Ellenzék, 1927. június (48. évfolyam, 120-143. szám)
1927-06-01 / 120. szám
2. cldi&h Petres Kálmán halálára Huszonhat éves korában igazgatója volt annak az intézetnek, ahova akkor tanárnak is csak a legkiválóbb szakemberek kerülhettek. Tanítványai imádták, elöljárói s kartársai megbecsülték. Minden reménye meg lehetett arra, hogy munkája meg fogja teremni gyümölcsét. Harminchat éves korában el kellett hagynia ezt a munkát, amelyet mindennél jobban szeretett El kellett hagynia pedig akkor, amikor a legnagyobb szükség volt szívére, tehetségére, céltudatos kitartására, éppen azért kellett elhagynia, mert szükség volt rá. Kormányparancs, melyet vele szemben azután is fentartottak, amikor a magánoktatási törvény az ellenkezőt mondotta már, végleg elállotta az útját annak, hogy Petres Kálmán újra elfoglalhassa a Marianum leánygimnáziumának élén a helyét, amelyet a válság évei alatt is fentartottak a számára. A tehetség, az akarat, az erkölcsi erő nem riad vissza akadályoktól s mindenütt mindig helyt áll. Petres Kálmán a válsági huzavonának ez idegölő éveiben uj és szokatlan munkakörben it meg azt a mindennapi kenyeret, amit szorongattatok iskolája megfizetni kényszerű szabadsága alatt nem tudott, de amit el sem fogadott volna. Eredményeket, bámulatos eredményeket ért el itt is: attól a perctől kezdve, hogy átvette a Magyar Nép igazgatását, rohamosan emelkedett a lap előfizetői tábora, mert Petres, miként azelőtt a gyermekek lelkéhez, most a falu egyszerű népének bizalmához tudott hozzáférni: kedves fogásokkal, ügyes ötletekkel, s főleg sok-sok áldott türelemmel... Új munkakörében is megtalálta tehát a sikert, megélhetést, — szíve mégis majdnem megszakadt, amikor négyszemközti „hivatalos" beszélgetésben megmondták neki:visszamehet az iskolához, a törvényt megengedi ugyan, de nem ajánlják. Főleg nem az iskolának. Vájjon az a férfiú, aki ezt neki így megmondta, aki szükségesnek találta magát ilyen utasításokkal ellátni, vájjon látja-e lelki szemeivel Petres Kálmán elúszott, elsárgult, szomorú testét s érzi-e azt a részt, amely ebben a tragédiában ha ember előtt nem is, de Isten előtt biztosan terheli ? Mert nincs kétség benne: amikor Petres épen szerelmese — az iskola — érdekében mondott le róla, elöljárói, akik érezték és megértették fájdalmát, felejteni, új munkát találni küldötték ki Páriába, oda, ahol a mérgezett csápa légy képében leselkedett rá a halál. Petres Kálmán tehát, a tizenegy gyermekes felekezeti tanító kitűnő fia, a nagyszerű tanár, a ritka tehetségű és jóságú ember meghalt negyvenéves korában Párisban, hathetes szörnyű kínszenvedés, rettentő haláltusa után. Nem segített rajta a sebész kése, nem az oltószer, amit repülőgépen küldött neki orvosöccse Budapestről, mert Párisban sem volt ilyen, nem szép fiatal feleségének rajongó szeretete, ápolása, barátainak reszkető aggodalma. Meghalt s mert lázadni Isten rendezése ellen nem tudunk s mert mindenben az ő bölcsességét keressük, azt hisszük, azt kell hinnünk. Petres Kálmánnak, a ritka jó és derék embernek azért kellett ily tragikus körülmények között a messze idegenben meghalni, mert ennek a szenvedő, küzködő, lankadó, de újra-újra éledő erdélyi magyarságnak fájdalmas, vértanus jelképességekre van szüksége, melyek megmutassák: vállalnunk kell a szenvedést, a vándorlást, a meddő munkát, a fájdalmas lemondást, a leselkedő halált