Ellenőr, 1880. május (12. évfolyam, 204-254. szám)
1880-05-04 / 208. szám
Hlöfhsetési árak: Egész éne ! 20 frt — kr. Évnegyedre . 5 frt — kr. Félévre . . 10 „ — „ Egy hónapra . 1980 „ Szerkesztési iroda: Budapesten, váczi körút 26. szám (főút sarkán.) Semmit, sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. — Kéziratok visszaküldésére nem vállalkozunk. — Posta által csak bérmentes leveleket fogadunk el. ELLENŐR REGGELI KIADÁS. Budapest, kedd, május 4. 1880. Egyes szám ára 4 kr. Hirdetések felvétele a kiadóhivatalban: Budapesten, váczi körút 26. szám (fő-út sarkán). Továbbá Daube fi. L. és társánál M.-Frankfurtban. Hirdetésekért járó díj csakis az „Ellenőr“ kiadóhivatala által nyugtázott számla ellenében fizetendő. Kiadó hivatal : Budapesten, váczi körút 26. sz. (főút sarkán). Ide intézendőrő az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó minden felszólalás, XII. évfolyam, 208. szám. Az „Ellenőr“ ára reggelt és esti lap együtt : Egy évre .... 20frt—kr. Félévre .... 10a — » Negyedévre . . .5 »— » Két hóra . . .3609 Egy hóra . . .1 » 80 J» Az esti lap postán való külön küldéséért 1 frt jár évnegyedenként. Budapest, május 3. Sennyey Pál báró ellen — mint a „Pesti Naplódnak írják Pozsonyból, „némi ellenmozgalom készül, de nem számíthat sikerre. Ez ellen actio vezérei kőnyomata sokszoritásban szétküldik Pozsony városa 1873-iki azon a képviselőházhoz intézett kérvénye másolatát, melyben a város a jezsuiták kiűzetését kérvényezi. A felirat hátsó lapja e sorokkal van ellátva : „Éljen a minisztérium ! Éljen a helytartó-tanács! Les extrêmes se touchent. Le a jezsuitákkal! Vivat Baron Sennyey 1880!“ Az a mozgalom, melyet a „Pesti Napló“ jelez, aligha lesz komoly. Ha pedig nem lesz komoly, őszintén sajnálkoznánk fölötte, ha Sennyey báró mereven ragaszkodnék azon föltételéhez, hogy csak egyhangú megválasztatást fogad el. * Az olasz cabinet újjáalakítása vagy új cabinet alakítása nem sikerült és a király kénytelen volt föloszlatni a parlamentet. Római levelezőnk ápr. 30-káról keltezett levélben határozottan azt állítja, hogy új radicális kormány alakításáról volt szó és hogy a képviselőházat nem akarja föloszlatni a kormány, legalább Cairoli bizonyára nem. A parlament föloszlatásának terve csak Depretis agyában kisért. Ő nagy szolgálatot vél tenni e kísérlettel a monarchikus érdekeknek és az uralkodó háznak, mert azt hiszi, hogy az új választásban a mérsékelt áramlat fog felülkerekedni. Római levelezőnk megjegyzi, hogy Depretis reménye nagyon gyönge alapon numiszík és nem egyéb mint kisérleti viszketeg. A jelen cabinetet is csak azért buktatták meg a radicálisok, hogy végképen kiűzzék a cabinetből Depretist. A progressisták uralma, és jövője hosszú igen hosszú időre biztosítva van Olaszországban, és legfeljebb nagy katasztrófák árán fog tőlük szabadulni ez a birodalom. Római levelezőnk a múlttal és eshetőségekkel foglalkozhatott csak. Tudósításából azonban, miután megtörtént a parlament feloszlatása, a jövőre is lehet következtetnünk. Ez a következtetés pedig az, hogy Cairoli pártja szilárdulni fog az új választások alkalmával.