetlen részvételtől a nevezett uralkodók, alattvalóik és területeik közt szerencsétlenül fennforgó háborúban, — és békés és barátságos viszonyt tartani fenn mindegyikökkel és illető alattvalóikkal, s illető országaik, területeik vagy birtokaik egyéb lakosaival, ■— és­ szigorú és pártatlan semlegességet fenntar­tani az említett uralkodók közt szerencsétlenül fennforgó hadi állapotban; — ennélfogva stb.“ További fontos eltérések a proklamatio szö­vegezésében a Victoria acta 33. és 34. pontjaiból erednek, melyek a törvénytelen toborzásra, a tör­vénytelen hajóépítésre és expeditiókra vonatkoznak. Most az mondatik, hogy — „Ha valaki ő felsége engedélye nélkül, brit alattvaló létére, ő felsége birtokain belül avagy kívül, elfogad, vagy elfogadni kész bármily meg­bízást vagy kötelezettséget bármely olyan állam katonai vagy tengerészeti szolgálatában, mely há­borút visel valamely ő felségével békében élő ál­lammal, s mely az actában barátságos államnak neveztetik, — vagy ha valaki ilyenekre valakit rábír, az bűnös ezen acta megszegésében, bírság­gal és fogsággal vagy az illető törvényszék ítélete szerint ezek egyikével büntettetik, a szabadságbün­­tetés súlyos munkával vagy a nélkül ítéltetvén meg.* A következő bekezdésekben e büntetés azon személyekre terjesztetik ki, a­kik törvénytelenül külföldi szolgálatba lépnek, vagy másokat erre rá­beszélnek , valamint a hajótulajdonosokra kik ily sze­mélyeket fölvesznek, — az illető hajó is elvétetvén biztosítékul a törvényes eljárás ideje alatt. A „törvénytelen hajóépítés“-re vonatkozólag a fentebbi büntetés terhe alatt, nem szabad egy barátságos állammal hadat viselő állam számára, szándékosan, vagy tudva, vagy alapos okból sejt­ve, hajót építeni, mely hadi vagy tengerészeti czé­­lokra használtatnék ; ilyen hajókat sem fölszerelni, sem megbízást számára teljesíteni. Az ilyen hajó, a tulajdonost érő büntetés mellett, ő felsége szá­mára elkoboztatik. — Szín ily meghagyások van­nak a katonai vory­e­g*. . ,?e­" expeditiók ily czélu előkészítésére és fölszerelésére. A proclamatio ezek után igy végződik : „Intjük és figyelmeztetjük ezennel minden sze­rető alattvalóinkat, és minden személyeket, kik ol­talmunkra jogosítvák, hogy az említett uralkodók mindegyike, azoknak alattvalói és területei és min­den bárminő hadviselők iránt, kikkel békében va­gyunk, teljesítsék a semlegesség kötelességeit, és tiszteljék mindnyájukban és mindegyikökben azon hadviselő jogok gyakorlását, melyeknek gyakorlá­sára mi és minden elődeink mindenkor igényt tar­tottunk. „Intjük továbbá minden szerető alattvalóinkat, és minden személyeket, kik oltalmunkra jogosit­vák, hogy ha akármelyikök is, megvetvén e kirá­lyi proclamatiot és magas visszatetszésünket, olyan cselekedeteket követne el, melyek ellenkeznek kö­telességükkel, mint semleges uralkodó alattvalója kö­telességével, vagy a­melyek megsértenék vagy meg­szegnék e tekintetben a nemzetközi törvényt, ha ki­vált megtörnének vagy megtörni igyekeznének az em­lített uralkodók valamelyike által vagy javára jogo­san létesített ostromzárt, vagy ha tiszteket, katoná­kat, sürgönyöket, fegyvert, lőszert, katonai készletet vagy felszerelést, vagy bárminő hadi­sugárunak tekintett czikket vagy czikkeket vinnének az emlí­tett uralkodók valamelyikének hasznára vagy szol­gálatába,­­ hogy minden ilyen vétkes személyek, hajóikkal és javaikkal egyetemben, jog és igazság szerint elkoboztatnak és a nemzetközi jog illető szabályai szerint bűntetteinek. „Figyelmeztetjük továbbá minden alattvalóin­kat és oltalmunkra jogosított személyeket, hogy az ezekben vétkesek saját kárukra és veszélyekre cselekszenek; s hogy tőlünk semminemű oltalmuk nem leszen az ily elkobzás és említett büntetések ellen, hanem ellenkezőleg, magas visszatetszésünket fogják viseletök ellen fölidézni. „Adtuk windsori udvarunkban, április ezen 30-ik nap, urunk 1877-ik esztendejében, uralkodá­sunk negyvenedik évében. „Isten oltalmazza a királynőt.“ A proclamatióhoz Lord Derbynek egy a ten­gerészeti biztosokhoz intézett levele van csatolva, melyben, némi rövidítésekkel ismételvén a procla­matio szövegét, — ő felsége azon rendeletét tudatja, hogy „lehetőleg megakadályoztassék ő felsége ré­veinek, kikötőinek, partjainak és területi jogható­sága alatt álló vizeknek használata háborús szó­lókra, bármely hadakozó fél részéről,­ annak hazafiasságában és eszélyességében, hogy a szomszédokkal való összetűzések el fognak kerül­­tetni. Legszentebb kötelességének egyedül az ország védelmét tekintse, egy fegyelmezetlen hadsereg ke­gyetlenségei ellenében. Erre nézve minden anyagi segély megszavaztatik. A felirat azután hangsúlyoz­va még az ország épségét és függetlenségét, leyá­lis nyilatkozattal végződik. A bécsi török nagykövetség a következő kije­lentést teteti közzé a lapokban: „Az Ottoman nagy­­követség föl van hatalmazva a legformaszerűbben meghazudtolni azt a hírt, mintha a császári dunai hadsereg tisztjei egy kérvényben Abdul Kerim pasa elhivatását kívánták volna. E távirati hírt először az „Alig. Ztg.“ közölte Ruszcsukból. TÁVIRATOK A HÁBORÚRÓL Bkaila bombáz­tatása. Galacz, május 3. (Saját hareztérfi tudó­sítónktól.) Lázas ijedtséget idézett itt elő a délben elterjedt hír, hogy a török hajóraj Brailát bombázza. Eleinte minden hivatalos híradást megtagadott a hatóság, a nép azon­ban bizonyosat akarván tudni formális ostrom alá vette a prefect­urát. Végre az a megnyugtató bulletin adatott ki az orosz pa­rancsnokság által, hogy csak egy pár lövést váltottak az orosz sánczágyuk egy török monitorral s minden komolyabb következ­mény nélkül Brailát illetve. De a lakosság nem hiszi. Menekül a ki csak teheti. A Strada Domnescu és a Mih­ail Bravul házai kiürül­nek. Az angol consulatus is költözködőben van a Cuza-féle házból s a Dunához közel eső kereskedői telepeken valóságos népván­dorlás van. A rémület leírhatatlan. Torpe­dókat raknak le egész délután. Holnap Brai­­lába utazom. Bukarest, máj. 3. Ma délelőtt tiz óra táj­ban orosz ütegek és három török monitor közt meg­indult a tüzelés Brailánál. A törökök közelebb jőve, bombázni kezdték magát a várost is, délfelé azonban kénytelenek voltak az orosz tüzelés elől visszavo­nulni. A megölt lakosok és a felgyújtott házak száma még ismeretlen. Bécs, máj. 3. A „Pol. Corr.“ mai bukaresti hírei jelentik, hogy Braila előtt csak egy török mo­nitor jelent meg, s csak kétszer lőve, orosz ütegek ál­tal kigyújtva visszavonulásra kényszerittetett . Az a hír, hogy a román kormány megtiltotta a gabo­­naneműek kivitelét, teljesen alaptalan. Pera, máj. 3. (A .,Bud. Corr.