Ellenzék, 1927. június (48. évfolyam, 120-143. szám)

1927-06-01 / 120. szám

2. cl­di&h Petres Kálmán halálára Huszonhat éves korában igazgatója volt annak az intézetnek, ahova ak­kor tanárnak is csak a legkiválóbb szakemberek kerülhettek. Tanítványai imádták, elöljárói s kartársai megbe­csülték. Minden reménye meg lehetett arra, hogy munkája meg fogja teremni gyümölcsét. Harminchat éves korában el kellett hagynia ezt a munkát, amelyet min­dennél jobban szeretett El kellett hagy­nia pedig akkor, amikor a legnagyobb szükség volt szívére, tehetségére, céltudatos kitartására,­­ éppen azért kellett elhagynia, mert szükség volt rá. Kormányparancs, melyet vele szem­ben azután is fentartottak, amikor a magánoktatási törvény az ellenkezőt mondotta már, végleg elállotta az út­ját annak, hogy Petres Kálmán újra elfoglalhassa a Marianum leánygim­náziumának élén a helyét, amelyet a válság évei alatt is fentartottak a szá­mára. A tehetség, az akarat, az erkölcsi erő nem riad vissza akadályoktól s mindenütt mindig helyt áll. Petres Kálmán a válsági huzavonának ez idegölő éveiben uj és szokat­lan munkakörben it meg azt a mindennapi kenyeret, amit szorongat­tatok iskolája megfizetni kényszerű szabadsága alatt nem tudott, de amit el sem fogadott volna. Eredményeket, bámulatos eredményeket ért el itt is: attól a perctől kezdve, hogy átvette a Magyar Nép igazgatását, rohamosan emelkedett a lap előfizetői tábora, mert­ Petres, miként azelőtt a gyermekek lelkéhez, most a falu egyszerű népé­nek bizalmához tudott hozzáférni: kedves fogásokkal, ügyes ötletekkel, s főleg sok-sok áldott türelemmel... Új munkakörében is megtalálta te­hát a sikert, megélhetést, — szíve mégis majdnem megszakadt, amikor négyszemközti „hivatalos" beszélgetés­ben megmondták neki:­­visszamehet az iskolához, a törvényt megengedi ugyan, de nem ajánlják. Főleg nem a­z iskolának. Vájjon az a férfiú, aki ezt neki így megmondta, aki szüksé­gesnek találta magát ilyen utasítások­kal ellátni, vájjon látja-e lelki szemei­vel Petres Kálmán elúszott, elsárgult, szomorú testét s érzi-e azt a részt, amely ebben a tragédiában ha ember előtt nem is, de Isten előtt biztosan terheli ? Mert nincs kétség benne: amikor Petres épen szerelmese — az iskola — érdekében mondott le róla, elöljárói, akik érezték és megértették fájdalmát, felejteni, új munkát találni küldötték ki Páriába, oda, ahol a mérgezett csápa légy képében leselkedett rá a halál. Petres Kálmán tehát, a tizenegy gyermekes felekezeti tanító kitűnő fia, a nagyszerű tanár, a ritka tehetségű és jóságú ember meghalt negyvenéves korában Párisban, hathetes szörnyű kínszenvedés, rettentő haláltusa után. Nem segített rajta a sebész kése, nem az oltószer, amit repülőgépen küldött neki orvosöccse Budapestről, mert Pá­risban sem volt ilyen, nem szép fiatal feleségének rajongó szeretete, ápolása, barátainak reszkető aggodalma. Meghalt s mert lázadni Isten ren­­dezése ellen nem tudunk s mert min­denben az ő bölcsességét keressük, azt hisszük, azt kell hinnünk. Petres Kálmánnak, a ritka jó és derék em­bernek azért kellett ily tragikus körül­mények között a messze idegenben meghalni, mert ennek a szenvedő, küzködő, lankadó, de újra-újra éledő erdélyi magyarságnak fájdalmas, vér­­tanus jelképességekre van szüksége, melyek megmutassák: vállalnunk kell a szenvedést, a vándorlást, a meddő munkát, a fájdalmas lemondást, a leselkedő halált is, vállalnunk