* Gladstone, aki új választás alá tartozik mint miniszter, levelet intézett midlothiani választóihoz. Az új miniszternek hamar elállott a szava. A bőbeszédű Gladstone azt írja választóinak, hogy fölöslegesnek tartja politikai nézeteinek fejtegetésével zavarni választóit, és a régi bizalomra hivatkozva kéri a mandátum megújítását. Midlothianban nem lesz valódi választási küzdelem, mert Angliában nem szoktak ellenjelöltet fölléptetni a miniszterelnök ellen. * Párisban nagygyűlést tartottak tegnap a bonapartisták. Körülbelül 800 bonapartista volt jelen. Cuneo d’Ornano azt fejtegette, hogy Jérôme herczeg nem tér el a bonaparték hagyományaitól, nevezetesen I. Napóleon hagyományaitól. A gyűlésben republicánusok is voltak jelen. Az egyik kérdezte, várjon mint a köztársaság vagy a császárság jelöltjét akarja-e Cunneo fölléptetni Jérôme herczeget. Cuneo ezt válaszolta: Mint a népre való hivatkozás jelöltjét, Mitchell, az elnök kijelentette azután, hogy „csak Jerome lehet a császár, ha császárságot akar a nemzet , de ha a köztársaságot kivánja, mi meghódolunk.A gyűlésnek a képviselőházhoz benyújtott kérvényét tárgyalás alá vévén, a következőkben állapodott meg: 1. Szükségesnek tartja, hogy az országos iparosgyűlés által benyújtott kérvényben foglalt elvek úgy a közgazdasági bizottságban, mint a képviselőházban behatóan megvitattassanak. Szükségesnek tartja, hogy a kormány, mely az iparosok és a kereskedelmi kamarák sürgetése daczára ez irányban semmit sem kezdeményezett, határozott utasítással láttassák el az ipartörvénynek mily irányban és mily elvek alapján leendő revisiója iránt. 2. Szükségesnek tartja az ipartörvény módosítását a következő szempontok szerint : a) ipari szervezet létesítése a kötelező ipartársulás alapján. Az ipartársulatok területi hatáskörrel ruházandók fel, főleg az iparos tanonctek kiképzése és a munkarend feletti felügyelet és ellenőrködés czéljából; b) a kézműipari önálló gyakorlásához a szakképzettséget biztosító intézkedések. Szükségesnek tartja továbbá: 3. Az alsóbb fokú iparos szakoktatás országos szervezését. 4. Az önsegély elvére alapított közkereseti és termelő szövetkezeteknek adókedvezmények nyújtását. 5. A házalási iparnak, továbbá a vándorraktár-üzletnek úgy a fogyasztó közönség, mint az állandó teleppel bíró iparosok érdekei szempontjából való rendezését. 6. Az állami szükségleteknek, a hazai ipar által való fedezését. 7. A vásárügyek törvényhozási szabályozását. A képviselőház közoktatási bizottsága ma folytatta s be is fejezte a gymnasiumi és reáltanodai oktatásról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A képviselőház közlekedési bizottsága ma d. u. 3 órakor tartott ülésében, melyen a kormány részéről Ordódy Pál minszter és Ribáry miniszteri tanácsos voltak jelen, folytatták a helyi érdekű vasutakról szóló törvényjavaslat tárgyalását s abban a bizottság a 4. §-tól a 9. §-ig haladt. Lényeges változás a 4. §-on történt, melynek d) pontja kihagyatott s ez által kimondatott, hogy a vasutak a posta ingyenes szállításának kötelezettsége alól felmentetnek azon esetre is, ha már rendes vonatokat is szállítanak. A horvát regnicoláris küldöttség ma több óra hosszattanácskozott és elfogadta az albizottságnak a határőrvidéki közvetett adójövedelmekre, valamint a horvát tanulmányalap átadására vonatkozó javaslatát. Határozottan kimondotta azonban, hogy a szállítási adó felosztásának kérdése, mely a két regnicoláris deputatio közt még nincs eldöntve, semmiképen sem tekintendő ezáltal elintézettnek. — Pejácsevich gr. horvát bán ma este ideérkezett. A magyar regnicoláris deputáció holnap fog e kérdések fölött határozni. (Bud. Corr.) A budapest-zimonyi vasút kiépítéséről szóló törvényjavaslat rövid idő alatt a képviselőház elé fog terjesztetni. Az a hír, hogy ez ügyben valamely nehézség merült fel, mely e törvényjavaslatnak előterjesztését késlelteti — mint a „Bud. Corr.