“ távirata.) Matsinból érkezett távirati tudósítás szerint a tö­rök ágyunaszádok ma reggel rövid tüzelés után leszerelvén Brailánál az orosz parti ütegeket Brai­lát felgyújtották. Bécs máj. 3. (Saját külön tudósítónktól.) Zichy Ferencz gr. f. hó 11-én Triestbe megy s a következő nap Reuss hgy német nagykövettel együtt száll hajóra Konstantinápoly felé.­­ A nagyköve­tek elküldésének czélja angol lapok szerint az lenne, hogy mindjárt az első nagyobb csata után megindítsák a békeközvetitést, mit azonban jól ér­tesült körökben tagadnak. Bécs máj. 3. (Saját külön tudósítónktól.) A „Köln. Ztg.“ azon híte, hogy Oroszország közremű­ködésre kívánja felhívni Szerbiát a török elleni háborúban, teljesen alaptalannak mondatik. Sőt in­kább köztudomású dolog, hogy Oroszország több ízben küldött egy tartalmú nyilatkozatokat a hatal­maknak, hogy az ő hadvezetése nem csak Szerbia közreműködéséről, de egyszersmind minden támadó szándékról lemond a felső Dunánál. Berlin, május 3. (Saját külön tudósítónktól.) A körülmény, hogy a török csapatok erődeik kör­nyékét el nem hagyják és az átkeléssel a Dunán felhagytak, megfosztotta az orosz hadvezényletet a gyors siker reményétől. — Vontatott, nehézkes há­borúra készülnek az erődök körül. Gyurgyevo, máj. 3. (Eredeti távirat.) A Duna folytonos magas vízállása kedvező a török hadvezetésnek, minthogy az oroszokat a hídverés­­ben akadályozza, a törököknek pedig lehetővé teszi, hogy a Dobrudzsába kellő időben bevonulhassanak, úgy vélik, hogy az oroszok különösen Hirsova és Ma­­tsinda mellett fogják az átkelést erőszakolni. Az orosz hajóraj Nikolajevben mintegy tíz járműből áll, melyek közül hat pánczélos ágyunaszád. Konstantinápoly, máj. 3.­­Eredeti táv­irat.) A fekete tengerre küldött török hajó­raj parancsnokaihoz intézett legújabb utasítá­sok szigorú védelmi állásban maradásra szó­­­lítják fel az illetőket. — Hírlik, miszerint a porta vonakodott megígérni, hogy Odessát nem bombáz­­tatja, ez azonban elég valószínűtlenül hangzik. Számos senator és képviselő jelentékeny összege­ket adott át a hadügyminiszternek a hadsereg szá­mára. Bécs, máj. 3. (Eredeti távirat.) Pétervári hír szerint a hadseregben a fővezérséget illetőleg vál­tozások várhatók. — A Kaukázusból csapat után­­küldések sürgősen kéretnek. Itzkán, május 3. (Eredeti távirat.) Egy hét óta Galaczból naponkint 5000 orosz érkezett ide. Brailába tegnap hat vasutvonal érkezett nehéz ágyukkal. — Romániában már 100,000 orosz áll s további 200,000-et várnak. — Bukarestben és kör­nyékén még román katonaság fekszik. Róma, máj. 2. (Eredeti távirat.) A minisz­tertanács határozata folytán a hadügyi és tengeré­szeti miniszterek minden intézkedést megtettek, hogy Olaszország a fegyvertelen semlegességből a fegy­veresbe bármely órában átmehessen. A már megren­ ■ delt szállítások nyakra-főre siettetnek. Pera, május 2. (A Bud. Corr. távirata.) Az­­ Abdul-Kerim visszahívásáról szóló hírek nem egye­bek, mint czélzatos koholmányok. Kerim neve rend­kívül jó hangzású a hadseregben. A fővezér marad Ah­med­ Ejub és Osman pasa ellenben a hadműve­letek teljesen önálló vezetésével bízatnak meg. — Perzsia szigorú semlegessége mindenesetre bizto­sítva van. Pétervár, máj. 8. Tiflisből jelentik e hó­n­ikáról. A Csavcsavadze tábornok vezetése alatt álló orosz lovasság ápril 28., 29. és 30-ikán kikémlelte a vidéket Karsztól délre; egyes