kell mindent az ügy érdekében. * Petres Kálmánt Párisban temetik. Talán éppen ebben a pillanatban. Barátai, tisztelői azonban, akik nem állhatják körül ravatalát, a szenvedés­nek ezt a megszentelt oltárát, alapít­vánnyal áldoznak emlékének, mely örökké hirdesse, hogy az erdélyi ma­gyar tanár legyen erős, tudós, szívós, kitartó, legyen megalkuvás nélkül ma­gyar és jó. Mindenki, aki ezt vallja, azzal fog bizonyságot tenni emellett, hogy hozzájárul az alapítvány gyara­pításához. A Marianum tanári kara gyászje­lentést adott ki Petres Kálmán tra­gikus haláláról. Az engesztelő szent­mise 31-én kedden délelőtt 16 órakor lesz a főtéri templomban, s annak keretében a Kende János marianum­ tanár beszél, utána pedig temetési szertartás lesz a templomban. Ez lesz a kolozsvári gyászszertartás addig, ameddig Petres Kálmán sokat szen­vedett testének hazaszállításáról vala­milyen intézkedés nem történik. A tanári kar épen ezért Petres Kálmán összes barátait és ismerőseit a gyász­istentiszteletre ezúton is meghívja. S. I. ELLENZÉK 48. év, 120. sz. Politikai affér egy szatirikus színdarab miatt A kisgazdaképviselők Nagyatádi Szabó István kifiguráz­á­sát látják dr. Mészölyi Gedeon Tótágas című szatírájában Budapest. (Az Ellenzik tudósítójá­tól.) A magyar politikai és művészi életnek bizonyos vonatkozásokat te­kintve kínos szenzációja van. A szen­záció oka dr. Mészölyi Gedeon sze­gedi egyetemi tanár Tótágas című háromfelvonásos társadalmi szatírája, amelyet most adtak elő a szegedi vá­rosi színházban, az egyetemi tanárok ünnepi összejövetelének alkalmából. A tótágas igen éleshangú szatírája a magyar társadalom néhány osztá­lyának, a bolsevizmus utáni kurzus­nak, a dzsentrinek, a földosztást köve­telő parasztdemagógnak stb. A tiarab premierjén, az első felvonás után a közönség izgatottan tárgyalta a folyo­són, hogy ez a bemutató nem fog politikai és társadalmi következmé­nyek nélkül lezajlani. A földszinten és a páholyokban az előkelő közön­ség nagyon hűvösen viselkedett, de a karzat zajosan megtapsolta a zsíros kiszólásokat. Mindenki arra gondolt, hogy a Tótágas hőse az iszákos kis­gazdavezér, aki a régi dzsentri úr helyett Budapestre kerül képviselő­nek, nem más, mint a nemrégen el­hunyt híres kisgazdaminiszter. Nagy­­atádi Szabó István, Szeged város polgármestere már a szünetben kijelentette az érdeklődők­nek, hogy gondoskodni fog róla: tiltsák be a kisgazda-ellenes tenden­ciájú darab további előadásait. Ugyan­csak fel van háborodva dr. Eigner Károly főispán is,, aki kijelentette, hogy semmi esetre sem lett volna szabad színre hozni Mészölyi Gedeon dr. darabját. Tóth Károly, a szegedi egye­tem rektora pedig elmondotta, hogy neki sejtelme sem volt az előadás előtt a darab tartalmáról, amellyel ő, sem pedig az egyetemi tanári kar nem azonosítja magát. Interpelláció a képviselő­házban A parlamentben Berki Gyula kis­gazdapárti képviselő interpellált ebben az ügyben. Kifejtette, hogy a kis­gazdák hatalmas tábora mély felhá­borodással vette tudomásul elhunyt vezérének rosszindulatú kifigurázását, mert az első pillanatban világosan látható, hogy a Tótágas hőse nem más, mint Nagyatádi Szabó István, a témája pedig semmi egyéb, mint az Eskütt-panama. Berki szigorú vizsgá­latot kér, amelyet­­Klebelsberg Kunó gróf külügyminiszter távollétében Petry Pál államtitkár fog lefolytatni. Mészölyi Gedeon dr., aki a szegedi egyetemen a magyar irodalom tanára és