“ állítja — merő koholmány. A főrendiház folyó évi május hó 4-én d. u. 7.1 órakor ülést tart. Az országgyűlési szabadelvű párt ma este 7. órakor Szathmáry Miklós elnöklete alatt tartott értekezletén kijelöltettek a szerdán választandó bizottsági tagok és pedig a múzeumi bizottságba: Bárczay Ödön, Csernátony Lajos, Éber Nándor, Jókai Mór, Migazzy Vilmos gr., Radvánszky Béla, Teleki Géza gróf. Az alapítványi bizottságba kijelöltettek : Apáthy István, CsákyLászló, Dániel Pál, Emmer Kornél, Jászay Antal, Latinovics Gábor, Péchy Manó gr., Rakovszky György, Simon Gyula, Zsilinszky Mihály. A pénzügyi bizottságba: Zsigmondy Vilmos. A bíráló bizottságba: Abonyi Emil. A magyar-horvát országos bizottságba : Prileszky Tádé. A zárszámadási bizottságba kijelöltetett : Beniczky Gyula. Ezzel az értekezlet véget ért. (O. E.) Az egyesült ellenzék május 2-án tartott értekezlete alkalmával a II. országos Iparos Táviratok. Szeged, május 3. (O. E.) A könyöradományok kiosztása ma vette kezdetét az érdekelt árvízkárosultak tömeges részvétele mellett. Szeged, május 3. (0. K.) A kör- és sugárutak feltöltése legközelebb meg fog kezdetni, s ennek folytán az utak szabályozási vonalán lévő épületek mielőbb eltávolítandók. A királyi biztos a városhoz intézett leiratában a két körút megnyitását legkésőbb június hó közepére tűzi ki. Az útvonalba eső házak és ideiglenes lakók szétbontása és elhordatása akkorra befejezendő lesz. A kis körút vonalába összesen 27 épület esik, ezek közt 4 emeletes ház, 13 földszintes és 10 ideiglenes hajlék. A nagy körút vonalába eső 60 épület közül 58 az árvíz után készült ideiglenes lakház. Bécs, máj. 3. (Eredeti távirat.) A király egészsége teljesen helyreállt és ma adta meg a csütörtökre kitűzve volt audientiát. Bécs, május 3. A „Polit. Corr.“ jelenti: Teisserenc de Bort, kit ő felsége holnap fogad bucsukihallgatáson, a Szent-István rend nagykeresztjét kapta. A királyné ma délután fogadta kihallgatáson Teisserenc de Bortot. Bécs, máj. 3. A hivatalos lap jelenti : Ő felsége Csáky László grófnak, a nyilvános ügyek előmozdítása körül szerzett érdemeiért, a titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Bécs, máj. 3. (Eredeti távirat.) Conte spanyol követ, miután két hónapi szabadságon volt, Florenezben, családja körében tegnap ide érkezett. Bécs, május 3. A képviselőház folytatja a költségvetés tárgyalását. Az „iparos szakiskolák“ számára 220,500 frtot szavaznak meg. A ház felfogadja a bizottság azon határozati javaslatát, hogy ezen szakiskolák a mutatkozó szükséglet szerint állíttassanak fel, valamint Wiesenburgnak erre vonatkozó módosítását, is. A vasutak főfelügyelősége részére 265.000 forint állíttatott be. Kozlowsky következő határozati javaslatot indítványoz: „A kormány intézkedjék, hogy a vasúti igazgatóságok által a külföldi fuvarnak nyújtott kedvezményekben a belföldi fuvar is részesíttessék.