Ellenzék, 1921. március (42. évfolyam, 60-62. szám)
1921-03-27 / 60. szám
Lapunk mai száma pályaudvaron is 2 Lei |#10|гаее*]мотгжжя#.в*тавм»яя1П0Ц|*8егяивЕ11«1аTM«4е»»*еев ее*в11е«1ипгея»«шжев. Előfizetési ára helyben és vidéken ТтП1ПШГ*..Н.1П16»|П4NoСС11МВ1Г(1Ш..]. # Cluj-(Kolozsvár) 60. sz. Vasárnap, 1921. március 27. XLII-ik évfolyam. 70 Lei 1 30 Lei 240 Lei Ц.......М.... . ..... .....г ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS FŐSZERKESZTŐ: Dr. DOBÓ FERENC 4aeaa^...iia«bafafcami‘tgAata>iig»>»t<*tM«M«»m»aMa>aaaKaaM4raa4mBaM»ü3MIKy«rí FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Censurat: Vasllie Borzeu. Egy hóra .... 25 Lel Negyedévre Fél évre Egész évre , ч^4л.:. Jszerkesztőség-kiadóhivatali Státus palota Telefonsum: S. és 108. Lapunk mai száma pályaudvaron is 2 Lei is•■■■•«■ сма**жа««кя«я*1,яа11В««яа,сй*деяяа!а*1 ТшГиммиНЯ 1' / Üdvözlégy, megváltó Fájdalom...! Irta: DR. H1RSCHLER JÓZSEF. 0 cux ave ! Üdvözlégy megváltó Fájdalom! Ezzel köszöntelek Testvéreim Husvét allelusís reggelén, a Feltámadás biztató, reménységet fakasztó ünnepén. Mert ahogy én a halálban is az életet látm, és hirdetem hogy a fájdalom örömre vezet, és úgy hiszem és vallom azt is, hogy a feltámadt Krisztusunk hajnali csókja, húsvéti ajándéka a mi megváltásunkra, feltámadásunkra,üdvözlésünkre: a fájdalom! Csak nézzetek magatok köré a nagyvágban, természetben. Hát volna e hegycsúcs, ha nem volna örvény? Hát volna-e Himalája, ha nem volnának a kínai és japán tengerek óriási mélységei? — Nincsen magaslat mélység nélkül Hatalmas alkotásoknak hol vannak alapjai? Áldást hozó folyók és folyamok hol fakadnak? Nemes ércek, fé'mek és drága kövek holappanganak ? — Nincsen érték mélység nélkül. Csak a szent magaslatok, magányosan gondolkodó hegyormok: egy Sna, Tábor, Olajfák hegye és Golgota látták az Urat, színváltozását, megváltását. Hegyormokra, magaslatokra, mélységekbe azonban csak verejtékkel, könnyel, sokszor vérhulléssel jutnak a Mózesek, a Krisztusok . . . Minthogy a kultúra emelkedésit is sóhajjal, kemény munkával kell sziklákba vágni s ki kell tölteni, et kell hidalni az ellenséges hatalmak örvényeit és csak amikor az emberiség saját csontjaival töltötte ki a mélységeket, teremtett kuizmát. De sziklatőrés, áthidalás, csontok a fájdalom dalait zengik Azért az écsrt is a mélységbe kel szállani, villám és mennydörgés, vulkanikus erők földalatti vajúdása, tani harci kel ahhoz, hogy tiszta forrásból fedjon a helyi pók, mosolygó réteken kígyozó ér.. Nincsen mégisld mélység nélkül és nincsen mélység fájdalom nélkül. De ez a fájdalom örömre, ételre, üdvözülésre vezet. . Azért üdvöz’egy megváltó Fájdalom! * De emberek, nézzetek magatokba is. Nem a fájdalom teszi e emberré az embert is? Hogy ember legyen az ember, adi sem lángész, sem dicsőség, rém erényesség nem elég. Azok, lgényei a Mesternek, A Mester, a fájdalom. Ez a M ster üt a kovára, hogy szikrát adjon íz, csap a márványra, hogy Mózessé legyen sz, zúzza a kvarc-tuskót, hogy smaragdot ontson, cszolja a gyémántot, hogy tüzesszkrás brilliánssá váljék ... A hősök, a szvitek, a lángelmék, a nagyok e Mesterhez jártak iskolába. Kinek varázsvesszeje támasztja föl az író legfönségesebb gondolatait? Kinek keze érinti a költő szívének