is, vállalnunk kell mindent az ügy érdekében. * Petres Kálmánt Párisban temetik. Talán éppen ebben a pillanatban. Barátai, tisztelői azonban, akik nem állhatják körül ravatalát, a szenvedésnek ezt a megszentelt oltárát, alapítvánnyal áldoznak emlékének, mely örökké hirdesse, hogy az erdélyi magyar tanár legyen erős, tudós, szívós, kitartó, legyen megalkuvás nélkül magyar és jó. Mindenki, aki ezt vallja, azzal fog bizonyságot tenni emellett, hogy hozzájárul az alapítvány gyarapításához. A Marianum tanári kara gyászjelentést adott ki Petres Kálmán tragikus haláláról. Az engesztelő szentmise 31-én kedden délelőtt 16 órakor lesz a főtéri templomban, s annak keretében a Kende János marianum tanár beszél, utána pedig temetési szertartás lesz a templomban. Ez lesz a kolozsvári gyászszertartás addig, ameddig Petres Kálmán sokat szenvedett testének hazaszállításáról valamilyen intézkedés nem történik. A tanári kar épen ezért Petres Kálmán összes barátait és ismerőseit a gyászistentiszteletre ezúton is meghívja. S. I. ELLENZÉK 48. év, 120. sz. Politikai affér egy szatirikus színdarab miatt A kisgazdaképviselők Nagyatádi Szabó István kifigurázását látják dr. Mészölyi Gedeon Tótágas című szatírájában Budapest. (Az Ellenzik tudósítójától.) A magyar politikai és művészi életnek bizonyos vonatkozásokat tekintve kínos szenzációja van. A szenzáció oka dr. Mészölyi Gedeon szegedi egyetemi tanár Tótágas című háromfelvonásos társadalmi szatírája, amelyet most adtak elő a szegedi városi színházban, az egyetemi tanárok ünnepi összejövetelének alkalmából. A tótágas igen éleshangú szatírája a magyar társadalom néhány osztályának, a bolsevizmus utáni kurzusnak, a dzsentrinek, a földosztást követelő parasztdemagógnak stb. A tiarab premierjén, az első felvonás után a közönség izgatottan tárgyalta a folyosón, hogy ez a bemutató nem fog politikai és társadalmi következmények nélkül lezajlani. A földszinten és a páholyokban az előkelő közönség nagyon hűvösen viselkedett, de a karzat zajosan megtapsolta a zsíros kiszólásokat. Mindenki arra gondolt, hogy a Tótágas hőse az iszákos kisgazdavezér, aki a régi dzsentri úr helyett Budapestre kerül képviselőnek, nem más, mint a nemrégen elhunyt híres kisgazdaminiszter. Nagyatádi Szabó István, Szeged város polgármestere már a szünetben kijelentette az érdeklődőknek, hogy gondoskodni fog róla: tiltsák be a kisgazda-ellenes tendenciájú darab további előadásait. Ugyancsak fel van háborodva dr. Eigner Károly főispán is,, aki kijelentette, hogy semmi esetre sem lett volna szabad színre hozni Mészölyi Gedeon dr. darabját. Tóth Károly, a szegedi egyetem rektora pedig elmondotta, hogy neki sejtelme sem volt az előadás előtt a darab tartalmáról, amellyel ő, sem pedig az egyetemi tanári kar nem azonosítja magát. Interpelláció a képviselőházban A parlamentben Berki Gyula kisgazdapárti képviselő interpellált ebben az ügyben. Kifejtette, hogy a kisgazdák hatalmas tábora mély felháborodással vette tudomásul elhunyt vezérének rosszindulatú kifigurázását, mert az első pillanatban világosan látható, hogy a Tótágas hőse nem más, mint Nagyatádi Szabó István, a témája pedig semmi egyéb, mint az Eskütt-panama. Berki szigorú vizsgálatot kér, amelyetKlebelsberg Kunó gróf külügyminiszter távollétében Petry Pál államtitkár fog lefolytatni. Mészölyi Gedeon dr., aki a szegedi egyetemen a magyar irodalom tanára