“ Az „adózási szolgálat“ részére 386.600 forintot szavaz meg a ház, s elfogadja az adózási szolgálatban behozandó könnyítésekre vonatkozó határozati javaslatot. A „ postákra “ 14.400.000 frtot, a „távirdára“ 3.538.700 frtot szavaznak meg. Roser a postaforgalomra vonatkozólag, Hoffer a végett terjeszt elő határozati javaslatot, hogy a posta- és távirdaigazgatóságokat az állami posta- és távirdahivatalokkal egyesítsék. A bizottság határozati javaslatot indítványoz a postabérmentesség korlátozására és az állami posta- és távirdahivatalok egyesítésére nézve. Az elsőt elfogadják, az utóbbit, Hofer határozati javaslatával együtt, a bizottsághoz utasítják. Az urakháza második és harmadik olvasásban elfogadta az arlbergi vasútra vonatkozó törvényt és a bizottság indítványának értelmében elhatározta, hogy a képviselőház által elfogadott, a telekkönyvi törvény 31. és 64. §§-ainak megváltoztatására vonatkozó törvény felett áttér a napirendre. A bizottság által indítványozott azon törvényjavaslatot, mely bizonyos aláírások hitelesítését betáblázási okmányokon fölöslegesnek mondja és az aláírások azonosságának bebizonyítását illetőleg könnyítéseket ajánl, az urak háza elfogadta. A képviselőház által elvetett tvjavaslatot, mely csekélyebb telekkönyvi ügyekben a betáblázást magánokmányok alapján is megengedhetőnek tartja, az urakháza is elvetette. Prága, máj. 3. A városi képviselők gyűlésén a polgármester jelenté, hogy a belga királyi pár junius hónapban fog Prágába érkezni. Az ország különféle részéről érkezett jelentések a vetések állását kedvezőnek mondják , csupán a rozs szenvedett helyenként némi kárt. Raguza, máj. 3. Hatezer montenegrói harcros Podgoriczába indult, hogy a Tusinál központosított albán csapatoknak Podgoriczába való előnyomulását megakadályozzák. Skutari, máj. 3. (Pol. Corr.) A török csapatok egy része Kasztrati mellett egyesült az albánokkal. Nyolczezer albán Ali vezér alatt Kucsiba szándékozik betörni. Hodo bej, az albánok főnöke elfoglalta Tusit. Az albánok Murad Hadsi Muját podgoriczai török lakost meggyilkolták azért, hogy magára vállalta a Tusi elfoglalására küldött montenegróiak vezetését. Az albánok több lőszerraktárt foglaltak el. Prenk miridita herczeget Skutaiba várják. Verona, máj. 3. (Eredeti távirat.) A német trónörökösné szombaton érkezik ide, hogy Innsbruckon át Berlinbe utazzék. A német trónörökös Tirol határáig felesége elé fog utazni. Páris, máj. 3. Lamy (balközép) állításai ellenében, ki a képviselőházban a szerzetek elleni rendeletekben idézett régi törvények érvényességét támadta meg, az igazságügyminiszter nagy tetszéssel fogadott beszédében bebizonyította ezen soha használaton kívül nem helyezett törvények érvényességét, melyek alkalmazására a kormány jogosítva van. A kormány által kért egyszerű napirend 362 szavazattal 137 ellenében elfogadtatott. — John Lemoinne a brüsseli követségi állást nem fogja elfogadni. Róma, máj. 3. Cairoli miniszterelnök köriratot intézett Olaszország külföldi képviselőihez, melyben tudatja a képviselőház feloszlatását s az új választások elrendelését és kiemeli, hogy a minisztérium a választók elé a belügyi téren létesítendő bölcs reformok, a külfölddel szemben pedig a megnyugtatás és a kibékülés programmjával fog lépni, oly programmal, mely az ország túlnyomó többsége akaratának megfelel. Róma, máj. 3. A pártok előkészületeket tesznek a választási harchoz. Az új conservativ párt is akar néhány jelöltet felállítani. A Crispi, Nikotera és Zanardelliból álló bizottság nyilatkozatot tett közzé. A baloldal ama tagjai, kik ápril 29-én a cabinet ellen szavaztak, szintén manifestumot bocsátottak ki, melyben az ápril 29-ki szavazás indokait elősorolják s azt mondják, hogy a baloldal hagyományait a miniszteri politikai'j'Amenthülfeies, Gitározott szabadelvű politikát követeljenek; végül hangsúlyozzák, hogy hajlandók kibékülni a