hadosztályok Licsagirtig (?) nyomultak előre, hol 10 versztnyire távír­das vonalakat rontottak szét. Lovasságunk elől 8 török zászlóalj futott meg, lőszereiket hátrahagyva. Ápril 30-ikán harca volt az orosz lovasság és tüzérség és egy Karszból kilépett török hadosztály közt. Pétervár, máj. 3. A czár tegnap Odessába érkezett; délben tovább utazott Kiev felé, miután a csapatokat és a flottát megszemlélte. Konstantinápoly, máj. 3. Az orosz alatt­valók oltalmát illető kérdés még nincs elintézve ; a porta bizonyos feltételek mellett megengedné a német oltalmat. London, máj 3. A floyd egy konstantiná­polyi sürgönye jelenti, hogy a fekete tengerbeli ki­kötők ostromzárolása közelebb ki fog hirdettetni. Egy sóval terhelt orosz hajó, mely Konetanliná­­polyba ment, adogatott. A­­Szulina-torkolat mellől jelentik : A Duna a Pruth torkolatán alul torpedók­kal el van zárva; a Dunán fölfelé menő járműve­ket visszautasították. A Szulina-kikötő szabad. Xiondon, máj. 3. A „Daily News“ írja : A volt kormány tagjai tegnapi összejövetelekben el­határozták, hogy Gladstone ápr. 30 -i határozati javaslatait nem fogják támogatni s azokkal szem­ben közvetlen bizalmi szavazattal fognak fellépni a mostani kormány mellett. Páris, máj. 3. A „Moniteur“ egy londoni közleményt hoz, mely szerint egy 30,000 főnyi had­test áll készen a hajóra szállásra s egy más ha­sonló erős hadtest alakulóban van. Berlin, máj. 3. A birodalmi gyűlés ma csá­szári rendelésre bezáratott. Bukarest, máj. 3. Braila házaira csak né­hány bomba esett, emberélet nem esett áldozatul, az okozott kár jelentéktelen. Páris, máj. 3. Az angol trónörökös ma dél­előtt ideérkezett. Bukarest, máj 3. A kamara felirati ja­vaslata átalában egyetért a trónbeszéddel, különös megelégedését fejezi ki azonban az Oroszországgal kötött egyezmény fölött, mely a háború nyomorait enyhíti és az ország individualitását biztosítja. A felirat bizalmát fejezi ki a kormány iránt, mely­nek hazafisága és józan felfogása jövőre is meg fogja óvni az országot minden összeütközéstől a szomszéd államokkal, de egyúttal betölti ama szent köteles­séget is, hogy románia földjét védje bármely be­törés ellen, mely azt csatatérré varázsolná s a fe­gyelmezetlen csapatok minden hajmeresztő tetteinek kitenné. Az éjjel érkezett bécsi lapokban eme távirati tudósításokat olvassuk: „N. fr. PresseKonstantinápoly, május 3. Egy ápr. 30-án kelt napiparancs felhatalmazza az önálló parancsnokokat, hogy ha a katonai érdekek szükségessé teszik, a dunai hajókat tar­tóztassák fel, requirálják avagy a hajókat bármely állomás elhagyására bírják. — Galacz, május 3. Az itteni lakosság kérvényez a fizetéshalasztás ellen. — Braila május 3. Ma négy ezred gyalogság, 32 tizenhat fontos ágyú és 2000 kubáni kozák érkezett a barbosi táborba. — Páris, május 3. Itteni katonai körökben állítják, hogy Oroszország 150 milliónyi kölcsönt kísérlett megkötni Berlinben 6°/0-kal s 76 fr. árfolyammal. Az alkudozások azon­ban sikertelenek maradtak s most az orosz megbí­zottak ide tartanak. „Presse*, Jászvásár, május 2. Az orosz kor­mány az itteni Sz.­Spiridion kórház szobáinak nagyobb részét egy évre kibérelte 16,000 frankért.­­ Egy hadi parancs meghagyja, hogy az orosz lovasság erőltetett menetekben a Duna felé 80, a gyalogság pedig 40 versztnyi utat tegyen. Az itteni malmok és sütők óriási megbízásokat vettek az orosz hadsereg számára.