és aki a másik professzorral, Zolnay Bélával szemben a liberálisabb álláspontot képviseli, azzal védekezik, hogy a darabnak nincsenek felforgató tendenciái, csak a szatíra formájának megengedett korlátai között mozog. És ha valamilyen politikai meggyőződés sugárzik is belőle, ez nem lehet más, mint a régi Tisza-párt szempontja, mert hiszen ő még ma is törhetetlen Ilivé minden ideának, amelyet Tisza István vallott pártjával együtt. A darab alapeszméje a szélsőségek elleni küzdelem és ebben tökéletesen megegyezik a Tisza-párt mentalitásával. Mit mond Herczeg Ferenc? Azonkívül pedig Mészölyi Gedeon dr. még Herczeg Ferenc egy hozzáintézett levelével védekezik, amely a következőképen szól: Kedves barátom.A Tótágast elolvastam még pedig kétszer. A darabról egyébként ugyana a nézetem, mint Kozma Bandinak, Bánffy Miklósnak és minden épízlésű embernek, akinek kezén a darab megfordult. Ez egyike a legmulatságosabb, legigazabb daraboknak, amit ebben a korban olvasni lehet. Hálásan köszönöm az élvezetet. Egészen kétségtelennek tartom, hogy a Tótágasnak el fog érkezni az ideje. Pech volna, ha ez nem volna egyszersmind a Te időd is. Szeretettel, igaz barátsággal Herceg Ferenc. Mint Szegedről jelentik Mészölyi Gedeon dr. nem ragaszkodik darabjának további előadásaihoz, sőt, hogy a városi ügykezelésben lévő színháznak anyagi kárt ne okozzon, a financiális garanciákat már előre vállalta. Arra a gyanúsításra, hogy a darab hősét Nagyatádi-Szabó Istvánról mintázta volna, kijelenti Mészölyi dr., hogy merő rágalom. Ő igen nagy tisztelettel emlékezik vissza az elhunyt magyar miniszter alakjára. Dolozsin előadják Beethoven Missa Solemnis-ét Június 2-án, csütörtökön Kolozsvár zenekedvelő közönségére nagyszabású zenei esemény vár. A főtéri Szent Mihály templomban előadják Beethoven Missa Solemnis-ét, amit az idei Beethoven-ünnepségek megkoronázásának lehet tekinteni. Beethovennek ez az ünnepi miséje ugyanis olyan nagyszabású zenei remekmű, amelyet csak a legnagyobb nehézségek árán és a legritkábban lehet a közönségnek bemutatni. Esemény volt a Missa előadása az idén a párisi Notre Dame templomban és a bécsi Beethovenünnepségek alkalmával is, mert a zenei élet e nagy centrumaiban is csak ritka ünnepnap e műnek előadása. Kolozsvárott a mise legfőbb részeit, a Kyrie-t, a Sanctus-t, a Benedictus-t és az Agnus Dei-t adják elő és ezt követőleg Beethoven gyönyörű oratóriumát, a „Krisztus az Olajfák hegyén"-t is bemutatják a közönségnek. A szólóének szerepeket Baumann Betz Jozefin, Andréné Kedves Margit, Mihályffy Irén, Sugár Frigyes, Ionel Crisianu és Stragila M. fogják énekelni. A zene és énekkart a római katholikus egyházi zeneiskola ének- és zenekkara valamint a 83. gyalogezred zenekarai szolgáltatják. A vezénylő pálca Negrea M. professzor kezében lesz, akinek kitűnő vezénylő kvalitásait a kolozsvári közönség jól ismeri. Az előadás délután 6 órakor kezdődik és a kötelező műsorokat a templom bejárójánál, vagy a zeneiskola irodájában Főtér 14. szám alatt lehet átvenni. Bulgáriában a kormány győz a választásokon Szófiából jelentik: Bulgáriában megkezdődtek tegnap az országgyűlési választások, melyek eddig az egész országban a legnagyobb rendben folytak le. A ma reggelig ismert eredmények szerint a kormány többsége biztosítva van. Ximanhanlain minisz- Istum himufőfós® a munkásmozgalmakról Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A