baloldal ama tagjaival, kik a minisztérium mellett szavaztak. London, máj. 3. (Eredeti távirat.) Hírlik, hogy Németország és Ausztria-Magyarország közt nézetcsere folyik az albánok és Montenegro közt kitört villongás fölött. Bismarck herczeg akkorra tartotta fönn nézetének nyilvánítását, midőn értesülni fog a londoni kabinet keleti politikájáról. Stuttgart, máj. 3. A „Staatsanzeiger“ jelenti, hogy Paulina württembergi herczegnő május 1-jén királyi beleegyezéssel egybekelt dr. Willimmal Boroszlóban. A herczegnő lemondott a királyi ház herczegnői czíméről és állásáról. Berlin, máj. 3. A „Nordd. Alig. Ztg.“ megcáfolja a haladópárti sajtó által terjesztett azt a hírt, hogy Bismarck herczeg legközelebb lemondani szándékozik. Berlin, máj. 3. A birodalmi gyűlés első és második olvasásban elfogadta az Ausztria-Magyarországgal 1880. ápril 11-én kötött ideiglenes keresdelmi egyezséget. Phlippsborn, a szövetségtanács meghalmazottja ajánlotta az előterjesztés elfogadását s kiemelte, hogy a kormány reménye, hogy még az év letelte előtt sikerülni fog a politikában uralkodó egyetértést a közgazdasági térre is átvinni. Delbrück kijelenti, hogy a két fél által elfogadott új tarifák következtében lehetetlennek tartja a tarifaszerződés létrejöttét Ausztria- Magyarországgal , mindazonálul az előterjesztés mellett szavaz, mely kifejezést ad a politikai téren Németország és Ausztria-Magyarország közt fennálló barátságos érzelemnek. Bambergerrel szemben, ki az előterjesztést megtámadta, Hofmann államtitkár kiemelte, hogy az előterjesztés alapot nyújt minden további egyezkedésre. A szerződés még akkor is nagy becscsel bírna, ha a kedvezményes clausulán kívül más egyebet nem is tartalmazna. A megegyezés a ninesítési forgalomra és a nyers vászon vámmentes bevitelére nézve, nincs kizárva. Az előterjesztett egyezmény bárha ideiglenes jellegű is, mindent maagában foglal, ami jelenleg az ügyek állása szerin lehetségesnek mondható. Lasker azon indítványához, hogy a kormány utasíttassék az Ausztria Mgyarországgal „1879. decz. 31-ki nyilatkozat“ címe alatt kötött szerződést, alkotmányos helybenhagyás végett, a birodalmi gyűlés elé terjeszten — a birodalmi gyűlés elfogadta Windhorst álta indítványozott napirendet, mely kiemeli, hogy a kormány az ilyen szerződések előterjesztésére, való alkotmányos kötelezettségét az 1880. ápril 1-iki egyezség előterjesztése által elismerte. Pozsony, május 3. ,versenyek II. nap. (Eredeti táv.) — A 300 arany államdijban 2400 méter távolságra a Ga. Hope 3 é. pej ménye Homespun első, gr. Henkel 4 é.kanczája Kedvesem második, br. Springr Gusztáv 4 é. Ilonája 3-dik, gr. Apponyi Atal Cavaliero-ja 4-dik. A handicapben (dij 100 frt, táv. 2400 méter) 7 ló indult, nyertes lett g: Sztáray János Altonája, egri Henckel Piclockja 2-dik, hg. Hanau Moritz Check-je 3-dik. A club-díjat (1000 frt, akad. verseny, 4000 méter távolságra) 5 versenyző között gr. Kinsky Zdenko Fleure 11 e-je nyerte meg, G. F. J. Smith Diemn-je ellen. A Reiterclub akadályversenyben (300 frt, 400 méter) Smith ur Cantini-ji első, Vacano kapitány Porcia-ja második, 4 frtott. Az akadályversenyben (dij 1000 ,rt. táv. 4000 méter) 5 versenyző között G. F. J. Smth 4 é. per Good M o r n i ng-ja érkezett ifsként a czélhoz, gr. Henckel Hugo 4 é. p. mmjeHugo Telepi második volt. — Legközelebbi vesének e hó 6, 8, 9-bén Budapesten a régi versenytéri. Az eső. Csendes, langyos eső áztatja országszerte a szomjas