aki a másik professzorral, Zolnay Bélával szemben a liberálisabb állás­pontot képviseli, azzal védekezik, hogy a darabnak nincsenek felforgató ten­denciái, csak a szatíra formájának megengedett korlátai között mozog. És ha valamilyen politikai meggyőződés sugárzik is belőle, ez nem lehet más, mint a régi Tisza-párt szempontja, mert hiszen ő még ma is törhetetlen Ilivé minden ideának, amelyet Tisza István vallott pártjával együtt. A da­rab alapeszméje a szélsőségek elleni küzdelem és ebben tökéletesen meg­egyezik a Tisza-párt mentalitásával. Mit mond Herczeg Ferenc? Azonkívül pedig Mészölyi Gedeon dr. még Herczeg Ferenc egy hozzá­intézett levelével védekezik, amely a következőképen szól: Kedves barátom.A Tótágast elolvastam még pedig kétszer. A darabról egyébként ugyana a nézetem, mint Kozma Bandinak, Bánffy Miklósnak és minden épízlésű embernek, akinek kezén a darab megfordult. Ez egyike a leg­mulatságosabb, legigazabb darabok­nak, amit ebben a korban olvasni lehet. Hálásan köszönöm az élvezetet. Egészen kétségtelennek tartom, hogy a Tótágasnak el fog érkezni az ideje. Pech volna, ha ez nem volna egyszersmind a Te időd is. Szeretettel, igaz barátsággal Herceg Ferenc. Mint Szegedről jelentik Mészölyi Gedeon dr. nem ragaszkodik darab­jának további előadásaihoz, sőt, hogy a városi ügykezelésben lévő színház­nak anyagi kárt ne okozzon, a finan­­ciális garanciákat már előre vállalta. Arra a gyanúsításra, hogy a darab hősét Nagyatádi-Szabó Istvánról min­tázta volna, kijelenti Mészölyi dr., hogy merő rágalom. Ő igen nagy tisztelettel emlékezik vissza az el­hunyt magyar miniszter alakjára. Dolozsin előadják Beethoven Missa Solemnis-ét Június 2-án, csütörtökön Kolozsvár zenekedvelő közönségére nagyszabású zenei esemény vár. A főtéri Szent Mihály templomban előadják Beetho­ven Missa Solemnis-ét, amit az idei Beethoven-ünnepségek megkoronázá­sának lehet tekinteni. Beethovennek ez az ünnepi miséje ugyanis olyan nagyszabású zenei remekmű, amelyet csak a legnagyobb nehézségek árán és a legritkábban lehet a közönség­nek bemutatni. Esemény volt a Missa előadása az idén a párisi Notre Dam­e templomban és a bécsi Beethoven­­ünnepségek alkalmával is, mert a ze­nei élet e nagy centrumaiban is csak ritka ünnepnap e műnek előadása. Kolozsvárott a mise legfőbb részeit, a Kyrie-t, a Sanctus-t, a Benedictus-t és az Agnus Dei-t adják elő és ezt kö­­vetőleg Beethoven gyönyörű orató­riumát, a „Krisztus az Olajfák he­gyén"-t is bemutatják a közönségnek. A szólóének szerepeket Baumann Betz Jozefin, Andréné Kedves Margit, Mi­­hályffy Irén, Sugár Frigyes, Ionel Cri­­sianu és Stragila M. fogják énekelni. A zene és énekkart a római katholikus egyházi zeneiskola ének- és zenekkara valamint a 83. gyalogezred zenekara­i szolgáltatják. A vezénylő pálca Negrea M. professzor kezében lesz, akinek ki­tűnő vezénylő kvalitásait a kolozsvári közönség jól ismeri. Az előadás dél­után 6 órakor kezdődik és a kötelező műsorokat a templom bejárójánál, vagy a zeneiskola irodájában Főtér 14. szám alatt lehet átvenni. Bulgáriában a kormány győz a választásokon Szófiából jelentik: Bulgáriában meg­kezdődtek tegnap az országgyűlési választások, melyek eddig az egész országban a legnagyobb rendben foly­tak le. A ma reggelig ismert eredmé­nyek szerint a kormány többsége biz­tosítva van. X­imanhanlain­ minisz- Ist­um himufőfós® a munkásmozgalmakról Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A