­ ­ Komin Talánfelirat: A román képviselőház a trónbeszédre követ­kező szövegű válaszfeliratot fogadott el: A ház követi a fejedelem fölhívását s tanú­ságot tesz a nemzeti souveravietas nagyságáról és elenyészhetetlenségéről. Az ház mélyen sajnálja, hogy a háború elkerülhetetlen lett, s a beterjesz­tett levelezésből elégülten észleli, hogy a kormány mindent megtett, hogy kiválólag biztosítsa a sem­legességet, melyért az ország évek óta oly nagy anyagi és erkölcsi áldozatokat hozott. A ház saj­nálja továbbá, hogy a porta Romániának mindenkor nehézségeket okozott s a conferentián megtagadta sem­legességének pártolását, — és kifejezi bizalmát istenben, a honfiak erejében és a fejedelem böl­­cseségében, mely elejét vette annak, hogy az or­szág ,egy háború szinterévé legyen, melyet nem óhajtott s nem provokált. A törekvés immár oda lesz irányozva, hogy városok és falvak föl ne gyuj­­tassanak, a nép le ne gyilkoltassék, a tulajdon megmaradjon, és husz évi békés munka gyümölcse meg ne semmisíttessék. Az orosz egyezmény nyugal­mat szerez az országnak és biztosítja politikai egye­diségét és határainak tiszteletben tartását. A ház teljesen helyesli a kormány eljárását, és bízik ! EGYÉB TÁVIRATOK. Bécs, máj. 3. A kiegyezési javaslatok tár­gyalására kiküldött bizottság a czukoradó-javaslat előzetes tárgyalására egy 12 tagból álló albizott­ságot választott, továbbá egy 15 tagú albizottságot a bank­javaslat és egy 17 tagút a vám- és keres­kedelmi szerződés tárgyalására. A pénzügyminiszter összefoglaltan előadja a kiegyezési alkudozások me­netét 1875 óta. A vámtarifa még nem terjesztetett elő, mert az alkudozások Németországgal még füg­gőben vannak. Ezután c­áfolja azon nézetet, hogy az egész 67-iki kiegyezés revideálható volna és a quotát illetőleg constatálja, hogy a kormány nézete az eddigi viszonyokat megközelítve ma is megfe­lelő. A bankot illetőleg az osztrák kormány az eredményre utalhat a­mennyiben a forgalmi eszkö­zök egységes kezelését biztosította. A 80 milliós adósság ez idő szerint a magyar kormány részéről legalább tárgyalás alapjául ismertetik el. — Gro­­bholszki ellenvetéseire a pénzügym­­niszter igazolja a tervezett petroleumadót, mely akként fog kivetetni, hogy a belföldi petroleumipar nem lesz veszélyez­tetve. — Miután még Skene, Magg, Sturm, Herbst és Menger résztvettek a vitában, Lasser miniszter is képét adja az alkudozásoknak hangsúlyozva, hogy a dualizmus ma az egyedül lehetséges, a­mi által a­ kormány minden kiegyezési részletre nézve a csak lehetőt elérte, egyáltalában a kiegyezés létrejöttét tűzvén ki irányvonalul, és a megállapo­dásokat a parl­ament elé terjeszti azon nyugodt öntudattal, hogy a birodalom és Cislai tárca érde­keit jól képviselte. Újvidék, máj. 3. (­Az „Ellenőr” eredeti távirata.) Pestmegye köriratát a bank- és vámügyben a mai képviseleti gyűlés egy­hangúlag tudomásul vette. Versailles, máj. 3. Leblond baloldali kép­viselőnek a klerikálisok garázdálkodásai ügyében tett interpellációjára Jules Simon oda nyilatkozott, hogy a kormány tiszteletben tartja a vallást, de szilárdul el van határozva, hogy nem engedi házi teendőinek köréből kilépni a klérust, s különösen meg fog gátolni minden támadást a szomszéd or­szágok ellen.

Next