földet. Ennél fontosabb esemény aligha történhetett volna. Olyan semmi esetre sem, mely Magyarországra, mint agricultur országra örvendetesebb lehetne. Az idei termés forgott kockán. A gazda heteken át hiában tekintett az ég négy tája felé. Felhő nem tornyosodott, vagy ha igen, ez a felhő nem hozott áldást. Júliusi szárazság, kánikulai hő megsemmisítéssel fenyegette a gazda, az ország reményét. Sokan már látták a képet, az aratás előtt letarolt mezőket, a sárga aszály rettenetes képét, így kezdődött az 1863-diki borzasztó katasztrófa ! S akkor volt iszonyú nyomor. A könyörület, a jótékonyság mentett az éhhaláltól ott, ahol máskor bőségben úszott a föld népe. Szerencsére, a baljóslat nem teljesült. Az eső még idején bekövetkezett. S mint alábbi tudósításainkból kitűnik, kiterjed az egész országra. A szín egyszerre átváltozott. A mezők visszanyerték üde zöldjüket. A forróság miatt lankadt növényzet új életre kelt. Az ország fellélegzett. Hogy nagy volt a veszély, a gazdák mindenfelé állították. De ismét megczáfoltatott azon pessimistikus felfogás, miszerint az agricultura a legbizonytalanabb koczkajáték. Az igaz, hogy a termés az időjárás szeszélyétől függ, s hogy az időjárás gyakran szeszélyes. A nagy szerencsétlenségek mégis csak igen ritkán szoktak bekövetkezni. Ritkábban, mint a nagy iparválságok. Tizenhét esztendő óta a szárazság nem képezett országos calamitást. Nem képez most már az idén sem. A földmivelés solidaritásának alapja nem rendült meg. Visszatér a hit, hogy a föld hálás, s azon állam, mely agriculturális alapon épült fel, nincs játékszerül oda vetve az elemek szeszélyének. A földművelő bizonyos átlagos évi haszonra mindenesetre számíthat, s ha egy földművelő nép megtanul , kdAejitsieduenyuoto »-i------a._ kedm, s Eladásait nem a aus eventer szánja, biztos jólétre tehet szert. Az a panasz tehát tárgytalan, vagy túlzott, hogy Magyarország azért van rossz helyzetben, mert agricultur ország. Különben is, az nem a néptől, nem kormányaitól és intézményeitől függ, váljon agricultura, ipar vagy kereskedelem képezze-e a lakosság foglalkozását. Ennek változhatlan, örök, physikai törvényei vannak, melyek mindenütt és minden időben érvényesülnek. Minden nép oly foglalkozást űz, mely ránézve legkönnyebb szerrel aránylag legjobb létet ad. A koldas aranytermő vidékeket fedeznek fel, ott a mezei munkás elveti a kaszát, kapát, túr a homokban, hogy aranyat gyűjtsön. A mély arányban azonban kifogy a bánya, oly arányban kezd felvirágozni a földművelés. Kalifornia és Ausztrália kiváló példát szolgáltatnak e tekintetben. Ha pedig már a földmivelés sem képes ellátni a lakosság kisebb-nagyobb részét, támad és fejlődik, mint határozott foglalkozás, az ipar, kereskedelem. A népek nem jószántukból, hanem kényszerítve vállalkoznak erre. Iparos, kereskedő államokká csak túlnépesedett, vagy a talaj mostohaságával megvert nemzetek lesznek. Arra még nem volt példa a történelemben, hogy televénytalajon, ritka népesség mellett, ipar, kereskedelem támadt volna. Az átalakulás fokozatos, mint fokozatosak a természetes fejlődés törvényei. Magyarországnak dús termőföldje és ritka népessége mellett, még hosszú időn át, túlnyomólag agricultur országnak kell maradnia. Nem a közös vámterület, hanem a megváltoztathatlanul működő természetes fejlődés törvényeinél fogva. A népesség szaporodásával tért fog hódítani az ipar, míg végre Magyarország is átalakul iparos állammá. De