munkaügyi minisztériumban most készült el a statisztikai kimutatás a múlt évi munkásmozgalmakról. Esze­rint 1926-ban az ország területén 361 bérmozgalom volt, amelyben 93.121 munkás vett részt. A mozgalmak első­sorban az ipart érintették, a kereske­delmi intézményeknél mindössze 38 bérkonfliktus fordult elő. A bérharcok­ban összesen 123.000 munkás volt érdekelve, akiknek csak 57 százaléka szervezett munkás. A bér­mozgalmak által 326.086 munkanap veszett el, a legtöbb a Resicai Műveknél lefolyt sztrájk alkalmával, ahol közel 200.000 munkanap ment veszendőbe. Nagyobb arányú sztrájk volt a nadrági vas és buhusi posztógyárban. Tartományok szerint a bérmozgalmak 24 százaléka esik a régi királyságra, 66 százaléka Erdélyre, 8 százaléka Bukovinára és 5 százaléka Besszarábiára. A mozgal­mak 48 százalékát a munkaügyi fel­ügyelőségek vezették le. 109 esetben a munkások feltételeit teljes egészük­ben elfogadták, 81 esetben a munka­adók győztek és 171 esetben tranzak­ció jött létre. Estély a francia konzulnál Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Berthelot tábornok tiszteletére de Laigue gróf kolozsvári francia kon­zul szombaton öt órai teát adott, amelyre a hatóságok fejei, a román társadalom vezetői, valamint a sajtó képviselői voltak hivatalosak. Berthelot francia tábornagy­ ruhá­ban jelent meg. Elsőnek a házigazda, de Laigue gróf üdvözölte néhány len­dületes szóval, utána Olai, a kolozs­vári egyetemen a francia irodalom tanára beszélt az egyetem mellett mű­ködő Ronsard kör nevében. A francia egyetemeken végzett románok tiszte­letét Bratu dr. kolozsvári egyetemi tanár tolmácsolta. Berthelot néhány háborús anekdota elbeszélésével válaszolt az üdvözletekre. A nagyteremben, ahol a fogadás folyt, a kandalló fölötti díszhelyen éppen Berthelot feje fölött függött a nagyszerű pasztell portrait, amelyet a francia konzul felkérésére a délelőtt folyamán, szinte percek alatt alkotott meg a tábornagyról Nagy István s olyan körben szerzett tiszteletet ennek a csodálatos székely festőzseniknek, amelyben eddig talán kevésbé is­merték. Rádió műsor Idő: Keleteurópai. HÉTFŐ. MÁJUS 30. VARSÓ (1111)9.30 óra: Grieg hangverseny. — BUDAPEST (555.6) 9.30 óra: A kamarazenekar hang­versenye. — BÉCS (517.2) 8 óra: Halévy „Zsidóné" című operája. — LANGEPI­­BERG (468.8) 10 óra : Dalok hangver­­senykisérettel. - STUTTGART (379.7) 9.15 óra: Grieg­est. - LIPCSE (365.8) 9 óra: Loatze „Adrienné" cimü operettje. — PRÁGA (348.9) 9 óra: Dmetana „Az el­adott menyasszony" cimü operája. — KEDD. MÁJUS 31. VARSÓ (Ilii) 9.30 óra: Hangverseny lengyel szerzők művei­ből. - BUDAPEST (555.6) 8 óra : A M. kir. operaház előadása: „Varázsfuvola".— 11.30 óra: Petris Jenő cigányzenekara. — BÉCS (517.2) 9.05 óra: Hangverseny régi mesterek műveiből (Haendel—Albrechts­­berger—Mozart—Beethoven.) — BERLIN (4839) 9.30 óra: Arnold Zweig felolvas.— RÓMA (440) 10. 10 óra: Donizetti „Don Pasquale" című operája. — FRANKFURT a/M (428.6) és STUTTGART (379.7)9.15 óra. „A Rajna a költészetben és zenében". Rádióamateurök figyelmébe! A legjobb magyar nyelvű rádiókönyvek: Molnár, Rádiótelefon 308­— lej. Molnár, Gyakorlati rádió 204­— lej. Adorján, 150 rádiókapcsolás 175 — lej. Török, A rádió kézikönyve 160 — lej. Balog, Kristály­­detektoros rádiókészülék 130 — lej. Kaphatók az ELLENZIK könyvosztályában, Kolozsvár, Str. Universitatii (Egyetem-utca) S­t­i .............

Next