munkaügyi minisztériumban most készült el a statisztikai kimutatás a múlt évi munkásmozgalmakról. Eszerint 1926-ban az ország területén 361 bérmozgalom volt, amelyben 93.121 munkás vett részt. A mozgalmak elsősorban az ipart érintették, a kereskedelmi intézményeknél mindössze 38 bérkonfliktus fordult elő. A bérharcokban összesen 123.000 munkás volt érdekelve, akiknek csak 57 százaléka szervezett munkás. A bérmozgalmak által 326.086 munkanap veszett el, a legtöbb a Resicai Műveknél lefolyt sztrájk alkalmával, ahol közel 200.000 munkanap ment veszendőbe. Nagyobb arányú sztrájk volt a nadrági vas és buhusi posztógyárban. Tartományok szerint a bérmozgalmak 24 százaléka esik a régi királyságra, 66 százaléka Erdélyre, 8 százaléka Bukovinára és 5 százaléka Besszarábiára. A mozgalmak 48 százalékát a munkaügyi felügyelőségek vezették le. 109 esetben a munkások feltételeit teljes egészükben elfogadták, 81 esetben a munkaadók győztek és 171 esetben tranzakció jött létre. Estély a francia konzulnál Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Berthelot tábornok tiszteletére de Laigue gróf kolozsvári francia konzul szombaton öt órai teát adott, amelyre a hatóságok fejei, a román társadalom vezetői, valamint a sajtó képviselői voltak hivatalosak. Berthelot francia tábornagy ruhában jelent meg. Elsőnek a házigazda, de Laigue gróf üdvözölte néhány lendületes szóval, utána Olai, a kolozsvári egyetemen a francia irodalom tanára beszélt az egyetem mellett működő Ronsard kör nevében. A francia egyetemeken végzett románok tiszteletét Bratu dr. kolozsvári egyetemi tanár tolmácsolta. Berthelot néhány háborús anekdota elbeszélésével válaszolt az üdvözletekre. A nagyteremben, ahol a fogadás folyt, a kandalló fölötti díszhelyen éppen Berthelot feje fölött függött a nagyszerű pasztell portrait, amelyet a francia konzul felkérésére a délelőtt folyamán, szinte percek alatt alkotott meg a tábornagyról Nagy István s olyan körben szerzett tiszteletet ennek a csodálatos székely festőzseniknek, amelyben eddig talán kevésbé ismerték. Rádió műsor Idő: Keleteurópai. HÉTFŐ. MÁJUS 30. VARSÓ (1111)9.30 óra: Grieg hangverseny. — BUDAPEST (555.6) 9.30 óra: A kamarazenekar hangversenye. — BÉCS (517.2) 8 óra: Halévy „Zsidóné" című operája. — LANGEPIBERG (468.8) 10 óra : Dalok hangversenykisérettel. - STUTTGART (379.7) 9.15 óra: Griegest. - LIPCSE (365.8) 9 óra: Loatze „Adrienné" cimü operettje. — PRÁGA (348.9) 9 óra: Dmetana „Az eladott menyasszony" cimü operája. — KEDD. MÁJUS 31. VARSÓ (Ilii) 9.30 óra: Hangverseny lengyel szerzők műveiből. - BUDAPEST (555.6) 8 óra : A M. kir. operaház előadása: „Varázsfuvola".— 11.30 óra: Petris Jenő cigányzenekara. — BÉCS (517.2) 9.05 óra: Hangverseny régi mesterek műveiből (Haendel—Albrechtsberger—Mozart—Beethoven.) — BERLIN (4839) 9.30 óra: Arnold Zweig felolvas.— RÓMA (440) 10. 10 óra: Donizetti „Don Pasquale" című operája. — FRANKFURT a/M (428.6) és STUTTGART (379.7)9.15 óra. „A Rajna a költészetben és zenében". Rádióamateurök figyelmébe! A legjobb magyar nyelvű rádiókönyvek: Molnár, Rádiótelefon 308— lej. Molnár, Gyakorlati rádió 204— lej. Adorján, 150 rádiókapcsolás 175 — lej. Török, A rádió kézikönyve 160 — lej. Balog, Kristálydetektoros rádiókészülék 130 — lej. Kaphatók az ELLENZIK könyvosztályában, Kolozsvár, Str. Universitatii (Egyetem-utca) Sti .............