kérdés, vájjon szerencsésebb lesz-e, népe nagyobb és átalánosabb jólétnek fog-e örvendeni, mint örvend jelenleg. A pessimismus azt is hirdette, hogy az európai gazdasági viszonyok a stagnáció azon állapotában maradnak, melybe a múit években jutottak. Hirdette, hogy a vállalkozási kedv örökre ellankadt, s hogy a felgyülemlett pénztömegek nem fognak ipar és kereskedelmi vállalatokba ömleni. És máris minden jel arra mutat, hogy a pessimismusnak e tekintetben sincs igaza. A vállalkozási kedv máris feléledt. Az ipar és kereskedelem terén élénk mozgalom keletkezik. Általában jobb időkre van alapos kilátásunk. S az európai ipar és kereskedelmi élet ezen új lendületével remélhetőleg párosulni fog egy, ha tán nem is dús, de jó termés Magyarországon. Az aggodalomra, kétségbeesésre tehát nincs ok, ellenben van a reményre, hogy gazdasági viszonyaink javulni fognak. A képviselőház közgazdasági bizottsága ma d. u. 5 órakor Fálk Miksa elnöklete alatt tartott ülésében tárgyalás alá vette a II. iparoscongressus emlékiratát az ipar emelése tárgyában, valamint a magyar általános iparegyletnek és az országos magyar iparegyesületnek ugyane tárgyban beadott és a ház által a bizottsághoz utasított kérvényeit. Kemény Gábor b. miniszter elismeri az iparügy fontosságát, és kijelenti, hogy a kormány azzal folyvást foglalkozik. Ami a beadott kérvényeket illeti, ezek oly általános tételekben mozognak és a részletekre nézve oly kevés útmutatást tartalmaznak, hogy a bizottságnak jóformán semmi tájékozást nem nyújtanak. El tekintetben tehát annál bajosabban nyilatkozhatik, és annál kevésbé óhajtaná kezét megkötni, minthogy szándéka a nyári szünidő alatt e tárgyban enquetet tartani. Arra kéri tehát a bizottságot, hogy most e kérvények érdemleges tárgyalásába ne bocsátkozzék. Hegedűs Sándor. Nem szándékozik részletes bírálat alá venni az országos magyar iparegyesület kérvényét; de hogy az ellenvéleményt indokolja, melyet az általa képviselt magyar átalános iparegylet kifejt, midőn részletes határozat helyett előbb enguet tartását kívánja, csak a kötelező társulás eszméjét említi fel. Ezt a magyar országos iparegyesület vitásnak sem tekinti, holott Németország ismételt tanácskozás után sem merte azt elhatározni, pedig ipartörvénye majdnem azonos a mienkkel. Mindezek oly dolgok, melyek többoldalú megvitatást igényelnének, és ugyanez áll a többi pontokra nézve is, melyekre azonban szóló ezúttal nem kíván kiterjeszkedni, de azt hiszi, ez az egy is indokolja azt, hogy a bizottság egyoldalúig ne határozzon, hanem sürgesse az enquetet. Baross Gábor: Addig, mig a miniszter által megígért munkálat nem lesz a bizottság előtt, mely azt alaposan tárgyalhatná s ennek nyomán érett megfontolása megállapodásra juthatna, nincs mit tenni, mint a kérvények fölötti tárgyalást függőben hagyni és erre a ház engedélyét is kikérni. Ráth Károly: Tekintettel arra, hogy a kérvények a magyar kézműiparosságnak osztatlan óhajait képviselik és hogy közel 6 hónap óta vannak a ház által a közgazdasági bizottsághoz utasítva, annyit az ügy fontossága és az előzmények talán mégis megérdemelnek, hogy a bizottság tudomást szeressen azoknak főbb tartalmáról, és ezekre nézve a kormány utasítása végett a háznak jelentést tegyen, és az ipartörvény módosításán kívül pl. az ipari szakoktatás országos szervezése, a vásározási és házalási ügy szabályozása, az önsegélyes szövetkezeteknek nyújtandó adókedvezmény s a többi iránt a ház a