Ellenzék, 1922. január (43. évfolyam, 1-23. szám)
1922-01-14 / 11. szám
/ - ._ • , '_€kj-E<)lozhvár, 1922. tanú úr 14. SZOíTIÍMSÍ 48.-4E évi. 11. aaáiü — wmrnm— iiwn ■ ww-rmnu ■ Laigu.*-,— iBTnunnn ■IWI ijhwijii ujwjiii—— nrn———sp——— uíh m FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: SZERKESZTŐSÉG — KIADÓHIVATAL Egy hóra .... 25 Lei Fél évre . . . . .130 Lei ALAPÍTOTTA: STÁTITQ.P AT ÓTA Negyedévre . . . 70 Lei Egész évre . . . . 240 Lei BARTHA MIKLÓS' U L U 1 A Egyes szám ára 1 Leu ' ' j Szerkesztőségi telefon 9. KiadóWvatan telefon 1W. BSKMJtifaiutaapBBBaBuiianwainnMtfiraa] < * Irta: Balogh Aríhur Milyen legyen Románia új alkotmánya? elveit. Nevezetesen azt az általános elvet,hogy a közigazgatási bíróságok előtti eljárásnak helye van minden, tehát a miniszterek által elkövetett közigazgatási jog sérelmes intézkedéssel szemben is. Romániának mai, ámbár mindössze csak ötvenhat esztendős alkotmánya már különben is revízióra szorult volna. De szükség van erre főleg azért, hogy most már az alkotmány számolhasson azzal a körülménnyel, miszerint a megnövekedett államnak immár több, mint négy milliónyi nemzeti kisebbsége van. A kereken 17 milliónyi lakosságban 203 százalék nem az uralkodó nemzetiséghez tartozik, ami azonban a volt magyar területeken 43 százalékra emelkedik. Az alkotmányreformnak igazi demokratikus szellemben kell megtörténni. Ehhez nekünk, romániai magyaroknak, annál is inkább kell ragaszkodnunk, mert csak így várhatjuk e földön további létünk és fejlődésink zavartalanságának állami garanciáit. Szempontunkból kiváltképpen fontos feladata az alkotmányreformnak, hogy keresztülvigye mindazokat a lekötelezéseket, az itteni kisebbségek javára szolgáló biztosításokat, amelyek a szövetséges és társult nagyhatalmak és Románia közt 1919 december 9 én kötött párisi egyezményben, nem különben a trianoni békeszerződésben foglaltatnak. Ezek az új alkotmánynak feltétlenül részét kell, hogy képezzék, mert Románia kötelezte magát ezen rendelkezéseket alaptörvényekül elismerni „úgy, hogy semminemű törvény, rendelet, vagy hivatalos ténykedés ezekkel a rendelkezésekkel ellenmondásba, vagy ellentétbe nem kerül és hogy semmiféle törvényt nek, rendeletnek vagy hatósági intézkedésnek amazok felett érvénye nem lesz". Ezek a rendelkezések a Népliga garanciája alá lettek helyezve és beleegyezése nélkül nem változtathatók meg. Az új alkotmányt tehát olyan liberális és modern közszabadsági szellemben kell megalkotni, amely valóra váltja Romániának a kisebbségek védelmére vonatkozólag a párisi szerződésben foglalt ama kijelentését, amely szerint „kívánja, hogy a szabadság és igazságosság biztos garanciáit nyújtsa úgy a régi román királyság, mint az átcsatolt területek összes lakóinak, faji, nyelvi vagy felekezeti különbség nélkül". Hármas erős bástyája övezi tehát az itteni magyarság jogait, amelyekhez negyedikül a királyi szentesítéssel ellátott, tehát szintén törvényerőre emelt gyulafehérvári határozatok járulnak. Most már csak arról van szó, hogy ezek bevonuljanak az új alkotmányban, élő valósággá váljanak. Későbbre hagyva a minket legközelebbre érdeklő polgári jogokat, az utóbbiakban csak legfőbb vonásokban utalunk arra, mit kívánna egyebekben az alkotmánynak a demokratikus, modern közszabadsági állam szelleme szerinti átalakítása. Ha az utóbbinak követelményeit figyelembe akarjuk venni, elsősorban a parlamenti választójognak fő elveit kell az alkotmányba foglalnunk és pedig az általános, egyenlő, közvetlen választójog és az aránylagos képviselet alapján. A törvényhozás súlypontját a kamarára, mint a népnek kivált, képein képviseletére kell helyezni. Minden javaslatot először itt kell tárgyalni, így áll a dolog más demokratikus államokban is, még ha az alkotmány meg is engedi a nálunk is eddj£ követett ellenkező gyakorlatot. Feltétlenül fenn kell tartani, hogy a kamarában ne csak a kormány, hanem az egyes képviselők is bírjanak törvénykezdeményezési joggal. Az ellenkező, aminek tervéről mostanában hallottunk, ellenkezik a demokratikus elvekkel. Fel kell venni a megfelelő rendelkezést, amely szerint a szenátusnál a hivatalból tagjai az egyházon kívül a többi elismert egyházak püspökei is és a szenátusnak a budget és a zárszámadás tekintetében a kamarával egyenlő jogot kell adni. A parlamenti öszszeférhetlenség legtöbb elveit magába az alkotmányba kell foglalni. A parlamentben a kisebbségek saját nemzeti nyelvüket használhassák. Ki kell mondani a véglegesen alkalmazott közigazgatási tisztviselők és bírák