legszebb húrjait, hogy dalolja a lelkek legszebb dalait ? Ki vezette Rabol ecsetjét, Mozart kezé? Ki kapott bele a korát sirató Dane viharzó lelkébe és vitte poklon, purgatóriumon át a paradicsomok égi boldogságaiba? Ki gyújtott égi fényességet egy vak Homeros, Miron, Bach elkébe, ki zsongta körül egy süket Beethoven géniuszát? A Mester tette azt: a fájdalom. Shelley mondja: „Legédesebb dalaink fejezik ki legszomorubb gondolatainkat “ Legszomorubb gondolatainkat pedig ki adja neünk? A Mester, a főjóslóm. „Mit irigyelnek az égnő angyalai tőlünk?“ Ezt kérdi egy szalézi s I, Ferenc és a felelet: „Hogy szenvedhetünk. Szenvedhetünk eszményért, szenvedhetünk Istenért.“ És mirigyes imga az örök Ige olt a rrags égben? Hogy szenvedhetünk. „Ezért nyíltak meg egykoron az Egek is szállt föl az Lten Fia végtelen fájdalmak között a keresztre, hogy bármnő áldozatokat hozzon is az az ember , mindenkor a magáén magasztosabb föláldozás dicsőségében lássa Istenét.“ Ilyit la Bougaud. És még valamiért. Midőn végsőt lobbant a máglya lángja, melyen Jane d’Arc meghalt, minden elhamvadt: csak a szive maradt meg. A szó a szeretet szimbóluma , a szentet helyettese pedig a fájdalom . . . De a fájdalom eszköz is: mögötte van Valaki, aki a fájdalom lángját igazítja. Ő tudja, hová, Ő tudja, meddig, ő pedig az örök Szeretet Azért mondja magáról a pokolról is Dante: Fecemi la divna potestate, la somita sapienza e’l primo amore. . . Teremtete az isteni hatalom, a legnagyobb bölcset ég és az első Szeretet A nagy vértanú angol királynő pedig halit ad Istennek, nem, hogy királynővé, hanem hogy szerencsétlen királynővé tett . .. Ember, mi tesz tehát téged széppé, naggyá, szentté? Mi teszi magát a szépséget is szebbé ? A Mester, a fájdalom Benned a legszebb hurok akkor szóllnak a legszebben, ha könnyekben áznak. Hát ne üdvözöljem a megváltó Fájdalmat. ? * Azért kiáltom én is Husvét allelusis reggelén Szt. Pál apostollal (Fi. 4, 4 ): „örüljetek az Úrban mindenkor, ismét mondom örüljetek . . .“ Mert tudjátok-e, honnan itt a Szent Pál e szavakat? Nem kedves, meleg baráti körből. Nem is valami meghitt, édes bethniai magányból. Nem is a császár palotájából vagy a római hely ártó házából. Nem bizony. Hanem irta a börtönből, a római Via Lata börtönének egyik zárkájából. Onnan kiáltotta világgá azt a lelkületet, meg hivatva van bajban-jajban, fájdalomban felemelt fővel megállni. És hozzáteszi: „Mert az Úr közel van“. « Hát legyen is közel a feltámadott Krisztus, a fájdalom koronázott királya. Támadjon fel bennünk az ő szelleme, az ő törvénye, az ő erkölcse. Legyen közel a lelkünkhöz. Akkor az örömöt nem veszi el tőlünk senki, kin, halál, ördög-pokol sem. És üdvözölni fogjuk a megváltó fájdalmat. Mert megmutatja, hogy hulló lombok alatt szunnyad a tavasz, felhők mögött ott a napsugár. .. Vagy amint Prohászka mondja valahol: „Valamint hamu alatt lappang a parézs s a téli erdő fakó takarója alatt pihen rilló csirája a szépségnek és kellemnek: úgy rejtőzhetik a lélek bánata, veszteségei, szenvedései alatt vigasz és öröm s ott várja feltámadásait a szebb és mélyebb élet.“ Azért köszöntelek Husvét a Celujás reggelén, a Feltámadás biztató, reménységet fakasztó ünnepényte megváltó Fájdalom! Lapunk mai száma 10 oldal.