kormányt javaslatok beterjesztésére utasítja. Ez még a jelen ülésszaknak előhaladott stádiumában is oly eredményre xr/iraotVir»*** - , , - -i ^«■anrfSlaoo’hV» 1r\o "1-X—JMV hatással lenne. Egyébiránt kijelenti szóló, hogy a kormány enqust összehívását nem ellenzi. Baross Gábor: Indítványt terjeszt a kérvények tárgyalásának függőben hagyása iránt a bizottság elé, mely az által, hogy lehetővé teszi a kérvényeknek a kormány által való felhasználhatását s a bennök foglalt kivonatok figyelembevételét, talán Ráth képviselő urat is ki fogja elégíteni. Határozati javaslata így szól: „Tekintettel arra, hogy az iparosság érdekében a ház elé terjesztett s a bizottsághoz utasított kérvények az óhajtott reform egyes részleteinek gondos megbirálást igénylő nagy halmazát tartalmazzák ; tekintettel továbbá arra, hogy némely részletek közül s igy a reformok irányára nézve is maguk az érdeklettek eltérő nézeteknek adnak kifejezést , tekintettel továbbá arra, hogy a kereskedelemügyi miniszter, a bizottságban tett kijelentése szerint czélszerűnek tartja a nyár folyamán egy oly szaktanácskozmány tartását, mely a valóban indokoltat és szükségeset megállapítva, módját fogja nyújtani annak, hogy a kormány konkrét eredményre vezethető részleteket terjeszthessen a képviselőház elé, melyek fölött azután a közgazdasági bizottságnak is módjában lesz határozott véleményt mondani és jelentést adni; tekintettel végül arra, hogy az idő rövidsége miatt ez alkalommal úgy sem lehet reményleni, hogy a bizottság érdemleges jelentését a ház még ezen ülésszak alatt tárgyalja , a bizottság ezúttal eltekintett a kérvények tárgyalásától és arra kéri a képviselőházat, hogy a kérvényeket felhasználás és szorgos figyelembe vétel végett a kereskedelmi miniszternek addig is kiadatni méltóztassék. Elnök: Minthogy a bizottsági tagok határozatra képes számban nincsenek jelen, kénytelen a kérdés eldöntését elhalasztani. A pénteken d. u. 5 órakor tartandó ülésre a bizottsági tagokat különösen és figyelmeztetéssel a házszabályoknak 114 §-ára fogja meghívni, a mely így szól : „Ha valamely bizottság a tagok számának meg nem jelenése miatt kétszer egymás után ülést nem tarthatott, az illető elnök, ezt a meg nem jelent bizottsági tagok megnevezésével a háznak bejenzi, mely a bizottságot, ha szükségét látja pótválasztással egészíti ki.“ A pénteken tartandó bizottsági ülésben tárgyaltatni fog a Németországgal kötött kereskedelmi szerződés, és a kikészítési eljárásra vonatkozó törvényjavaslat. A Károlyi-palota ünnepélye. — Május 3. Holnap, kedden délután nyílik meg az a jótékony ünnepély, mely már hetek óta foglalkoztatja a főváros lakosságát, s vagy száz tündérét a nemes jótékony-egyleteknek tartja izgalomban szünetlenül. Az ünnepély nagyszerű lesz s mégis népszerű. Olcsó lesz minden, zsarolásnak nem lesz semmi módja, ha olyan tárgyat vesz, mi négy forint ötven krajezárt ér — s megéri, ha rá van írva — vissza kapsz az ötforintosodból ötven krajezárt. Aki vásálni nem akar, nem kénytelen vele. Senki sem fogja csecsebecséit ráerőltetni, csak fizesse meg a beléptidíjat, s vegye ki érte az élvezetét: hallgasson zenét, nézze a mulatságot, a gyönyörű palotát művészi freskóival, a bazár-csoportokat tündéreivel, uzsorás kamatot hoz itt az entrée. Csakhogy az eső ma megeredt, s csak estefelé szűnt meg permetezni. A hölgyek, kik annyit fáradoztak, Bourgoing báró, a fáradhatlan főrendező, aki maga szegezi a sátrakat, ha szűk