elmozduhatlanságát, a közigazgatási tisztviselők magán- és büntetőjogi felelősségét, a több fokú közigazgatási bíráskodás szervezésének f Ki kell mondani a közigazgatás decentralizációját és a megyei és községi autonómiát a maga valóságában, amely szerint a tulajdonképeni (bizottsági vagy egyes) intéző szerveket az önkormányzat választja. A törvényhatóság fogalmának az ő-királyságba is bevitelével a törvényhatóságok (megyék, tvh. városok) is a községek szabályrendeleteket alkothassanak és saját ügyeikben önállóan intézkedhessenek, a kormányfelügyelet csakis a törvényes határok betartására leredvén ki. A törvényhatóságokat és községeket költségvetési és adóztatási jog illesse meg. Az önkormányzati adókat ne a parlament, hanem amárg hagyja jóvá. A bennünket legközelebbről érdeklő állampolgári jogok adva vannak a párisi és a trianoni szerződések szavai s az ezek szelleméből levonandó következtetések által. Ezek a rendelkezések a faji, nyelvi vagy valláskülönbség nélküli teljes jogegyenlőségre és a kisebbségek egyéb külön jogaira vonatkoznak. Utóbbiak közelebbről a nemzeti nyelvek szabad használatát, a jótékonysági, vallásos vagy szociális intézmények, iskolák és más nevelőintézetek létesítését és igazgatását, az állami népiskolákban a kisebbségi nyelveken való oktatást (ott, hol jelentékeny arányban laknak kisebbségek), a nevelési, vallási vagy jótékonysági célokra rendelt közpénzekből méltányos részesedésüket foglalják magukban. A kisebbségi iskolákat az államiakkal teljesen egyenrangúakká kell tenni. A teljes jogegyenlőség és vallásszabadság méltatlan követelményeként megszüntetendő az orthodox egyház államegyház jellege, azait már csak azért sem lehet meghagyni, mert az új Romániának nagy számú, nem ezen egyházhoz tartozó román anyanyelvű • — • Briand és Lloyd George viszálya Francia-olasz garancia-szerződés létesül Cannes, január 13. Briand miniszterelnök hevesen kikelt Lloyd George szerződés tervezete ellen. Lloyd Georgeot rendkívül megdöbbentette Briand hirtelen megváltozása. A francia miniszterelnök t. i. azt kívánja, hogy a lengyel határnak egy esetleges német támadás elleni biztosítását is belevegyék a szerződésbe. A Matin szerint az angol-francia biztonsági szerződéshez francia-olasz kiegészítő egyezményt fűznek. Ez rögtön életbe lép, mihelyt Németország magához csatolja Ausztriát is ezáltal Olaszország szomszédává válik. • polgára is van. Ezzel egyben megszűnik az orthodox ünnepek megtartásának a más vallásúakra rákényszerítése, amit nemcsak a vallásszabadság, hanem az egyéni szabadság és a gazdasági szempontok sem engednek meg. Ezt ma már román jogászok is, így. Bolla tanár elismerik. Nem is kell említeni, hogy az egyéb polgári szabadságjogokat is biztosítani kell az alkotmánynak, amit nemcsak a modern alkotmányos állam, hanemjórészben a már említett nemzetközi szerződések is megkövetelnek. A párisi szerződés biztosítja az erdélyi székelyek és szászok neszére a helyi önkormányzatot a vallási és iskolai kérdésekben. Ha a megnagyobbodott állam tiszteletben kívánja tartani a törvényerejű gyulafehérvári határozatokat és a kisebbségek kielégítésével el akarja érni mihatarább a konszolidációt, meg kell adnia a tekintélyes magyar kisebbség és a szászok részére az autonómiát a gyulafehérvári határozatok értelmében. Ez a magyarság követelésének nem szűnő tárgyát képezendi. A politikai okosság, amely a helyes előrelátás művészete, azt kívánja, hogy az állam idejében számoljon ezzel a törekvéssel, amely különben is csak az adott ígéret teljesítését célozza. Legfőbb vonásokban, mintegy csak vázlatszerű felsorolásban, ezek lennének az alkotmányreform tárgyai. Ez a reform, ismételjük, csak a legnagyobb mértékben demokratikus és a modern közszabadságot szolgává lehet. Hogy ilyen legyen, evégből kell pékünk, erdélyi magyaroknak, minden erőnkbőlösszefognunk. De törekvésünk csak úgy számíthat sikerre, ha a célt a magyarság egyetemesen vallja és szolgálja és nem bontódnak meg sorai azáltal, hogy bármely árnyalat egyedül a maga számára igyekszik a demokráciát kisajátítani-Rendkívül fontos és nagy horderejű reánk az alkotmányreform kérdése. Megérdemli, hogy a mennél több oldalról hozzászólás révén kellő megvilágításban és tisztázásban részesüljön. *000*000l<0000$OOONOOO&OOÓ4 A nstatteM hím sorjat használ a morsfánum Berlin, jan. 13. Pénzügyi körök- ben nem várnak nagy eredményt az antant moratóriumától. Németországnak ebben a költségvetési évben 2 milliárd aranymárkát kell fizetnie, tehát a bankjegy-infláció nem szűnhet meg.